Magda Szabó strana 5 z 5

Álmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára. "Az ajtó azoknak a könyve, akik kérdések nélkül beszélgetnek. Akik nem sürgetnek, van türelmük várni a válaszokra. Azoké, akik mernek hallgatni, és hiszik, hogy a hallgatás néha erősebb a beszédnél. Azoké, akik apró gesztusokból is értenek, akik mernek közel kerülni másokhoz, és mernek csalódni. És hagyják, hogy ez fájjon, még ha tagadják is. A bátraké, akik merik elkerülni az örökké kínálkozó egyszerű utat, a skatulyázást." (Veiszer Alinda)

Volt egyszer egy büszke város, Trója, melyet a görögök örökre eltöröltek a föld színéről. Ám egy maroknyi trójai, élén a hős Aeneasszal útra kelt, hogy megtalálja új hazáját: így kezdődik a Római Birodalom eredetmítosza. És így kezdődik Szabó Magda regénye is, hogy Aeneast rögtön az elején, a menekülés közben váratlanul odaveszett feleségével, Creusával cserélje fel. A pillanat egy rendkívüli nő fájdalmasan szép és ironikus története. Egy nőé, akiről mindenki azt hiszi, férfi. Történelmet ír, bejárja az alvilágot, látja a jövőt, de nem ismeri a szerelmet. Imádott és rettegett félistenként kell élnie, holott nem vágyik másra, mint hétköznapiságra. Halhatatlan, bár már megmenekülése pillanatában halott. Szabó Magda az antik világba helyezi a kiválasztottak magányának időtlen történetét. Színpompás fantáziája mitikus figurákat változtat hús-vér lényekké és sosemvolt isteneket bűvöl elénk. A mágiát minduntalan megtörő kesernyés humor viszont mai művé, egy meghasonlott lélek modern eposzává avatja A pillanatot. "Hamar megkedveltem Creusát, a trójai királylányt, aki a Vergilius-eposzban Aeneas mögött épp csak felsejlik. Ám Szabó Magda bátor és bölcs asszonyt teremtett belőle. Szeretem az erős nőket: példát és erőt adnak nekünk, hétköznapi asszonyoknak. Olvasás közben olykor megálltam, és elgondolkodtam azon, milyen meghatározó az életünkben az olyan pillanat, amikor meghozunk egy döntést, ami aztán továbbvisz, vagy éppen eltérít a Sors vezérelte utunkon." (Endrei Judit)

Az Ókút az elsüllyedt, de soha el nem temetett gyermekkor könyve. A titokzatos ókút a Szabó család debreceni otthonának udvarán állt, és a kis Magdának a közelébe sem volt szabad mennie. Szabó Magda felnőttként alászáll emlékei ókútjába, hogy páratlan érzékletességgel idézze meg gyermekkora színtereit, keltse új életre szereplőit, legfőképpen szüleit. "Két tündér gyermeke voltam" - mondta egyszer. Tündérvilágban élt, ahol játék, varázslat, látomás és valóság keveredett, s ami egyszerre volt meghitten ismerős és csupa rejtély, hétköznapi és kiismerhetetlen, boldogító és félelmetes. Itt mindenki regényhősként járt-kelt, a boltjában kuksoló ékszerészt rejtélyes bánat gyötörte, a koldus elátkozott királyfi volt, a fák lombkoronája égig ért. Az Ókút az életről szól: állatokról és képekről, hitről és művészetről, háborúról és hazáról, szerelemről és halálról. A megejtő bájjal és humorral átszőtt történetekből egy titokzatos és csodálatos múlt sokszínű, eleven képe áll össze, ami egyben kulcs is Szabó Magda életének és művészetének megértéséhez. "Minden siker, minden emberi történet eredője a gyerekkor. Fontos, hogy működik-e benne a képzelet, alkotnak-e a családtagok, életre kelnek-e a tárgyak. Idill. Vagy épp az ellenkezője. Van, aki traumából épít várat, háborúból, halálból, magányból. Nincs recept. Ha választanom kellene, olyat kérnék, amilyet Szabó Magda fest le. Szerencsés, akinek ez jutott." (Veiszer Alinda)

Szabó Magda gyerekversének játékos rímei a legkisebbekhez szólnak.

A gyerekversek játékos rímei a legkisebbekhez szólnak. 12 oldalas színes lapozó Kállai Nagy Krisztina illusztrációival

Az Eperjes Benjámin utca egyik hosszúkás, háromemeletes házának lakói meglepődve figyelik, hogyan lesz a kis cserfes, szertelen Illés Boriból szorgos, jószívű nagylány. Mindez pár hónap leforgása alatt történik, és Borinak nagy utat kell bejárnia hozzá: búcsút kell vennie gyerekes ábrándjaitól. Illés Bori szereti a szép ruhákat, a tűsarkú cipőket, rajong a filmsztárokért és gyönyörű barátnőjéért, a szomszédban lakó Auer Szilviáért. Szilvia tanácsára magába bolondít egy fiút, akit nem szeret, egy divatos ruha miatt összeveszik a szüleivel, és gőgösen elfordul osztálytársaitól. Amikor új lakó érkezik a házba, Bori úgy érzi, eljött álmai hercege. Rudolfra azonban Auer Szilvia is szemet vet, és Bori rádöbben arra, hogy eddig félreismerte a barátnőjét. Apránként azt is megérti, hogy mások boldogsága néha fontosabb, mint az övé, és neki kell megváltoznia ahhoz, hogy elnyerje a titokzatos Rudolf szívét. Szabó Magda lányregényeiben olyan kamaszlányokat ábrázol, akik rózsaszín képzeletvilágán átsejlik a felnőttek bűnökkel, kötelességekkel, szívfájdalmakkal teli élete, s az ábrándokat lassan felváltja a valóság. A Születésnap című regény is erről a lélektani fordulópontról szól, s története az 1960-as évek Budapestjén játszódik.

Szabó Magda még halála után bő tíz évvel is tartogat meglepetést számunkra. Hagyatékából előkerült egy újabb, jócskán megtépázott, rongyos-rojtos szélű, pluszlapokkal kiegészített kézírásos receptfüzet. Míg az előző, szintén az örökség részeként megjelent Egy meszely az fél icce című kötetben a receptúrák szorosabban kötődtek az írónő családjához, a most nyilvánosságra kerülők más okból lehettek fontosak számára. Vajon miért őrizhette meg az írónő a több mint száz éve írott recepteket? Alighanem az érdekelte, hogy a látszólag hétköznapi "művekben", vagyis a receptekben, mennyi minden megelevenedik a múlt szokásaiból, napi történéseiből, ha értő szemmel olvassuk őket. Hiszen milyen izgalmas összevetni, mi maradt meg és mi hullott ki az idő rostáján a régen használt kifejezésekből, az alapanyagokból, a mértékegységekből és az akkoriban készülő ételleírásokból. Nem is gondolnánk, mi mindenről "mesélhet" a Napóleon-torta, a császármorzsa vagy a bolygó hollandi - ezek ugyanis annak idején ismert és népszerű fogások voltak. Igaz, hogy iccében, meszelyben, fontban, latban, verdungban megadott hozzávalókból készültek, de némi számolgatással mi is kreálhatunk belőlük olyan ételeket, amelyek a mai terített asztalnak is díszére válnak, és mindenki jóízűen fogyaszthatja őket. Bátran válogathatunk a puszedlik, piskóták, kiflik, stanglik és perecek közül, és bizonyosan rábukkanunk számos, ízlésünknek megfelelő receptre a kötet olvasása közben. Ne lepődjünk meg azon sem, ha manapság divatos ínyencségekre találunk - ilyen a churros vagy a profiterol -, csak ne ezen a néven keressük! Jó böngészést és jó sütés-főzést! Reméljük, sok érdekességet tartogat az olvasóknak a régmúltnak ezekről a szakadozott papírlapokról átmentett üzenete!