Pallas Athéné Könyvkiadó strana 2 z 3

A 21. századra az "atlanti korszak" 500 éves időszaka lassan lezárul, és az eurázsiai korszak veszi kezdetét, amelyben Kína igen jelentős szerepet kap. Az új világrend formálódása során nagy átrendeződések zajlanak. Ahhoz, hogy világosan láthassuk a geopolitikai változások mozgatórugóit, összefüggéseit, és Magyarországot is megfelelően pozicionáljuk, fontos, hogy megismerjük az új vezető nagyhatalmak gondolkodásmódját. Horváth Levente egykori sanghaji főkonzul, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöki főtanácsadója, jelenleg a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ igazgatója tapasztalatait, tudományos kutatásait felhasználva, kínai forrásokra alapozva kötetével új szempontokat és egy teljesen új geostratégiai szemléletet ad. A szerző a konfuciuszi tanításokon alapuló, 5000 éves kultúrával rendelkező Kína szemszögéből mutatja be a 21. század egyik legnagyobb multilaterális együttműködését, a kínai "Egy övezet, egy út" kezdeményezést, amelyről eddig átfogó, magyar nyelvű könyv vagy tanulmány még nem készült.

Kevés ?ország kultúráját övezi akkora érdeklődés, mint Japánét. Az érdeklődők elsősorban a popkultúrán, a kultúra buddhizmusból és konfucianizmusból eredeztethető tradicionális elemein, valamint a nyelven keresztül ismerkednek meg Japánnal. A jelen kötet is ezt a törekvést szolgálja: olvasmányos, ugyanakkor tudományos igényességű esszéken keresztül megismerhetjük a szigetország kultúrájának és társadalmi működésének kulcskoncepcióit az olyan ismertebbektől, mint a csoporttudatosság, az olyan kevésbé ismertekig, mint például a Japánban jellemző ajándékozási szokások. Ezek az ismeretek egyaránt hasznosak lehetnek üzletemberek, az országot alaposabban tanulmányozó, illetve az országba látogató, valamint a Japán iránt általánosan érdeklődő olvasók számára is. A könyv segítségével átfogó képet kaphatunk a modern Japánban még mindig erősen jelen lévő, ugyanakkor egyre halványuló hagyományos értékekről, attitűdökről, viselkedési mintázatokról és kommunikációs stílusokról, amelyek alapján egy, a földrajzi adottságai által erősen meghatározott, egyszerre tradicionális és modern kultúra és társadalom képe rajzolódik ki.

Kína ?kultúrája nyugati irányba fejlődik – különösen a népszerű amerikai kultúra hatása érezhető. Egyre több kínai helyezi előtérbe személyes szükségleteit, ennek az emberközpontúságnak a hatására pedig társadalmuk is változott, kevésbé formális, kevésbé jellemzik a rituálék és egyre kevésbé homogén. De még így is nagyon kínai! A kínai észjárás rámutat Kína azon tradicionális értékeire és viselkedési normáira, amelyek továbbra is fontos szerepet játszanak a kínaiak üzleti életében és társadalmi viszonyaiban, mindemellett ismertet olyan kulcsfontosságú területeket, amelyek a nyugati kultúráknak és a piacgazdaságnak köszönhetően átalakultak. A könyv vitatémákat, kérdéseket, valamint több tucat kulcskifejezést tartalmaz a kínai gondolkodás és viselkedésmód megértéséhez. A kulcsszavak segítségével bepillantást nyerhetünk a tradicionális kínai gondolkodásmód esszenciájába, amelyek a modern időkben is iránytűként szolgálnak és meghatározzák a kínaiak nemzeti karakterét. A mű kiválóan összefoglalja Kína tradícióit, történelmét és kultúráját, alkalmas oktatási célokra, érdekes a turisták-, illetve a Kínában élő külföldiek számára, mindemellett az üzleti életben is hasznos tanácsokat rejteget, inspirál minden olvasót. Olvashatunk Konfuciusz és a legnagyobb kínai bölcsek tanairól, de emellett felfedezhetjük a külföldi gyorséttermek, videojátékok, könyvek hatását a kínai kultúrában. Boyé Lafayette De Mente elismert Ázsia-kutató, több mint 30 Ázsiával foglalkozó könyv szerzője.

A ?mesterséges intelligencia fejlődésével az emberek már nem sokáig maradnak a Föld legintelligensebb lényei, e folyamat pedig elkerülhetetlenül új irányokat hoz a szellemi képességeink fejlődése terén. Susan Schneider, a Baruch S. Blumberg NASA/Kongresszusi Könyvtár elnöke (asztrobiológia, felfedezés, tudományos újítás), illetve a Connecticuti Egyetem AI, elme és társadalom csoportjának elnöke. Kötetében arra hívja fel a figyelmet, hogy az önmagunkról, az elméről és az emberi természetről szerzett tudásunk mennyire drámaian meg tudja változtatni a jövőt, mind jó, mind rossz irányba. A mesterséges intelligencia pedig hatalmas, új teret nyitott az emberi elme fejlesztésére, ami az új anyagok és működési formák segítségével sokkal gyorsabb ütemben történik, mint a biológiai evolúció. A szerző a mesterséges intelligencia és a gépek autonóm rendszerekként való működését és ennek morális kérdéseit feszegeti, úgy kezelve ezeket, mint a filozófia és a tudomány között folytatott, lebilincselő párbeszéd.

Vajon mi jellemzi napjainkban a kínai, a koreai vagy a japán vállalatok menedzsmentstílusát? Hogyan sikerült integrálniuk működésükbe a nyugati szemléletet, és hogyan jelenik meg a 21. századi üzleti folyamatokban az ősi keleti kultúra? A keleti vállalatok menedzsmentstílusának evolúciója tanulságos utat járt be, amelynek ismerete nagy előnyökkel szolgál mind a velük való kapcsolatok kialakításához, mind a hazai vállalatok versenyképességének növeléséhez. Összemosva a keleti és a nyugati jellemvonások közötti határvonalakat, ezen országok vállalatai jól szemléltetik a különböző menedzsmentstílusok fúziójának előnyeit és az abból származó növekedési lehetőségeket. A PABooks „keleti észjárások” sorozatába illeszkedő, legújabb menedzsmentkötet hasznos segítséget nyújt a nyugati vezetők számára a keleti partnerek megértéséhez, valamint a velük való kommunikáció és együttműködés feltérképezéséhez egyaránt.

Korunkat ?számtalan, egymástól merőben eltérő, olykor ellentmondásos érték és folyamat határozza meg, melyek közül az Egyesült Államok dominanciája a legjelentősebb. Európa az euró bevezetésével jóllehet megpróbálta ezt ellensúlyozni, az európai álom e dédelgetett vízióját azonban a gazdasági válság és az USA válaszcsapásai gyorsan szertefoszlatták. Az euró nehézségei emellett arra is rámutattak, hogy a megfelelő integrációs szintet nélkülöző európai közösség a kívánatosnál sokkal gyengébb pilléreken áll. A szerző a könyv középpontjába e színfalak mögött játszódó, modern háborút állítja, amelynek csatáit sokszor monetáris színtéren vívják meg. A kötet egy nem konvencionális megközelítést alkalmazva és történelmi távlatokban is vizsgálódva részletesen feltárja az Amerikai Birodalom kialakulásához vezető utat, annak működését, a korunkat leginkább meghatározó értékeket és az új világrendben kirajzolódó erőviszonyokat, emellett vázolja a legfontosabb geopolitikai szereplők motivációit, továbbá az ezek által kirajzolt nagystratégiákba is bepillantást enged. A mű ennek kapcsán olyan kérdésekre keresi a választ, hogy például e változatos értékek mentén működő világban a globális szintű prosperitáshoz vajon milyen célok és vezérelvek vezethetnek el. A szerző amellett foglal állást, hogy a jelenlegi megbomlott nagyhatalmi egyensúly helyreállítható, az ehhez szükséges lépéseket pedig még nem késő megtenni. Ehhez azonban Európának fel kell adnia birodalmi ambícióit, és vissza kell térnie a 16. században megkezdett útra, amelyet a nyitottság, a kulturális diverzitás, az innováció és a kreativitás egyaránt jellemeznek. A kontinens társadalmi előrehaladásához továbbá elengedhetetlen az euró és az Európai Unió működésének korrekciója, illetve Európa geopolitikai szerepének újragondolása is. Matolcsy György ennek tekintetében kiemeli, hogy a két, karakterében egymást kiegészítő nagyhatalom, Kína és az USA harmonikus együttműködése egy új aranykort hozhat el a globális közösség és benne Magyarország számára is.  

“Briliáns összefoglaló mindarról, amit az emberi döntések mögött húzódó gyors, nem tudatos hajtóerőről tudunk, és arról, hogy ez milyen hatással van az üzleti világra.” – John Kearon vezérigazgató, System 1 Group, a System 1: Unlocking Profitable Growth című könyv szerzője. Ulf Löwenhav az Aalto Capital Group ügyvezető üzlettársa, bankbefektetési és stratégiai tanácsadó. Emellett a Stockholm Business School viselkedési gazdaságtani tanszékének docense, a Henley Business School kutató munkatársa és a DBA-cím birtokosa. Szakterülete a pénzügyi stratégiai döntések kérdése. Svédországban él.

Az Egyesült Államok és Kína közötti nagyhatalmi rivalizálásnak Délkelet-Ázsia sajátos mikrokozmoszát képviseli. E kötet az Egyesült Államok és Kína, valamint a délkelet-ázsiai országok között zajló, sokrétű sakkjátszma legérdekesebb lépéseit mutatja be számunkra, feltárva, hogy e két versengő hatalom milyen szerepeket játszik délkelet-ázsiai találkozási pontjain. Mivel ez a versengés ma a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb meghatározó tényezője, e Délkelet-Ázsiában zajló stratégiai verseny alakulása globális jelentőséggel bír, és hasonló léptékű következményekkel jár.

„Ady ?és Kopátsy minden bizonnyal jól megértették volna egymást. E könyv a hatvan, nyolcvan és száz évvel későbbi Kopátsy, akinek szellemi formálódása kétségkívül Ady-gyökerekből táplálkozott, akinek az Adyval folytatott, köztük lévő megszakítatlan eszmecsere élete végéig élő szellemi tápláléka maradt. A nehéz években Ady tartotta benne a hitet, formálta cselekedeteit, döntéseit, töltötte fel energiával és vigasztalta kudarcaiban. Ady szellemi örököseként, hozzá hasonlóan sosem hagyta, hogy elbűvöljék a politikai pálya „szirénjei”. Mindketten inkább a társadalom fejlődését, formálódását, torzulásait tanulmányozták, kritizálták, hovatovább fricskázták, gúnyolódtak vele, de sohasem rosszindulatúan, sokkal inkább tehetségesen, fineszesen kutattak magyarázatok után. Nem volt kenyerük a kesergés, a panaszkodás, vagy az, hogy kudarcaikat másra hárítsák. Ady szelleme, írásai nem találtattak veszélyesnek, ahogyan Kopátsyé sem, a mindenkori többé kevésbé reakciós politikai világban. Valójában a vezetők többnyire nem is igazán értették a sorok között olvasható rejtett kincseket, azok forradalmiságát és pusztító erejét. Ha értették is, tudták, hogy a tömegekből kevesen látnák át, sőt talán el sem olvasnák. Ady írásai így minden rendszer alatt kiadhatók voltak. Kopátsyé majdnem mindig…de az sem semmi. Ez az új kiadás ennek a páratlan eszmecserének a hagyatéka. Ma már talán elég érett ahhoz a társadalom, hogy teljesebb képet kapjon a műről és e két nagy formátumú bölcselő gondolkodásmódjáról. Aki kézbe veszi ezt a könyvet, minden bizonnyal gazdagabb lesz általa. Jó olvasást kívánok.” Kopátsy Gábor

A ?világ valaha volt legjobb 100 fantasy-könyvének egyike a Time magazin besorolásában. A regény kedves történetet sző varázslatokról, rejtélyekről és arról, hogyan találhatja meg valaki a helyét a világban. A könyvet a „nigériai Harry Potter”-ként is emlegetik. A tizenkét éves Sunny Amerikában született, de Nigériában él. Albínó lévén hiába focizik nagyszerűen, mivel bőrét nem érheti nap, nem tud játszani társaival. Már-már úgy tűnik, nincs számára hely, ahová beilleszkedhetne, amikor kiderül: titkos szuperképességgel rendelkezik. Hamarosan varázslók közé csöppen, és újdonsült barátaival megtanulja, hogyan változtassa meg a valóságot. De vajon megfelelő képességekkel rendelkeznek ahhoz, hogy elkapjanak egy hivatásos varázsló-bűnözőt? Nnedi Okorafor az afrikai tudományos-fantasztikus és a fantasy műfaj egyik legjelesebb kortárs regényírója, szülei Nigériából származnak. Történeteinek ismertetőjegye, hogy az afrikai kultúrát kreatív, hangulatos környezetbe helyezik, és emlékezetes karaktereken keresztül ábrázolják. Regényeiért többek között elnyerte a World Fantasy Awardot, a Hugo-díjat és a Nebula-díjat.  

For the last century and a half, Central and Eastern Europe has undergone substantial changes both economically and politically. This book gives a comparative overview of the economic characteristics of Hungary by applying a holistic approach, considering the factors that determined the fate of this Central European country. Tables, graphs, and maps illustrate the decisions that influenced the economic processes from the Austro-Hungarian Empire to 2019. Within the pages of this monograph, the question of how the prevailing governments adjusted to the continuously changing internal and external conditions is answered. “The monograph, written by Endre Domonkos, can be considered an important summary of Hungary’s 150-year economic history. The book will be useful for historians, economists, university students of economics, or readers interested in the economic history of Central and Eastern Europe. It offers important information and avoids taking a conventional approach to the theme. Moreover, it is an essential resource for research fellows both in Hungary and abroad, to understand the semi-peripheral development of the area.”Prof. István Szilágyi, Doctor of HAS “Endre Domonkos, in his current work, summarises the economic history of Hungary in 10 chapters and more than 200 pages, richly illustrated with tables, maps, and graphs. The work takes a modern approach, applying the scientifi c note apparatus. The quantity and quality of the literature are also excellent and support the formal and qualitative value of the work. The author has done very serious exploratory research and synthesising work.” Prof. Dr. Ferenc Tibor Szávai, DSc.

Globalization has entered a new period, the age of technology and knowledge, and the Eurasian era based on a long-term sustainable growth. International relations in the 21st century have become even more complex and intricate, and geography plays an important role in understanding this. Geofusion is the synthesis of network maps depicting the functional relations arranged into hubs, and can be used to outline the new economic and geopolitical powers of our world.

Környezeti ?szempontból az emberi tevékenység már hosszú ideje meghaladja a Föld teherbírási és megújulási képességeit. Az egyéni felelősség a környezettudatosságban ugyan kritikus és sokat citált tényező, azonban a környezeti kihívásoknak megfelelő, nemzeti szint felett álló és rendszerszintű beavatkozásokat végrehajtani képes, globális léptékű irányítási struktúrákról sokkal kevesebb társadalmi párbeszéd zajlik. Angus Forbes e formabontó kötetében bebizonyítja, hogy megfelelő gazdaságszabályozási lépésekkel a bioszféra globális kormányzása igenis lehetséges. Forbes egykor a londoni City neves pénzügyi tanácsadója, a James Capel és a Merrill Lynch tőzsdeügynökség, valamint a GLG Partners alapkezelő cég tapasztalt szakértője volt, mindemellett pedig elkötelezett környezetvédő. 2007-ben azonban kilépett a pénzügyi szféra kötelékéből, és egy merőben új, hatékonyabb transznacionális összefogás kialakítására hívja fel a figyelmet. A tényekkel, adatokkal és változatos statisztikákkal átitatott, szemléletes könyvében Forbes lebilincselő érvelést kínál a bolygó megmentésére, különös tekintettel az adóztatás és az egyéb gazdaságszabályozási lépések nyújtotta lehetőségekre. Személyében ugyanis találkozik a kapitalizmus működésének tapasztalata, a fogyasztás és a tőkeallokáció legjellemzőbb tulajdonságainak ismerete, valamint a progresszív kormányzási módokkal és a környezet védelmével kapcsolatos tudás és elhivatottság. Ez tette lehetővé számára, hogy egy egyedülálló megoldásra, Bolygónk Globális Hatóságának (Global Planet Authority, GPA) létrehozására tegyen kimunkált javaslatot.

Raymond Kurzweil, jövőkutató és technológiai evangelista, valamint szerzőtársai egy több tudományterületet felölelő diskurzust tárnak elénk az emberi képességek tudományos és technológiai alapú tökéletesítéséről (transzhumanizmus), a mesterséges intelligenciáról és a spiritualitásról. Meddig mehetünk el biológiai énünk fejlesztésében? Milyen hosszú életre vágyhatunk? Mely esetekben tisztességes és igazságos az ember tökéletesítése? Mikortól válik a mesterséges intelligencia emberré? Milyen kihívások elé állítja a transzhumanizmus a világvallásokat? Ez a tanulmánykötet olyan tudományos érdeklődésű olvasók figyelmére is számot tarthat, akiket a spiritualitás, az embertökéletesítés és a mesterséges intelligencia kérdései foglalkoztatnak. Ugyanakkor gondolatébresztő szempontokat nyújt a szélesebb olvasóközönség számára is, hiszen ezek a témák egyre fontosabbá válnak közös jövőnk szempontjából.

A ?legjobb ötletek gyakran a legváratlanabb helyzetekben jutnak eszünkbe, megvalósításukhoz pedig gyakran rögös és fordulatokban gazdag út vezet. A kötet 75 világszerte ismert márka történetét meséli el szórakoztató formában, röviden kiemelve az inspiráció forrását jelentő kulcsmomentumokat mint ötletszikrákat. Gondolták volna, hogy a világ első ragasztóstiftjét, a Pritt Sticket gyártó vállalat alapötletéhez egy repülőgép leszállása alatt elkészülő smink látványa adta az inspirációt? Vagy az Airbnb alapítói, Joe Gebbia és Brian Chesky 2007-ben még a mindennapi lakhatási költségeik fedezését is alig érték el, sikeres vállalkozásuk alapkoncepcióját pedig három sikertelen próbálkozás előzte meg? Az innováció megannyi formában lát napvilágot; kibontakozhat szépen, lassan, de akár hirtelen is utat törhet magának, és ehhez hasonló módon az inspiráció is számos forrásból eredhet. A kötetben szereplő anekdoták marketinges tanmeséknek is tekinthetők, amelyek változatos élettörténeteket tárnak elénk. Egy szempontból azonban nagyon is hasonlók: a tanulságok alapján bárhol és bármikor inspirációra lelhetünk. Ha tehát jó innovátorok akarunk lenni, mindig mindenhez kellő kíváncsisággal kell hozzáállnunk – állítja a szerző, Giles Lury, egy vezető márkatanácsadási vállalat, a The Value Engineers igazgatója és a nemzetközi marketingélet egyik meghatározó szereplője. Giles Lury e kötetét a világ összes vállalkozószellemű különcének, lázadójának és bajkeverőjének ajánlja, hangsúlyozva, hogy bár napjaink marketingmantrája mindig a fogyasztót helyezi az első helyre, az eredetiséghez és a formabontó innovációkhoz nem feltétlen innen szükséges elindulni.