Multiverzum Kiadó

A felszabadult világ Herbert George Wells gazdag életművének méltatlanul elfeledett darabja. Az 1913-ban íródott, merész, alternatív történelmi vízió egészen a XX. század második feléig rajzolja meg a szerző által elképzelt jövőt. Igazi retrofuturista tabló ez: sötét színekkel festi meg az emberiséget csaknem felemésztő grandiózus háborút, amelyet atombombákkal vívnak meg a harcoló felek, és ragyogó, világos színekkel a nacionalizmus, a gazdasági önzés és beszűkült látókörű gondolkodás ellen diadalmaskodó Világállam létrejöttét. Filozófiai és történelmi gondolatfutamok, izgalmas elbeszélő és áldokumentarista részletek váltakoznak ebben a retrofuturista alapműben, amely utoljára száz évvel ezelőtt jelent meg magyarul. Ebben a friss, átdolgozott kiadásban végre stílusában hozzáillő illusztrációkkal vehetik kezükbe a könyvet a retrofuturista irányzat rajongói és a műfajjal csak most ismerkedő olvasók.

Robert Repino Mort(e) című posztapokaliptikus sci-fijében egy ősi, bosszúvágytól fűtött hangyakirálynő egy biokémiai szer segítségével beszélő, intelligens és öntudatra ébredt állatokból sereget hoz létre, hogy leigázza az emberiséget és átvegye a Föld feletti uralmat. Ezzel kezdetét veszi a "névtelen háború", amelynek végső célja az állatokon esett évezredes sérelmek megtorlása, az emberiség kiirtása. A világ sorsa egy macska, Mort(e) kezében van, aki közönséges házimacskából lesz háborús hős és vonakodó messiás. Életveszélyes küldetéseken vesz részt, miközben a rettegett emberi biofegyver, az EMSAH-vírus nyomába ered. Ám valójában csak egyetlen dolog érdekli: hogy megtalálja barátját, Shebát, a kutyát. Bár Mort(é)t erősen kínozzák házikedvencként megélt pillanatai, de az emlékek bátorságot adnak neki, hogy leküzdje nemcsak az ember által irányított múltat, de felvegye a harcot a hangyák tervezte jövő szörnyűségeivel szemben is. A macska Sheba reménytelennek tűnő keresése közben átélt kalandjai során bepillantást nyerünk az összetört földi világ túlélőinek életébe, mely éppolyan félelmetes, mint szívszorító. Robert Repino amerikai szerző első regénye sötét disztópia, de egyben fordulatos és izgalmas fantasy is, amely megjelenésének évében elnyerte az io9 popkulturális blog "Az év legjobb science fiction és fantasy regénye" díját.

"...az Aranyboszorka. Ha megfejtjük, hogyan működött az automata a tizenhetedik században, máris megoldottuk az ügy mélyén lapuló titkot." A harmincas években egy angol vidéki kastélyban felbukkan egy férfi, aki azt állítja magáról, hogy ő a birtok ura, akinek személyazonosságát, feleségét és javait egy szélhámos bitorolja évek óta. Hamarosan kiderül, hogy mindkét férfi részletes ismeretekkel rendelkezik olyan tényekről, amelyeket csak a valódi örökös tudhat, így az igazság kiderítése nem egyszerű. Vajon melyikük a csaló?Dr. Gideon Fellnek nemcsak ezt a kérdést kell megválaszolnia, mert a bűnügy felfejtése során hamarosan egy megmagyarázhatatlan haláleset történik a birtokon, amit hárman is látnak, mégsem egyértelmű, hogy öngyilkosság vagy gyilkosság történt. A rendőrségi nyomozást rendszeresen segítő tudóson nem fognak ki a rejtélyes körülmények, noha lépésről lépésre fény derül arra, hogy az események szoros kapcsolatban állnak a sátánizmussal, a boszorkánysággal és a kastélyban megbúvó titokzatos robottal - az Aranyboszorkával.

Doktor Omega, a titokzatos feltaláló két alkalmi társával útra kel, hogy egy saját készítésű űrhajóval eljusson a Marsra. A bolygón az őrült tudós, a kalandor és a kétbalkezes asszisztens sok furcsasággal találkozik, és közülük nem a marslakók a legfurcsábbak: útjukat szörnyek és más furcsa lények kísérik, így doktor Omegának minden tudását latba kell vetnie, hogy megbirkózzanak az újabb és újabb kihívásokkal. Ráadásul egy marslakók közötti háborúba is belekeverednek, amely azzal a veszéllyel fenyegeti őket, hogy soha többé nem térhetnek vissza a Földre… Arnould Galopin a fantasztikus irodalom egyik első Mars-utazását alkotta meg 1906-ban, nemcsak tisztelegve ezzel H. G. Wells és Jules Verne munkássága előtt, de nagy hatást gyakorolva olyan későbbi sci-fi hősökre, mint a legendás Doktor Who. A Doktor Omega igazi retrofuturista klasszikus, amelynek első magyar fordítását Armand Rapeno illusztrációival tartja kezében az olvasó.

Apának lenni az élet egyik legnagyobb kalandja, és nem mindegy, hogyan vágunk bele. Tillmann Prüfer, aki a ZEITmagazin főszerkesztő-helyettese, olyan apa, aki ágyba viszi a reggelit a lányainak, és aki elfogadja, hogy a kamaszok „rendetlensége” afféle egészséges lázadás. Prüfer Apának lenni című könyvében végiggondolja a hagyományos apaszerepeket, hogy felmutasson helyettük újakat, melyek mindegyike egyetlen célra mutat: légy része gyermeked életének, ne csak egy, a távolból gondoskodó apa legyél! Az a „szerszámosláda”, aminek eszközeit minden apának használatra kínálja, meggyőző és inspiráló. A szerszámok használatának végeredménye, hogy gyermekeink önállóvá válnak, miközben egy életen át képesek kötődni az apjukhoz. Az új apák nemzedéke itt kopogtat az ajtón. Ők már nem csupán arra vannak rendelve, hogy megteremtsék a család anyagi hátterét, de teljes szívvel és lélekkel vesznek részt gyermekeik nevelésében. Persze ahhoz, hogy előlépjen az apák új nemzedéke, szükség van a nők támogatására. Nélkülük nincsen új apa.