Kossuth Kiadó strana 196 z 205

Rajna-völgy, 1951. Henni és testvérei, Lisbeth és Bille végre közelebb került egymáshoz, már maguk mögött hagyták a régi vitákat. A pezsgőgyárat vezető Henni és Georg első gyermeküket várják. Lisbeth is rátalál az új szerelemre, amely azonban veszélybe kerül, amikor utoléri a múltja. Bille, a madárfióka még mindig a család szeme fénye, azonban nem tudja túltenni magát a háborúban ápolónőként átélt borzalmakon. Végül egy férfiban lel vigaszra, aki aztán óriási csalódást okoz neki. Conrad, Henni eltűntnek hitt férje is visszatér, amivel a nővérek boldogsága újra veszélybe kerül.

Az örök álmodozó Liz Buxbaum szíve már gyerekkora óta Michaelért dobog. Azonban szerelme mindig hűvös és távolságtartó volt vele, idővel pedig elköltözött egy másik városba. Amikor a fiú visszatér, Liz mindent megtesz, hogy az áhított szerelem végre beteljesüljön, és Michael legyen a partnere a szalagavató bálon. Célja elérése érdekében még a szomszéd sráccal, Wesszel is összehaverkodik, akivel pedig gyerekkoruk óta folyton csak borsot törnek egymás orra alá. Liz abban bízik, hogy Wes jóbarátja Michaelnek, és majd segít összehozni vele a régóta vágyott, romantikus randevút. Miközben mindent elkövetnek, hogy Michael felfigyeljen Lizre, a lány azon kapja magát, hogy egyre jobban megkedveli West, és egyre közelebb kerülnek egymáshoz a fiúval. Bár Liz azt hiszi, mindent tud a tökéletes randiról és a romantikus szerelemről - hiszen nincs olyan romantikus film, amelyet ne látott volna legalább százszor -, egy idő után úgy érzi, át kell értékelnie mindent, amit korábban gondolt a boldogságról. Mert hiába Bridget Jones minden jótanácsa, hiába a 10 dolog, amit utálok benned humoros pillanatai vagy a Kate és Leopold tündérmesébe illő története, a valóság mindig sokkal fordulatosabb és emlékezetesebb, mint a filmek. És persze igazabb is.

Rajna-völgy, 1951. Henni és testvérei, Lisbeth és Bille végre közelebb került egymáshoz, már maguk mögött hagyták a régi vitákat. A pezsgőgyárat vezető Henni és Georg első gyermeküket várják. Lisbeth is rátalál az új szerelemre, amely azonban veszélybe kerül, amikor utoléri a múltja. Bille, a madárfióka még mindig a család szeme fénye, azonban nem tudja túltenni magát a háborúban ápolónőként átélt borzalmakon. Végül egy férfiban lel vigaszra, aki aztán óriási csalódást okoz neki. Conrad, Henni eltűntnek hitt férje is visszatér, amivel a nővérek boldogsága újra veszélybe kerül.

Egy ?londoni dinasztia dicsőséges korszaka – Egy családtörténet kezdete Anglia, 1932. A Hotel Savoy a legrangosabb szálloda Londonban, itt száll meg Európa politikai, értelmiségi és művészi elitje. A ház sorsa évtizedek óta Sir Lawrence Wilder kezében van, aki a Savoynak összetéveszthetetlen arculatot adott. A családot sokkolja, amikor agyvérzést szenved, hiszen a gazdasági világválság hatásait a Savoy is megérezte. Ki vegye át ilyen viharos időkben a szálloda vezetését? Senki sem gondolta volna, hogy Sir Lawrence éppen a törvénytelen unokáját fogja megbízni a vezetéssel. A legkevésbé maga Violet számított erre, hiszen éppen azon van, hogy megvalósítsa az álmát, és az első nők egyikeként, rádiós műsorokkal karriert fusson be a BBC-nél. A dinasztia legfiatalabb sarjaként a patinás Savoyban nőtt fel, őt azonban a modern médiumot jellemző lendületesség nyűgözi le. Igen ám, de kivonhatja-e magát a családi kötelezettsége alól? Violet az elkövetkező események drámai szövevényébe kerül, amelyek végkifejletét nem láthatja előre…

Az ?örök álmodozó Liz Buxbaum szíve már gyerekkora óta Michaelért dobog. Azonban szerelme mindig hűvös és távolságtartó volt vele, idővel pedig elköltözött egy másik városba. Amikor a fiú visszatér, Liz mindent megtesz, hogy az áhított szerelem végre beteljesüljön, és Michael legyen a partnere a szalagavató bálon. Célja elérése érdekében még a szomszéd sráccal, Wesszel is összehaverkodik, akivel pedig gyerekkoruk óta folyton csak borsot törnek egymás orra alá. Liz abban bízik, hogy Wes jóbarátja Michaelnek, és majd segít összehozni vele a régóta vágyott, romantikus randevút. Miközben mindent elkövetnek, hogy Michael felfigyeljen Lizre, a lány azon kapja magát, hogy egyre jobban megkedveli West, és egyre közelebb kerülnek egymáshoz a fiúval. Bár Liz azt hiszi, mindent tud a tökéletes randiról és a romantikus szerelemről – hiszen nincs olyan romantikus film, amelyet ne látott volna legalább százszor –, egy idő után úgy érzi, át kell értékelnie mindent, amit korábban gondolt a boldogságról. Mert hiába Bridget Jones minden jótanácsa, hiába a 10 dolog, amit utálok benned humoros pillanatai vagy a Kate és Leopold tündérmesébe illő története, a valóság mindig sokkal fordulatosabb és emlékezetesebb, mint a filmek. És persze igazabb is.

Az alanyok listája önmagáért beszél. Az interjú hátterét, elő- és utóéletet bevezetés és prológus teszi közérthetővé. A híres emberek listája: Adolf Hitler, Joszif Sztálin, Federico García Lorca, Mao Ce-tung, Walt Disney, Coco Chanel, Mahátma Gandhi, Enzo Ferrari, Albert Einstein, Alfred Hitchcock, Salvador Dalí, Francisco Franco, Fidel Castro, Nelson Mandela, Norman Mailer, John F. Kennedy, The Beatles, Jasszer Arafat, Margaret Thatcher, Stanley Kubrick

Amikor az ősellenséged történetesen egyben a vőlegényed is... A "boldogan éltek, míg meg nem haltak" sokkal bonyolultabbá válik ebben az elvetemülten vicces, romantikus komédiában, ahol szerelmesekből ellenségek, majd valódi szerelmesek lesznek. Naomi Westfieldnek tökéletes vőlegénye van: Nicholas Rose tartja neki az ajtókat, megjegyzi az éttermi rendeléseit, ráadásul olyan előkelő családból származik, amilyenbe bármelyik menyasszony szívesen bekerülne. Sohasem veszekednek, és éppen a három hónap múlva esedékes fényűző esküvőjükre készülnek. Naominak azonban rettenetesen és totálisan elege van a férfiból... Naomi ki akar szállni, de van egy bökkenő: amelyik fél felbontja az eljegyzést, annak kell állnia a vissza nem térítendő esküvői költségeket. Amikor Naomi rájön, hogy Nicholas is csak színleli az elégedettséget, harcba szállnak egymással csínytevések, szabotázsok és teljes érzelmi hadviselés formájában. Ám ahogy egyre közeleg a visszaszámlálás az esküvőig - ami vagy megvalósul, vagy nem -, Naomi azon kapja magát, hogy az elszántsága meginog. Mert most, hogy már nincs vesztenivalójuk, végre önmaguk lehetnek, és jól érzik magukat azzal, akire a legkevésbé számítanának: egymással.

Lángra lobbanhat-e az alvó parázs…? Akkor: Chani Horowitz, a huszonéves írópalánta élete valahogy megrekedt. Miközben volt évfolyamtársai a „művészképzőről” színvonalas könyvekkel foglalkozhatnak, neki csupán amolyan felszínes feladatok jutnak. Ám egyszer csak megbízzák azzal, hogy készítsen portrét Gabe Parkerről, a filmsztárról, aki nem más, mint az ő egyes számú imádottja a hírességek közül, egyben a legújabb James Bond alakítója. Chaninek nincs is más vágya, mint megőrizni a hidegvérét, és jól megoldani a feladatot. Ám ami közte és Gabe között történik, az nem várt módon és alaposan felforgatja az életét: az interjú egy szédületes hétvégébe torkollik, ami lázba hozza a bulvárlapokat, és Chani sokkal közelebb kerül Gabe-hez, mint ahogy azt eredetileg tervezte… Most: Tíz évvel később, egy brutális válás és jókora adag terápia után Chani ismét Los Angelesben jár, most már sikeres íróként, aki a megvalósult álmait éli. Ám hiába reklámozhatja legújabb esszégyűjteményét vagy online kiadványait, valahogy mindig szóba jön az a bizonyos portré, és felmerül Gabe neve. Ezért aztán Chani PR-csapata felveti, mi lenne, ha újból találkoznának? Chani először nemet akar mondani, szeretne úgy tenni, mintha már rég elfelejtette volna az együtt töltött időt. De az igazság az, hogy valójában nagyon is tudni szeretné, hogy az a bizonyos hétvége vajon ugyanolyan felejthetetlen volt-e Gabe-nek, mint neki… Úgyhogy beleegyezik.

"Amikor Bush készült Magyarországra, akkor James Baker külügyminiszter elsõ számú jobbkeze, Robert Zoellick lehívott Washingtonba, ahol találkoztam is Bakerrel, és fél órát beszélgettünk. Fölkértek, hogy írjak egy üdvözlõbeszéd-vázlatot. Amit persze õk átírnak, átszerkesztenek. A beszéd fõ vonala az 1568-as tordai országgyûlés példájára hivatkozott. Ugye az arról volt híres, hogy a világon elõször törvényt hozott a vallásszabadságról. Ez egy mondatból állt: minden ember olyan hitben éljen, amilyenben akar. Az volt a terv, hogy amikor leszáll a repülõrõl, ezt mondja el. Maximum tíz percben. Az volt a fontos, hogy üzenet legyen benne. Megírtam, a Fehér Házban átírták, majd körbeadták a külügyminisztériumban véleményezésre. Húsz perccel a leszállás elõtt jött az üzenet a külügyminisztériumból, hogy ne mondja el." Ezt a beszédet tépte szét idõsebb Bush 1989 júliusában a Kossuth téren. Róna Péter közgazdász az Orbán-kormány unortodox tevékenységének alternatívát kínáló, mérsékelt, hagyományos gazdaságpolitikát szorgalmazó nyilatkozatai révén lépett a nagy példányszámú újságokba és a tágabb nyilvánosság elé. A közgazdász-körökben életpályájával és munkásságával megérdemelt tekintélyt szerzett szakember Andrassew Iván kérdéseire válaszolva idézi fel élete és munkája fontos állomásait, legemlékezetesebb találkozásait. Az olvasó természetesen rengeteget megtud a nemzetközi gazdasági életnek a magyar gazdaság állapotát befolyásoló kulisszatitkaiból is. Róna Péter 1942-ben született Miskolcon. 1956-ban külföldre távozott. Iskoláit Washingtonban kezdte, 1964-ben cum laude eredménnyel végzett a University of Pennsylvania Gazdaságtörténeti szakán. 1966-ban Oxfordban évfolyamelsõként szerzett jogi diplomát. 1968-ban Washingtonban az Arnold & Porternél jogászként dolgozott, késõbb az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium Közvetlen Külföldi Befektetések Osztályának lett jogi tanácsosa. Pénzügyi karrierjét 1970-ben a Schroder Banknál kezdte, ahol az elnök, Lord Gordon Richardson személyes titkára volt, majd annak a Bank of England kormányzójává választásakor oda is követte. 1971-ben visszatért a Schroderhez. 1986 januárjában a J. Henry Schroder Bank & Trust Company vezérigazgatójává nevezték ki. 1990 júliusában lemondott tisztségérõl, és elvállalta az Elsõ Magyar Alap (The First Hungarian Fund Limited) vezetését Budapesten. Róna Péter jelenleg az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanára és a Magyar Nemzeti Bank Felügyelõ

Eleanor Hamilton boldog feleség, és egy elbűvölő négyéves kislány, Mabel édesanyja. Férje, Edward a bimbózó eugenikai mozgalom vezéregyénisége, ami olyasféle gondolatokat körvonalaz, melyeket hamarosan Hitler is a zászlajára tűz. Amikor azonban kislányukon epilepsziás rohamok jelentkeznek, tökéletes világuk széthullani látszik. Mabel szégyenteljes betegségét Edwardnak titkolnia kell a munkakörnyezetében, és a család becsülete veszélyben forog. Eleanor hamar ráébred, hogy Edward titkolózik, mindent megkérdőjelez, amit addig a genetikai alsóbbrendűségről gondolt, s férjébe vetett, addig megingathatatlan hite szertefoszlik. Zaklatott lesz és kiábrándult, s miután úgy érzi, képtelen tovább elviselni a családi terheket, úgy dönt, kézbe veszi a dolgokat. Louise Fein - aki személyes tapasztalatból merített ihletet könyve megírásához - komoly morális és etikai kérdésekre világít rá egy olyan korszakban, amelyet a xenofóbia, az előítéletek, a rettegés és az úttörő jelentőségűnek álcázott, ugyanakkor téves és romlott tudományos elképzelések uraltak. Ebben a mélyen megindító, precíz háttérkutatásokkal alátámasztott, elsöprő erejű történetben finoman cizellált portrét kapunk egy családról, amely lassan összeroppan a szégyen, a hazugság és a veszélyes eszmék terhe alatt.

XVI. Lajos francia királyra férjként is, királyként is próbatételek sora vár. A királyságban éhínség pusztít, amelynek nyomában elégedetlenség jár - eközben az uralkodó óraszerkezetekkel babrál és a versailles-i palota végtelen folyosóin bolyong. Szerencsére tüzes felesége, Marie Antoinette érzékeli a tömegek elégedetlenségét. A királyné tisztában van azzal, hogy ha nem adnak olcsó kenyeret az éhes és dühös párizsiaknak, akkor a zendülés elsöpörheti a királyi udvart. Mindenekelőtt pénzre van szüksége a tervei megvalósításához, ezért megbízza a ruháit tervező-varró Rose-t és a káprázatos hajkölteményeit kreáló Léonard-t, a két, meglehetősen amatőr nyomozót, hogy kutassanak egy titokzatos inka kincs után. Csakhogy a kincs roppant veszélyes: halálos átokkal sújt mindenkit, aki a véres múltú aranyszobor közelébe kerül...

VARÁZSOLJA KONYHÁJÁBA MEXIKÓ AUTENTIKUS ÍZEIT! Mely Martínez számára a mexikói konyha mindig is a családról, a közösségről és a hagyományokról szólt. Mely Tampicóban született és nőtt fel, és már egészen fiatalon sürgött-forgott a konyhában, a nyarakat pedig nagymamája Veracruz államban található farmján töltötte, ahol segített kukoricát őrölni a masa készítéséhez. Mexico in my Kitchen című népszerű blogját azért indította el, hogy megossza olvasóival az otthonról hozott recepteket és emlékeket, mára pedig az autentikus mexikói ételeket keresők első számú forrásává vált. A több mint 80 receptet tartalmazó Mexikó a konyhámban a mexikói háztartásokban mindennap fogyasztott hagyományos ételeket gyűjti össze, beleértve Tamaulipas, Nuevo León, Veracruz, Puebla, México és Yucatán államok jellegzetességeit is. Most már Ön is elkészítheti ezeket az ételeket és italokat, beleértve az enchiladát, a carnitast, a chiles rellenost, a pozolét, a tamalt, a salsát, a bunuelót, az aguas frescast és még sok mást. A könnyen követhető leírásokkal, lenyűgöző fotókkal és mexikói történetekkel kiegészített kötetben a saját otthonában is élvezheti a mexikói konyha varázslatos ízeit.