Pallas Athéné Könyvkiadó

A gazdasági csoda és a beváltatlan ígéret is eszünkbe juthat, ha a 20. század ázsiai történelmére, gazdaság- és társadalomfejlődésére gondolunk. Bár a kontinens gazdasági felemelkedése valóban figyelemreméltó, az továbbra is kérdéses, hogy a 21. század Ázsia évszázada lesz-e. Vasuky Shastry árnyalt képet fest Ázsia társadalmairól. Dante Isteni színjátéka által inspirálva a modern Ázsia "poklának" nyolc körén vezeti keresztül az olvasót. Utunk során megismerhetjük a "nagyvárosi cowboyok" életét, az idősek és a fiatalok problémáit, az egyre zavarosabbá váló geopolitikai helyzetet, a politikai és üzleti elit, valamint a társadalom többi részének érdekellentéteit. Az út végén pedig talán mi is megtaláljuk a választ arra a kérdésre, vajon mi lehet Ázsia sorsa: a bukás vagy a felemelkedés?

Napjainkban a szoftverek és a robotok egyre gyakrabban veszik át az emberektől a monoton feladatokat, és a hagyományos munkakörök újaknak adják át a helyüket - így a ma betöltött állás holnap már nem garantált. Az Útmutató vezetőknek feltárja a munka világának és a vállalatok működésének új szabályait, miközben azt is bemutatja, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos korábbi elképzelések és beidegződések miként gátolják a vállalatokat az új problémák megfelelő kezelésében. E kötet azonban túlmutat a szakmai tanácsadáson és a tendenciák előrejelzésén. Gary A. Bolles kézzelfogható útmutatót kínál ahhoz, hogy a vezetők szemléletmódjának és a munkavállalók készségtárának újragondolásával, valamint a vállalatok technológiai eszközkészletének kiaknázásával miként jöhet létre valóban agilis munkakultúra, amellyel már hatékonyan lehet reagálni a folyamatos változásokra. Gary A. Bolles a Szingularitás Egyetem tanszékvezetője. Gyakran tart előadásokat a munka és a tanulás jövőjéről, és vezeti a digitális munkagazdaságra való átállással kapcsolatos tevékenységeket. A terület világszerte elismert szakértőjeként számos nagyvállalat stratégiai tanácsadója, így kötetében a világ leginnovatívabb szilícium-völgybeli vállalatainak gyakorlatából hoz valósághű és szemléletes példákat.

KOPÁTSY SÁNDOR kíváncsiságát és tudásvágyát Marx György A marslakók érkezése című könyve olyan mértékben felszította, hogy a kötetet továbbgondolta, és ő is elkészítette a "marslakók katalógusát", maga is értelmezte a marslakó metaforát. Kik voltak ezek a különleges, magyar származású emberek, akik a 20. század első harmadában zömében Budapestről indultak, és főként a természettudományok és a közgazdaságtan területén alkottak maradandót az Amerikai Egyesült Államokban? A történelem mely folyamatai vezettek oda, hogy egy viszonylag kis közösség egy rövid történelmi korban ennyi tehetséget adhasson a világnak? Többük neve közismert, ám sokan vannak közülük, akik mind a mai napig méltatlanul kevés figyelmet kapnak szülőhazájuktól. Kopátsy Sándor célja, hogy a magyar marslakók életének egy-egy érdekes eseményén keresztül vagy gondolkodásuk eredetiségének felvillantásával őket is megörökítse. "A mai fiatalokat arról győzi meg a marslakók életútja, hogy a tehetséggel párosult tudás korunkban már nemcsak a legnagyobb öröm és a legbiztosabb anyagi alap, de útlevél a világhírhez is." - Kopátsy Sándor

Kopátsy Sándor sokoldalúságát, éleslátását és könnyed, játékos természetét tárja fel életműsorozatának jelen kötete, amely aforizmáinak válogatott gyűjteményét tartalmazza. Az emberi civilizáció történetével szinte egyidősek a rövid, tömör bölcseletek, amelyeket a legkülönbözőbb élethelyzetek szültek. Kopátsy Sándor szállóigéinek keletkezési körülményeit maga a szerző határozza meg: értekezletek termékei. Ez a közeg ihlette aforizmáit, amelyek napjainkban is időszerű kérdéseket boncolgatnak az emberi természetről, a társadalomról, a gazdaságról és a politikáról - és mindezek bennünket is a leírtak továbbgondolására késztetnek. "Viharban kanóc légy, ne gyertya!" Kopátsy Sándor

A 21. századra az "atlanti korszak" 500 éves időszaka lassan lezárul, és az eurázsiai korszak veszi kezdetét, amelyben Kína igen jelentős szerepet kap. Az új világrend formálódása során nagy átrendeződések zajlanak. Ahhoz, hogy világosan láthassuk a geopolitikai változások mozgatórugóit, összefüggéseit, és Magyarországot is megfelelően pozicionáljuk, fontos, hogy megismerjük az új vezető nagyhatalmak gondolkodásmódját. Horváth Levente egykori sanghaji főkonzul, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöki főtanácsadója, jelenleg a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ igazgatója tapasztalatait, tudományos kutatásait felhasználva, kínai forrásokra alapozva kötetével új szempontokat és egy teljesen új geostratégiai szemléletet ad. A szerző a konfuciuszi tanításokon alapuló, 5000 éves kultúrával rendelkező Kína szemszögéből mutatja be a 21. század egyik legnagyobb multilaterális együttműködését, a kínai "Egy övezet, egy út" kezdeményezést, amelyről eddig átfogó, magyar nyelvű könyv vagy tanulmány még nem készült.

For the last century and a half, Central and Eastern Europe has undergone substantial changes both economically and politically. This book gives a comparative overview of the economic characteristics of Hungary by applying a holistic approach, considering the factors that determined the fate of this Central European country. Tables, graphs, and maps illustrate the decisions that influenced the economic processes from the Austro-Hungarian Empire to 2019. Within the pages of this monograph, the question of how the prevailing governments adjusted to the continuously changing internal and external conditions is answered. “The monograph, written by Endre Domonkos, can be considered an important summary of Hungary’s 150-year economic history. The book will be useful for historians, economists, university students of economics, or readers interested in the economic history of Central and Eastern Europe. It offers important information and avoids taking a conventional approach to the theme. Moreover, it is an essential resource for research fellows both in Hungary and abroad, to understand the semi-peripheral development of the area.”Prof. István Szilágyi, Doctor of HAS “Endre Domonkos, in his current work, summarises the economic history of Hungary in 10 chapters and more than 200 pages, richly illustrated with tables, maps, and graphs. The work takes a modern approach, applying the scientifi c note apparatus. The quantity and quality of the literature are also excellent and support the formal and qualitative value of the work. The author has done very serious exploratory research and synthesising work.” Prof. Dr. Ferenc Tibor Szávai, DSc.

Raymond Kurzweil, jövőkutató és technológiai evangelista, valamint szerzőtársai egy több tudományterületet felölelő diskurzust tárnak elénk az emberi képességek tudományos és technológiai alapú tökéletesítéséről (transzhumanizmus), a mesterséges intelligenciáról és a spiritualitásról. Meddig mehetünk el biológiai énünk fejlesztésében? Milyen hosszú életre vágyhatunk? Mely esetekben tisztességes és igazságos az ember tökéletesítése? Mikortól válik a mesterséges intelligencia emberré? Milyen kihívások elé állítja a transzhumanizmus a világvallásokat? Ez a tanulmánykötet olyan tudományos érdeklődésű olvasók figyelmére is számot tarthat, akiket a spiritualitás, az embertökéletesítés és a mesterséges intelligencia kérdései foglalkoztatnak. Ugyanakkor gondolatébresztő szempontokat nyújt a szélesebb olvasóközönség számára is, hiszen ezek a témák egyre fontosabbá válnak közös jövőnk szempontjából.

"Bennünk rejlik az erő ahhoz, hogy megálljunk, elgondolkodjunk, újraértékeljük a prioritásainkat és meghatározzuk, mi az igazán fontos az életünkben. És akkor képesek leszünk változni" - állítja Campbell Macpherson. A változás bajnokai a változás elfogadásáról szól. Körüljárja kezelésének teljes spektrumát, holisztikus látásmódja az üzleti modellektől kezdve a pszichológiai álláspontokon át az érzelmi alapú megközelítésekig terjed. Célja, hogy erőt adjon a változáshoz, és segítsen a legtöbbet kihozni belőle még akkor is, ha rajtunk kívül álló okok kényszerítenek rá. A kötet feltárja ennek a folyamatnak a személyes és érzelmi nehézségeit, és megmutatja, hogyan találjunk rá és miként fogadjuk el azokat a változásokat, amelyek jobbá teszik az életünket. Campbell Macpherson változásmenedzsment-szakértő és üzleti tanácsadó. Több mint harminc éve segíti a szervezeteket és a menedzsereket a fenntartható változások bevezetésében. Módszereivel a vezetők világszerte képessé válnak világos stratégiák kialakítására és változásra nyitott struktúrák létrehozására nem csupán a társaságok élén, de a személyes életükben is.

A természet megújulóképességéből analógiákon keresztül mi magunk is sokat meríthetünk, ezek a megoldások pedig a fenntarthatóságot teljesen új megvilágításba helyezik. Ruth DeFries, a Columbia Egyetem fenntartható fejlődést kutató professzora ebben a kötetében számos olyan megközelítést és stratégiát ajánl, amelyek kiszámíthatatlan, hirtelen sokkokkal terhelt időkben is lehetővé teszik az élet fennmaradását. Ilyen természethű elvnek és megközelítésnek számít például a sokféleségbe történő befektetés, az önkorrekciós visszacsatolások kialakítása, valamint az alulról felfelé építkező ismereteken alapuló döntések. A könyv izgalmas olvasmányélményt kínál mindazoknak, akik megújulásra vágynak vagy felhagynának megrögzött szokásaikkal, mindezt pedig módszeresen, a természet által kifejlesztett folyamatok alapján szeretnék véghezvinni.

Szeretné, ha mindennapi megélhetése egyben pozitív és közvetlen hatással lenne a világra? Sikeres, ugyanakkor társadalmi hasznosság szempontjából is jelentőségteljes karriert szeretne elérni? Vagy röviden fogalmazva: jó munkát szeretne végezni? Shannon Houde a vállalati felelősségvállalás területének nemzetközi szinten meghatározó tanácsadója, valamint okleveles coach kötete hasznos útmutató a karriertervezéshez, és az álláskereséshez egyaránt. Amellett, hogy a szerző praktikus eszközökkel és gyakorlatokkal segít meghatározni az olvasó szenvedélyét és céljait, rámutat arra is, hogy a világban hogyan lehet ezeket hatékonyan hasznosítani úgy, hogy azok valódi és pozitív változásokat eredményezzenek a szakmai életút által.

Az Egyesült Államok és Kína közötti nagyhatalmi rivalizálásnak Délkelet-Ázsia sajátos mikrokozmoszát képviseli. E kötet az Egyesült Államok és Kína, valamint a délkelet-ázsiai országok között zajló, sokrétű sakkjátszma legérdekesebb lépéseit mutatja be számunkra, feltárva, hogy e két versengő hatalom milyen szerepeket játszik délkelet-ázsiai találkozási pontjain. Mivel ez a versengés ma a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb meghatározó tényezője, e Délkelet-Ázsiában zajló stratégiai verseny alakulása globális jelentőséggel bír, és hasonló léptékű következményekkel jár.

KOPÁTSY ?SÁNDOR mind a közgazdaság, mind a történelem kutatásához újszerű módszerekhez nyúlt, ennek következtében az eredményei is váratlanok és innovatívak voltak. A kötet esszéiben számos előremutató gondolat körvonalazódik: a látszólag kis dolgok történelemformáló ereje, az osztálytársadalmak funkciója, a népesedés mérföldkövei, a tudás evolúciója, a foglalkoztatottság nagysága és mindenekelőtt legfőbb hívószóként a tehetség felkutatása a társadalom összes rétegében mint a túlélés és a fejlődés záloga. Vágyálom vagy reális lehetőség a minőség társadalma? Milyen feltételek mellett valósult már meg néhány államban? Nekünk van-e esélyünk létrehozni, és mit kell ahhoz tennünk, hogy meg élhessük? Ha megvalósulna, mivel merőben új, új közgazdaságtanra is szükség lesz, mert a liberális közgazdaságtudomány sarokpontjai, módszerei és terminológiája már nem adaptálhatók teljes egészében az új viszonyokra: máshogy kell mérni a munkanélküliséget, érdemes lenne újragondolni a nyugdíjrendszert és a családtámogatást, fokozni a foglalkoztatottságot. 2011-ben jelent meg először az Új közgazdaságtan. A kötet akkor időszerű témái mára sem vesztették aktualitásukat, többük visszaköszön az utóbbi kormányzatok szakpolitikáiban. „Az arisztokraták és a tőkések után most a tehetségek uralma következik.” – Kopátsy Sándor

„Ady ?és Kopátsy minden bizonnyal jól megértették volna egymást. E könyv a hatvan, nyolcvan és száz évvel későbbi Kopátsy, akinek szellemi formálódása kétségkívül Ady-gyökerekből táplálkozott, akinek az Adyval folytatott, köztük lévő megszakítatlan eszmecsere élete végéig élő szellemi tápláléka maradt. A nehéz években Ady tartotta benne a hitet, formálta cselekedeteit, döntéseit, töltötte fel energiával és vigasztalta kudarcaiban. Ady szellemi örököseként, hozzá hasonlóan sosem hagyta, hogy elbűvöljék a politikai pálya „szirénjei”. Mindketten inkább a társadalom fejlődését, formálódását, torzulásait tanulmányozták, kritizálták, hovatovább fricskázták, gúnyolódtak vele, de sohasem rosszindulatúan, sokkal inkább tehetségesen, fineszesen kutattak magyarázatok után. Nem volt kenyerük a kesergés, a panaszkodás, vagy az, hogy kudarcaikat másra hárítsák. Ady szelleme, írásai nem találtattak veszélyesnek, ahogyan Kopátsyé sem, a mindenkori többé kevésbé reakciós politikai világban. Valójában a vezetők többnyire nem is igazán értették a sorok között olvasható rejtett kincseket, azok forradalmiságát és pusztító erejét. Ha értették is, tudták, hogy a tömegekből kevesen látnák át, sőt talán el sem olvasnák. Ady írásai így minden rendszer alatt kiadhatók voltak. Kopátsyé majdnem mindig…de az sem semmi. Ez az új kiadás ennek a páratlan eszmecserének a hagyatéka. Ma már talán elég érett ahhoz a társadalom, hogy teljesebb képet kapjon a műről és e két nagy formátumú bölcselő gondolkodásmódjáról. Aki kézbe veszi ezt a könyvet, minden bizonnyal gazdagabb lesz általa. Jó olvasást kívánok.” Kopátsy Gábor

Globalization has entered a new period, the age of technology and knowledge, and the Eurasian era based on a long-term sustainable growth. International relations in the 21st century have become even more complex and intricate, and geography plays an important role in understanding this. Geofusion is the synthesis of network maps depicting the functional relations arranged into hubs, and can be used to outline the new economic and geopolitical powers of our world.

A ?világ irányítási struktúrái rendkívül zűrzavarosak: rendezetlenek, mintha minden a feje tetején állna. Ez a rendezetlenség nagyon alacsony színvonalú kormányzást eredményez. Az együttműködést megtagadó országok döntései sok olyan problémát okozhatnak, amelyeknek a határokon is átnyúló káros következményei lehetnek, és ezzel a zűrzavarral kölcsönösen ártanak egymásnak. A nyilvános vita gyakran megreked a globalizációval kapcsolatos felszínes érvek ingoványában. Ralph C. Bryant ebben az eredeti gondolatokkal teli könyvben a lényegre tapintva hangsúlyozza, hogy a világ országainak hatékonyabb középutas kompromisszumokat kell kidolgozniuk a kormányzás továbbfejlesztése és a fokozódó integráció jobb kezelése érdekében. Bryant érvelése szerint az egyes országoknak meg kell teremteniük az egyensúlyt a helyi autonómia és a külkapcsolati nyitottság között, és el kell kerülniük a merev lokálpatriotizmus és a korlátlan nyitottság szélsőségeit. Az országoknak együttesen kell cselekedniük. Az együttműködésre irányuló kormányzás előmozdítja azt a rendezettséget, amely képes csökkenteni a közös célokat aláásó zűrzavart. A koronavírus-járvány globális kihívása elevenen emlékeztet bennünket arra, hogy a nemzetközi együttműködés egyre inkább létfontosságúvá válik. Vajon az egyes országok és vezetőik rendelkeznek-e kellő előrelátással ahhoz, hogy határaikat ne akadályként, hanem a nemzetközi együttműködés katalizátoraként használják? Vajon az egyes országok migrációs politikája képes lesz-e megtalálni a fenntartható középutat a határokon átnyúló mozgás korlátlan szabadságának irreális szélsősége, valamint a külföldi menekültek embertelen kirekesztése között? Vajon a fokozott, határokon átnyúló együttműködés képes lesz-e enyhíteni az újra meg újra visszatérő pénzügyi instabilitás veszélyeit? Vajon a világ közössége képes lesz-e támogatni a globális éghajlatváltozás súlyos kockázatainak csökkentésére irányuló kollektív fellépést? Ezekre a kérdésekre az igen az egyetlen elfogadható válasz. A megfontoltabb, határokon átnyúló kollektív fellépés elősegíti azt az egymást támogató rendet, amely ellensúlyozza annak a rendezetlenségnek a veszélyeit, amely egyébként eluralkodna a Földön. Bolygónk egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltétele az országok rendezettebb kormányzása és a célratörőbb, határokon átnyúló együttműködés. RALPH C. BRYANT 1976 óta a Brookings Intézet vezető munkatársa. Dolgozott a Szövetségi Jegybank Kormányzótanácsában a Nemzetközi Pénzügyi Osztály igazgatójaként, valamint a Szövetségi Jegybank Szövetségi Nyíltpiaci Bizottságának nemzetközi közgazdászaként. Egyik híres könyve a Turbulent Waters: Cross-Border Finance and International Governance (Brookings, 2003).

Noha ?zenélni anélkül is remekül lehet, hogy egyáltalán tudnánk a zene létezéséhez szükséges biológiai vagy matematikai sajátosságokról, a zene, a hang és az érzékelés alapjainak megismerése magyarázatot adhat bizonyos rejtélyekre, emellett újabb talányokra és az ismeretlen mélyebb rétegeire világíthat rá. Milyen a hangok formája? Mennyire térnek el egymástól a levegőben, a vízben, illetve a föld alatt terjedő hanghullámok? Miért hangzanak másként az emberek és a hangszerek hangjai? Miért szólal meg mélyebben a klarinét, mint a fuvola? Miként hordoz a zene érzelmeket? Vagy éppen miben különbözik az állatok hallása és az általuk kiadott hang az emberi hallástól és hangtól? – Jelen kötetben többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a zene alapjául szolgáló matematika, fizika és az idegtudomány összefüggéseinek izgalmas felfedezése közben. A szerző, David Sulzer a Columbia Egyetem Gyógyászati Központ Pszichiátriai, Neurológiai és Farmakológiai Tanszékének professzora. Emellett Dave Soldier művésznéven zeneszerzőként és előadóként is ismert, aki a komolyzene, a jazz és a popvilág számos jelentős alakjával dolgozott már együtt. Könyvében – amelyet bármelyik zenész vagy zenerajongó izgalmasnak és tanulságosnak fog találni – könnyen érthetővé teszi a zenét érintő, tudománnyal, biológiával és matematikával kapcsolatos kérdéseket. A kötet végére érve minden olvasó nagyobb elismeréssel adózik majd a kreativitásnak, és jobban, mélyebben fogja érteni a zenét.