Móra Könyvkiadó strana 76 z 206

Köztudomású, milyen nagy szerepe van az óvodás korú gyerekek anyanyelvi nevelésében, szépérzékének fejlesztésében a versnek és a mesének. Kiadónk hosszú évek óta nevelés-lélektanilag átgondolt antológiákkal siet a szülők és az óvónők segítségére, hogy könnyen megtalálják azokat a verseket és mondókákat, amelyek a gyerekek fejlődéséhez szorosan hozzá tartoznak. Az Icinke-picinke óvodásoknak való magyar népmeséket tartalmaz. A gyerekek nagyon szeretik a hangutánzó szójátékokból, cselekményismétlődésekből álló, egyszerű, mondókaszerű meséket, a láncmeséket, csalimeséket. Kovács Ágnes néprajztudós állította össze a kötet anyagát, figyelembe véve az utóbbi száz év gyűjtéseit, feldolgozásait, a kisgyermekeknek szóló népmesekincset, melyet az óvodai korcsoportok igényeit figyelve rendszerezett. Reich Károly magas művészi színvonalú, gyermekien vidám illusztrációi könnyítik meg a mesék szemléltetését.

A kíváncsi kutyus folyton valami galibába keveredik: először a nap felhőpárnának használja a vizét, amelyet próbál visszaszerezni. Aztán a méheket haragítja magára azzal, hogy megdézsmálja a lépes mézüket. Végül a kutyus családot alapít, de kölykei egy fi karcnyit sem hasonlítanak rá. Vagy mégis? Zdeněk Miler és Iva Hercíková klasszikus meséi a Móra Könyvkiadó korábbi, rövidített kiadásaután most jelennek meg először az eredeti, teljes változatban. A kisvakond-könyvek világhírű rajzolója mindhárom kalandhoz hatvanöt gyönyörű képet készített.

Ki ne hallotta volna ezeket a fülbemászó sorokat? A törött lábú őzgidát meggyógyító öreg néne annyira közismert, hogy már-már azt hinnénk, népmesei alak. Pedig Fazekas Anna írta, és Róna Emy rajzolta meg, aki kétféle illusztrációt is készített a megható történethez. A Móra Könyvkiadó mostani régi-új kiadása stancolt formában, nem a megszokott krétarajzokkal adja közre a verses mesét, hanem a grafikus majdnem kétszer annyi gyönyörű festményével.

Hogy mire képes ez a képtelen képeskönyv? Úgy tanítja meg a betűket és az ábécét, hogy közben a kezdő olvasó végig remekül szórakozik. És mire képtelen ez a képtelen képeskönyv? Hát arra, hogy untasson bennünket - még ha ki is nőttünk már az iskolapadból. Réber László mulatságos rajzai kiegészítik a játékos, csengő-bongó verseket, így lesz a kötet gyerek és felnőtt számára egyaránt feledhetetlen olvasmány: képeskönyv, amelyet képtelenség letenni.

Böbe tizenkilenc éves, és maga sem tudja pontosan, mit érez a Mocsok Csillag nevű zenekar frontembere, Tamás iránt. Bár az első szex kudarca után különváltak, továbbra is kötődnek egymáshoz. Közben nagy lehetőség vár a Mocsok Csillagra: a banda felléphet az Admirális Fesztiválon. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor feltűnik Rob, a hajdani drogdíler, és Böbe segítségét kéri. A fiúról váratlanul kiderül, hogy ösztönös zenei tehetség, olyan karizmatikus énekes, aki új lendületet képes adni a zenekarnak. És aki azonnal rástartol Böbére. A kusza helyzetben megjelenik Gomb is, a basszgitáros, és igyekszik visszaszerezni helyét a zenekarban - és Böbe életében. Vajon melyik lesz az igaz szerelem? Sohonyai Edit két éven át nyomon követte néhány kamasz életének alakulását, a velük készített interjúk szolgáltak a regény alapjául.

Minden a londoni Kensington Parkban kezdődött. Ide hordták régen a dadák a kisgyerekeket játszani, akik önfeledten futkároztak, kriketteztek, vitorlás hajót úsztattak a Kerek-tavon. Ám amikor esténként bezárult a park ódon nagy kapuja, a sétányokra előmerészkedtek a tündérek, Pán Péter pedig zenélt nekik. Minden gyerek ismeri Pán Pétert. Ő az elveszett fiúk vezére, a kalózok rettegett ellensége, a büszke, pimasz, örök gyermek. Éjszaka berepül a nyitott ablakon, és Sohaországba viszi a kicsiket. Így történt ez Wendyvel és két fivérével is, akik hosszú-hosszú időt töltöttek Pán Péter szigetén. A rengeteg kaland, játék és mulatság után azonban hazavágytak, ahogyan egyszer minden gyermek felnő. Egyetlenegyet kivéve. Ő Pán Péter. Gyermekként megismerjük, hogy felnőttként elfelejtsük őt.

Bródy Vera nem mesekönyvet írt - mégis mesés könyv lett a történetekből és bábrajzokból. Bródy Veráról mesélnek a kortársak: Molnár Gál Péter, Láng István és Szilágyi Dezső. Mesél maga az alkotó, arról a több évtizedet felölelő korszakról, melyet az Állami Bábszínházban töltött a tanulóévektől a bábtervezésig. Élete és pályája második szakaszáról, melyet Franciaországban a bábjáték tanításával, a rendezéssel és könyvek sorával gazdagított. Végül rajzaival és terveivel mesél: illusztrációkkal és a tervezéseiből készült válogatással teszi képszerűvé a mesét. A Bródy-bábvilág varázslatát a mai műsoron lévő darabok - Misi Mókus vándorúton, Diótörő, a Fából faragott királyfi - bizonyítják. Visszaemlékezése szeretett színházának és a műfajnak állít emléket. A kötet a bábalkotó művész előtt tiszteleg.

"Elizabethnek gyermekkori lovaglásai villannak fel emlékezetében, s boldog száguldások, majd a végzetes reggel, amikor a baleset érte. Azóta nem ült lovon, azóta nem érezte a hajnalok csípős ízét, azóta nem fogta el az a könnyű, boldog mámor, amit a mozgás öröme nyújt. Akkor kezdődött el fogolyélete..." A sápadt, sötét hajú lány, akit súlyos betegsége az ágyhoz köt, valóban a londoni Wimpole Street foglya - s ahogy telnek-múlnak az évek, egyre kevesebb a reménye arra, hogy valaha kiszabaduljon a komor falak közül. Nemcsak lehetősége, de ereje sincs a szökéshez. Nem tud, vagy nem akar megküzdeni apja zsarnoki hatalmával. Egy napon mégis megtörténik a csoda... Kertész Erzsébet egyik legsikeresebb életrajzi regénye híven és bensőségesen számol be a finomhangú, mélyen érző angol költőnő, Elizabeth Barrett-Browning romantikus fordulatokban bővelkedő sorsáról.

1868 tavaszán három izgatott fiatal lány siet titkos találkozóra a pétervári Vaszilij-sziget kis, tömjénszagú templomába. Nem kalandot keresnek, hanem férjet. Olyan férfit, aki hajlandó névházasságot kötni valamelyikükkel, így mindhármuk előtt megnyílna a vágyva vágyott lehetőség: külföldre mehetnek tanulni. Hazájukban ugyanis egyetlen felsőfokú intézmény sem vesz fel nőt a hallgatók sorába. A templomban már várakozik a férjjelölt, akinek csak választania kell a lányok közül. Vlagyimir Kovalevszkij a legfiatalabb kisasszonyt, a szürke kis verébfiókát, Szonyát választja. Szonya elindul az úton, amely sok buktatót és nagyon kevés boldogságot ígér. De ő konok kitartással eléri a célját, nő létére szerelmes hivatásának élhet: világhíres matemetikus, a stockholmi egyetem professzora lesz. "Boldog vagyok, ha Szonyáról beszélhetek, írhatok. Életrajzsorozatom legkedvesebb alakja" - vallja hősnőjéről Kertész Erzsébet.

Volt egyszer két testvér: Gabi és Gyuri. Nem nagyon hasonlítottak egymásra, de abban teljesen egyformák voltak, hogy nem vigyáztak a játékaikra. Boribonra, a szürke játékmackóra sem. Fölvágták a hasát, azután magára hagyták. Boribon pedig eltűnt…

A Művészképző mesterkurzus sorozat jelen kötetében található bőséges példatár ihletet ad a bemutatott alkotások elkészítéséhez, ugyanakkor a kiegészítő magyarázatok kellő mélységgel mutatják be a vízfestés során alkalmazott fogásokat. A könyv segíti a lelkes festeni vágyókat abban, hogy a valóságot művészien tudják ábrázolni, az alapoktól kezdve a szakértelmet kívánó technikákig és különleges megoldásokig. A könyvben elragadó alkotásokon keresztül több művész egyéni stílusával és különleges látásmódjával ismerkedhet meg az olvasó. Az itt található utasításokat követve mindenki meggyőződhet arról, milyen izgalmas is a vízfestménykészítés!

A boglyos, lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kismackó ezen a télen Budapestre látogat. Amíg szülei téli álmot alszanak, ő hógolyózik, korcsolyázik, hómedvét épít, beutazza Pestet és Budát. Szállásadója, Jolán néni sapkát, sálat ad rá, hogy meg ne fázzon, ám a városligeti Műjégpályán Vackor elveszíti a meleg ruhadarabokat. A kismedve megfázik, és ágynak esik. A hó meg csak hull, egyre hull és lassan beteríti a várost...

Szabó Magda regényének 1958-as megjelenését számos hazai és idegen nyelvű kiadás, színpadi feldolgozás követte. A könyv nemcsak a gyermeki lélek titkaiba avatja be az olvasót, de a bizonytalan, csetlő-botló felnőttek hibáit is szeretettel és megértéssel ábrázolja. Zsófika, Dóra és Marianne többet tudnak szüleik, tanáraik traumákkal, sebekkel terhelt életéről, mint amennyit azok feltételeznek róluk, sőt egy odaadó tanáruk, Szabó Márta segítségével helyre is billentik a félresiklott életeket.

Mire jók a kérdések? A gyerekek kérdeznek. Mindenfélét, és nemegyszer fontos dolgokról. Mihez kezdjünk ezzel? Muszáj a szülőnek mindig reagálni? De miért ő legyen, aki a gyerek helyett felel? A szülői válasz nem nélkülözhető, hisz elsőként a szülő hat a gyereke életére. De a gyerekeket végül a saját véleményük megalkotására szeretnénk rászoktatni. Arra, hogy tudjanak gondolkodni, "filózni", hogy majd önálló, felelősségteljes felnőtté váljanak. A FILÓKA-sorozat kötetei a kérdésekre több válasz lehetőségét kínálják. Van köztük magától értetődő, van titokzatos, van meglepő és zavarba ejtő, de mindegyik újabb kérdésekhez vezet. Mert a gondolat olyan úton jár, ami nem ismer határokat. Kérdéseink végül talán válasz nélkül maradnak. Annál jobb. Nem kell mindenáron válaszolni. A kérdés önmagáért is megtetszhet, csak mert szép, mert maga a probléma gyönyörű, mert már önmagában is értékes, már feltenni is volt értelme. Csakúgy, mint az élet, a szerelem, a szép, a jó - hisz ezek is örök kérdések maradnak. Színes illusztrációkkal.

"Zoli tizedik születésnapjára készül. A családban mindig nagymama süti meg az ünnepeltet köszöntő éljen-tortát, idén azonban Hévízre kell utaznia. A szülők úgy döntenek, inkább elhalasztják az ünnepséget, és megvárják a köszöntéssel nagymamát. Zoli születésnapja mégis izgalmasan alakul, sok félreértéssel, tortával és szeretettel. Janikovszky Éva írása 1967-ben jelent meg Az egytagú őrs című novellafüzér részeként, most az írónő születésének 90. évfordulóját köszöntjük azzal, hogy önálló kötetben, Kárpáti Tibor humoros illusztrációival adjuk közre." (a Kiadó)

Amióta megszülettem, eléggé megváltoztam. De nemcsak én, apa is. Szegény nem tudja, hol lakik bennünk az álom, nem tudja, hová lesz a szivárvány a tócsa tetejéről, hogy porhóból nem lehet hóembert gyúrni, és nem tudja, milyen finom a habcsókos lecsó. Ne félj, apa! Ezek csak versek. Pont olyanok, mint a mesék.