Magda Szabó strana 2 z 5

"Rickl Mária, a gazdag debreceni kalmárlány beleszeret a sárréti nagybirtokos-família fiába, Jablonczay Kálmánba. Családja óvja a kártyás és szoknyavadász hírében álló fiatalembertől, de az önfejű lány nem hallgat az okos szóra. A házasság katasztrofális véget ér, a birtokot dobra verik, a megkeseredett Rickl Mária gyermekeivel és a vagyon megmentett maradékával visszaköltözik a debreceni házba. Minden reményét egyetlen fiába, Juniorba helyezi, aki azonban apjára üt. Ahelyett, hogy keresné, csak szórja a pénzt, és amikor megnősül, felesége hozományát is rövid idő alatt elherdálja. A kalmárlánynak most már unokájáról is gondoskodnia kell – így kerül a Kismester utcai házba Jablonczay Lenke… Szabó Magda rokonok elbeszéléséből, anyakönyvi kivonatokból, naplójegyzetekből, levéltári dokumentumokból, háztartási könyvekből szedegeti össze a múlt mozaikdarabkáit, hogy megírja édesanyja, az élő szülők mellett árván felnevelkedett Jablonczay Lenke élettörténetét, az Anselmus és Jablonczay família több nemzedékének krónikáját, a kiegyezés korától az első világháborúba torkolló Ferenc József-i időkig ívelő nagy magyar családregényt. Ezt a különleges műfajú, egyszerre drámai és költői, sodró lendületű művet, amely Az ajtó mellett az írónő legnépszerűbb könyve, s amelyből a színpadi feldolgozás mellett nagy sikerű film is készült. Mindenki érezte már magát árvának: attól függően, hogy egy család hagyta magára, egy barát, egy szerelem. Kislenke sorsán keresztül azt a kirekesztettséget élhetjük át, ami bárkit önmaga árnyékává tehet egy adott pillanatban, és olyan erővel radírozza ki a személyiség kontúrjait, hogy csak komoly küzdelmek árán tudjuk újrarajzolni a körvonalainkat. Amikor Szabó Magda könyvét olvastam, arra gondoltam, legszívesebben örökbe fogadnám ezt a kislányt. Megölelném, és elüldözném a lelkét járó rémeket. Miközben észre sem vettem, hogy a történet már réges-régen rólam szólt, és nem róla. – Finy Petra"

"A könyv, amelyet kezében tart az olvasó, igazi irodalmi szenzáció. 2018-ig úgy tudtuk, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályáját, és első prózai műve az 1958-ban megjelent Freskó volt. Ám a hagyatékból előkerült két iskolai füzet, kockás borítójukon a Csigaház címmel, az 1944-es évszámmal és SzM szignóval. Ez a két füzet, amelyek miatt újra kellett írni a magyar irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről és munkásságáról szóló fejezetet, egy 1939-ben, Bécsben játszódó kisregényt rejt. Zaklatott fiatal lány érkezik a Csigaház nevű panzióba. Júlia Budapestről menekült az osztrák fővárosba. Odahaza megrázó élményben volt része: rajtakapta fiatal mostohaanyját, Dollyt és szeretőjét, Dorner András ügyvédet. Júlia felháborodása és kétségbeesése hatalmas, mert ez idáig abban a hitben élt, hogy Dorner az ő kedvéért jár a házhoz. Azt reméli, hogy a Csigaházban menedéket és nyugalmat talál, ám a panzióban is „veszedelmes viszonyok” bolygatják fel a mindennapok megszokott rendjét: Edmund von Graff, egy elszegényedett arisztokrata család utolsó sarja és a kikapós szépasszony, Schoberné botrányos kapcsolata. A politikai helyzet is nyugtalanító, hiszen a Burgon már horogkeresztes zászló leng. A Csigaház egyik lakójához sorra érkeznek a gyanús idegenek, és a németek is egyre jobban érdeklődnek a panzióban megforduló személyek iránt. A szerelmi és politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt bizonyára Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették. A fordulatos történetet olvasva tanúi lehetünk, hogy a költő Szabó Magdával egy időben hogyan születik meg a prózaíró. Hogyan talál rá saját hangjára, hogyan dolgozza ki írói módszerét. A sokféle érzést, hangulatot egybesűrítő mű már magán viseli írásművészetének jellemző jegyeit: kivételes megfigyelőképességét, ábrázolókészségét, atmoszférateremtő erejét. A Csigaház olvasója kivételes felfedezés és kivételes irodalmi élmény részese lehet."

"A Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép" - állítja művéről az írőnó. Egy csendes budai utca, ahonnan a Dunára látni. Itt él három szomszédos házban három baráti család: a fogorvosék lányukkal, Henriettel, az özvegy őrnagy házvezetőnőjével és fiával, Bálinttal, és a kiváló tanár feleségével meg két lányával, Irénnel és Blankával. A gyerekek nem csak játszótársak, bonyolult és ellentmondásos szálak fűzik össze őket. Mint jelkép, a Katalin utca az ártatlan és romlatlan gyermekkor, a bűntelen ifjúság szimbóluma. Ezt az idilli világot rombolja szét a történelem, a Horthy-korszak, majd a háború durva valósága, amelyben elsüllyed ház, utca, ország, minden nemes emberi érzés, még a szerelem is. Akik mindezt túlélik, azok is kiűzetnek a Paradicsomból, mert vétkeztek, mert nem álltak ellen a Gonosznak. Már csak álmaikban térhetnek vissza a Katalin utcába, mert nem volt bátorságuk megtenni azt, amit meg kellett volna tenniük. A Katalin utcában már csak az élők közé vissza-visszalátogató halottak vannak otthon, akik emlékeikből újraépítik a múltat, de boldogok ők sem lehetnek, hiszen nincs átjárás az élők és a holtak világa között.

A régi füveskönyvek arról mesélnek, hogyan használhatjuk fel a növényeket és a gyógyfüveket az életünkben, hogy elkerüljük a bajt, és hogy meggyógyuljunk, ha betegnek érezzük magunkat. Szabó Magda e kötetben összegyűjtött gondolatai is olyanok, mint egy kert gondosan ápolt gyógynövényei: rávilágítanak azokra a kérdésekre, amelyekkel mindannyian szembesülünk, és tükröt tartanak nekünk, amelyben megláthatjuk a saját kérdéseinket, kétségeinket - és talán választ is találunk rájuk. Aki ismeri Szabó Magdát, tudja, hogy munkáiban, legyen az regény, színdarab vagy vers, egyedülállóan ötvözi az érzékenységet, a mély emberismeretet, a nagy felismeréseket és az apró igazságokat. Akár a múlt felidézéséről, az emlékezés fájdalmáról, az élet örömeiről, a belső szabadság kereséséről, vagy a művészet erejéről van szó, az írónő minden sora az emberi lélek mélységeibe nyújt bepillantást, és a szívünkig hatol. Az új kiállítású életmű első darabjában összesűrűsödik Szabó Magda 90 évének bölcsessége, gondolatainak mélysége és színes érzelemvilága. A kötet minden olvasó személyes útitársa lehet - amolyan "szellemi füveskönyv", amelyben az egyszerű szavak is mélységeket tárnak fel, és segítenek eligazodni az élet nagy kérdéseiben és apró dilemmáiban.

Titokfejtő sétára, a női szépséget középpontba állító szellemi kalandozásra hívja olvasóját ez a kötet, amely Szabó Magda kiadatlan, valamint kevésbé ismert írásaiból válogat. Az írónő részint nyomozásnak, részint körbevilágításnak nevezett módszerét alkalmazva a szépség születését, titkát és közösségformáló együtthatóit kívánja feltárni, s ugyanakkor a gyakorlatba átültethető tanulságoknak is teret enged. A nő szépségétől az ifjúság, a tehetség, a lélek szépsége felé röppenünk, a honi tájaktól antik vidékek fölé, melyek örök szépségük arányaival, mértékével, izzó ragyogásával és bőségével felüdítik a testet és a lelket, de gombostűre nem tűzhetők, medalionba nem foglalhatók: minden, ami csodálatba ejtő élmény volt egykor, legjobb esetben is csak sötét órákban előhívható emlékképként vihető el.

Debrecent történelme folyamán soha nem védte sem kőfal, sem vár, sem hegy; a vérzivataros századokban polgárainak szorgos munkája és rendíthetetlen hite tartotta meg. A Szabó Magda műveiben már-már mitikus személlyé formálódott, nagybetűs Város, a "haza" a színhelye és bizonyos értelemben a főszereplője a kötet két színdarabjának. A Kiálts, város! című történelmi drámát Szabó Magda megrendelésre, Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulójára írta. Az 1604-ben, a Bocskai-felkelés kitörésekor játszódó darab cselekménye egyetlen, krimibe illő kérdés körül forog: ki ölte meg Debrecen város tanácsnokát, Borzán Gáspárt? A gyanúsítottakat, királyokat, hadvezéreket és vallásreformátorokat az írónő az Előjátékban szembesíti egymással, és hamar kiderül, hogy noha egyikük sem ismerte Borzánt, mindannyian felelősek a haláláért. A tanácsnok meggyilkolása azonban talán még súlyosabb erkölcsi dilemmát vet fel. Vajon a három hatalom: az Oszmán Birodalom, a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség határán, valamint két vallás: a katolicizmus és a kálvinizmus ütközőpontján fekvő, ostromlott szigetté vált civís városnak a megmaradásért vívott küzdelemben joga van-e veszni hagyni, feláldozni legértékesebb embereit? Debrecen mindenekelőtt és mindenekfölött? Az 1977-ben bemutatott Régimódi történet Szabó Magda egyik legolvasottabb könyvének, az azonos című, családja történetét feldolgozó nagyregénynek a színpadi változata. Írói bravúr, ahogyan a közel ötszázoldalas művet a kereskedő Rickl família és az arisztokrata Jablonczay család három generációjának sorsát megjelenítő, megkapó és megrendítő drámává formálja. Egy letűnt és mégis máig ható kort idéz meg, a "vér és arany századába" fordult 1900-as évek ellentmondásos polgári és dzsentrivilágát, Debrecennek és környékének katolikus és protestáns társadalmát. A darab középpontjában két erős nő áll: a nagyanya, Rickl Mária, és az unoka, Jablonczay Lenke. Két, történetükben különböző, mégis egymásra rímelő asszonyi sors. Egyik is, másik is azt példázza, hogyan lehet és kell minden körülmények között talpon maradni, büszkén, emelt fővel szembenézni az élettel, és megharcolni a szabadságunkért. SZABÓ MAGDA 1917-ben született Debrecenben. 1940-ben szerzett latin-magyar szakos diplomát, majd latintanárként dolgozott. Írói pályáján költőként indult. 1949-ben, ugyanazon a napon, amelyen odaítélték, vissza is vonták a Baumgarten-díját, majd 1958-ig nem publikálhatott. Az ismertséget a Freskó és Az őz című regények hozták meg számára. A családi titkok és történetek, a női sorsok, a hétköznapi emberi kapcsolatok kiismerhetetlen érzelemvilága visszatérő motívumai műveinek. Jó néhány önéletrajzi ihletésű regénye született, melyek kedvelt helyszíne szülővárosa. Regényeit számtalan nyelvre lefordították, Az ajtó 2015-ben felkerült a New York Times sikerlistájára is. Munkásságát rangos díjakkal ismerték el: Kossuth-díj (1978), Nemes Nagy Ágnes-díj (2000), Prima Primissima díj (2003). 2007-ben, kilencvenéves korában, olvasás közben érte a halál.

1 db MP3 CD, 100 perc "... az az ismerős alak, piros cipő, zöld kalap, vállán uzsonnáskosár... Tudod, hogy ki. Ugye, tudod? Bárány Boldizsár." Bárány Boldizsár nagy utat jár be, a másokkal mit sem törődő, iskolakerülő, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér. Atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jó és rossz küzdelmének példázatos ábrázolásával a Bárány Boldizsár régóta az ''alapmesék'' közé tartozik.

Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazistát a rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra bírja, és önként vállalja a rabságot... Hogyan igazodik el egy tizenöt éves kislány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban? A modern és olvasóbarát formátumú könyv élvezetes olvasmány lehet fiataloknak és felnőtteknek egyaránt.

Boros Krisztina az iskolai jelmezbálon cigánylánynak öltözik; cifra szoknyában, szőke hajába tűzött, fekete hajfonatokkal, felékszerezve, senki nem ismeri fel. Van még egy titokzatos vendég a bálon, aki álarc mögé rejti a tekintetét. A forgatag kellős közepén a Cigánylány és az Álarcos hosszú beszélgetése feltépi a múlt fájdalmas sebeit, az őszinte vallomások egy rideg, zárkózott, titkokkal teli család életébe engednek bepillantást. Mire mindketten leveszik az álarcot, a régi sebek begyógyulnak.

"Szabó Magda költőként kezdte pályafutását, majd prózaíróként olyan remekművek szerzőjeként lett világhírű, mint Az ajtó vagy Az őz című regények. Ám mindezek mellett a magyar drámairodalomba is új világlátást, ábrázolásmódot hozott, modernizálva a történelmi dráma műfaját. Az 1975-ös Az a szép fényes nap, Szabó Magda első nagy sikerű "történelmi játéka", az államalapítás korát idézi. 994 őszén, Géza fejedelem udvarában összegyűlnek Európa keresztény királyságainak követei, hogy tanúi legyenek a fejedelem fia, Vajk megkeresztelésének. Géza reálpolitikus, tudja, hogy a túlélést, népe megmaradását csak a nyugati világba, a keresztény közösségbe való beilleszkedés biztosíthatja. Így azonban óhatatlanul szembekerül nemcsak hű embereivel, hanem saját legmélyebb érzéseivel is. És Vajkkal, a majdani Istvánnal is, akiben pedig szövetségest remélt. Összecsapásukban két nemzedék, a régi és az új, múlt és jövő ütközik. Az egyetlen sorsfordító napba sűrített, véres, egyszerre tragikus és groteszk, olykor abszurdba hajló történésekben Szabó Magda "egy robbanásszerű ideológiai változás anatómiáját" mutatja be. Franciaországban a XIX. századig élt egy ősi szokás, mely szerint az év egy napján a legmagasabb templomtoronyból ledobtak egy macskát, hogy a kiontott vérrel minden bűn megváltassék és a hely megtisztuljon. Szabó Magda A macskák szerdájában az 1794-es év Debrecenébe kalauzolja az olvasót és a nézőt, ahol életre-halálra szóló párviadal zajlik a bécsi udvar kiküldöttje, a tehetséges titkosrendőr, Müller és a cívisváros vezetője, Domokos főbíró, a Kollégium főgondnoka között. A tét a Kollégium léte vagy nemléte. Müller mindenáron ürügyet akar találni a Kollégium bezárására, Domokos pedig mindenáron meg akarja akadályozni. Bölcsességgel, furfanggal vagy akár fájdalmas áldozatvállalással. De kire osztják az áldozat szerepét? Szabó Magda történelmi példázataiban, ezekben a nyelvi és dramaturgiai leleményeket felsorakoztató, modern drámákban a magyarság tanulni és felejteni való eseményeit értékeli újra korunk emberének szemszögéből."

2 db audió cd, 145 perc Szabó Magda derűs, bensőséges hangvételű történetekben emlékezik vissza boldog gyerekkora csillag- és gyertyafényes karácsonyaira, amikor még a kertben álló hóember is kapott ajándékot. Két tündér gyermekeként akkor tanulta meg, hogy az az igazi ünnep, amikor ad az ember abból, ami az övé, annak, akinek nincs. Gyönyörű, a múlton és jövendőn végig ívelő sejtelmes, már-már misztikus történeteket is hallhatunk, melyek a karácsonyt, mint szentséget éneklik meg. Tartalom 1. lemez 1. Karácsony 2. December 3. Karácsonyi ajándék 4. Apám táncot jár 5. Első levél Piroskának 6. Ó, édes Jézus, hozzám szállj! 2. lemez 1. Apokrif 2. Az a szép, fényes éjszaka 3. A karácsony tartozékai 4. Decemberi vers

Emerence is a domestic servant - strong, fierce, eccentric, and with a reputation for being a first-rate housekeeper. When Magda, a young Hungarian writer, takes her on she never imagines how important this woman will become to her. It takes twenty years for a complex trust between them to be slowly, carefully built. But Emerence has secrets and vulnerabilities beneath her indomitable exterior which will test Magda's friendship and change the complexion of both their lives irreversibly. Elegant, pocket-sized paperbacks, VINTAGE Editions celebrate the audacity and ambition of the written word, transporting readers to wherever in the world literary innovation may be found.

Szabó Magda könyvei itthon is, a nagyvilágban is számtalan kiadásban jutottak el az olvasókhoz. Ám életműve még mindig tartogat meglepetéseket. Olyan írásokat, amelyek csak gépiratban maradtak fenn, vagy mind ez idáig újságok, folyóiratok régi számaiban rejtőzködtek. Ezúttal könyv alakban még soha meg nem jelent novelláiból, kisprózai írásaiból készült egy színes válogatás. Az Üzenet odaátra novelláinak a hősei részben kamaszok, akik most keresik helyüket a világban, birkóznak érzéseikkel, gondolataikkal. Más novelláknak Szabó Magda maga a főszereplője, aki "két tündér gyereke", "harminckét kiló fantázia", és olthatatlan kíváncsisággal csodálkozik rá környezetére. Hol szinte hivatalos tárgyilagossággal, hol kitárulkozó őszinteséggel megírt önéletrajzaiban családjáról, önmagáról, életéről, hivatásáról vall, alkotói titkaiba is bepillantást engedve. "Voltam én minden" - írja egy helyütt, az olvasó most megtudhatja, mit is takar ez a "minden". Szeretteitől, akik közül többen alkotótársai is voltak, torokszorítóan fájdalmas és mégis felemelően szép írásokban búcsúzik. Elköszön édesanyjától, akinek ugyan egyetlen könyve sem jelent meg, ám meséivel elvarázsolta lánya gyermekkorát, és soha el nem fogyó útravalót adott hátralévő életére. Megindító szavakkal búcsúzik barátjától, Janikovszky Évától, aki a legnehezebb időkben állt ki mellette. Útirajzaiban az olvasó Szabó Magdával együtt barangolhat Magyarországon és a nagyvilágban, Párizstól Amszterdamon át egészen New Yorkig. Idegen tájakat, különböző embereket megismerve erősödik benne meginghatatlan bizonyossággá, hogy ő idetartozik, "csak erre az egyetlen pontjára a világnak, hogy magyar vagyok, hogy sose szeretnék, szerettem volna más lenni." Szabó Magda most első ízben megjelenő prózakötete üzenet az újdonságra vágyó, kíváncsi olvasónak: mindig van mit felfedezni a világban és egy író életművében!

WINNER OF THE 2018 PEN TRANSLATION PRIZE - BY THE AUTHOR OF THE DOOR, ONE OF THE NEW YORK TIMES BOOK REVIEW'S TEN BEST BOOKS OF 2015 "Extraordinary" New York Times "Quite unforgettable" Daily Telegraph "Unusual, piercing . . . oddly percipient" Irish Times "A gorgeous elegy" Publishers Weekly "A brightly shining star in the Szabo universe" World Literature Today In prewar Budapest three families live side by side on gracious Katalin Street, their lives closely intertwined. A game is played by the four children in which Balint, the promising son of the Major, invariably chooses Iren Elekes, the headmaster's dutiful elder daughter, over her younger sister, the scatterbrained Blanka, and little Henriette Held, the daughter of the Jewish dentist. Their lives are torn apart in 1944 by the German occupation, which only the Elekes family survives intact. The postwar regime relocates them to a cramped Soviet-style apartment and they struggle to come to terms with social and political change, personal loss, and unstated feelings of guilt over the deportation of the Held parents and the death of little Henriette, who had been left in their protection. But the girl survives in a miasmal afterlife, and reappears at key moments as a mute witness to the inescapable power of past events. As in The Door and Iza's Ballad, Magda Szabo conducts a clear-eyed investigation into the ways in which we inflict suffering on those we love. Katalin Street, which won the 2007 Prix Cevennes for Best European novel, is a poignant, sombre, at times harrowing book, but beautifully conceived and truly unforgettable. Translated from the Hungarian by Len Rix

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. A kronológiai rendbe állított fotók, amelyek közül sok felvételt most először láthat a nagyközönség, születésétől haláláig örökítik meg alakját és sorsát, élete és pályája legfontosabb állomásait. Hétköznapi és ünnepi pillanatokban, szülővárosában, Debrecenben és Budapesten, a Júlia utcai lakásban, külföldi útjain, hivatalos és családi események alkalmával, író-olvasó találkozókon, díjátadáson, kollégáival, barátaival, szeretteivel és négylábú kedvenceivel. Igazolványkép éppúgy van a felvételek között, mint családi albumból való fénykép. Kilenc évtized képei bontakoznak ki a kötet lapjain, az első portrékat még édesapja készítette róla üvegnegatívra, majd számtalan családi-baráti eseményen készült felvétel, hivatásos fényképészek által készített fotók sorakoznak egymás után, melyek hagyományos és digitális technikával készültek egyaránt. Szabó Magdának, a gyermeknek, az iskolásnak, a gimnazistának, az érettségiző bájos lánynak, a vonzó fiatal nőnek, a maga korában divatikonnak számító, elegáns, érett asszonynak ezer arca volt. "Én ugyan ki vagyok?" - kérdezi az albumot lapozgató olvasótól a titokzatos macska-szempár. A válasz ott rejlik a Gurul a sok-sok pillanat különleges fotóiban, csak meg kell fejteni a titkot.

Az örök boldogságban élő, halhatatlan tündérek világában szokatlan dolog, ha valaki folyton elkóborol, elcseni édesanyja tündérjogarát, és unalmában emberekkel barátkozik. Tündér Lala különös viselkedése miatt sokat bánkódik édesanyja, Írisz királynő. Egy nap Gigi, a kis unikornis bejelenti, hogy Írisz frigyre lép a hűséges Amalfi kapitánnyal, ami az egész birodalmat örömmel tölti el. A hatalomra éhes Áterpáter varázsló cselszövése azonban mindent meghiúsít: Írisz megmagyarázhatatlan módon kikosarazza Amalfit, és a varázslónak nyújtja a kezét. Különböznek-e a tündérek az emberektől, ha már nem jók és boldogok, ha őket is megrontja a félelem és a hazugság? Tündér Lala, az emberszívvel született tündérfi inkább a halandók sorsát választja, csakhogy megmentse édesanyját a boldogtalan házasságtól és népét egy zsarnoktól. Szerencsére akad, akinek Áterpáter fölött is van hatalma..