Park Kiadó strana 51 z 53

Locked-in-syndrome (LIS=bezártság-szindróma): így nevezi a modern orvostudomány a teljes bénultság állapotát, amikor a beteg él, de ennek semmi jelét sem képes adni. A szó szoros értelmében önnön testébe zárva, megszakad minden kapcsolata a külvilággal. Ebbe az állapotba kerül Jean-Dominique Bauby, a brilliáns újságíró, a legnépszerűbb francia női magazin főszerkesztője. Életének negyvenharmadik évében, 1995. december 8-án agyvérzés érte, mély kómába zuhant, s mire abból magához tért, testének szinte egyetlen porcikáját sem tudta mozdítani, sem beszélni, sem nyelni, sőt kezdetben segítség nélkül még lélegezni sem tudott. A maradéktalan LIS-szindrómától egyetlen apró, de sorsdöntő dolog különbözteti meg: a bal szeme mozog. Ez a fél szem lesz összekötő kapcsa a külvilággal, embertársaival, az élettel. Ez a szem nem csak nézni tud, hanem pislantani is. Egy pislantás jelenti az igent, kettő a nemet. A látogató felmondja az ábécét, s egy pislantás megállítja a megfelelő betűnél. Így alakulnak ki a szavak, a mondatok, így tud társalogni, levelezni. Így írta ezt a könyvet is. Hosszú heteken át délelőttönként agyába véste a szöveg aznapi adagját, délután a szemével lediktálta, s még ki is javította az elkészült oldalt. Könyvével fölényesen ironikus, sorsával megbékélt, mégis szívszorító intenzitású jelentést küld egy világról, amelyet elképzelni is alig tudunk: a tehetetlen porhüvelybe, mint szkafanderbe zárva egy minden testi valójától függetlenné vált embernek már csak a szelleme él, verdes, mint a pillangó a szkafander üvegbúrája alatt.

Mindannyian úgy szeretnénk felnevelni gyerekeinket, hogy azok boldog, magabiztos emberekké váljanak, és a lehető legtöbbre vigyék az életben. De ők bizony ezt néha nehezen hagyják... A legtöbb szülőnek szüksége van időnként valamilyen útmutatásra. Dr . Paul Hauck jól érthető írása arról tanúskodik, hogy nagyon is jól ismeri azokat a problémákat, amelyekkel a szülők nap mint nap szembekerülnek. A racionális emotív (a logikára és érzelmekre egyaránt építő) terápia elméletéből kiindulva Hauck számos példával bizonyítja, hogy módszere valóban beválik. Hiszen egyszerű, logikus.

Locked-in-syndrome (LIS=bezártság-szindróma): így nevezi a modern orvostudomány a teljes bénultság állapotát, amikor a beteg él, de ennek semmi jelét sem képes adni. A szó szoros értelmében önnön testébe zárva, megszakad minden kapcsolata a külvilággal. Ebbe az állapotba kerül Jean-Dominique Bauby, a brilliáns újságíró, a legnépszerűbb francia női magazin főszerkesztője. Életének negyvenharmadik évében, 1995. december 8-án agyvérzés érte, mély kómába zuhant, s mire abból magához tért, testének szinte egyetlen porcikáját sem tudta mozdítani, sem beszélni, sem nyelni, sőt kezdetben segítség nélkül még lélegezni sem tudott. A maradéktalan LIS-szindrómától egyetlen apró, de sorsdöntő dolog különbözteti meg: a bal szeme mozog. Ez a fél szem lesz összekötő kapcsa a külvilággal, embertársaival, az élettel. Ez a szem nem csak nézni tud, hanem pislantani is. Egy pislantás jelenti az igent, kettő a nemet. A látogató felmondja az ábécét, s egy pislantás megállítja a megfelelő betűnél. Így alakulnak ki a szavak, a mondatok, így tud társalogni, levelezni. Így írta ezt a könyvet is. Hosszú heteken át délelőttönként agyába véste a szöveg aznapi adagját, délután a szemével lediktálta, s még ki is javította az elkészült oldalt. Könyvével fölényesen ironikus, sorsával megbékélt, mégis szívszorító intenzitású jelentést küld egy világról, amelyet elképzelni is alig tudunk: a tehetetlen porhüvelybe, mint szkafanderbe zárva egy minden testi valójától függetlenné vált embernek már csak a szelleme él, verdes, mint a pillangó a szkafander üvegbúrája alatt.

Kémia munkafüzet a Park-Usborne kémia enciklopédiához

Kémia munkafüzet a Park-Usborne kémia enciklopédiához

Napjainkban világszerte inkább a gyerekek, és nem a szülők szabják meg a családi életet - és csinálnak belőle rettentő zűrzavart. Zaklatottan telnek a reggelek, nincs étkezés veszekedés nélkül, a leckeírás kész rémálom, és ami a lefekvést illeti, jobb nem is gondolni rá. Dr. Beth A. Grosshans gyermekpszichológus szerint a gyerekek gyakran kezelhetetlennek tűnő, zavaró magatartásformái többnyire azért alakulnak ki, mert a szülők hatalmat ruháznak át a gyerekre. A "Ki az úr a háznál?" fejezeteiben bőséges példákkal bemutatott, ötlépcsős program (a létra) megtanítja, hogyan legyünk hatékonyabb szülők, és miképpen vegyük rá gyermekeinket a harmonikusabb, tiszteletteljes és együttműködő magatartásra.

Az orvosod tanácsot ad, az anyád babakelengyét vásárol, de kitől tudod meg, mi az ábra, ha teherbe estél? A barátnőidtől, természetesen. Közülük is azoktól, akik már megtapasztalták, milyen izgalmas, csüggesztő, egyben felemelő érzés gyereket várni Vicki Iovine, a szülőszoba négyszeres "veteránja" úgy beszél hozzád, mint a legjobb barátnőd. Nem rest kitérni csip-csup dolgokra, amelyeket furcsállsz, zavarba ejtőnek érzel, ezért senkihez nem mersz fordulni velük. Gyakorlati tanácsokkal lát el, könnyed humorral avat be mindenbe, amit a terhességről tudnod érdemes. Terhességed észlelésétől ("Szent ég, mi lesz most velem?") a baba hazahozataláig ("A gondjaimra merik bízni szegénykét?") melléd szegődik, és többek között elmondja, hogy igazából mi történik a testeddel, melyek a terhességgel kapcsolatos gyakori félelmek és téveszmék, mik azok a terheshangulatok, kik azok az okosok, milyen a szex a terhesség alatt, és hogyan javíts a külsődön és a közérzeteden.

Svédországban a házasságok több mint fele végződik válással. Mégis sokkal több könyv és film szól a szerelem fellobbanásáról, mint az elmúlásáról. Katarina Mazetti ezt a hiányt igyekszik pótolni Elváltak és válófélben lévők panaszai című kötetének történeteivel. Megismerkedhetünk ... Folytatás ›› egy nővel, aki megmagyarázhatatlan módon újra és újra teherbe esik rég nem látott szerelmétől. Egy férjjel, aki szó szerint szétbarkácsol egy házasságot, egy luxusfeleséggel, aki önhibáján kívül lesz nélkülöző egyedülálló anya, és egy másik férjjel, aki hűtlenséggel vádolja elhunyt feleségét. Az is kiderül, hogyan lehet kifirkálni magunkból a fájdalmat, hogy milyenek egy patchwork-család kőkemény hétköznapjai, hogy milyen előnyökkel jár, ha az embernek elváltak a szülei, és hogyan kezelték a házastársi torzsalkodást 1829-ben. Mazetti ezúttal is elemében van. Legújabb könyve tanulságos olvasmány. Nem csak nőknek! A(z) Elváltak és válófélben lévők panaszai (Könyv) szerzője Katarina Mazetti.

Hogyan használjuk helyesen a nyelvet? Hogyan értsük helyesen partnereink beszédét? Miképpen indítsuk és tartsuk fenn a beszélgetést? Hogyan hallgassunk másokat, hogy népszerűek és sikeresek legyünk? Hogyan mondjunk őszinte bókokat és hogyan alakítsunk ki beszédünk segítségével hiteles képet önmagunkról? A nagy sikerű "Testbeszéd" írójának és a nyelvi kommunikáció híres amerikai szakértőjének közösen írt könyve példapárbeszédek során át roppant szórakoztatóan elemzi a nyelvi közlés buktatóit, és megtanít a beszéd hatékony használatára.

"A legtöbb hegymászó valójában nem tébolyodott, csupán az emberlét egy különösen virulens törzse fertőzte meg." Senki sem ír olyan briliánsan a hegymászásról meg az azzal járó megpróbáltatásokról, mint Jon Krakauer. Ez a kötet legkiválóbb munkáit gyűjti egybe olyan magazinokból, mint az Outside és a Smithsonian. Krakauer páratlan és emlékezetes látószögből tárja föl a témát, mindig friss szemmel, nyílt szívvel és a felülmúlhatatlan élmények iránti éhséggel, hiszen maga is küzdött olyan csúcsokkal, mint a K2, a Denali, az Everest és persze az Eiger.

El kell-e keserednünk azért, mert nyugdíjasok lettünk? Ugyan, miért? A Mögöttem a munka, előttem az élet! számtalan okos tanáccsal és példával mutatja be, hogyan tehetjük életünknek ezt a szakaszát is tevékennyé és örömtelivé. Hiszen rengeteg izgalmas szabadidős tevékenység vár ránk, melyekkel valóra válthatjuk régóta dédelgetett, ám időszűke miatt eddig meg nem valósított álmainkat. Ernie J. Zelinski többek között rávezeti olvasóját, - hogyan tekintse át józanul pénzügyi helyzetét - hogyan tűzzön ki magának értelmes, alkotómunkát követelő célokat - hogyan váltsa valóra a saját álmait másokéi helyett - hogyan vigyázzon testi, lelki és szellemi egészségére - hogyan kössön új ismeretségeket és ápoljon meghitt barátságokat. Életigenlő és könnyed hangvételével, cselekvésre buzdító ötleteivel a Mögöttem a munka, előttem az élet! nagy segítség a nyugdíjaskor előtt álló, a már nyugdíjban lévő embereknek és környezetüknek, családtagjaiknak egyaránt. A magyar kiadás függelékében megannyi hasznos tudnivaló (honlapok, könyvek, filmek) olvasható.

Egy szubjektív képes riportkönyv az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Légi mentők ajánlásával! Klenk-Sípos Rita együtt éjszakázott, repült, vagy épp rohamkocsin vonult esetekhez a mentőkkel. A dokumentarista fotós az életmentők munkáját akarta megismerni és mindenki másnak ... Folytatás ›› bemutatni a képein keresztül. "90 nap a Mentők közt" egy könyv azokról a mentőkről, akik a nap 24 órájában, együtt egy csapatként dolgoznak földön és levegőben. A szubjektív képes riportkönyv Klenk-Sipos Rita fotós és Szilvási Endre újságíró - riporter - kommunikációs szakember közös munkája. Eddig nem látott megközelítésben láttatja a Magyarországon dolgozó mentők mindennapjait, gondolkodását, mentalitását, dokumentálta örömüket és gondjaikat. A kiadvány a mentőszolgálatnál eltöltött napokon látott mentési feladatok közül emel ki és részletez egyes történéseket, mindezt olyan formában bemutatva, ahogy "külső szemlélőként" ezeket akkor és ott megélte. A(z) 90 nap a mentők közt (Könyv) szerzője Szilvási Endre, Klenk-Sipos Rita.

A "Gyógyír északi szélre" folytatása! Egyetlen ember nem adhat meg mindent a másiknak. De akarnia kell. És soha nem adhatja fel, hogy legalább megpróbálja. Leo és Emmi véletlenül kezdenek e-mailezni egymással, s noha egyetlenegyszer sem találkoznak, szenvedélyesen egymásba szeretnek. Csakhogy Leo váratlanul Amerikába távozik, levélváltásuk megszakad. A férfi egy év után tér vissza Bostonból, s újra levelezni kezdenek. Mindketten érzik, hogy még mindig vonzódnak egymáshoz. Talán mégis jó lenne találkozni, hogy végre kiderüljön, hogyan tovább.

Remo H. Largo és Monika Czernin könyvükkel a válófélben lévő szülőkbe kívánnak lelket önteni. Nagyon nehéz ez a helyzet, mutatnak rá, de nem szükségszerű, hogy a gyerekek megszenvedjék a válást. Több mód is van rá, hangsúlyozzák, hogy boldogan és kiegyensúlyozottan nevelkedjenek. A szülők számára igenis járható út, hogy külön éljenek, de gyermekeiket mégis együtt, egymással összhangban neveljék. A szerzők a legfontosabb kérdéseket (pl. hogyan közöljük a gyerekkel, hogy válunk; mi változik meg a szülő-gyerek kapcsolatban a válás után; a gyerek és az új partner) az életből vett példák elemzésével tárgyalják. A gyerekek valódi igényeire összpontosítanak, és elmondják, miképpen lehet ezeket kielégíteni - bármilyen családmodellt kövessenek is a szülők.

Sue Johnson pár- és családterapeuta, a forradalmian újszerű érzelemközpontú terápia megteremtője. Az ÉKT lényege az a felismerés, hogy a szerelem érzelmi kötelék, a szerelmes úgy szeretne kötődni partneréhez, mint gyermek az anyjához. A szeretetteljes felnőtt viszony kialakításának három feltétele van: az egymással szembeni nyitottság, az egymásra hangolódás és a kölcsönös válaszkészség. A szerelem lényegének érzelmi megközelítésével érthetővé válik a másik kiszámíthatatlan viselkedése, enyhül a felek szorongása, rettegése; reményt kapnak az élethalálharcot vívó párok. Aki úgy érzi, veszélyben van az érzelmi kapcsolata azzal az emberrel, akit valaha mindenkinél jobban szeretett, és hisz abban, hogy a szerelem több mint "muris öt perc", sokat tanulhat ebből a könyvből.