Nyitott Könyvműhely Kiadó

Miért képtelen a legtöbb kisfiú akár csak egy percre is nyugton maradni? -Miért változik meg sok fiú személyisége olyan drasztikusan a pubertás időszaka alatt, és miért válnak ingerlékennyé a tinédzserkorban? -Hogyan hoz létre kötődést a játék és a fizikai érintés az apa és a gyermek között? A hihetetlen sikerű "A női agy" izgalmas folytatásában a Harvard neurobiológia és pszichiátriai professzora, Louann Brizendine a férfi agy különböző életciklusaival ismerteti meg az olvasót. Életszerű példái és személyes élményei a tudományos értekezést egy mindenki számára érthető és átélhető kalanddá változtatják. Közérthető magyarázatot ad a férfiak és a nők közti különbségekre az agresszió levezetése, a térbeli tájékozódás vagy az arckifejezések értelmezése terén. Kötelező olvasmány minden nőnek, fiús szülőnek és az önmagát megérteni akaró összes férfinak!

Indulj be! Hangolódj rá! Ugorj ki! - hangzott Leary mantrája. A beindulást segíti a pszichedelikus élmény. A ráhangolódás a "belső utazások" hatására létrejövő életforma-változtatás. A kiugrás a megszokott rend, rendszer elhagyása. Leary szerint a pszichedelikus élmény valós önmagunk megtalálásához vezet. Azért figyelemreméltóak ezek az írások, mert nagyon szemléletesen dolgoznak ki nézőpontokat, lelkületeket, állásfoglalásokat, amelyek a maguk idejében sokban hozzájárultak a drogok terjedésének is kedvező ellenkultúra kialakulásához az Egyesült Államokban. Ez később átterjedt a nyugat-európai országokra, és ma egyre terjed az egykori vasfüggönyön túlra is. A szer Leary normái szerint is visszaéléses használatban terjedt, a hozzászokást és a függőséget nem hirdette. Leary gondolataival tehát szembe kell nézni. A drogfogyasztó ember élményvilágához juthatunk így közelebb, ennek komplexitásából nyílhatnak új irányok a drogellenes társadalmi, közösségi erőfeszítésekben. (Buda Béla dr.)

A Krizantém és kard a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa, mégsem egy száraz tudományos munka. Szórakoztató, olvasmányos formában vezet be Japán politikai, vallási és gazdasági életébe a feudalizmus korától kezdve a modern iparosodáson át egészen a második világháborúig. Bepillantást nyújt a japán emberek mindennapjaiba, az etikett, a szexualitás, a házasság és a gyermeknevelés pillanataiba és a gésák meg az örömlányok világába. Az elmúlt 50 évben Japán ugyan rengeteget változott, de Benedict számos állítása, mely a japán emberek érzelmi világára és a magatartásuk hátterében álló motivációkra igyekezett rávilágítani, mind a mai napig helytálló. A(z) Krizantém és kard Könyv szerzője Ruth Benedict, Mori Szadahiko.

Pák Ván-sza önéletrajzi ihletésű elbeszéléseiben női szemszögből, egyéni sorsokon keresztül ismerhetjük meg a 20. századi Koreát: a japán megszállás időszakát és az ország kettészakadásához vezető koreai háborút, valamint a nyolcvanas évektől kezdődő gazdasági fejlődést, amely a hagyományos erkölcs és életfelfogás válságát hozta magával. Írásaiból kirajzolódik a női szerepek átformálódása egy férfiközpontú társadalomban...

Egy új, fiatal történésznemzedék jelenti be igényét az éppen elvesztett múlt, a sokunk számára még személyes emlékezeti jelentőséggel bíró szocialista korszak történeti ábrázolására és értelmezésére. Miként válhatnak egy rendszer építőköveivé a mindennapi élet jelentéktelen gyakorlatai? Hogyan alkották meg a kulák fogalmát, és miként válhatott valaki kulákká? Kik a főszereplői az ügynökjelentéseknek és periratoknak? Hol húzódnak a politikai szféra határai a társadalomban? Miként hatott a Rákosi-kultusz az önéletrajzírás módszereire? Mire használták az 1956-os fényképeket, és kik szerepelnek rajtuk? Hogyan felügyelte az állambiztonság a vendéglátóipart? Kik jártak Rotschild Klára divatszalonjába és hogyan változott a szocialista divatirányítás? Hogyan küldték "elvtársi üdvözletüket" külföldről egy szocialista nagyvállalat dolgozói? Miben érzékelték mindennapjaikban egy gyár munkásai, hogy hivatalosan az uralkodó osztályhoz tartoznak? Miként lehetett egy munkásasszonyból országgyűlési képviselő? Kik laktak a "káderdűlőn", milyen kiváltságaik voltak és hogyan jártak vadászni? Miként találták fel a galeriket, és mitől számított fasisztának egy felvonulás 1969-ben? Hogyan használták a rendszerváltás idején a szocialista korszak polgár fogalmát?

Scott McCloud A képregény felfedezése című könyvében meggyőzte olvasóit a képregény művészi lehetőségeiről, és ezzel a lenézett, gyerekeknek való populáris műfajt egy csapásra "beemelte" a magas kultúrába. Mintegy mellékesen megteremtett egy nyelvet, amely alkalmas arra, hogy a képregényt elemezze és feltárja a benne rejlő lehetőségeket...

Az enciklopédia immár nem csupán a tudás és a bölcsesség tárháza. A szerző állítása szerint kultúránk mai arcának létrejötte kudarcba fulladt próbálkozások eredménye, hogy megértsük a butaságot: azt a tulajdonságot, melyet ő az intelligencia és a civilizáció alapjának tart. Tündérmesék, rajzfilmek, kertépítészet, barokk mennyezetek, viccek, átlátszó kifogások és sci-fik alapján mélyül el Van Boxsel e fordított világ logikájában, és jut el arra a következtetésre, miszerint senki sem elég okos ahhoz, hogy megértse a saját butaságát!

Boglár Lajos tanulmányai füzérré állnak össze a kötet lapjain, akár egy piaroa sámán énekei. Ahogyan minden transzállapot és varázslat az egység felé irányul, és csak a teljesség tükrében válhat beteljesüléssé, úgy ezek a tanulmányok is egymáshoz fűz ve egészként rajzolják elénk a neves etnológus pályaívét. Boglár Lajos gyakran nevezte "mozaikmódszernek" kutatói tevékenységét. Miután megértett és elemzett egy kulturális-társadalmi jelenségkört, megvizsgálta annak más jelenségkörökhöz való viszony át, s végül így ragadta meg és mutatta be az adott kultúra "globális sokrétűségét". Ez a kötet is ennek megfelelően tárja fel Boglár Lajos kutatásainak elvi, elméleti és módszertani hátterét. Az esettanulmányok egymáshoz kapcsolódva állnak össze "moz aikká". Az írások egyaránt szólnak az indián időfelfogásról, szexualitásról és gyermeknevelésről, a sámánizmus kapcsolódásairól a pszichoterápiához, a kulturális adaptáció és a kultúra változásainak etikai és politológiai vetületeiről, a guarani, a w ayana, a piaroa és a botokudo indiánok világáról.

Csíkszentmihályi Mihály arra az örök kérdésre keresi a választ, hogy mi a boldogság titka, mitől is leszünk mi, emberek, elégedettek. Az öröm művészete a világhírű pszichológus korábbi műveiben lefektetett alapgondolatainak letisztult összegzése és azok gyakorlati alkalmazása a mindennapi életünkre. Emberek ezrein végzett széleskörű vizsgálatok alapján jutott a szerző arra a következtetésre, hogy a boldogtalanság, az elégedetlenség fő oka az, hogy az emberek többsége a mindennapok során egyáltalán nem foglalkozik, nem is vesz tudomást érzelmeiről. Csíkszentmihályi szerint a probléma megoldásának a kulcsa az lehet, ha olyan, változó kihívások elé állítjuk magunkat, amelyek magas fokú tudást és különböző képességek alkalmazását várják el tőlünk.

A nemzetközi sikerű bestseller-szerző ezúttal olyan kitalált történeteket gyűjtött egy csokorba, amelyeket a világ különböző pontjain élő nők élete inspirált. Az elbeszélők, akik a legkülönbözőbb témákról és érzelmekről mesélnek, mind érzékeny, okos, vad, fantáziadús, életteli nők. Manapság azonban gyakran szembesülnek azzal a társadalmi elvárással, hogy ne legyenek se túl okosak, se túl érzékenyek, hogy uralkodjanak az ösztöneiken, az indulataikon, hogy fojtsák el a vágyaikat, és engedelmeskedj enek a szabályoknak. Ensler nőalakjai között feltűnik egy amerikai középiskolás, aki nem tudja, hogyan birkózzon meg a rá nehezedő nyomással; egy anorexiás blogger, aki egyre kevesebbet és kevesebbet eszik; egy kenyai lány, aki nem hajlandó alávetni magát a genitális csonkításnak; egy alig 15 éves bolgár utcalány; egy kínai munkáslány, aki Barbie-kat gyárt; egy terhes lány, aki nem tudja eldönteni, megtartsa-e a kisbabáját. A történetekből kiderül: a lányok és az asszonyok a világon mindenütt ug yanazokkal a problémákkal, vágyakkal, fájdalmakkal, örömökkel, szenvedésekkel találkoznak.

Botox, bulímia, mell-implantátumok: valóban az önsanyargatás lenne a tökéletes testhez vezető út? Eve Ensler, aki maga is hadilábon állt az öregedéssel együtt járó alakváltozással, és már mindenféle radikális fogyókúrás módszerrel megpróbálkozott, vé gül elhatározta, hogy megtanulja elfogadni önmagát. Célja elérése érdekében különböző nők történeteit gyűjtötte össze a világból, akik hozzá hasonló rögeszmékkel küszködtek: a fiatal latin-amerikai lányét, aki őszintén megveti magát zsírpárnái miatt; a plasztikai sebész feleségéét, akit a férje a tökéletességre törekedve centiről centire átalakított; vagy az idősödő laptulajdonosét, akit máig kísért a gyerekkorában rákényszerített állandó edzések emléke. Útja során azonban olyan nőkkel is ta lálkozott, akiknek nagy nehezen sikerült megbékélni alakjukkal: az afrikai anyával, aki minden testre úgy tekint, mint a természet sokféleségének a megnyilvánulására; az indiai asszonnyal, aki legyőzte futópad-mániáját, és mára már kifejezetten szere ti kerekded formáit; vagy a csadorban járó afgán nővel, aki hajlandó a börtönt is vállalni a vaníliafagylalt ízéért. Ez a könyv megtanít végre feltétel nélkül szeretni a saját tökéletes testünket!

A "Jakuzák holdja" egyszerre sokkoló és megindító vallomás a japán jakuzák szigorúan zárt világáról és egy nőről, aki képes volt kitörni belőle. Shoko Tendo egy dúsgazdag jakuzafőnök harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Fiatalkorát sokáig a luxus, a fényűzés határozta meg. Ugyanakkor az iskolában szembe kellett néznie a tanárok, iskolatársak előítéleteivel, piszkálódásaival, otthon pedig az apja részeg dührohamai tartották rettegésben. A család végül eladósodott, Tendo pedig rossz társaságba került. Tizenöt éves korában már bandatag volt, tizennyolc évesen rászokott a kábítószerre, a húszas éveit pedig az erőszakos, kegyetlen férfiakkal folytatott viszonyok sora árnyékolta be. Szülei halálát és saját öngyilkossági kísérletét követően úgy döntött, változtat az életén. Döntését egy tetoválás jelképezi: a szinte egész testét beborító műalkotás elkészülése közben tudott erőt gyűjteni, hogy végre a saját kezébe vegye élete irányítását. A kiközösített, megalázott nő saját sorsa ellen vívott sikeres harca sokak számára példamutató lehet.

A Városban a Kardinális az úr, Al Jeery pedig személyes testőrségének egyik rendíthetetlen oszlopa. Egy nap titokzatos gyilkosság történik a Város legelőkelőbb szállodájában, és Al legnagyobb meglepetésére a Kardinális rá bízza az ügy felderítését. A nyomozás során váratlan felfedezést tesz, ami a végsőkig próbára teszi a hűségét. Egy olyan szörnyű rejtély részesévé válik, amihez a holtaknak, a város inka ősapáinak, a teljhatalmú Kardinálisnak és a már-már misztikus hírű bérgyilkosnak, Paucar Waminak is köze van. Wami egy árnyékba burkolózó, rejtélyes alak, aki akkor öl, amikor csak kedve tartja, láthatóan nem kell tartania semmiféle megtorlástól. Al hamarosan rájön, hogy sokkal több a közös vonása a hírhedt gyilkossal, mint ahogy azt valaha is képzelte... A pokol pereme Darren Shan első felnőtteknek szánt sorozata, a Város-trilógia második kötete. Egy utópisztikus thriller és egy vérfagyasztó horror elsőrangú keveréke, olyan hátborzongató olvasmány, amely még az erős idegzetűeket is próbára teszi.

Milyen elképzelései vannak a fiataloknak majdani munkalehetőségeikről? Mit tehet a család, az iskola, a közvetlen környezet annak érdekében, hogy a tinédzserek olyan értékrendet és szokásokat alakítsanak ki, melyek hasznosak lehetnek felnőttkori boldogulásuk szempontjából? Mi a serdülők véleménye az iskolai és az iskolán kívüli életről, s tapasztalataik vajon segítik-e beilleszkedésüket a felnőttek világába? Csíkszentmihályi Mihály pszichológus és Barbara Schneider szociológus egy máig egyedülálló kutatáson keresztül mutatják be a tinédzserek felnőtt élettel kapcsolatos elképzeléseinek, készségeinek és elvárásainak alakulását. Számos amerikai középiskolában gyűjtöttek adatokat a jövő tudósait képző elitiskoláktól a leghírhedtebb oktatási intézményekig. Eredményeik elemzése során kiemelt figyelmet fordítottak Csíkszentmihályi flow elméletére, mely szerint az értelmes időtöltés során szerzett pozitív élmények segítenek később örömet találni a munkában. Az "Életre hangolva" sok régi, jól bevált elképzelésünkre rácáfol, ugyanakkor útmutatót is ad arra vonatkozóan, hogyan lehet a tinédzsereket rávezetni egy sikeres jövő felé vezető útra.

Csíkszentmihályi nagysikerű Flow című könyvének folytatása a harmadik évezred emberének legfőbb kihívásairól és a fejlődés lehetőségeiről szól. A világhírű magyar származású pszichológus állítja, hogy azok a genetikailag kódolt személyiségjegyeink, amelyek az evolúció során hatékonyan segítették emberré válásunkat és szaporodásunkat, mára az életünket és a világot veszélyeztető tényezőkké váltak. A gének hatásai mellett a szerző tág teret szentel a Richard Dawkins által bevezetett kulturális mémek szerepének, melyek szintén evolúciós örökségünk részét képezik. Ha képesek vagyunk az evolúciós folyamat aktív és tudatos szereplőjévé válni, az nem csupán örömmel tölt el, de értelmet is ad életünknek. A Flow a tökéletes élmény pszichológiájával ismertette meg az olvasót, ez a kötet pedig rávilágít arra, miként emelkedhetünk felül evolúciós örökségünkön, és válhatunk tudatos formálóivá kaotikus világunknak, hogy egy harmonikusabb, élhetőbb bolygót teremtsünk magunknak.

1979-ben hatalmas csapás érte az NDK állambiztonsági minisztériumát, a Stasit: az egyik legtapasztaltabb ügynökük, Werner Stiller a páncélszekrényből kilopott szigorúan titkos aktákkal a hóna alatt átszökött Nyugat-Németországba. A keletnémet hírszerzés a rendszerváltás után elismerte, hogy Stiller árulása évekkel vetette vissza a Stasi munkáját: számtalan ügynöküket kellett visszahívniuk az NSZK-ból, és szinte teljesen újjá kellett építeni a kémszervezet tevékenységét. Hajtóvadászatot indítottak ellene, így Stiller végül Amerikába menekült, ahol a CIA szolgálatába állt. A hidegháború lezárulása után visszaköltözött Európába. Különböző bankok szolgálatába állt, és sokmilliós vagyont szerzett, a francia Riviérán vett nyaralót, ingatlanokba fektetett be. Majd az összes pénzét elveszítette, és Magyarországra költözött, hogy ezúttal Budapesten keressen magának új kalandokat. Werner Stiller, a szocialista blokk James Bondja, akár egy hollywoodi akciófilm hőse is lehetne. Csakhogy mindaz, amit könyvében elmesél, igaz. Leleplezi a három hírszerző szolgálat, a keletnémet Stasi, a nyugatnémet BND és az amerikai CIA titkait, a hidegháborús időszak kémjeinek valódi történetét.