Dezső Kosztolányi

A történet 1919-ben játszódik Krisztinavárosban. Vizy Kornél elkötelezett politikus, felesége Angéla gondolatai csak a cselédlányokon járnak, hogyan találhatná meg a legjobbat. Ficsor házmester a vidéki unokahúgát ajánlja be hozzájuk. Annát először nagyon nehezen fogadja el Ficsorné, bizalmatlan vele, de aztán rájön, hogy sokkal szorgalmasabb az eddigieknél. Anna nem érzi jól magát, szorong, hiányoznak a gyerekek, akikre eddig vigyázott. A munkába fojtja bánatát, semmi panasza nem lehet rá Vizynének, aki szinte rátelepszik, lelkileg terrorizálja, saját tulajdonaként kezeli. Anna egyhangú életébe Jancsi, a család fiatal rokonának az érkezése hoz egy rövid boldogságot, aki iránt talán egy kicsit szerelembe is esik. De végül lelkileg összetöri Annát a rövid románc. Báthory, a kéményseprő kezd el udvarolni Annának, akinek igent mond. Aztán egy Vizy előléptetését ünneplő nagy vacsorán újra találkozik Jancsival, aki ügyet se vet rá. Sőt! Másnak csapja a szelet. Anna elméjében valami megborul... 15 év letöltendő fegyház a büntetés tettéért.

„...egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével...” Kosztolányi Dezső örökbecsű remekművével, az Édes Anna különleges díszkiadásával indul útjára a kiadónk Könyvkincsek sorozata, amelynek nem titkolt célja az, hogy friss nézőpontot kínáljon a magyar irodalom klasszikusainak újraolvasásához. Szépirodalmunk nagyra becsült alkotásai gyakran kapják meg az „iskolai, nemszeretem kötelező”címkéjét. Pedig ahogy Béres Judit irodalomterapeuta fogalmaz a kötet előszavában, „az irodalom, akárcsak a jó filmek, az egyik legjobb kulcsot adja a kezünkbe az emberi viselkedések, tapasztalatok, érzelemvilágok gazdag sokféleségének megismeréséhez és megértéséhez, végső soron pedig önmagunk mélyebb megismeréséhez. Az Édes Anna például egészen széles tárházát mutatja meg az emberi minőségeknek; hogy mit jelent például a gazdag és a szegény, a kicsinyes és a nagyzoló, a szabad és a rab, a kiszolgált és a kiszolgáltatott, a kizsákmányoló és az áldozattá váló, a bántalmazó és a bántalmazott, a gátlástalan és a szorongó, a magát túlbecsülő vagy épp vészesen alábecsülő. Amikor a történet egyes epizódjait olvassuk, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy ez a regény hogyan segít feltenni a számunkra fontos kérdéseket.”

William Shakespeare (1564-1616) műveiben minden megvan ami emberi: a jótól a rosszig, az örömtől a bánatig. Örökké modern klasszikus. Nincs mit leporolni róla, mert drámáinak érvényességét az emberi természet, színrevitelüket a fölényes színpadi ismeret garantálja. Élő színházban gondolkodva írta műveit - a reneszánsz kor színházi szokásainak megfelelően. A színpad fejedelme volt életében, a reneszánsz dráma virágzása idején, s az maradt halála után is. Jelen kötet Shakespeare három talán legismertebb drámáját tartalmazza.

Az Édes Annát először a Nyugat közölte folytatásokban 1926. július 1-jétől, s még ugyanebben az évben könyv formájában is megjelent. A regény cselekménye a magyar történelem drámai pillanatában, a kommün bukása után zajlik. Egy vidéki lány története, aki Pesten a magas rangú Vizy család szolgálatába áll, és ő lesz a tökéletes cselédlány megtestesítője. Látszólag csendes és alázatos, de lelkében mélyen elfojtott érzések lappanganak. Ahogy a történet kibontakozik, Anna sorsa egyre drámaibb fordulatokat vesz, és végül bekövetkezik a tragédia. Kosztolányi finom lélektani érzékkel, részletgazdag stílusban mutatja be a karakterek belső világát és a kor társadalmi viszonyait. Az Édes Anna nem csupán egy megrázó sors története, hanem mélyebb gondolatokat ébreszt az emberi természetről, az egyéni sorsokról és a társadalmi igazságtalanságokról.

Az ifjú és feltűnően szép Dorian Grayt lefesti barátja, Basil Hallward. Lord Henry Wotton befolyása alá vonja a tapasztalatlan húszéves ifjút, és ráébreszti az élet ízére. Dorian a lelkét is kész lenne odaadni azért, hogy tetteinek terhét a Basil által festett arcképe viselje, ő pedig ifjú maradhasson. Mindjobban beleszeret saját szépségébe, ám a festmény öregedése nyomasztóan hat rá. "Basil Hallward az, aminek én hiszem magam, Lord Henry az, aminek a világ hisz engem, Dorian az, ami én szeretnék lenni - egy másik korban." - Oscar Wilde

Esti Kornél nem csupán Kosztolányi alteregója, hanem az emberi lét egy másik dimenziója, ahol a munkával szemben a játék, a hétköznapival szemben a különleges, a komolysággal szemben a csibészség és az irónia dominál. "Én nem születtem arra, hogy megmentsem azt az emberiséget, amelyik, mikor nem sújtja tűzvész, árvíz és döghalál, háborúkat rendez, és mesterségesen idézi elő a tűzvészt, az árvizet és döghalált."

Esti Kornél nem csupán Kosztolányi alteregója, hanem az emberi lét egy másik dimenziója, ahol a munkával szemben a játék, a hétköznapival szemben a különleges, a komolysággal szemben a csibészség és az irónia dominál.

Kosztolányi Dezső nemcsak a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, akinek verseit is, prózáját is mindig olvasni fogjuk; nagyszerű és eredeti gondolkodó is volt, akinek az írásai magával ragadó szépséggel és mélységgel tárják fel a nyelv már-már irracionális csodáját. Cikkeinek és esszéinek jelentős része épp erről szó, az anyanyelvünkről, melyről talán senki sem írt olyan elkötelezettséggel, odaadással, rajongással és világosan, mint ő. A nyelv fölötti állandó örömteli csodálkozása - "Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható" - az e kötetbe összegyűjtött írásain is szüntelen átizzik. Aki szépen akar magyarul beszélni (vagy akár írni), annak szinte kötelező időnként Kosztolányit is olvasni - már csak azért is, mert őt olvasni ugyanolyan élvezetes lehet, amilyen élvezettel ő maga írt. S talán nem árt elgondolkodni azon is, amit ő oly lelkesen hirdetett: hogy "nem hányaveti nemzetieskedésből, de áhítatos szeretetből" a magyar nyelvnek szüksége volna a folyamatos gondoskodásra, tisztogatásra, gyomlálásra és tudatos gazdagításra. "Goethe azt írja, hogy aki nem ismer idegen nyelveket, az az anyanyelvét sem ismeri. Ez igaz. Csak tükörből pillanthatjuk meg tulajdon arcunkat, s akkor tudjuk meg, kik vagyunk, ha látjuk, miben különbözünk másoktól. De aki már az anyanyelvét sem ismeri, az ember sem lehet. Nemzetközi ember nincsen. Az politikai fogalom, annak is ábrándos és korcs. Nemzetközi gyermek pedig olyan hóbort, mely csak ebben a felemás korszakban születhetett meg. Ha valaki hottentottának akarja nevelni gyermekét, az nevelje hottentottának. De nem kapkodhat jobbra és balra, mert akkor fiából még hottentotta sem lesz, nemhogy világpolgár. Az ősi rendet nem lehet kijátszani."

„Mennyit szenvednek a gyermekek a szülők miatt, és a szülők a gyermekek miatt.” Milyen élete lehet egy kisvárosi, szüleivel élő felnőtt lánynak, akit a széltől is óvnak, és akiért anyja és apja feláldozza az életét? És mi történik, ha ez a lány, akit Pacsirtának becéznek, egyetlen hétre elutazik? A Vajkay szülők napról napra visszatérnek ahhoz a színes élethez, amit a bezárkózásuk előtt éltek, mielőtt úgy döntöttek, meg kell óvniuk a lányukat a világ kegyetlenségétől. Azért, mert ők maguk is csúnyának tartják a lányukat… A magyar irodalom egyik legnagyszerűbb regényét tartja a kezében az olvasó, melyből pont száz éve, 1923-ban jelentek meg az első részletek a Nyugat folyóirat hasábjain. Bár a Pacsirta a századforduló egy képzeletbeli kisvárosában játszódik, alaphelyzete és felvetett kérdései, mint a szülő és gyermek viszony, vagy a közvetlen környezet és az ítélkezés hatása az ember életére a 21. században is élő problémák. A regény úgy idézi meg az Osztrák–Magyar Monarchia világát, hogy érzékelteti, de kimondatlanul hagyja, hogy ez a világ éppen megszűnt létezni. A színes mellékszereplők sorsán keresztül megmutatkozik a főváros és a vidék adta lehetőségek közti különbsé

A 30-as évek novelláinak mély lélekismeretről valló gyűjteménye, olyan híres darabokkal, mint A kulcs.

Gyűjteményes kötet rövid párbeszédes portréiból.

Kosztolányi novelláiból egy kötet.

Novellagyűjtemény az 1910-es évekből.

Adyhoz hasonlóan Kosztolányi is újságíróként kezdte pályáját, sőt éppen Ady helyét vette át a Budapesti Naplóban, mikor nagy elődje Párizsba távozott.

A kor híres és ma már elfeledett szerzőit ismerhetjük meg egy neves kortárs szemszögéből.

Elbeszélések és egy regényvázlat. Az utóbbiról kapta címét a kötet.