Pallas Athéné Könyvkiadó strana 2 z 3

A ?világ irányítási struktúrái rendkívül zűrzavarosak: rendezetlenek, mintha minden a feje tetején állna. Ez a rendezetlenség nagyon alacsony színvonalú kormányzást eredményez. Az együttműködést megtagadó országok döntései sok olyan problémát okozhatnak, amelyeknek a határokon is átnyúló káros következményei lehetnek, és ezzel a zűrzavarral kölcsönösen ártanak egymásnak. A nyilvános vita gyakran megreked a globalizációval kapcsolatos felszínes érvek ingoványában. Ralph C. Bryant ebben az eredeti gondolatokkal teli könyvben a lényegre tapintva hangsúlyozza, hogy a világ országainak hatékonyabb középutas kompromisszumokat kell kidolgozniuk a kormányzás továbbfejlesztése és a fokozódó integráció jobb kezelése érdekében. Bryant érvelése szerint az egyes országoknak meg kell teremteniük az egyensúlyt a helyi autonómia és a külkapcsolati nyitottság között, és el kell kerülniük a merev lokálpatriotizmus és a korlátlan nyitottság szélsőségeit. Az országoknak együttesen kell cselekedniük. Az együttműködésre irányuló kormányzás előmozdítja azt a rendezettséget, amely képes csökkenteni a közös célokat aláásó zűrzavart. A koronavírus-járvány globális kihívása elevenen emlékeztet bennünket arra, hogy a nemzetközi együttműködés egyre inkább létfontosságúvá válik. Vajon az egyes országok és vezetőik rendelkeznek-e kellő előrelátással ahhoz, hogy határaikat ne akadályként, hanem a nemzetközi együttműködés katalizátoraként használják? Vajon az egyes országok migrációs politikája képes lesz-e megtalálni a fenntartható középutat a határokon átnyúló mozgás korlátlan szabadságának irreális szélsősége, valamint a külföldi menekültek embertelen kirekesztése között? Vajon a fokozott, határokon átnyúló együttműködés képes lesz-e enyhíteni az újra meg újra visszatérő pénzügyi instabilitás veszélyeit? Vajon a világ közössége képes lesz-e támogatni a globális éghajlatváltozás súlyos kockázatainak csökkentésére irányuló kollektív fellépést? Ezekre a kérdésekre az igen az egyetlen elfogadható válasz. A megfontoltabb, határokon átnyúló kollektív fellépés elősegíti azt az egymást támogató rendet, amely ellensúlyozza annak a rendezetlenségnek a veszélyeit, amely egyébként eluralkodna a Földön. Bolygónk egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltétele az országok rendezettebb kormányzása és a célratörőbb, határokon átnyúló együttműködés. RALPH C. BRYANT 1976 óta a Brookings Intézet vezető munkatársa. Dolgozott a Szövetségi Jegybank Kormányzótanácsában a Nemzetközi Pénzügyi Osztály igazgatójaként, valamint a Szövetségi Jegybank Szövetségi Nyíltpiaci Bizottságának nemzetközi közgazdászaként. Egyik híres könyve a Turbulent Waters: Cross-Border Finance and International Governance (Brookings, 2003).

Bontakoztasd ?ki képességeidet, és légy te magad a pénzügyeid irányítója! – biztatja az olvasót Samuel Leach, korunk egyik legnagyobb, globálisan elismert pénzügyi véleményvezére. Ismert tény, hogy a megfelelő adatok és algoritmusok alkalmazásával pontosan meg lehet határozni pénzügyi viselkedésünk mintázatait és fogyasztói preferenciáinkat. Vajon mi történne, és mennyivel hatékonyabban érhetnénk el céljainkat, ha ezeket az elemzési stratégiákat a saját anyagi helyzetünk és életünk tudatos befolyásolására használnánk? Formabontó kötetében Samuel Leach megmutatja nekünk, hogyan értelmezzük és milyen szempontok alapján figyelhetjük meg saját költési mintázatainkat, és miként dolgozhatunk ki olyan új viselkedési mintákat, amelyekkel valódi változásokat érhetünk el a pénzügyeink terén. Ehhez szükség van az érzelmi intelligencia és az intellektuális képességek fejlesztésére, a szerző álláspontja szerint ugyanis e két dimenzió egysége képezi a mélyről jövő és stabil változások alapját. A siker képletéből többek között megtudhatjuk, hogyan irányítsuk és állítsuk saját céljaink szolgálatába gondolatainkat és érzelmeinket, ami szükséges ahhoz, hogy felgyorsítsuk személyiségünk fejlődését, és saját példáján keresztül a szerző megmutatja azt is, hogyan tudjuk megszeretni a munkát, vagy hogyan fejlesszük magunkban a hosszú távú sikerhez vezető türelmet. A személyes pénzügyek törvényszerűségeinek és működési mechanizmusainak ismertetésével a könyv hozzájárul a pénzügyi tudatosság növeléséhez és a meggazdagodás 21. századi formáinak feltérképezéséhez.

Vajon képes-e a pénzügyi rendszer önmagában helyreállítani a társadalmi igazságosságot a szociális és gazdasági szférában? Vedat Akgiray, a török Bog·aziçi Egyetem professzora, valamint az Egyetem Pénzügyi Szabályozási és Vállalatirányítási Kutatóközpontjának igazgatója jelen kötetében a pénzügyi rendszer fő funkcióját, a közvetítést helyezi a középpontba. E funkciója miatt ugyanis a pénzügyi szektor a társadalmi kohézió egyik legfontosabb területét képezi. A kötet kiindulási pontjában a szerző kiemeli, hogy a pénzügyek világa elszakadt a gazdasági és társadalmi valóságtól, eredeti célját elfelejtette, ezért újra fel kell fedeznie a világot, mint értékek által vezérelt valóságot. A kézben tartott könyv ezt követően számos olyan finanszírozási koncepciót tár fel, melyekkel pénzügyi rendszerünket egy új, a társadalmi jót hatékonyabban szolgáló modell felé lehetne elmozdítani. A szerző állítása szerint a helyes pénzügyekhez vezető út első lépésben azt jelenti, hogy újradefiniáljuk a pénzügyek saját életünkben játszott szerepét, majd rendszerszinten áttervezzük annak érdekében, hogy az a teljes társadalmat képes legyen kiszolgálni. A társadalmi és gazdasági jólét ugyanis jelentős részben a pénzügyi szolgáltatások minőségével van összefüggésben. Milyen reformok kellenek egy méltányosságot célzó pénzügyi rendszer kialakításához? Vedat Akgiray kötetében ehhez számos vezérelvet rögzít, kiemelve például, hogy a pénzügyi folyamatok gyorsaságának soha nem lenne szabad meghaladnia az azokat szabályozó kapacitások reakciójának tempóját, mivel a gazdasági növekedés és a stabilitás egyensúlyában ez komoly kockázatok kialakulásához vezet. A szerző további fontos ajánlása többek között, hogy a pénzügyi rendszer szabályozásainak kezelnie kell az egyre növekvő technológiai komplexitást. Emellett pedig a pénzügyi tudatosság és az egyéni felelősség növelése szintén a kötet legfontosabb üzenetei közé tartozik.

A ?mesterséges intelligencia fejlődésével az emberek már nem sokáig maradnak a Föld legintelligensebb lényei, e folyamat pedig elkerülhetetlenül új irányokat hoz a szellemi képességeink fejlődése terén. Susan Schneider, a Baruch S. Blumberg NASA/Kongresszusi Könyvtár elnöke (asztrobiológia, felfedezés, tudományos újítás), illetve a Connecticuti Egyetem AI, elme és társadalom csoportjának elnöke. Kötetében arra hívja fel a figyelmet, hogy az önmagunkról, az elméről és az emberi természetről szerzett tudásunk mennyire drámaian meg tudja változtatni a jövőt, mind jó, mind rossz irányba. A mesterséges intelligencia pedig hatalmas, új teret nyitott az emberi elme fejlesztésére, ami az új anyagok és működési formák segítségével sokkal gyorsabb ütemben történik, mint a biológiai evolúció. A szerző a mesterséges intelligencia és a gépek autonóm rendszerekként való működését és ennek morális kérdéseit feszegeti, úgy kezelve ezeket, mint a filozófia és a tudomány között folytatott, lebilincselő párbeszéd.

“Briliáns összefoglaló mindarról, amit az emberi döntések mögött húzódó gyors, nem tudatos hajtóerőről tudunk, és arról, hogy ez milyen hatással van az üzleti világra.” – John Kearon vezérigazgató, System 1 Group, a System 1: Unlocking Profitable Growth című könyv szerzője. Ulf Löwenhav az Aalto Capital Group ügyvezető üzlettársa, bankbefektetési és stratégiai tanácsadó. Emellett a Stockholm Business School viselkedési gazdaságtani tanszékének docense, a Henley Business School kutató munkatársa és a DBA-cím birtokosa. Szakterülete a pénzügyi stratégiai döntések kérdése. Svédországban él.

Környezeti ?szempontból az emberi tevékenység már hosszú ideje meghaladja a Föld teherbírási és megújulási képességeit. Az egyéni felelősség a környezettudatosságban ugyan kritikus és sokat citált tényező, azonban a környezeti kihívásoknak megfelelő, nemzeti szint felett álló és rendszerszintű beavatkozásokat végrehajtani képes, globális léptékű irányítási struktúrákról sokkal kevesebb társadalmi párbeszéd zajlik. Angus Forbes e formabontó kötetében bebizonyítja, hogy megfelelő gazdaságszabályozási lépésekkel a bioszféra globális kormányzása igenis lehetséges. Forbes egykor a londoni City neves pénzügyi tanácsadója, a James Capel és a Merrill Lynch tőzsdeügynökség, valamint a GLG Partners alapkezelő cég tapasztalt szakértője volt, mindemellett pedig elkötelezett környezetvédő. 2007-ben azonban kilépett a pénzügyi szféra kötelékéből, és egy merőben új, hatékonyabb transznacionális összefogás kialakítására hívja fel a figyelmet. A tényekkel, adatokkal és változatos statisztikákkal átitatott, szemléletes könyvében Forbes lebilincselő érvelést kínál a bolygó megmentésére, különös tekintettel az adóztatás és az egyéb gazdaságszabályozási lépések nyújtotta lehetőségekre. Személyében ugyanis találkozik a kapitalizmus működésének tapasztalata, a fogyasztás és a tőkeallokáció legjellemzőbb tulajdonságainak ismerete, valamint a progresszív kormányzási módokkal és a környezet védelmével kapcsolatos tudás és elhivatottság. Ez tette lehetővé számára, hogy egy egyedülálló megoldásra, Bolygónk Globális Hatóságának (Global Planet Authority, GPA) létrehozására tegyen kimunkált javaslatot.

A ?világ élelmezése, klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, antibiotikum-rezisztencia, mindent elárasztó műanyagok – az emberiség előtt álló problémák és akadályok sora szinte végtelennek tűnik. Melyek a legégetőbb problémáink, és melyeket kezeljük legelőször? Vajon mindannyiunknak vegetáriánusnak kell lennünk? Hogyan vegyük igénybe a repülőgépet egy alacsony szénkibocsátású gazdaságban? Hogyan kontrollálhatjuk a technológiát? És a számtalan kérdés közül talán a legfontosabb: mit tehetünk mi személy szerint e globális kihívások közepette? Mike Berners-Lee tanácsadó, a Lancaster University professzora jelen kötetében ehhez mutat utat számunkra. Lenyűgöző tényekkel és elemzésekkel teletűzdelve, közérthető és szórakoztató módon vázolja fel gyakorlatias cselekvési tervét. A kötet hiánypótlónak tekinthető, hiszen egyszerre vizsgálja a lehető legszélesebb perspektívában korunk szinte összes környezeti és gazdasági kihívását, és kérdőjelezi meg azt, ahogyan élünk és gondolkodunk. A kötet praktikus és inspiráló ötleteket mutat be arra vonatkozóan, hogy képesek legyünk személyesen is hozzájárulni ahhoz, hogy az emberiség még sokáig virágozzon zen a bolygón, amely – tévedés ne essék – az egyetlen lehetőségünk. Mindeközben egyszerre sokkolja, meglepi és meg is nevetteti az olvasót.

Vajon mi jellemzi napjainkban a kínai, a koreai vagy a japán vállalatok menedzsmentstílusát? Hogyan sikerült integrálniuk működésükbe a nyugati szemléletet, és hogyan jelenik meg a 21. századi üzleti folyamatokban az ősi keleti kultúra? A keleti vállalatok menedzsmentstílusának evolúciója tanulságos utat járt be, amelynek ismerete nagy előnyökkel szolgál mind a velük való kapcsolatok kialakításához, mind a hazai vállalatok versenyképességének növeléséhez. Összemosva a keleti és a nyugati jellemvonások közötti határvonalakat, ezen országok vállalatai jól szemléltetik a különböző menedzsmentstílusok fúziójának előnyeit és az abból származó növekedési lehetőségeket. A PABooks „keleti észjárások” sorozatába illeszkedő, legújabb menedzsmentkötet hasznos segítséget nyújt a nyugati vezetők számára a keleti partnerek megértéséhez, valamint a velük való kommunikáció és együttműködés feltérképezéséhez egyaránt.

Korunkat ?számtalan, egymástól merőben eltérő, olykor ellentmondásos érték és folyamat határozza meg, melyek közül az Egyesült Államok dominanciája a legjelentősebb. Európa az euró bevezetésével jóllehet megpróbálta ezt ellensúlyozni, az európai álom e dédelgetett vízióját azonban a gazdasági válság és az USA válaszcsapásai gyorsan szertefoszlatták. Az euró nehézségei emellett arra is rámutattak, hogy a megfelelő integrációs szintet nélkülöző európai közösség a kívánatosnál sokkal gyengébb pilléreken áll. A szerző a könyv középpontjába e színfalak mögött játszódó, modern háborút állítja, amelynek csatáit sokszor monetáris színtéren vívják meg. A kötet egy nem konvencionális megközelítést alkalmazva és történelmi távlatokban is vizsgálódva részletesen feltárja az Amerikai Birodalom kialakulásához vezető utat, annak működését, a korunkat leginkább meghatározó értékeket és az új világrendben kirajzolódó erőviszonyokat, emellett vázolja a legfontosabb geopolitikai szereplők motivációit, továbbá az ezek által kirajzolt nagystratégiákba is bepillantást enged. A mű ennek kapcsán olyan kérdésekre keresi a választ, hogy például e változatos értékek mentén működő világban a globális szintű prosperitáshoz vajon milyen célok és vezérelvek vezethetnek el. A szerző amellett foglal állást, hogy a jelenlegi megbomlott nagyhatalmi egyensúly helyreállítható, az ehhez szükséges lépéseket pedig még nem késő megtenni. Ehhez azonban Európának fel kell adnia birodalmi ambícióit, és vissza kell térnie a 16. században megkezdett útra, amelyet a nyitottság, a kulturális diverzitás, az innováció és a kreativitás egyaránt jellemeznek. A kontinens társadalmi előrehaladásához továbbá elengedhetetlen az euró és az Európai Unió működésének korrekciója, illetve Európa geopolitikai szerepének újragondolása is. Matolcsy György ennek tekintetében kiemeli, hogy a két, karakterében egymást kiegészítő nagyhatalom, Kína és az USA harmonikus együttműködése egy új aranykort hozhat el a globális közösség és benne Magyarország számára is.  

A ?legjobb ötletek gyakran a legváratlanabb helyzetekben jutnak eszünkbe, megvalósításukhoz pedig gyakran rögös és fordulatokban gazdag út vezet. A kötet 75 világszerte ismert márka történetét meséli el szórakoztató formában, röviden kiemelve az inspiráció forrását jelentő kulcsmomentumokat mint ötletszikrákat. Gondolták volna, hogy a világ első ragasztóstiftjét, a Pritt Sticket gyártó vállalat alapötletéhez egy repülőgép leszállása alatt elkészülő smink látványa adta az inspirációt? Vagy az Airbnb alapítói, Joe Gebbia és Brian Chesky 2007-ben még a mindennapi lakhatási költségeik fedezését is alig érték el, sikeres vállalkozásuk alapkoncepcióját pedig három sikertelen próbálkozás előzte meg? Az innováció megannyi formában lát napvilágot; kibontakozhat szépen, lassan, de akár hirtelen is utat törhet magának, és ehhez hasonló módon az inspiráció is számos forrásból eredhet. A kötetben szereplő anekdoták marketinges tanmeséknek is tekinthetők, amelyek változatos élettörténeteket tárnak elénk. Egy szempontból azonban nagyon is hasonlók: a tanulságok alapján bárhol és bármikor inspirációra lelhetünk. Ha tehát jó innovátorok akarunk lenni, mindig mindenhez kellő kíváncsisággal kell hozzáállnunk – állítja a szerző, Giles Lury, egy vezető márkatanácsadási vállalat, a The Value Engineers igazgatója és a nemzetközi marketingélet egyik meghatározó szereplője. Giles Lury e kötetét a világ összes vállalkozószellemű különcének, lázadójának és bajkeverőjének ajánlja, hangsúlyozva, hogy bár napjaink marketingmantrája mindig a fogyasztót helyezi az első helyre, az eredetiséghez és a formabontó innovációkhoz nem feltétlen innen szükséges elindulni.

A gondolkodás kulturális evolúciója 2018-ban a fejlődéspszichológia egy új mérföldköve látott napvilágot, markánsan elválasztva a kognitív ösztönöket a világ megismerését szolgáló kognitív eszköztártól: a kognitív ösztöneink fejlődésének a genetikai evolúció az alapja, míg a kognitív eszközeink fejlődésének a kulturális evolúció képezi motorját. Cecilia Heyes, az Oxford Egyetem pszichológia professzora ezzel megdöntötte az evolúciós pszichológia addigi paradigmáját, mely szerint a világról alkotott ismereteinket kognitív ösztöneink összessége határozza meg, melyek a genetikai evolúció során kialakult, öröklött tulajdonságokként vannak jelen bennünk. A professzor jelen kötetével érthetővé teszi, hogy kognitív eszközeink a kulturális evolúció termékei, azok kialakulását csecsemőkorunktól fogva a társadalmi érintkezések metódusai és azok hagyományai határozzák meg, ráadásul a kognitív ösztönöknél sokkal gyorsabban, rugalmasabban változnak és fejleszthetők. Ezzel pedig tudományos alapokon hívja fel a figyelmet arra, hogy gondolkodásunk és a világ megismerésének módjai nem teljesen függetlenek a minket körülvevő emberek kapcsolódásainak módjaitól, azok kiskorunktól kezdve szinte észrevétlenül formálták tudatunkat. Cecilia Heyes és kutatócsoportja emellett a "genetikai kezdőcsomagunk" kultúrával való kölcsönhatásairól is számos új törvényszerűséget tárt fel. A kognitív ösztönök és eszközök közötti összefüggések vizsgálatával a kötetben magyarázatot adnak például arra is, hogy e kölcsönhatások milyen módon határozzák meg mentális képességeinket.

A vezetés és a fejlődés kéz a kézben járnak, azonban míg a változások időszakában a legtöbb tényező bizonytalan, a vezetés stratégiájának alapelmei és értékei ugyanazok maradnak -­ állítja John Adair brit akadémikus és menedzsment-gondolkodó, akinek eddigi 40 kötetét világszerte mintegy 18 nyelvre fordították le. Kutatásainak nemzetközi hatását számos érdem bizonyítja, és megannyi intézmény elismeri. 2006-ban a sanghaji Vezetőképző Akadémia a vezetéstudományok tiszteletbeli professzorává választotta, 2009-ben pedig az Egyesült Nemzetek Szervezete torinói oktatási központjának is elnökévé vált. John Adair e legújabb könyvében magával ragadó utazásra hívja olvasóit, amelyben a vezetői gondolkodás eredetétől a bölcseletek gyakorlati alkalmazásán át, a különböző megítélésekre való válaszlépésekig kalauzol, mindeközben pedig elülteti bennünk a vezetéshez szükséges kíváncsiság és az innovációhoz nélkülözhetetlen inspiráció érzését. Több évtizedes tapasztalatainak lényegi elemeit 20 kulcskoncepcióként tárja az olvasók elé, ideértve többek között a döntések megosztásának művészetét, az integritás elérését, a melegséggel teli emberség képviseletét és a kritikai hozzáállással teljes tesztelési folyamatokat. A kötet egyszerre ad fundamentális alapokat a vezetés értékalapú és emberközpontú motivációinak elsajátításához, valamint praktikus tanácsokat a mindennapi helyzetek kezeléséhez. Művével ezáltal John Adair a közérthető kézikönyv műfaját is képviseli, miközben a 21. századváltozékony, bizonytalan, komplex és kevésbé egyértelmű (VUCA) világában alkalmazható, a leghatékonyabb vezetési stílusról szóló tudományos párbeszéd fejlődéséhez is hozzájárul.

Az 1970-es évek végén elindított gazdasági reformok óta Kína lenyűgöző mértékű növekedést produkált, az új évezred elejére pedig a világ feldolgozóipari nagyhatalmává vált. A 2000-es évek közepére ugyanakkor az olcsó munkaerőre és alacsony profitra alapozott gazdaságpolitikai modell kifulladt. A közepes jövedelmű országok csapdájának elkerülése érdekében a kínai kormányzat új gazdaságpolitikai irányvonalat jelölt ki; a külföldi működőtőke bevonzása helyett a hazai cégek technológiai versenyképességének növelését helyezte előtérbe. Ez a központilag meghatározott gazdaságpolitika ugyanakkor az egyes városokban és térségekben nagyon eltérő eredményekre vezetett. Ling Chen, a Johns Hopkins Egyetem adjunktusa könyvében részletesen bemutatja a kapitalizmus többféle helyi változatának kialakulását és egymás melletti létezését Kínában. A különböző modellek létrejöttét a történelmi hagyományból, az állam autoriter jellegéből és a decentralizáció következtében ma is erős helyi hivatalnoki kar érdekeiből vezeti le. A szerző több száz kínai város és vállalat körében végzett mélyinterjúkra, felmérésekre és kvantitatív adatokra támaszkodva tárja fel a kínai kapitalizmus helyi változatait, ily módon meghaladva Kína fejlődésének elemzésében a nyugati szakirodalomra általánosan jellemző monolitikus megközelítést.

Az 1970-es évek végén elindított gazdasági reformok óta Kína lenyűgöző mértékű növekedést produkált, az új évezred elejére pedig a világ feldolgozóipari nagyhatalmává vált. A 2000-es évek közepére ugyanakkor az olcsó munkaerőre és alacsony profitra alapozott gazdaságpolitikai modell kifulladt. A közepes jövedelmű országok csapdájának elkerülése érdekében a kínai kormányzat új gazdaságpolitikai irányvonalat jelölt ki; a külföldi működőtőke bevonzása helyett a hazai cégek technológiai versenyképességének növelését helyezte előtérbe. Ez a központilag meghatározott gazdaságpolitika ugyanakkor az egyes városokban és térségekben nagyon eltérő eredményekre vezetett. Ling Chen, a Johns Hopkins Egyetem adjunktusa könyvében részletesen bemutatja a kapitalizmus többféle helyi változatának kialakulását és egymás melletti létezését Kínában. A különböző modellek létrejöttét a történelmi hagyományból, az állam autoriter jellegéből és a decentralizáció következtében ma is erős helyi hivatalnoki kar érdekeiből vezeti le. A szerző több száz kínai város és vállalat körében végzett mélyinterjúkra, felmérésekre és kvantitatív adatokra támaszkodva tárja fel a kínai kapitalizmus helyi változatait, ily módon meghaladva Kína fejlődésének elemzésében a nyugati szakirodalomra általánosan jellemző monolitikus megközelítést.

Our ?age is defined by many different often contradictory values and processes of which the dominance of the American Empire is the most important. Europe with its fundamentally failed euro project challenged both the political and monetary hegemon status of the Empire and attempted to create a new empire. The American Empire did not put up with a rival global currency, so it has waged all types of modern warfare to prevent this attempt. That is how the vision of a European Empire turned to be a nightmare instead of a sweet and nurturing dream. The book – using an unconventional approach and a broad historical perspective – analyses the American Empire, the current world order, its defining features, the relations and motivations of the major players and the grand strategies that they outline. In this multi-valued world, what goals and guidelines can safely lead us towards global prosperity? Do we need to set frameworks for our national visions in the 21st century, and if so, what are our main reference points in this volatile, uncertain, complex and ambiguous world? In order to restore the global balance of power, Europe have to give up its imperial ambitions and it has to return to its 16th century roots when European open-mindedness, cultural diversity and spiritual revolutions led to the cradle of future breakthroughs in science, technology and governance. The new global player, China also has an important role in restoring the global balance of power. The USA and China, the two world powers that complements each other in character can bring the new golden age of the global community. By understanding these processes on individual level and as a nation, Hungary can develop new and successful strategies that incorporate eastern wisdom and western openness with which it can move closer to being one of the winners of this changing world order.

Kevés ?ország kultúráját övezi akkora érdeklődés, mint Japánét. Az érdeklődők elsősorban a popkultúrán, a kultúra buddhizmusból és konfucianizmusból eredeztethető tradicionális elemein, valamint a nyelven keresztül ismerkednek meg Japánnal. A jelen kötet is ezt a törekvést szolgálja: olvasmányos, ugyanakkor tudományos igényességű esszéken keresztül megismerhetjük a szigetország kultúrájának és társadalmi működésének kulcskoncepcióit az olyan ismertebbektől, mint a csoporttudatosság, az olyan kevésbé ismertekig, mint például a Japánban jellemző ajándékozási szokások. Ezek az ismeretek egyaránt hasznosak lehetnek üzletemberek, az országot alaposabban tanulmányozó, illetve az országba látogató, valamint a Japán iránt általánosan érdeklődő olvasók számára is. A könyv segítségével átfogó képet kaphatunk a modern Japánban még mindig erősen jelen lévő, ugyanakkor egyre halványuló hagyományos értékekről, attitűdökről, viselkedési mintázatokról és kommunikációs stílusokról, amelyek alapján egy, a földrajzi adottságai által erősen meghatározott, egyszerre tradicionális és modern kultúra és társadalom képe rajzolódik ki.