Magda Szabó

Egy gazdag nyugat-európai ország diplomatáját hazarendelik állomáshelyéről, egy kicsi és ezerszer megalázott-kifosztott kelet-európai országból. Otthon fegyelmi bizottság elé kell állnia botrányos viselkedése miatt: a szeretett nő védelmére kelve megvert egy újságírót. Vajon mi késztette erre az érthetetlen indulatkitörésre Rolandot, egy nemzedékeken át feddhetetlenül szolgáló diplomatacsalád legifjabb tagját? Akit arra idomítottak, hogy csak szemlélője legyen a világnak, az életnek - a saját életének is. Ám történhetnek olyan események, amelyek a szemlélőket is kibillentik egyensúlyukból, és érző, társra vágyó emberekké változtatják. Roland Annára vágyik, a tehetséges ötvösművészre. Könnyű, nyugodt álmot akar, amit csak a nő adhat meg neki. De Anna világa is kettéhasadt, amikor a Nyugat védett biztonságából haza kellett térnie oda, ahol akár börtönbe vethetik vagy ki is végezhetik a polgárokat. Ő rajta ki segít? Két történet, két világ, az igazság két fele kerül mérlegre, hogy a vád és a védelem elhangzása után kimondassék az ítélet. Ám a kérdés továbbra is kérdés marad. Összeférhet-e a két világ? Szerethetik-e egymást azok, akik nem tartoznak össze, mert a sors, a történelem áthidalhatatlan szakadékot vájt közéjük? A szemlélők a szeretet regénye. A férfi és nő közti szerelemé, a felebaráti szereteté, a hazaszereteté. Mindenfajta lehetséges és lehetetlen szereteté.

Az Ókút az elsüllyedt, de soha el nem temetett gyermekkor könyve. A titokzatos ókút a Szabó család debreceni otthonának udvarán állt, és a kis Magdának a közelébe sem volt szabad mennie. Szabó Magda felnőttként alászáll emlékei ókútjába, hogy páratlan érzékletességgel idézze meg gyermekkora színtereit, keltse új életre szereplőit, legfőképpen szüleit. "Két tündér gyermeke voltam" - mondta egyszer. Tündérvilágban élt, ahol játék, varázslat, látomás és valóság keveredett, s ami egyszerre volt meghitten ismerős és csupa rejtély, hétköznapi és kiismerhetetlen, boldogító és félelmetes. Itt mindenki regényhősként járt-kelt, a boltjában kuksoló ékszerészt rejtélyes bánat gyötörte, a koldus elátkozott királyfi volt, a fák lombkoronája égig ért. Az Ókút az életről szól: állatokról és képekről, hitről és művészetről, háborúról és hazáról, szerelemről és halálról. A megejtő bájjal és humorral átszőtt történetekből egy titokzatos és csodálatos múlt sokszínű, eleven képe áll össze, ami egyben kulcs is Szabó Magda életének és művészetének megértéséhez.

Graff Angéla és Encsy Eszter élete és sorsa oly szorosan tartozik össze, akár a nappal és az éjszaka - s ők ketten éppen ennyire ellentétei is egymásnak. Komor korban töltik együtt gyermekéveiket, amelynek sötétségéről Angéla mit sem tud, s amely örökre feketére festi Eszter lelkét. Angéla gondtalan áhítattal mosolyog a hajnali fénybe, miközben széthulló családja életük romjait menekíti, Eszter pedig tehetetlen irigységgel zokog, amiért nem láthatja szenvedni ezt az ártatlan angyalt. Évekkel később találkoznak ismét, a kapocs kettejük között egy férfi - férj és szerető. Eszter ünnepelt színésznő, mégis boldogtalan: a lelkében izzó démoni gyűlölet lassan elpusztít mindent, ami boldoggá tehetné. Angéla örök gyermek, fogalma sincs a körülötte munkáló gyilkos indulatokról, emésztő szenvedélyekről. Nem sejti, hogy akiket a legjobban szeret, háta mögött megcsalják, élete fölforgatására készülnek. Az őz egy szerelmi háromszög és egy élethosszig tartó, engesztelhetetlen bosszú kegyetlen története. Szabó Magda magával ragadó, kíméletlen regénye méltán tette egy csapásra híressé és elismertté szerzőjét: több mint húsz nyelvre fordították le, és máig sem veszített elementáris erejéből.

A Liber Mortist férje, szerelme, írótársa halála után három hónappal, 1982. május 25-én kezdte írni Szabó Magda, és 1990. február 27-én tette ki a pontot az utolsó mondat végére. Az írás a gyászmunka része, az életben maradás eszköze volt számára, csak így dolgozhatta fel a feldolgozhatatlant. A regény gyötrelmes, megrendítő belső monológ és képzeletbeli párbeszéd Szobotka Tiborral, hiszen Szabó Magda hitt az e világ és a túlvilág közti átjárásban. Harmincnégy együtt töltött, minden megpróbáltatása és viszontagsága ellenére gyönyörű évet idéz fel, ezt siratja, ezt könyörgi vissza. Képtelen megbékélni azzal, hogy mindez egyszer s mindenkorra véget ért. Írásainak minden szavából, sorából süt a fájdalom, az eltűnt idő nyomába eredve, napról napra szakadatlan, engesztelhetetlen harcot vívva az elmúlással. S közben lelkifurdalás gyötri, önvád marcangolja: vajon méltó társa volt-e imádott férjének, vajon mindent megtett-e azért, hogy Szobotka kibontakoztathassa alkotói tehetségét, és írói sikereket érhessen el? Most szeretné jóvátenni vétkét, ha volt, és ez az egyedüli indok a folytatásra, a tovább élésre. Neki még feladata van: gondoznia kell férje életművét, és elérnie, hogy Szobotka Tibor elfoglalhassa végre méltó helyét a magyar irodalomban. A Liber Mortis, azaz a Halál könyve így válik egy mindent lebíró, síron túli, már-már mitológiai szerelem könyvévé, míg a halottas könyvből szerelmes könyv lesz, hiszen "mindenkinek csak egyvalaki jut, akinek a nevét elkiálthatja a halál pillanatában..."

Álmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? A regény a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

"A könyv, amelyet kezében tart az olvasó, igazi irodalmi szenzáció. 2018-ig úgy tudtuk, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályáját, és első prózai műve az 1958-ban megjelent Freskó volt. Ám a hagyatékból előkerült két iskolai füzet, kockás borítójukon a Csigaház címmel, az 1944-es évszámmal és SzM szignóval. Ez a két füzet, amelyek miatt újra kellett írni a magyar irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről és munkásságáról szóló fejezetet, egy 1939-ben, Bécsben játszódó kisregényt rejt. Zaklatott fiatal lány érkezik a Csigaház nevű panzióba. Júlia Budapestről menekült az osztrák fővárosba. Odahaza megrázó élményben volt része: rajtakapta fiatal mostohaanyját, Dollyt és szeretőjét, Dorner András ügyvédet. Júlia felháborodása és kétségbeesése hatalmas, mert ez idáig abban a hitben élt, hogy Dorner az ő kedvéért jár a házhoz. Azt reméli, hogy a Csigaházban menedéket és nyugalmat talál, ám a panzióban is „veszedelmes viszonyok” bolygatják fel a mindennapok megszokott rendjét: Edmund von Graff, egy elszegényedett arisztokrata család utolsó sarja és a kikapós szépasszony, Schoberné botrányos kapcsolata. A politikai helyzet is nyugtalanító, hiszen a Burgon már horogkeresztes zászló leng. A Csigaház egyik lakójához sorra érkeznek a gyanús idegenek, és a németek is egyre jobban érdeklődnek a panzióban megforduló személyek iránt. A szerelmi és politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt bizonyára Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették. A fordulatos történetet olvasva tanúi lehetünk, hogy a költő Szabó Magdával egy időben hogyan születik meg a prózaíró. Hogyan talál rá saját hangjára, hogyan dolgozza ki írói módszerét. A sokféle érzést, hangulatot egybesűrítő mű már magán viseli írásművészetének jellemző jegyeit: kivételes megfigyelőképességét, ábrázolókészségét, atmoszférateremtő erejét. A Csigaház olvasója kivételes felfedezés és kivételes irodalmi élmény részese lehet."

"Rickl Mária, a gazdag debreceni kalmárlány beleszeret a sárréti nagybirtokos-família fiába, Jablonczay Kálmánba. Családja óvja a kártyás és szoknyavadász hírében álló fiatalembertől, de az önfejű lány nem hallgat az okos szóra. A házasság katasztrofális véget ér, a birtokot dobra verik, a megkeseredett Rickl Mária gyermekeivel és a vagyon megmentett maradékával visszaköltözik a debreceni házba. Minden reményét egyetlen fiába, Juniorba helyezi, aki azonban apjára üt. Ahelyett, hogy keresné, csak szórja a pénzt, és amikor megnősül, felesége hozományát is rövid idő alatt elherdálja. A kalmárlánynak most már unokájáról is gondoskodnia kell – így kerül a Kismester utcai házba Jablonczay Lenke… Szabó Magda rokonok elbeszéléséből, anyakönyvi kivonatokból, naplójegyzetekből, levéltári dokumentumokból, háztartási könyvekből szedegeti össze a múlt mozaikdarabkáit, hogy megírja édesanyja, az élő szülők mellett árván felnevelkedett Jablonczay Lenke élettörténetét, az Anselmus és Jablonczay família több nemzedékének krónikáját, a kiegyezés korától az első világháborúba torkolló Ferenc József-i időkig ívelő nagy magyar családregényt. Ezt a különleges műfajú, egyszerre drámai és költői, sodró lendületű művet, amely Az ajtó mellett az írónő legnépszerűbb könyve, s amelyből a színpadi feldolgozás mellett nagy sikerű film is készült. Mindenki érezte már magát árvának: attól függően, hogy egy család hagyta magára, egy barát, egy szerelem. Kislenke sorsán keresztül azt a kirekesztettséget élhetjük át, ami bárkit önmaga árnyékává tehet egy adott pillanatban, és olyan erővel radírozza ki a személyiség kontúrjait, hogy csak komoly küzdelmek árán tudjuk újrarajzolni a körvonalainkat. Amikor Szabó Magda könyvét olvastam, arra gondoltam, legszívesebben örökbe fogadnám ezt a kislányt. Megölelném, és elüldözném a lelkét járó rémeket. Miközben észre sem vettem, hogy a történet már réges-régen rólam szólt, és nem róla. – Finy Petra"

"A Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép" - állítja művéről az írőnó. Egy csendes budai utca, ahonnan a Dunára látni. Itt él három szomszédos házban három baráti család: a fogorvosék lányukkal, Henriettel, az özvegy őrnagy házvezetőnőjével és fiával, Bálinttal, és a kiváló tanár feleségével meg két lányával, Irénnel és Blankával. A gyerekek nem csak játszótársak, bonyolult és ellentmondásos szálak fűzik össze őket. Mint jelkép, a Katalin utca az ártatlan és romlatlan gyermekkor, a bűntelen ifjúság szimbóluma. Ezt az idilli világot rombolja szét a történelem, a Horthy-korszak, majd a háború durva valósága, amelyben elsüllyed ház, utca, ország, minden nemes emberi érzés, még a szerelem is. Akik mindezt túlélik, azok is kiűzetnek a Paradicsomból, mert vétkeztek, mert nem álltak ellen a Gonosznak. Már csak álmaikban térhetnek vissza a Katalin utcába, mert nem volt bátorságuk megtenni azt, amit meg kellett volna tenniük. A Katalin utcában már csak az élők közé vissza-visszalátogató halottak vannak otthon, akik emlékeikből újraépítik a múltat, de boldogok ők sem lehetnek, hiszen nincs átjárás az élők és a holtak világa között.

A régi füveskönyvek arról mesélnek, hogyan használhatjuk fel a növényeket és a gyógyfüveket az életünkben, hogy elkerüljük a bajt, és hogy meggyógyuljunk, ha betegnek érezzük magunkat. Szabó Magda e kötetben összegyűjtött gondolatai is olyanok, mint egy kert gondosan ápolt gyógynövényei: rávilágítanak azokra a kérdésekre, amelyekkel mindannyian szembesülünk, és tükröt tartanak nekünk, amelyben megláthatjuk a saját kérdéseinket, kétségeinket - és talán választ is találunk rájuk. Aki ismeri Szabó Magdát, tudja, hogy munkáiban, legyen az regény, színdarab vagy vers, egyedülállóan ötvözi az érzékenységet, a mély emberismeretet, a nagy felismeréseket és az apró igazságokat. Akár a múlt felidézéséről, az emlékezés fájdalmáról, az élet örömeiről, a belső szabadság kereséséről, vagy a művészet erejéről van szó, az írónő minden sora az emberi lélek mélységeibe nyújt bepillantást, és a szívünkig hatol. Az új kiállítású életmű első darabjában összesűrűsödik Szabó Magda 90 évének bölcsessége, gondolatainak mélysége és színes érzelemvilága. A kötet minden olvasó személyes útitársa lehet - amolyan "szellemi füveskönyv", amelyben az egyszerű szavak is mélységeket tárnak fel, és segítenek eligazodni az élet nagy kérdéseiben és apró dilemmáiban.

Titokfejtő sétára, a női szépséget középpontba állító szellemi kalandozásra hívja olvasóját ez a kötet, amely Szabó Magda kiadatlan, valamint kevésbé ismert írásaiból válogat. Az írónő részint nyomozásnak, részint körbevilágításnak nevezett módszerét alkalmazva a szépség születését, titkát és közösségformáló együtthatóit kívánja feltárni, s ugyanakkor a gyakorlatba átültethető tanulságoknak is teret enged. A nő szépségétől az ifjúság, a tehetség, a lélek szépsége felé röppenünk, a honi tájaktól antik vidékek fölé, melyek örök szépségük arányaival, mértékével, izzó ragyogásával és bőségével felüdítik a testet és a lelket, de gombostűre nem tűzhetők, medalionba nem foglalhatók: minden, ami csodálatba ejtő élmény volt egykor, legjobb esetben is csak sötét órákban előhívható emlékképként vihető el.

Debrecent történelme folyamán soha nem védte sem kőfal, sem vár, sem hegy; a vérzivataros századokban polgárainak szorgos munkája és rendíthetetlen hite tartotta meg. A Szabó Magda műveiben már-már mitikus személlyé formálódott, nagybetűs Város, a "haza" a színhelye és bizonyos értelemben a főszereplője a kötet két színdarabjának. A Kiálts, város! című történelmi drámát Szabó Magda megrendelésre, Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulójára írta. Az 1604-ben, a Bocskai-felkelés kitörésekor játszódó darab cselekménye egyetlen, krimibe illő kérdés körül forog: ki ölte meg Debrecen város tanácsnokát, Borzán Gáspárt? A gyanúsítottakat, királyokat, hadvezéreket és vallásreformátorokat az írónő az Előjátékban szembesíti egymással, és hamar kiderül, hogy noha egyikük sem ismerte Borzánt, mindannyian felelősek a haláláért. A tanácsnok meggyilkolása azonban talán még súlyosabb erkölcsi dilemmát vet fel. Vajon a három hatalom: az Oszmán Birodalom, a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség határán, valamint két vallás: a katolicizmus és a kálvinizmus ütközőpontján fekvő, ostromlott szigetté vált civís városnak a megmaradásért vívott küzdelemben joga van-e veszni hagyni, feláldozni legértékesebb embereit? Debrecen mindenekelőtt és mindenekfölött? Az 1977-ben bemutatott Régimódi történet Szabó Magda egyik legolvasottabb könyvének, az azonos című, családja történetét feldolgozó nagyregénynek a színpadi változata. Írói bravúr, ahogyan a közel ötszázoldalas művet a kereskedő Rickl família és az arisztokrata Jablonczay család három generációjának sorsát megjelenítő, megkapó és megrendítő drámává formálja. Egy letűnt és mégis máig ható kort idéz meg, a "vér és arany századába" fordult 1900-as évek ellentmondásos polgári és dzsentrivilágát, Debrecennek és környékének katolikus és protestáns társadalmát. A darab középpontjában két erős nő áll: a nagyanya, Rickl Mária, és az unoka, Jablonczay Lenke. Két, történetükben különböző, mégis egymásra rímelő asszonyi sors. Egyik is, másik is azt példázza, hogyan lehet és kell minden körülmények között talpon maradni, büszkén, emelt fővel szembenézni az élettel, és megharcolni a szabadságunkért. SZABÓ MAGDA 1917-ben született Debrecenben. 1940-ben szerzett latin-magyar szakos diplomát, majd latintanárként dolgozott. Írói pályáján költőként indult. 1949-ben, ugyanazon a napon, amelyen odaítélték, vissza is vonták a Baumgarten-díját, majd 1958-ig nem publikálhatott. Az ismertséget a Freskó és Az őz című regények hozták meg számára. A családi titkok és történetek, a női sorsok, a hétköznapi emberi kapcsolatok kiismerhetetlen érzelemvilága visszatérő motívumai műveinek. Jó néhány önéletrajzi ihletésű regénye született, melyek kedvelt helyszíne szülővárosa. Regényeit számtalan nyelvre lefordították, Az ajtó 2015-ben felkerült a New York Times sikerlistájára is. Munkásságát rangos díjakkal ismerték el: Kossuth-díj (1978), Nemes Nagy Ágnes-díj (2000), Prima Primissima díj (2003). 2007-ben, kilencvenéves korában, olvasás közben érte a halál.

1 db MP3 CD, 100 perc "... az az ismerős alak, piros cipő, zöld kalap, vállán uzsonnáskosár... Tudod, hogy ki. Ugye, tudod? Bárány Boldizsár." Bárány Boldizsár nagy utat jár be, a másokkal mit sem törődő, iskolakerülő, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér. Atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jó és rossz küzdelmének példázatos ábrázolásával a Bárány Boldizsár régóta az ''alapmesék'' közé tartozik.

Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazistát a rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra bírja, és önként vállalja a rabságot... Hogyan igazodik el egy tizenöt éves kislány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban? A modern és olvasóbarát formátumú könyv élvezetes olvasmány lehet fiataloknak és felnőtteknek egyaránt.

Boros Krisztina az iskolai jelmezbálon cigánylánynak öltözik; cifra szoknyában, szőke hajába tűzött, fekete hajfonatokkal, felékszerezve, senki nem ismeri fel. Van még egy titokzatos vendég a bálon, aki álarc mögé rejti a tekintetét. A forgatag kellős közepén a Cigánylány és az Álarcos hosszú beszélgetése feltépi a múlt fájdalmas sebeit, az őszinte vallomások egy rideg, zárkózott, titkokkal teli család életébe engednek bepillantást. Mire mindketten leveszik az álarcot, a régi sebek begyógyulnak.

"Szabó Magda költőként kezdte pályafutását, majd prózaíróként olyan remekművek szerzőjeként lett világhírű, mint Az ajtó vagy Az őz című regények. Ám mindezek mellett a magyar drámairodalomba is új világlátást, ábrázolásmódot hozott, modernizálva a történelmi dráma műfaját. Az 1975-ös Az a szép fényes nap, Szabó Magda első nagy sikerű "történelmi játéka", az államalapítás korát idézi. 994 őszén, Géza fejedelem udvarában összegyűlnek Európa keresztény királyságainak követei, hogy tanúi legyenek a fejedelem fia, Vajk megkeresztelésének. Géza reálpolitikus, tudja, hogy a túlélést, népe megmaradását csak a nyugati világba, a keresztény közösségbe való beilleszkedés biztosíthatja. Így azonban óhatatlanul szembekerül nemcsak hű embereivel, hanem saját legmélyebb érzéseivel is. És Vajkkal, a majdani Istvánnal is, akiben pedig szövetségest remélt. Összecsapásukban két nemzedék, a régi és az új, múlt és jövő ütközik. Az egyetlen sorsfordító napba sűrített, véres, egyszerre tragikus és groteszk, olykor abszurdba hajló történésekben Szabó Magda "egy robbanásszerű ideológiai változás anatómiáját" mutatja be. Franciaországban a XIX. századig élt egy ősi szokás, mely szerint az év egy napján a legmagasabb templomtoronyból ledobtak egy macskát, hogy a kiontott vérrel minden bűn megváltassék és a hely megtisztuljon. Szabó Magda A macskák szerdájában az 1794-es év Debrecenébe kalauzolja az olvasót és a nézőt, ahol életre-halálra szóló párviadal zajlik a bécsi udvar kiküldöttje, a tehetséges titkosrendőr, Müller és a cívisváros vezetője, Domokos főbíró, a Kollégium főgondnoka között. A tét a Kollégium léte vagy nemléte. Müller mindenáron ürügyet akar találni a Kollégium bezárására, Domokos pedig mindenáron meg akarja akadályozni. Bölcsességgel, furfanggal vagy akár fájdalmas áldozatvállalással. De kire osztják az áldozat szerepét? Szabó Magda történelmi példázataiban, ezekben a nyelvi és dramaturgiai leleményeket felsorakoztató, modern drámákban a magyarság tanulni és felejteni való eseményeit értékeli újra korunk emberének szemszögéből."

2 db audió cd, 145 perc Szabó Magda derűs, bensőséges hangvételű történetekben emlékezik vissza boldog gyerekkora csillag- és gyertyafényes karácsonyaira, amikor még a kertben álló hóember is kapott ajándékot. Két tündér gyermekeként akkor tanulta meg, hogy az az igazi ünnep, amikor ad az ember abból, ami az övé, annak, akinek nincs. Gyönyörű, a múlton és jövendőn végig ívelő sejtelmes, már-már misztikus történeteket is hallhatunk, melyek a karácsonyt, mint szentséget éneklik meg. Tartalom 1. lemez 1. Karácsony 2. December 3. Karácsonyi ajándék 4. Apám táncot jár 5. Első levél Piroskának 6. Ó, édes Jézus, hozzám szállj! 2. lemez 1. Apokrif 2. Az a szép, fényes éjszaka 3. A karácsony tartozékai 4. Decemberi vers