Pont Kiadó strana 2 z 2

Teleki Sándor gróf (1821–1892) nevét minden magyar iskolás gyerek ismeri: az ő erdélyi birtokán, Koltón töltötte a halhatatlan barát, Petőfi Sándor és felesége a mézesheteket. De Teleki Sándort önmagáért is érdemes ismerni. Jó tollú, jó kedélyű, kiváló humorú személyiség volt. A macska a nagy dobban című kötet vidám visszaemlékezéseket tartalmaz.

Ez a mese is a hagyományos mesékben gyökerezik. Felbukkan benne a gyerekek számára ismerős garabonciás, a hollófernyiges, a királylány a és a gonosz törpe. Egyesek kissé másképpen mutatkoznak: például itt Csipkerózsika helyett Kamupipőke-Csipkejózsika-Jozefina jelenik meg. Ráadásul ... Folytatás ›› olyan szereplők is felbukkannak, akik eddig nem szerepeltek mesében, csak detektívregényben (Hercule Poirot, a legendás magándetektív), egyperces novellában (Wolfné) vagy a Brehm-féle Állatok világa 7. kötetében (a pézsmatulok). És mi mást keresnének a szereplők ebben a mesében, mint... Na mit? Nem mást, mint életük értelmét. De nagyon. És keresztül-kasul mindenen. És az olvasókkal együtt. Mert nélkülük semmire sem mennek. Hogy az olvasók dolga könnyebb legyen, a szerző unokájának, Kamarás Milánnak a varázslatos rajzai segítik belendíteni az olvasók képzeletét. Fekete-fehérek ezek a rajzok, hogy a mesehősökkel együtt kutató olvasók színes képzetvilága is kellőképpen működhessen. Mit is kívánhat a kiadó? Sikeres együttműködést a keresésben - mert aki keres, az talál! A(z) Kereső-mese (Könyv) szerzője Kamarás István.

Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet és sok évszázada egymás mellett - a tizenhatodik század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat. A vérségileg nem, lelkileg zsidó székelyföldi emberek szinte hihetetlen története: a hitvallásért vállalt végeérhetetlen üldöztetésről szól. Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a "székely zsidókat, székely szombatosokat" (így nevezte őket az erdélyi köznyelv). A huszadik század negyedik évtizedére már csak néhány szombatos család maradt a Küsmőd pataka melletti Bözödújfaluban (a "székely Jeruzsálemben"). Aztán jöttek a zsidótörvények... Végül a falu is Ceausescu faluromboló politikájának áldozatául esett: elárasztották vízzel. Ennek a több évszázados történetnek a sokfelé ágazó szálait követheti az olvasó Szávai Gézának ez identitásról szóló, vallomásos esszéregényében.

Igen, az olvasás védelemre szorul, mióta csak az embert emberré emelő nyelv rátalált az írásbeliségre. Ezt hangsúlyozza ez az alapozó jellegű kézikönyv, mely tájékozódást, eligazítást és kitekintést nyújt e fontos témában.

"Nagyra becsültem elszánását: a mindennapi szociális munka sűrűjébe vetette bele magát" - írja Varsányi Erika munkásságáról Pataki Ferenc akadémikus. - "Eleve érdekesnek látszott az ízig-vérig nagyvárosi kultúra és mentalitás szembesülése a vidéki-falusi szociális munka merőben másfajta világával. Alighanem a feszültség és a belőle táplálkozó élmény indította el a szerzőt szüntelen önreflexióra és termékeny nyugtalanságra. Ritka és eredeti képlet állt így elő: a napi munka tapasztalata mindegyre általános - ha úgy tetszik: elméleti - reflexió tárgya lett. Ennek eredményei lelhetők meg a kötet írásaiban. Ezek egyaránt olvashatók élménybeszámolóként valamint a szociális munka elméleti horizontját feszegető esszéként. Nem kell feltétlenül osztani a szerző minden megállapítását, de szinte valamennyi termékeny eszmecserék és gondolatok ösztönzője lehet. A kötetbe szánt tanulmányok együttesen alkalmasan szolgálhatják a szociális munkások professzionális önképzését, s egyúttal betekintést nyújtanak egy olyan világba, amelynek számos mozzanata rejtve marad a közvélemény előtt."

"A humor mindent lát (akárcsak Isten). A mindenséget ilyen szabadon - mert a humor szabadság! - szemlélő Madách Imre versben fogalmazta meg tutididészi "tézisét": Tréfának nézi Isten is e földet, Tréfának ember amit rajt mível. A Tutididészre hajazó szerzők bármekkora képtelenséget állítsanak is, mindig tudatában vannak, hogy - esetleg! - éppen tréfál velük-általuk az isten, a sors; és ami éppen történik: az talán naplóba (titkolni) való őrület, talán csak tréfa. ...Ezzel nem mentséget, hanem magyarázatot kerestem Madách Imre: A nőről, különösen aesthetikai szempontból című tanulmányára, amelyet ámuldozva-csodálkozva-derülve olvasunk. Madách Imre a kor "tudományos" színvonalán írta meg tanulmányát, de a maga kockázatkedvelő, kihívó ("őrült") humorával - önkínzást eszünkbe idéző témaválasztásával! - saját aesthetikai szintjére emelkedett. Az Egy őrült naplójának prózai párja ez a különös, furcsa esszé." (Szávai Géza)

A törvények és rendeletek évente változnak, és nem látni a bevezetett újítások eredményét, hiszen egy-két éven belül az új tanterveket is megváltoztatják... Ezekkel a kérdésekkel naponta szembesül szülő, pedagógus, pszichológus, gyermekvédelmi szakem ber, politikus stb. - aki javítani szeretne a gyerekek helyzetén. Ez a helyzet azonban problémákkal és ellentmondásokkal terhelt, szinte átláthatatlan. Az olvasó most egy olyan könyvet tart a kezében, amely - a végeérhetetlen viták szövevényét, az ál talánosságokba fulladó vélemények és ellenvélemények zuhatagát mellőzve - magát a valóságos terepet méri fel. A könyv szerzői egyetlen iskolát vizsgálnak, és ezáltal valósághű helyzetképet nyújthatnak. A tanulmányok a továbbgondolás lehetőségét kínál ják a nevelésügy iránt érdeklődő olvasóknak.

A könyv főszereplői: a Kisázsiába internált kormányzó, Kossuth Lajos, az internálás elől elmenekülő miniszterelnök, Szemere Bertalan és a forradalom franciaországi megbízottja, Teleki László. Nemcsak történetükkel foglalkozik a könyv, hanem a történetbe ágyazva azt is bemutatja, hogy a főszereplők milyen tervek és vágyak áramában, milyen megfontolások alapján alakítják ki véleményüket a forradalomról, mi kapcsolja össze vagy távolítja el őket egymástól, és tetteiknek feltételezhetően mi volt a rugója. A féktelen önzés talán, a mindent elsöprő hiúság, a fantaszta könnyelműsége, a mozgalmat bénító kicsinyes féltékenység? Vagy éppen ellenkezőleg: az önfeláldozó hazaszeretet, az eszme alázatos szolgálata vagy az őrültségbe torkolló felelősségérzet? A főhősök mellett jellemtelen besúgók és halálig becsületes férfiak is feltűnnek, mint például a hírhedt Bangya János és a kormánybiztosból miniszterré választott, rendíthetetlen Csány László. Ha a regény közvetlen témája nem is az 1848-49-es szabadságharc, mégis a könyvben megrajzolt portrék alapján igen intenzív képet kapunk a szabadságharcnak nem eseményeiről, hanem hatásáról, a magyarság történetében, sőt a magyar karakterben végbement változásokról. Az éles vágások, az impulzív erővel ábrázolt események, az olykor szinte a pamfletek hangját idéző eszmefuttatások és a szövegbe szőtt regényes elbeszélések alapján teljes joggal lehetne Albert Gábor e könyvének azt az alcímet is adni, hogy "történelmi nyomozás".

A könyv főszereplői: a Kisázsiába internált kormányzó, Kossuth Lajos, az internálás elől elmenekülő miniszterelnök, Szemere Bertalan és a forradalom franciaországi megbízottja, Teleki László. Nemcsak történetükkel foglalkozik a könyv, hanem a történetbe ágyazva azt is bemutatja, hogy a főszereplők milyen tervek és vágyak áramában, milyen megfontolások alapján alakítják ki véleményüket a forradalomról, mi kapcsolja össze vagy távolítja el őket egymástól, és tetteiknek feltételezhetően mi volt a rugója. A féktelen önzés talán, a mindent elsöprő hiúság, a fantaszta könnyelműsége, a mozgalmat bénító kicsinyes féltékenység? Vagy éppen ellenkezőleg: az önfeláldozó hazaszeretet, az eszme alázatos szolgálata vagy az őrültségbe torkolló felelősségérzet? A főhősök mellett jellemtelen besúgók és halálig becsületes férfiak is feltűnnek, mint például a hírhedt Bangya János és a kormánybiztosból miniszterré választott, rendíthetetlen Csány László. Ha a regény közvetlen témája nem is az 1848-49-es szabadságharc, mégis a könyvben megrajzolt portrék alapján igen intenzív képet kapunk a szabadságharcnak nem eseményeiről, hanem hatásáról, a magyarság történetében, sőt a magyar karakterben végbement változásokról. Az éles vágások, az impulzív erővel ábrázolt események, az olykor szinte a pamfletek hangját idéző eszmefuttatások és a szövegbe szőtt regényes elbeszélések alapján teljes joggal lehetne Albert Gábor e könyvének azt az alcímet is adni, hogy "történelmi nyomozás".

A mormonokról, erről a sajátos hitvilágú és életmódú keresztény közösségről számtalan téves információ és hiedelem él a köztudatban. Molnár László Miklós rendkívül olvasmányos könyve kétszeresen is hiánypótló mű. Egyrészt amellett, hogy alapos tájékoztatást ad a mormon közösség létrejöttéről, bepillantást enged a mormonok hitvilágába és életmódjába is. Másrészt a korszakot tárgyaló magyar nyelvű történeti munkák sorában első ízben szól arról, hogy miért és miként állt Lincoln elnök mellé Utah állam mormon közössége, és milyen jelentősége volt annak, hogy a mormonok Északot, és ezáltal az Unió egységét támogatták az elszakadásért küzdő Dél ellenében. Molnár László Miklós már bizonyította, milyen lebilincselően tud írni Észak-Amerika történelmének legizgalmasabb fejezeteiről. Új munkája is nagy érdeklődésre tarthat számot a szerző korábbi és új olvasóinak széles táborában.

"A képes levelezőlapok divatjának közel száz esztendőn át hódolt az utazó és nyaraló polgár, névnapot, születésnapot és újévet köszöntő, vagy üzenetet és üdvözletet küldő rokon és barát. Külön műfajjá vált a levelezőlapok rajzolása, készítése. Nyomdák, műtermek, stúdiók alakultak a képeslap sajátos művészetére, és a kiadványok nagy száma jelzi, hogy hamar népszerűvé váltak. Mára - hasonlóan a játékkártyákhoz - a műfaj megtalálta helyét a múzeumi életben is. A közelmúlt technikai változásaival és felgyorsult információáramlásával véget ért a képeslapok aranykora. De a „kártyás téma” aktualitása a XXI. században is vitathatatlan, hiszen ma is milliók ülnek a valóságos vagy virtuális játékasztalhoz. Jánoska Antal (1954) és szerzőtársa, Horváth Ferenc (1943) a régi és modern játékkártyák barátaiként talán még idejében fedezték fel a kártyás témák művészeti és szépirodalmi értékeit, és gyűjtöttek össze négy évtized alatt több ezer képeslapot és számtalan irodalmi emléket. E gyűjtemény "leg"-jei sorakoznak az album oldalain. E tarka és sokoldalú gyűjteményben a játékos ábrázolás feszültségein és helyzetkomikumain túl felbukkannak fantázia szülte dámák és királyok; társadalmi, politikai, történelmi tudósítás és kritika egyaránt. E könyvvel a szépművészetek barátainak, a képeslapgyűjtőknek és a humor kedvelőinek mulattatására nyújtjuk át ezt a gyűjteményt - üdvözlettek kártyásoktól kártyákkal és kártyázókkal - nem csak kártyásoknak!" (a Kiadó)