Pallas Athéné Könyvkiadó strana 3 z 3

A ?világ élelmezése, klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, antibiotikum-rezisztencia, mindent elárasztó műanyagok – az emberiség előtt álló problémák és akadályok sora szinte végtelennek tűnik. Melyek a legégetőbb problémáink, és melyeket kezeljük legelőször? Vajon mindannyiunknak vegetáriánusnak kell lennünk? Hogyan vegyük igénybe a repülőgépet egy alacsony szénkibocsátású gazdaságban? Hogyan kontrollálhatjuk a technológiát? És a számtalan kérdés közül talán a legfontosabb: mit tehetünk mi személy szerint e globális kihívások közepette? Mike Berners-Lee tanácsadó, a Lancaster University professzora jelen kötetében ehhez mutat utat számunkra. Lenyűgöző tényekkel és elemzésekkel teletűzdelve, közérthető és szórakoztató módon vázolja fel gyakorlatias cselekvési tervét. A kötet hiánypótlónak tekinthető, hiszen egyszerre vizsgálja a lehető legszélesebb perspektívában korunk szinte összes környezeti és gazdasági kihívását, és kérdőjelezi meg azt, ahogyan élünk és gondolkodunk. A kötet praktikus és inspiráló ötleteket mutat be arra vonatkozóan, hogy képesek legyünk személyesen is hozzájárulni ahhoz, hogy az emberiség még sokáig virágozzon zen a bolygón, amely – tévedés ne essék – az egyetlen lehetőségünk. Mindeközben egyszerre sokkolja, meglepi és meg is nevetteti az olvasót.

Mitől ?lesz okos egy város? A jelen kötet a konvencionális választ meghaladva nem a fejlett technológiát, hanem a jól működő demokráciát és emberi közösségeket azonosítja az okosvárosok legfontosabb alkotóelemeiként. Az okosváros fogalma pedig egyre inkább az észszerű város fogalmává kezd átalakulni. A 2008-as globális pénzügyi összeomlást követően a nagyvállalatok az egész világon a városokat célozták meg, hogy technológiákat adjanak el, értékes adatokat gyűjtsenek, és elmélyítsék a városi élet magánszféra által történő irányítását. Olyan technológiák fejlesztésére fókuszáltak – sokszor a kormányzatok támogatásával –, amelyek látszólag teljes mértékben a városlakók érdekeit szolgálják. A biztonságosabb utcák, a tisztább levegő, a hatékonyabb közlekedés, a mindenki számára elérhető, azonnali kommunikáció népszerű hívószavak, a felszín alatt ugyanakkor egészen mást találunk. A technológia által vezérelt okosvárosok kiterjesztik a megfigyelést, magántársaságok kezébe helyezik a városok irányítását, szűkítik a demokráciát, paradicsomi állapotokat teremtenek a hackerek számára, továbbá intenzíven hozzájárulnak az éghajlatváltozás súlyosbodásához is. Vincent Mosco, a kanadai Queen’s University nyugalmazott professzora jelen könyvében amellett érvel, hogy továbbra is nagyon fontos az emberi irányítás, illetve, hogy a valóban „okos” város kiindulópontja nem a fejlett technológia, hanem az eleven demokrácia és közösségek, valamint az elkötelezettség amellett, hogy az állampolgárok az ellenőrzésük alatt tarthassák a technológiát. Ennek érdekében feltétlenül meg kell értenünk azokat a különféle technológiákat, szervezeteket és mítoszokat, amelyek az okosvárosok globális mozgalmát működtetik. Továbbá fel kell mérnünk a technológia által vezérelt városokkal szembeni egyre növekvő ellenállást is. Régi városok átalakítását és teljesen új városok létrehozását célzó okosváros-projektek esettanulmányainak bemutatásával a könyv nemcsak egy alternatív megközelítést kínál az olvasónak az okosváros definiálásához, hanem útmutatást is ad a digitális világban zajló városi élet jövőjéhez.

A ?világ irányítási struktúrái rendkívül zűrzavarosak: rendezetlenek, mintha minden a feje tetején állna. Ez a rendezetlenség nagyon alacsony színvonalú kormányzást eredményez. Az együttműködést megtagadó országok döntései sok olyan problémát okozhatnak, amelyeknek a határokon is átnyúló káros következményei lehetnek, és ezzel a zűrzavarral kölcsönösen ártanak egymásnak. A nyilvános vita gyakran megreked a globalizációval kapcsolatos felszínes érvek ingoványában. Ralph C. Bryant ebben az eredeti gondolatokkal teli könyvben a lényegre tapintva hangsúlyozza, hogy a világ országainak hatékonyabb középutas kompromisszumokat kell kidolgozniuk a kormányzás továbbfejlesztése és a fokozódó integráció jobb kezelése érdekében. Bryant érvelése szerint az egyes országoknak meg kell teremteniük az egyensúlyt a helyi autonómia és a külkapcsolati nyitottság között, és el kell kerülniük a merev lokálpatriotizmus és a korlátlan nyitottság szélsőségeit. Az országoknak együttesen kell cselekedniük. Az együttműködésre irányuló kormányzás előmozdítja azt a rendezettséget, amely képes csökkenteni a közös célokat aláásó zűrzavart. A koronavírus-járvány globális kihívása elevenen emlékeztet bennünket arra, hogy a nemzetközi együttműködés egyre inkább létfontosságúvá válik. Vajon az egyes országok és vezetőik rendelkeznek-e kellő előrelátással ahhoz, hogy határaikat ne akadályként, hanem a nemzetközi együttműködés katalizátoraként használják? Vajon az egyes országok migrációs politikája képes lesz-e megtalálni a fenntartható középutat a határokon átnyúló mozgás korlátlan szabadságának irreális szélsősége, valamint a külföldi menekültek embertelen kirekesztése között? Vajon a fokozott, határokon átnyúló együttműködés képes lesz-e enyhíteni az újra meg újra visszatérő pénzügyi instabilitás veszélyeit? Vajon a világ közössége képes lesz-e támogatni a globális éghajlatváltozás súlyos kockázatainak csökkentésére irányuló kollektív fellépést? Ezekre a kérdésekre az igen az egyetlen elfogadható válasz. A megfontoltabb, határokon átnyúló kollektív fellépés elősegíti azt az egymást támogató rendet, amely ellensúlyozza annak a rendezetlenségnek a veszélyeit, amely egyébként eluralkodna a Földön. Bolygónk egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltétele az országok rendezettebb kormányzása és a célratörőbb, határokon átnyúló együttműködés. RALPH C. BRYANT 1976 óta a Brookings Intézet vezető munkatársa. Dolgozott a Szövetségi Jegybank Kormányzótanácsában a Nemzetközi Pénzügyi Osztály igazgatójaként, valamint a Szövetségi Jegybank Szövetségi Nyíltpiaci Bizottságának nemzetközi közgazdászaként. Egyik híres könyve a Turbulent Waters: Cross-Border Finance and International Governance (Brookings, 2003).

Our ?age is defined by many different often contradictory values and processes of which the dominance of the American Empire is the most important. Europe with its fundamentally failed euro project challenged both the political and monetary hegemon status of the Empire and attempted to create a new empire. The American Empire did not put up with a rival global currency, so it has waged all types of modern warfare to prevent this attempt. That is how the vision of a European Empire turned to be a nightmare instead of a sweet and nurturing dream. The book – using an unconventional approach and a broad historical perspective – analyses the American Empire, the current world order, its defining features, the relations and motivations of the major players and the grand strategies that they outline. In this multi-valued world, what goals and guidelines can safely lead us towards global prosperity? Do we need to set frameworks for our national visions in the 21st century, and if so, what are our main reference points in this volatile, uncertain, complex and ambiguous world? In order to restore the global balance of power, Europe have to give up its imperial ambitions and it has to return to its 16th century roots when European open-mindedness, cultural diversity and spiritual revolutions led to the cradle of future breakthroughs in science, technology and governance. The new global player, China also has an important role in restoring the global balance of power. The USA and China, the two world powers that complements each other in character can bring the new golden age of the global community. By understanding these processes on individual level and as a nation, Hungary can develop new and successful strategies that incorporate eastern wisdom and western openness with which it can move closer to being one of the winners of this changing world order.

KOPÁTSY ?SÁNDOR mind a közgazdaság, mind a történelem kutatásához újszerű módszerekhez nyúlt, ennek következtében az eredményei is váratlanok és innovatívak voltak. A kötet esszéiben számos előremutató gondolat körvonalazódik: a látszólag kis dolgok történelemformáló ereje, az osztálytársadalmak funkciója, a népesedés mérföldkövei, a tudás evolúciója, a foglalkoztatottság nagysága és mindenekelőtt legfőbb hívószóként a tehetség felkutatása a társadalom összes rétegében mint a túlélés és a fejlődés záloga. Vágyálom vagy reális lehetőség a minőség társadalma? Milyen feltételek mellett valósult már meg néhány államban? Nekünk van-e esélyünk létrehozni, és mit kell ahhoz tennünk, hogy meg élhessük? Ha megvalósulna, mivel merőben új, új közgazdaságtanra is szükség lesz, mert a liberális közgazdaságtudomány sarokpontjai, módszerei és terminológiája már nem adaptálhatók teljes egészében az új viszonyokra: máshogy kell mérni a munkanélküliséget, érdemes lenne újragondolni a nyugdíjrendszert és a családtámogatást, fokozni a foglalkoztatottságot. 2011-ben jelent meg először az Új közgazdaságtan. A kötet akkor időszerű témái mára sem vesztették aktualitásukat, többük visszaköszön az utóbbi kormányzatok szakpolitikáiban. „Az arisztokraták és a tőkések után most a tehetségek uralma következik.” – Kopátsy Sándor

Noha ?zenélni anélkül is remekül lehet, hogy egyáltalán tudnánk a zene létezéséhez szükséges biológiai vagy matematikai sajátosságokról, a zene, a hang és az érzékelés alapjainak megismerése magyarázatot adhat bizonyos rejtélyekre, emellett újabb talányokra és az ismeretlen mélyebb rétegeire világíthat rá. Milyen a hangok formája? Mennyire térnek el egymástól a levegőben, a vízben, illetve a föld alatt terjedő hanghullámok? Miért hangzanak másként az emberek és a hangszerek hangjai? Miért szólal meg mélyebben a klarinét, mint a fuvola? Miként hordoz a zene érzelmeket? Vagy éppen miben különbözik az állatok hallása és az általuk kiadott hang az emberi hallástól és hangtól? – Jelen kötetben többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a zene alapjául szolgáló matematika, fizika és az idegtudomány összefüggéseinek izgalmas felfedezése közben. A szerző, David Sulzer a Columbia Egyetem Gyógyászati Központ Pszichiátriai, Neurológiai és Farmakológiai Tanszékének professzora. Emellett Dave Soldier művésznéven zeneszerzőként és előadóként is ismert, aki a komolyzene, a jazz és a popvilág számos jelentős alakjával dolgozott már együtt. Könyvében – amelyet bármelyik zenész vagy zenerajongó izgalmasnak és tanulságosnak fog találni – könnyen érthetővé teszi a zenét érintő, tudománnyal, biológiával és matematikával kapcsolatos kérdéseket. A kötet végére érve minden olvasó nagyobb elismeréssel adózik majd a kreativitásnak, és jobban, mélyebben fogja érteni a zenét.

Kopátsy Sándor sokoldalúságát, éleslátását és könnyed, játékos természetét tárja fel életműsorozatának jelen kötete, amely aforizmáinak válogatott gyűjteményét tartalmazza. Az emberi civilizáció történetével szinte egyidősek a rövid, tömör bölcseletek, amelyeket a legkülönbözőbb élethelyzetek szültek. Kopátsy Sándor szállóigéinek keletkezési körülményeit maga a szerző határozza meg: értekezletek termékei. Ez a közeg ihlette aforizmáit, amelyek napjainkban is időszerű kérdéseket boncolgatnak az emberi természetről, a társadalomról, a gazdaságról és a politikáról - és mindezek bennünket is a leírtak továbbgondolására késztetnek. "Viharban kanóc légy, ne gyertya!" Kopátsy Sándor

"Bennünk rejlik az erő ahhoz, hogy megálljunk, elgondolkodjunk, újraértékeljük a prioritásainkat és meghatározzuk, mi az igazán fontos az életünkben. És akkor képesek leszünk változni" - állítja Campbell Macpherson. A változás bajnokai a változás elfogadásáról szól. Körüljárja kezelésének teljes spektrumát, holisztikus látásmódja az üzleti modellektől kezdve a pszichológiai álláspontokon át az érzelmi alapú megközelítésekig terjed. Célja, hogy erőt adjon a változáshoz, és segítsen a legtöbbet kihozni belőle még akkor is, ha rajtunk kívül álló okok kényszerítenek rá. A kötet feltárja ennek a folyamatnak a személyes és érzelmi nehézségeit, és megmutatja, hogyan találjunk rá és miként fogadjuk el azokat a változásokat, amelyek jobbá teszik az életünket. Campbell Macpherson változásmenedzsment-szakértő és üzleti tanácsadó. Több mint harminc éve segíti a szervezeteket és a menedzsereket a fenntartható változások bevezetésében. Módszereivel a vezetők világszerte képessé válnak világos stratégiák kialakítására és változásra nyitott struktúrák létrehozására nem csupán a társaságok élén, de a személyes életükben is.

Napjainkban a szoftverek és a robotok egyre gyakrabban veszik át az emberektől a monoton feladatokat, és a hagyományos munkakörök újaknak adják át a helyüket - így a ma betöltött állás holnap már nem garantált. Az Útmutató vezetőknek feltárja a munka világának és a vállalatok működésének új szabályait, miközben azt is bemutatja, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos korábbi elképzelések és beidegződések miként gátolják a vállalatokat az új problémák megfelelő kezelésében. E kötet azonban túlmutat a szakmai tanácsadáson és a tendenciák előrejelzésén. Gary A. Bolles kézzelfogható útmutatót kínál ahhoz, hogy a vezetők szemléletmódjának és a munkavállalók készségtárának újragondolásával, valamint a vállalatok technológiai eszközkészletének kiaknázásával miként jöhet létre valóban agilis munkakultúra, amellyel már hatékonyan lehet reagálni a folyamatos változásokra. Gary A. Bolles a Szingularitás Egyetem tanszékvezetője. Gyakran tart előadásokat a munka és a tanulás jövőjéről, és vezeti a digitális munkagazdaságra való átállással kapcsolatos tevékenységeket. A terület világszerte elismert szakértőjeként számos nagyvállalat stratégiai tanácsadója, így kötetében a világ leginnovatívabb szilícium-völgybeli vállalatainak gyakorlatából hoz valósághű és szemléletes példákat.

A gazdasági csoda és a beváltatlan ígéret is eszünkbe juthat, ha a 20. század ázsiai történelmére, gazdaság- és társadalomfejlődésére gondolunk. Bár a kontinens gazdasági felemelkedése valóban figyelemreméltó, az továbbra is kérdéses, hogy a 21. század Ázsia évszázada lesz-e. Vasuky Shastry árnyalt képet fest Ázsia társadalmairól. Dante Isteni színjátéka által inspirálva a modern Ázsia "poklának" nyolc körén vezeti keresztül az olvasót. Utunk során megismerhetjük a "nagyvárosi cowboyok" életét, az idősek és a fiatalok problémáit, az egyre zavarosabbá váló geopolitikai helyzetet, a politikai és üzleti elit, valamint a társadalom többi részének érdekellentéteit. Az út végén pedig talán mi is megtaláljuk a választ arra a kérdésre, vajon mi lehet Ázsia sorsa: a bukás vagy a felemelkedés?

KOPÁTSY SÁNDOR kíváncsiságát és tudásvágyát Marx György A marslakók érkezése című könyve olyan mértékben felszította, hogy a kötetet továbbgondolta, és ő is elkészítette a "marslakók katalógusát", maga is értelmezte a marslakó metaforát. Kik voltak ezek a különleges, magyar származású emberek, akik a 20. század első harmadában zömében Budapestről indultak, és főként a természettudományok és a közgazdaságtan területén alkottak maradandót az Amerikai Egyesült Államokban? A történelem mely folyamatai vezettek oda, hogy egy viszonylag kis közösség egy rövid történelmi korban ennyi tehetséget adhasson a világnak? Többük neve közismert, ám sokan vannak közülük, akik mind a mai napig méltatlanul kevés figyelmet kapnak szülőhazájuktól. Kopátsy Sándor célja, hogy a magyar marslakók életének egy-egy érdekes eseményén keresztül vagy gondolkodásuk eredetiségének felvillantásával őket is megörökítse. "A mai fiatalokat arról győzi meg a marslakók életútja, hogy a tehetséggel párosult tudás korunkban már nemcsak a legnagyobb öröm és a legbiztosabb anyagi alap, de útlevél a világhírhez is." - Kopátsy Sándor

A magyar tudósok a 20. században a tudomány és a világpolitika középpontjában mozogtak. Rendkívüli tehetségük nagyrészt különleges gondolkodásmódjuknak, hírneves magyar gimnáziumi tanáraiknak és történelmi hátterüknek volt köszönhető. Nyugaton azzal magyarázták a megmagyarázhatatlant, hogy ők a Marsról jöttek. A híres marslakók egyedi életszemlélete a mai olvasók, a jövő generációi számára is üzenetet hordoz. A kötet amellett, hogy a magyar fizikusok példátlan észjárását mutatja be, betekintést nyújt sorsuk alakulásába, tudományos eredményeik hátterébe, munkásságuk színfalak mögött játszódó eseményeibe és a korszak tudományos világának működésébe. Megismerhetjük a nagy nevek mögött rejtőző embereket: ehhez nyújt segítséget Marx György közvetlen stílusa és anekdotáin keresztül máig ható derűje, humora és optimizmusa. " szerencsére volt Amerikában egy magyar, Szilárd Leó, aki sokoldalú egyéniség volt. Még arra is képes volt, hogy megértesse az amerikaiakkal a nukleáris láncreakció fogalmát. Volt azonban valami, amit még Szilárd sem tudott: autót vezetni. 1939 nyarán én is a Columbia Egyetemen dolgoztam, ott, ahol Szilárd. Egyik nap Szilárd beállított hozzám, és azt mondta: Teller, kérem, vigyen ki autón Einsteinhez [...] Így augusztus 2-án kocsiba ültünk. Egyetlen problémánk volt, hogy Szilárd megint nem emlékezett, hogy hol nyaral Einstein. Kérdezősködtünk, de most senki nem tudott segíteni. Végül egy nyolcéves kisleányt kérdeztünk meg, akinek szép lófarok frizurája volt: Tudod, azt az öreg bácsit keressük, akinek hosszú lobogó fehér haja van. Erre a kisleány útbaigazított: Ott lakik a második házban! Amikor bementünk, Einstein kedvesen fogadott, teával kínálta meg Szilárdot és - demokratikus ember lévén - a sofőrt is. Szilárd egy levelet húzott elő a zsebéből, ami Roosevelt elnöknek volt címezve [...]."