Libri Könyvkiadó strana 121 z 126

El akarod olvasni ezt a könyvet. Mert nem akarod, hogy drogos legyen a fiad. Vagy éppen azért, mert függő a lányod. Mert iszonyúan vonz a mámor, vagy mert kegyetlenül taszít a cucc, mégis mindennap beadod magadnak. Vagy csupán tudni szeretnéd, megéri-e tisztának maradni. Győző egy bátor srác Nyírbátorból. Felkavaró őszinteséggel meséli el, mennyire szórakoztató és kalandos az út a pokolba. Kendermezőkön és mákföldeken vezet keresztül, egészen a halál küszöbéig. Visszafelé viszont annál gyötrelmesebb. Győzőt mára egy ország ismeri, de a tíz évig tartó zuhanását szinte senki. Illetve egy valaki mégis, az őt kijózanító Morpheus, aki nem más, mint Dr. Csernus Imre. Hány embert veszített el Győző, mire megtalálta önmagát és az édes életet? Ezt a könyvet el fogod olvasni. "Te, Győző, nagyon hálás vagyok neked! Azért is, hogy ott voltam veled az osztályon, meg azért is, hogy most ezt a pár sort én írhatom a könyvedben. Ja, meg az életnek!" (Dr. Csernus Imre) "A pokoljáráshoz tiszta lélek kell és naivitás, épp olyan, mint a fiatal Szabó Győzőnek volt. Ilyen pakkal lehet igazán hosszan haláltáncot járni. Győzőé egy példátlanul szép és fölemelő élettörténet, mely nem a karrierről, hanem az esélyről, a reményről, a mélységről szól. Vannak jelei a lélek mögül." (Grecsó Krisztián "Büszke vagyok Győzőre, hogy meg merte írni azt, amivel manapság mindenkinek szembe kell néznie. Aki drogos, akinek ismerőse, barátja drogozik, akinek gyereke lesz vagy nő fel éppen, és annak is, aki úgy tudja, semmi köze ehhez az ügyhöz. A drog itt van körülöttünk, itt van bennünk. Győző kiírta magából. Le a kalappal, tesó." (Hajós András)

Miskolctól nem messze egy elhagyott szovjet laktanya áll. Már teljesen kifosztották, két cigány fiú mégis kutakodni kezd az egykori kórház romos épületében. Olyan kincsre találnak, amire egyikük sem számított. Próbálnak túladni rajta, a dolgok azonban balul sülnek el, és az egyik fiú váratlanul eltűnik. A bátyja egészen Koppenhágáig követi a nyomát, de mindenütt akadályokba ütközik. Azok, akik találkoztak a testvérével, ijedten valami "cigányátokról" suttognak. Nina Borg, a Vöröskereszt ápolónője egy városszéli, elhagyott garázsban cigány menekülteken próbál segíteni, akik között titokzatos betegség ütötte fel a fejét. Arra azonban nincsen felkészülve, hogy a jó szándék ezúttal nemcsak őt, hanem a családját és másokat is halálos veszélybe sodor. A fiút és Ninát magával ragadja a tragikus események áradata... amelyet talán már túl késő megfékezni.

Nina Borg, a Vöröskereszt ápolónője megszállottan küzd az elesettekért. Nem képes nemet mondani, mikor a segítségét kérik, még akkor sem, ha ennek végül a férje és a gyermekei isszák meg a levét. Mikor régi barátnője, Karin elküldi neki a koppenhágai pályaudvar egyik csomagmegőrző szekrényének a kulcsát, még nem sejti, hogy élete legveszélyesebb bűnügyébe bonyolódik. A csomagmegőrzőben egy bőröndöt talál, a bőröndben pedig egy hároméves fiút. Valaki elkábította, de még él. Gyerekkereskedők áldozata? Mit tennének vele a hatóságok? Egyszerűen visszaküldenék a feladónak? Mikor Nina megtudja, hogy Karint brutálisan meggyilkolták, rájön, hogy nemcsak a kisfiút, de őt és családját is halálos veszély fenyegeti. Nincs más lehetőség: menekülniük kell...

Távol az óceán partjaitól, valahol Ausztrália végtelen síkságainak mélyén létezik egy különös tartomány, melyet mindenki csak úgy emleget: a Puszták. Lakói az egykori felfedezők utódai: mesésen gazdag földbirtokosok, akik a világtól elzárt udvarházaikban egyre csak a délibábos horizontot kémlelik látszat és valóság, idő és időtlenség kapcsolatán filozofálva. De vajon megtalálhatják-e valaha, ami után kutatnak? Gerald Murnane lassan áradó, lebilincselő prózája az ausztrál néplélek legmélyebb rétegeit tárja fel az olvasó előtt, akit ez a távoli vidék ugyanúgy rabul ejt majd, mint a regény fiatal főhősét. Gerald Murnane 1939-ben született a Melbourne melletti Coburg-ban. 1974-től nyolc regénye és egy esszékötete jelent meg, s ma már a modern ausztrál irodalom élő klasszikusának számít. Szenvedélyesen érdekli a lóversenyzés, és bár élete során szinte soha nem hagyta el Victoria állam területét, helyi emigránsoktól megtanult magyarul. Egyik kedvenc könyve Illyés Gyula "Puszták népe" című kötete, mely számos művét inspirálta.

Egy férfi, aki menekül a kiábrándító valóság elől, mégsem tud ellenállni a női testek delejes vonzásának és egy nő, aki bár szenvedélyesen szeret, mégis eltaszítja magától a férfit, aki számára a legkedvesebb. Az egyik üzenetrögzítők élettelen hangfelvételeivel flörtöl - a másik hiába beszél valakinek, aki talán élet és halál ura. Két hang, két ízig-vérig mai történet, melyek közül az egyik mégis mintha Don Giovanni regiszteráriájának kifordítása lenne, a másik pedig Orfeusz történetének modern változata: a világhírű író, Claudio Magris drámai erejű monológjai, melyek most először olvashatóak magyar nyelven. Claudio Magris 1939-ben született Triesztben. A számtalan magas rangú díjjal kitüntetett olasz írót a világ leginkább a "Duna" című nagyívű esszéregény szerzőjeként ismeri. Írásaiban lebilincselően ötvözi a kultúrtörténet, a fikció, az emlékezés és a nosztalgia elemeit, különös figyelmet szentelve szűkebb hazája, az Adriai-tenger környéke és Közép-Európa szellemi földrajzának.

Egy kávéház, egy elfelejtett lagúna, egy templom, egy városi park, Torino, Trieszt és Friuli környéke: csupa közeli, félig-meddig ismerős táj, melyek a csekély távolság és az Osztrák-Magyar Monarchia öröksége miatt akár otthonosak is lehetnének a magyar olvasónak, mégis talán több titkot rejtenek, mint turistaútjaink untig ismert célpontjai. Claudio Magris pedig a régészek aprólékos figyelmével és a tősgyökeres helyi lakosok mindentudásával vezet körbe rajtuk, hol elkalandozva, hol a vesékbe látva, szabadon keverve a történelem, a fikció, a kultúrtörténet és az anekdota műfaját, egész kis mikrokozmoszokat tárva fel előttünk lebilincselő esszéregénye lapjain. Claudio Magris 1939-ben született Triesztben. A számtalan magas rangú díjjal kitüntetett olasz írót a világ leginkább a "Duna" című nagyívű esszéregény szerzőjeként ismeri. Írásaiban lebilincselően ötvözi a kultúrtörténet, a fikció, az emlékezés és a nosztalgia elemeit, különös figyelmet szentelve szűkebb hazája, az Adriai-tenger környéke és Közép-Európa szellemi földrajzának.

Remek dolog egy mexikói drogbáró egy szem fiának lenni: az ember palotában lakhat, annyi kalapot és játékot kap, amennyit csak akar, tigriseket és oroszlánokat tarthat a kertjében, és a vágyát még akkor is igyekeznek teljesíteni, ha épp egy pár libériai törpevízilovat kér a születésnapjára. A tizenegy éves Tocstli pont ilyen életet él apja szeretőitől és testőreitől körülvéve. Ám amikor a mindentől elzárt bunkerpalota tévéjén egyre több hullát mutatnak, az üresnek hazudott szobákból előkerülnek a gépfegyverek, ő pedig egy Afrikába tartó repülőgépen találja magát. Gyorsan rá kell jönnie, hogy a világ mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek elképzelte... Juan Pablo Villalobos 1973-ban született a mexikói Guadalajarában. Első regénye megjelenése előtt volt piackutató, irodalomkritikus és útirajzíró is, a "Bunkerzsúr" azonban egy csapásra a nemzetközi irodalmi élet élvonalába röpítette. A könyv amerikai kiadása többek között felkerült a Guardian elsőkönyves díjának rövid listájára, s több neves kritikus is az év legjobb könyveként üdvözölte.

A Moszkva tér kocsmáitól a népligeti fákig, az Oktogon hajszalonjaitól a Bartók Béla úti mecsetig sokféle tájat bejárnak Závada Péter versei, akit legtöbben a kortárs underground kultikus zenekara, az Akkezdet Phiai tagjaként ismernek, ám a dalszövegei mellett évek óta publikál rangos irodalmi folyóiratokban is. Első verseskötetében a budapesti betonrengeteg zabolátlan nyelve és a magyar költészet legjobb hagyományai találkoznak, ahol a szerelmi fájdalom épp olyan jól megfér a bódult körúti hajnalokkal, mint a családi történelemmel való viaskodás a felszabadult rímjátékokkal.

A szegedi Csillagbörtön egyik épületének tetején egy ketrec áll. A "tészesek" számára csupán ez a hely jelenti a szabad levegőt. Embertelen gyilkosok, akik sohasem szabadulhatnak. Könyörtelenül elbántak velük, ahogyan ők is könyörtelenül bántak áldozataikkal. Közülük többen állítják, hogy a halálbüntetés megváltás volna; hogy még a kötél is jobb, mint ez a reménytelenül lassú halál. Rabtársaiktól elkülönítve élnek, szigorú napirend szerint. Tét nélkül ölhetnének - az ő helyzetükön már semmi sem képes rontani. Ebben a könyvben hat ténylegesen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt gyilkos vallomását olvashatják. Vérfagyasztó tetteik és gyalázatos sorsuk mellett feltárulnak a Csillagbörtön hétköznapjai, valamint jogászok, szociológusok és pszichológusok mondják el véleményüket erről az Európában sajátságosnak számító büntetési nemről, melyet immár az Alkotmányunk is tartalmaz.

Az éjszakai cirkuszban nincs porondmester, aki hangszóróján keresztül bejelentené a következő számot, sem bohóc, aki gúnyt űzne a közönségből. Ezekben a fekete-fehér sátrakban páratlan élmény vár rád: az öt érzék ünnepe! Ám a varázslat és szemfényvesztés hátterében ... Folytatás ›› ádáz küzdelem zajlik: a két fiatal mágust, Celiát és Marcót kisgyermekkoruktól fogva azért tanították, hogy mágikus erejük segítségével győzelmet arassanak a másik felett. Amikor Celia rájön, hogy Marco az ellenfele, együtt lenyűgöző varázslatba kezdenek. Erejüket ettől kezdve csak arra használhatják, hogy örömet szerezzenek vele a másiknak, és az új játék közben észrevétlenül egymásba szeretnek. Mély és varázslatos érzéseiktől hunyorogni kezdenek a lámpák, és a helyiséget elönti a forróság. Sokáig nem is sejtik, hogy olyan játszmába kényszerítették őket, amelynek a végén csak egyikük maradhat életben. Mikor a mestereik megelégelik, hogy kicsúszott kezükből az irányítás, közbelépnek. Celiáék rádöbbennek, hogy nem kerülhetik el a játszma végkifejletét. Csak egyetlen megoldás marad számukra, de ahhoz minden tehetségükre szükségük lesz... A(z) Éjszakai cirkusz (Könyv) szerzője Erin Morgenstern.

Mindig esténként tűntek elő, néha csapatosan, többnyire azonban egyedül. Hogy pontosan hogyan és mikor érkeztek, arról senki nem bírt megbízhatót mondani. Volt, aki azt állította, hogy ugyanott laknak, amerre dolgoznak is, napközben alszanak és megbújnak valamelyik bérkaszárnya zugában, s csupán napszálltakor merészkednek elő. Mások akár meg is esküdtek volna rá, hogy a város egy másik fertályából jönnek és szekéren hozzák őket... Most is csak annyit lehetett tudni, hogy megint meghalt közülük az egyik. A székesfőváros utcáin arat a halál: a rendőrség brutalisan meggyilkolt prostituáltak holttesteire bukkan szerte a városban. 1910-et írunk: az Andrássy úton még egymást kerülgetik a konflisok és az automobilok, a kávéházakban pedig Ady Endre és Molnár Ferenc társaságát keresik a szépreményű költők és hírlapírók. Eközben furcsa vendég érkezik Budapestre: Saint-Germain grófja, akinek a történeteinél csak a szokásai különösebbek. Éjszaka él, akárcsak a város, és még soha, senki nem látta enni...

Mit gondol, ön mikor társalog? Társalog akkor is, amikor fennhangon vitatkozik a rendőrrel vagy számon kéri a párján, hogy hol járt előző este? Társalog, ha egy ismeretlen boltost szólít meg, ha a legjobb barátját hívja, vagy éppen egy csinos nőnek udvarol? Igen. Bizonyos értelemben minden emberi kapcsolat társalgás, hiszen jellemzően szóbeli közlekedésen keresztül érjük el, amit akarunk, akkor is, ha közelebb kerülünk a másikhoz, és akkor is, ha éppen elhidegülünk tőle. "A társalgás pszichológiája" a mai pszichológia, szociológia és nyelvészet egyik központi érintkezési területét tárgyalja: megmutatja, hogyan hangoljuk össze viselkedésünket, hogyan befolyásoljuk egymást, irányítunk, hízelgünk, engedelmeskedünk a társalgás során és annak segítségével. Ez a tankönyvként is remekül használható összefoglalás feltárja a társalgások mögötti rejtett emberi tényezőket - útmutatója lehet mindazoknak, akik diákként, hivatásból vagy "csupán" emberként foglalkoznak a kommunikációval.

Hugo Cabret a forgalmas párizsi vonatállomáson él, teljes titokban. Az árva kisfiú az épület rejtett járataiból felügyeli a pályaudvar óráinak működését. Ám amikor a sorsa, akárcsak az általa javítgatott fogaskerekek, összekapcsolódik egy könyvmoly kislány és a pályaudvar mogorva játékboltosának történetével, élete és legféltettebb titka is végzetes veszélybe kerül. Egy különös rajz, egy féltve őrzött jegyzetfüzet, egy ellopott kulcs, egy mechanikus ember és Hugo apjának rejtett üzenete szövevényes, megható és lenyűgöző kalandba sodorja mindhármukat. Brian Selznick könyve 284 eredeti rajzával, valamint a képregények és filmek keverékét idéző formájával újraértelmezi a regény műfaját, és egy teljesen új, eddig ismeretlen olvasási élménnyel lepi meg a csodálatos történetek kedvelőit. Brian Selznick 1966-ban született az amerikai New Jersey-ben. Első saját könyve, "A leleményes Hugo Cabret" megjelenése előtt többszörösen díjnyertes gyerekkönyv-illusztrátorként volt ismert hazájában. A könyv születéséről a következőket nyilatkozta: "Jónéhány évvel ezelőtt olvastam Gaby Wood "Edison estéje: a mechanikus élet kutatásának varázslatos története" című könyvét. Igaz történet volt egy felhúzható figurákból álló gyűjteményről, melyet egy párizsi múzeumnak adományozott a tulajdonosa. A gyűjtemény a múzeum beázott padlásán hevert évtizedeken keresztül, amíg végül ki kellett dobni az egészet. Én pedig elképzeltem egy kisfiút, aki megtalálja ezeket a törött, rozsdás szerkezeteket - így született meg Hugo és az ő története." A regényből 2011-ben Martin Scorsese készített háromdimenziós, egész estés filmet Jude Law, Ben Kingsley és Sacha Baron Cohen főszereplésével. "Varázslók, sellők, utazók, kalandorok, bűvészek, gyertek és álmodjatok velem!" (Martin Scorsese: A leleményes Hugo) "Csodálatos! Értsd az agyonhasznált fordulatot szó szerint: Hugo Cabret életre kelti a csodát!" (The New York Times) "Selznick lélekemelő története a mesemondás, a gyönyörű illusztrációk és a filmes megoldások művészi keveréke. Igazi mestermű." (Publishers Weekly)

A női nemi szerv mely részei felelősek az orgazmusért? -Milyen szépségideálok kapcsolódnak a vaginához? -Mi rejlik a nők szexuális problémáinak hátterében? -Miért tettetik a nők, hogy sikerült eljutniuk a csúcsra? -Miként vélekednek a különböző korok és kultúrák a szüzességről? Ez a könyv -nemre való tekintet nélkül- minden olyan ember figyelmére igényt tart, aki szeretne leszámolni a női szexualitás témakörét övező tabukkal és ködösítésekkel. Ideje, hogy végre mindkét nem tagjai maradéktalanul élvezni tudják az együttlétet. "A reklámszakemberek nagyon jól tudják, hogy a szexszel bármit el lehet adni. Ha a szex árucikk volna, nem kéne a reklámozására költeni: a termék ismert, presztízse kikezdhetetlen. Szeretnél egy jó csapat tagja lenni? Szexelj! Nem akarsz lemaradni semmiről? Szexelj! Fiatal vagy, netán az idősebbek közé tartozol? Szexelj! S valóban, a szexualitást hajlamosak is vagyunk valamiféle egyszerű, problémamentes dolognak tartani. A szexológusokat azonban elsősorban olyan nők és férfiak keresik fel, akiknek a nemi élet komoly gondot okoz a mindennapokban. A legtöbben úgy vélik, hogy a nemi vágy, a testi intimitás iránti spontán vágyakozás magától alakul ki mindenkiben. Ha egészségesek vagyunk, időről időre felbuzog bennünk a vágy, valahogy úgy, ahogy megéhezünk vagy megszomjazunk, ha nem ettünk-ittunk egy ideje. A nemi vágyat ösztönnek, késztetésnek tartjuk. A freudisták libidóról beszélnek, a libidó hiányát pedig frigiditásnak nevezik (egyébként csak a nőknél, a férfiak libidóhiányára nincsen szavuk). Néha azonban többről van szó, mint a spontán nemi vágy hiányáról."

Termann, a huszonéves tanárjelölt szülővárosába, Debrecenbe utazik, talán felkutatni, ami még megmaradt a gyermekkor morzsalékából, talán örökre búcsút mondani neki. Aztán újra Pest, dacos ismerkedés a fővárossal, a szűkös albérletek és füstös kávéhá zak világával. Házibulik, emlékezetes tengerparti expedíciók és az első pszichedelikus utazások a város utcáin, melyek még a háborús Varsóig is elviszik az óvatlan utazót - sőt annál is tovább, egész a felnőttkor küszöbéig. Térey János 1997-ben meg jelent novelláskötete, a "Termann hagyományai" újraírásával ezúttal karcosabb és érettebb hangon meséli el, hogyan múlik el az ifjúság, és hogyan teszi mégis halhatatlanná a makacs emlékezet. Mintha egy hard-boiled nevelődési történetet néznénk feket e-fehérben, megelevenedik a 90-es évek Budapestjének letűnt atmoszférája, és újra felragyognak az elveszett illúziók.

Egy kiégett író téma hiányában meglepő üzletet ajánl Salme Malmikunnasnak, egy apró fonalkereskedő tulajdonosának: hétezer euróért megvásárolja az asszony hosszú életének igaz történetét. A nyugdíjas nő pedig mesélni kezd, és az író elé tár mindent, ahogy ő emlékszik rá: férje, Paavo némaságát, Helena lányának tragédiáját, Maija lánya házasságát, Pekka fia üzleti sikereit. De vajon az író valóban úgy írja meg a történetet, ahogy megállapodtak? És Salme vajon a teljes igazságot mondja el? Kari Hotakainen könyve megindító és humoros regény a jelen korról, amelyben minden adás-vétel tárgya, és amelyben valódi dolgok helyett egyre inkább csak szavakkal és képekkel kereskedünk. Ha pedig már a szavakból is kifogytunk, elérkezik a cselekvés ideje...