Móra Könyvkiadó strana 191 z 206

György, László, Miklós, Balázs, Márton, Kristóf... hány fiú viselte e neveket hosszú évszázadok során! Klára, Ágnes, Erzsébet és az örök Mária... hány leánynak kívántak már neve napja alkalmából boldog, hosszú életet! S a nevek mai büszke viselői talán nem is sejtik, hogy ki volt a névadó előd, milyen valós vagy mesés történetek fűződnek legendák homályába vesző alakjuk köré. Könyvünk néhány utónévhez, a legismertebb szentek nevéhez fűződő legendát gyűjtött össze régi írásokból. A történetek szövege őrzi a régi magyar nyelvhasználatot, megmutatva annak színességét, képszerűségét. Sinkó Veronika középkori festmények ihlette rajzai híven szolgálják ezt a régies stílust. Ősi magyar források nyomán idézi fel Árpád, Zoltán, Sarolta históriáját.

Ebből a színes képeskönyv lapozóból megtudhatják a legkisebbek, hogy mi történt azután, hogy a gombóc kiugrott a fazékból. A kiadvány Papp Anikó Mira rajzaival jelent meg.

"Számolok ám, mi se könnyebb! Egy meg ezer, ugye száznyolc? Már sose hullnak a könnyek, számolom én a világot!" "Négy nyuszi kis bilin ülve már ügyesen potyogatgat. Lepke ha arra repülne, mégis utána szaladnak." A színes vidám, kemény táblás meséskönyvben Vakond barátunk megtanul 1-10-ig számolni. Segíts neki és ellenőrizd jól számolt-e?

Kik voltak a Karib-tenger kalózai? Hogyan és mely korban éltek? Pillantsunk be kalandos életükbe! Csodálatosan szép, valósághű rajzok segítenek abban, hogy jobban megismerd a kalózok világát. A rajzos fóliák lapozgatása közben meglepő felfedezések vá rnak rád!

Móra Ferenc verses ábécéjét játékos olvasási gyakorlatokkal Justné Kéry Hedvig egészítette ki. A gyerekeknek szóló kötetet K. Lukáts Kató rajzai díszítik.

A rókalyuk folyosója tágabb lett, és a pitvaron túl, mint egy teknő, öblösödött a kamra, ahol halkan szuszogott a rókakölyök. A szőrös gomolyag mozogni kezdett, orra kutatva emelkedett a levegőbe... "Vuk lesz a neve, mint öregapjának, ki első volt a nemzetségben. Vuk, ami annyit jelent, hogy minden rókának félre kell állni az útból, ha vadászatra indul." Az író igen népszerű állatmeséje a kisróka felnőtté válásáról szól; a rögös utat bejárva Vuk a Simabőrű Ember méltó ellenfele lesz. A történetet, amelyet rajzfilmként szinte mindenki ismer, ezúttal az írói életművet megjelentető sorozat köteteként adjuk közre.

Egy falikárpit, egy miniatúra, valamint id. Pieter Brueghel és Francisco de Goya egy-egy festménye a négy évszak valamelyikéhez kötődő jelenetet ábrázol. A szüret, a téli vadászat, a szántás és az aratás témái az évszakok körforgását követik.A földesúr, a fekete varjú, az öreg Anselme és a fiatal Pabló bemutatja neked az ősz, a tél, a tavasz és a nyár szépségeit!

A gazdagon illusztrált színes képeskönyv lapozgatása közben a legkisebbek megnézhetik Babar és Celesztína esküvőjét. A Babar-lapozók további kötetei: Babar, a családapa; Babar udvarában.

Anikó, a nyakigláb kamaszlány, akinek hallatlanul egyéni a humora, nővére, a fülig szerelmes Mari, aki már az "igazit" keresi, no meg kishúguk, a búzavirágszemű Évi ennek a kis- és nagylányoknak szóló, vidám perceket, jó szórakozást kínáló regénynek a hősei.

Böbe és Tamás egy pár, ezt régóta tudhatjuk, hiszen róluk szólt Sohonyai Edit két nagy sikerű regénye (Le a csajokkal!, Le a pasikkal!). Tudjuk, hogy ők ketten óvodáskoruk óta barátok, egymás gondolataiba is belelátnak. Várható volt, hogy előbb-utóbb egymás testét is fölfedezik. Akkor tehát happy end? Aki ezt hiszi, az nem ismeri a tinédzsereket. Nagy összeveszések, nagy kibékülések, nagy röhögések, könnyek, féltékenység, hűtlenség, és végül... Ki tudja még, mi lesz a vége?

Van, amit az ember előre megérez. Különösen akkor, ha babát vár. Nem voltam kíváncsi, hogy mi lesz, mert tudtam, hogy nekem csak fiam lehet. De amikor meghallottam, hogy én most már igazán anyuka vagyok, és kislányom van, eszembe se jutott, hogy fiút vártam, csak annak örültem, hogy végre megszületett és egészséges, és amikor fölsírt, tudtam, hogy csak ő lehet a mi gyerekünk, senki más. Hogyan is lett volna fiú, mikor kislány!

Nem mese, hogy sok gyerek kuckójában majdnem akkora a kusza rendetlenség, mint a mi mesénkbeli Misiében. Az sem mese, csak mesébe illő szerencse, hogy a legtöbb lurkó megússza ezt minden különösebb baj nélkül. Misi barátunk esetében azonban másként a lakult a dolog. Szobájában egy este a megtépett, szétcincált, összefirkált mesekönyvek körül izgalmas bonyodalom támadt...

Bogáncs pumi a javából. Tehát nem puli, hanem pumi, amely ugyancsak a pásztorkutyák felekezetébe tartozik, de belül nyurgább a csontozata, kívül pedig rövidebb a szőre - mutatja be az író főhősét, aki pusztai terelő kutyaként boldogan csaholva végzi a dolgát a nyáj őrzésében, hűséggel követve gazdája minden intését. Egy napon azonban elszakad a pusztától, új és új kalandokba keveredik, még a cirkuszi mutatványosok világába is belekóstol. A hosszasra nyúlt bolyongás minden érdekessége és izgalma sem feledteti azonban származását, szíve és ösztöne végül is visszavezérli természetes környezetébe, az öreg juhászhoz. A kötet - a Fekete István életműsorozat darabja - ajánlott iskolai olvasmány, de kellemes kikapcsolódást nyújt a felnőtt olvasónak is.

Talán felismered a szép, színes tollú, apró madarat, a cinegét, vagy ahogyan sokan nevezik, a cinkét. Bizonyára hallottad már, ahogyan erdőkben, bozótosokban, parkokban csengő hangján így énekel: ?Nyitni-kék?. Ha madáretetőt készítesz neki, a te kert edbe is beköltözik, énekével meghálálja, ha vizet és élelmet kap a téli hónapokban. A ?Cinkekönyv?-ben Szénike, a cserfes kismadár arról mesél, hogyan élnek a széncinkék nagyapó erdőszéli kertjében. Ha jobban megismered őket, biztosan te is e kedves kis madarak barátja leszel!

Valeriánát és Bikarbónát hiába is keresnénk a térképen, hiszen a két szomszéd ország csak Milne meseregényében létezik. Mindaddig barátságban élnek egymás mellett, mígnem egyszer Bódog király hétmérföldes csizmát kap ajándékba. Ez persze még nem volna ok a viszálykodásra, ám a csizma birtokában Bódog több ízben durván megsérti Vazul király reggeliző asztalának légterét. Természetesen hadüzenet, majd furcsa háború követi a sértést. S míg a küzdő felek a hadszíntéren próbálgatják egymás erejét, addig Valeriánában Csincsilla grófnő szinte kibogozhatatlanul összekuszálja a szálakat. Varázslat követ varázslatot, ám a mese szabályai szerint végül minden jóra fordul. A Micimackó írójának ellenállhatatlan humora és nyelvi játékai, ragyogó jellemábrázoló képessége, fordulatos meseszövése, gyereknek, felnőttnek egyaránt élvezetes olvasmánnyá teszi a kalandos, kacagtató meseregényt.

A fény- és hőjelenségek végigkísérik mindennapjainkat, attól a pillanattól kezdve, hogy reggel a nap fényére ébredünk, és aztán forró tűzhelyen készítjük el a teát vagy a kávét. Mégis ritkán nézünk a hétköznapi jelenségek mögé, nem kutatjuk fizikai okukat, hátterüket. Vajon elgondolkodunk a meleg víz megnyitásakor azon, hogy a bojler hőszabályozója a hőtágulás elvén működik? Vagy eszünkbe jut tévénézés közben, hogy amit messziről képnek látunk, az nem több világító pontok sokaságánál? Aki végigolvassa ezt a könyvet, máshogy fogja nézni az őt körülvevő világot, mind addig. A főzőlapon melegített víz, az eső után feltűnő szivárvány, az ablaküvegen megcsillanó napfény fontos fizikai fogalmakat juttat majd az eszébe: a hőenergiát, a színre bontást vagy a fényvisszaverő képességet. Öveges professzor közérthető magyarázatok, könnyen elvégezhető kísérletek segítségével tanít a jelenségek mögé látni, a törvényszerűségeket felismerni. Képes arra, amire csak a legnagyobb pedagógusok: játszva, szórakoztatva tud komoly ismereteket átadni.