Pont Kiadó

A mormonokról, erről a sajátos hitvilágú és életmódú keresztény közösségről számtalan téves információ és hiedelem él a köztudatban. Molnár László Miklós rendkívül olvasmányos könyve kétszeresen is hiánypótló mű. Egyrészt amellett, hogy alapos tájékoztatást ad a mormon közösség létrejöttéről, bepillantást enged a mormonok hitvilágába és életmódjába is. Másrészt a korszakot tárgyaló magyar nyelvű történeti munkák sorában első ízben szól arról, hogy miért és miként állt Lincoln elnök mellé Utah állam mormon közössége, és milyen jelentősége volt annak, hogy a mormonok Északot, és ezáltal az Unió egységét támogatták az elszakadásért küzdő Dél ellenében. Molnár László Miklós már bizonyította, milyen lebilincselően tud írni Észak-Amerika történelmének legizgalmasabb fejezeteiről. Új munkája is nagy érdeklődésre tarthat számot a szerző korábbi és új olvasóinak széles táborában.

"A humor mindent lát (akárcsak Isten). A mindenséget ilyen szabadon - mert a humor szabadság! - szemlélő Madách Imre versben fogalmazta meg tutididészi "tézisét": Tréfának nézi Isten is e földet, Tréfának ember amit rajt mível. A Tutididészre hajazó szerzők bármekkora képtelenséget állítsanak is, mindig tudatában vannak, hogy - esetleg! - éppen tréfál velük-általuk az isten, a sors; és ami éppen történik: az talán naplóba (titkolni) való őrület, talán csak tréfa. ...Ezzel nem mentséget, hanem magyarázatot kerestem Madách Imre: A nőről, különösen aesthetikai szempontból című tanulmányára, amelyet ámuldozva-csodálkozva-derülve olvasunk. Madách Imre a kor "tudományos" színvonalán írta meg tanulmányát, de a maga kockázatkedvelő, kihívó ("őrült") humorával - önkínzást eszünkbe idéző témaválasztásával! - saját aesthetikai szintjére emelkedett. Az Egy őrült naplójának prózai párja ez a különös, furcsa esszé." (Szávai Géza)

A törvények és rendeletek évente változnak, és nem látni a bevezetett újítások eredményét, hiszen egy-két éven belül az új tanterveket is megváltoztatják... Ezekkel a kérdésekkel naponta szembesül szülő, pedagógus, pszichológus, gyermekvédelmi szakem ber, politikus stb. - aki javítani szeretne a gyerekek helyzetén. Ez a helyzet azonban problémákkal és ellentmondásokkal terhelt, szinte átláthatatlan. Az olvasó most egy olyan könyvet tart a kezében, amely - a végeérhetetlen viták szövevényét, az ál talánosságokba fulladó vélemények és ellenvélemények zuhatagát mellőzve - magát a valóságos terepet méri fel. A könyv szerzői egyetlen iskolát vizsgálnak, és ezáltal valósághű helyzetképet nyújthatnak. A tanulmányok a továbbgondolás lehetőségét kínál ják a nevelésügy iránt érdeklődő olvasóknak.

Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet és sok évszázada egymás mellett - a tizenhatodik század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat. A vérségileg nem, lelkileg zsidó székelyföldi emberek szinte hihetetlen története: a hitvallásért vállalt végeérhetetlen üldöztetésről szól. Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a "székely zsidókat, székely szombatosokat" (így nevezte őket az erdélyi köznyelv). A huszadik század negyedik évtizedére már csak néhány szombatos család maradt a Küsmőd pataka melletti Bözödújfaluban (a "székely Jeruzsálemben"). Aztán jöttek a zsidótörvények... Végül a falu is Ceausescu faluromboló politikájának áldozatául esett: elárasztották vízzel. Ennek a több évszázados történetnek a sokfelé ágazó szálait követheti az olvasó Szávai Gézának ez identitásról szóló, vallomásos esszéregényében.

Ez a mese is a hagyományos mesékben gyökerezik. Felbukkan benne a gyerekek számára ismerős garabonciás, a hollófernyiges, a királylány a és a gonosz törpe. Egyesek kissé másképpen mutatkoznak: például itt Csipkerózsika helyett Kamupipőke-Csipkejózsika-Jozefina jelenik meg. Ráadásul ... Folytatás ›› olyan szereplők is felbukkannak, akik eddig nem szerepeltek mesében, csak detektívregényben (Hercule Poirot, a legendás magándetektív), egyperces novellában (Wolfné) vagy a Brehm-féle Állatok világa 7. kötetében (a pézsmatulok). És mi mást keresnének a szereplők ebben a mesében, mint... Na mit? Nem mást, mint életük értelmét. De nagyon. És keresztül-kasul mindenen. És az olvasókkal együtt. Mert nélkülük semmire sem mennek. Hogy az olvasók dolga könnyebb legyen, a szerző unokájának, Kamarás Milánnak a varázslatos rajzai segítik belendíteni az olvasók képzeletét. Fekete-fehérek ezek a rajzok, hogy a mesehősökkel együtt kutató olvasók színes képzetvilága is kellőképpen működhessen. Mit is kívánhat a kiadó? Sikeres együttműködést a keresésben - mert aki keres, az talál! A(z) Kereső-mese (Könyv) szerzője Kamarás István.

Igen, az olvasás védelemre szorul, mióta csak az embert emberré emelő nyelv rátalált az írásbeliségre. Ezt hangsúlyozza ez az alapozó jellegű kézikönyv, mely tájékozódást, eligazítást és kitekintést nyújt e fontos témában.

A "csodálatos országokból" álló világ állapotát a huszadik század elejére annyira felforgatták a háborúk, forradalmak, világrengető eszmék, hogy Szávai Géza regényének hősei már "a lét boldog semlegességére" vágynak. A semlegesség fellegvárában, a csodálatos Svájcban, az úgyszintén csodálatos Transzilvániában, no meg a forradalmi Oroszországban, vagy a talányos Amerikában -szerte a világban- keresnek megoldást életükre. A női lét szabad kiteljesítésére törő Sophie M. groteszk anyasága, vonzó nőisége éppolyan talányos, mint a nők által "becsvágy nélküli férfiállatnak" tekintett -és csodálat- Henri Durand furcsa életérzékelése, vagy Kendy Joséphine élete és a pszichológiáról vallott elképzelései. Minden sors: sodró regény, melyeket sok dimenziójú regényköteggé sodor a szerzői invenció és a megvalósított szándék: CSODÁLATOS ORSZÁGOKBA HOZTALAK.

"Nagyra becsültem elszánását: a mindennapi szociális munka sűrűjébe vetette bele magát" - írja Varsányi Erika munkásságáról Pataki Ferenc akadémikus. - "Eleve érdekesnek látszott az ízig-vérig nagyvárosi kultúra és mentalitás szembesülése a vidéki-falusi szociális munka merőben másfajta világával. Alighanem a feszültség és a belőle táplálkozó élmény indította el a szerzőt szüntelen önreflexióra és termékeny nyugtalanságra. Ritka és eredeti képlet állt így elő: a napi munka tapasztalata mindegyre általános - ha úgy tetszik: elméleti - reflexió tárgya lett. Ennek eredményei lelhetők meg a kötet írásaiban. Ezek egyaránt olvashatók élménybeszámolóként valamint a szociális munka elméleti horizontját feszegető esszéként. Nem kell feltétlenül osztani a szerző minden megállapítását, de szinte valamennyi termékeny eszmecserék és gondolatok ösztönzője lehet. A kötetbe szánt tanulmányok együttesen alkalmasan szolgálhatják a szociális munkások professzionális önképzését, s egyúttal betekintést nyújtanak egy olyan világba, amelynek számos mozzanata rejtve marad a közvélemény előtt."

Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett, a 16. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat. A vérségileg nem, de lelkileg zsidó székelyföldi emberek szinte hihetetlen története: ... Folytatás ›› a hitvallásért vállalt végeérhetetlen üldöztetésről szól. Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a "székely zsidózókat, székely szombatosokat"(így nevezte őket az erdélyi köznyelv). A huszadik század negyedik évtizedére már csak néhány szombatos család maradt a Küsmőd pataka melletti Bözödújfaluban (a "székely Jeruzsálemben"). Aztán jöttek a zsidótörvények... ...Végül a falu is Ceausescu faluromboló politikájának áldozatául esett: elárasztották vízzel. Ennek a több évszázados történetnek a sokfelé ágazó szálait követheti az olvasó Szávai Gézának az identitásról szóló, vallomásos esszéregényében. A(z) Székely Jeruzsálem (Könyv) szerzője Szávai Géza.

Volt egyszer egy különös kis robotgyerek, Koko Samu, akiről csak a barátai tudták, hogy: érez és gondolkodik! És volt egyszer egy város, ahol felhőkig érő toronyházakban laktak az emberek, és csúcsforgalom idején az utcákon alig lehetett látni a kipufogócsövek füstjétől. Ebből a városból indul el kalandos vándorútjára Koko Samu és barátja, Brekkeghy Bercy, a furfangos béka, majd csatlakozott dr. Pista Néni, a tudós szamár és a megkínzott juh, Mintás Mióra. Útközben egyre sokasodik a csapat. Egy őskorból itt maradt tojásból kikel, és óriássá nő Páncéltörő Dino, a dinoszaurus... Ők oda menekülnek, ahonnét mindenki elmenekül: a sivatagba. Koko Samu és csapata a sivatagban építi föl új otthonát - sőt nem csak otthont építenek, hanem arra is képesek, hogy az élővilág erejével meggyógyítsák, és újra zöldbe borítsák ezt a sivár vidéket. Útjuk nem csupán nehéz, hanem veszélyes és kalandokkal teli. Szávai Géza humoros fordulatokban, izgalmas kalandokban bővelkedő meseregényéhez Kertész Dóra készített bámulatos rajzokat: ha megpörgeted a lapokat, egy mozgó képsort, egy különös rajzfilmet látsz! Jó szórakozást!

Szávai Géza tizenkét éves korában, 1962-ben írta meg saját gyerek-élete egyik fájó epizódját. A szülei elől is rejtegetett füzet sok évvel később került elő, és az író felnőttként szembesül a gyerekként rögzített történet fél- vagy rejtett igazságaival. "Itt áll a valóságlakkozó kis ember." A kiskamasz tudatán átszüremkednek a teljében tomboló kommunizmus évei a kor minden stílusjegyével. Az író kamaszkori és fiatalkori önmagával kíméletlenül szembesülve végigírja "pontos, igaz" történetét, melyben fellángolnak Európa 1968-as reményei, és az Isten háta mögötti székely falucska egy groteszk éjszakán átéli a harmadik világháború kitörésének pánik-hangulatát, majd a rendszerváltozás talányos, keserű színjátékát. Szávai Géza későbbi regényeiből ismert egyedi elbeszélőstílusának "útját visszakövethetjük" itt a gyermekkor szenvedélyes, ellentmondásos világába.

A regény a diktatúra kialakulásának, működésének majd felszámolásának folyamatát modellálja egy elemi iskola mikrovilágában. Az ötvenes évek végén játszódó történet főhőse egy kisfiú; ő meséli el felnőttként azokat az élményeit, amelyek harminc év múltán is felkavarják. Sorsában a lényeges fordulatot az hozta, hogy apját váratlanul vidékre helyezik, és ő az egyik szöuli elitiskolából közönséges vidéki iskolába kerül. Ott meglepődve tapasztalja, hogy osztálybizalmi diáktársuk, akire az osztályfőnök kényelemből még a testi fenyítés jogát is átruházza, korlátlan, diktatórikus hatalommal bír hatvan (!) fiú fölött. Érdekfeszítő történet, lélektanilag igen hiteles a szöuli kisfiú betörésének, alattvalóvá züllesztésének rajza. A haza kettéosztottságával foglalkozó nagyszámú koreai irodalmi alkotást azzal múlja fölül Yi Mun-yol életműve, hogy a tragédia okait nem a külső, nemzetközi körülményekben, hanem a koreai társadalom belső ellentmondásaiban s az egyéni döntésekben keresi. Yi Mun-yol írói világában a személyes élettapasztalatok fontos szerepet játszanak. Regényei pontosan leképezik a koreai modern történelem legfontosabb eseményeit. A koreai irodalmi közvéleményre gyakorolt hatása kezdettől fogva igen nagyy. Egy -egy műve megjelenését gyakran viták kísérik, az viszont vitathatatlan, hogy napjainkban ő Korea legjelentősebb írója, akit világszerte - írói rangjához méltóan - elismernek. Yi Mun-yol (1948) a legismertebb kortárs koreai író, műveit sok nyelvre lefordították. Élete is mintha a koreai nép huszadik századi zaklatott sorsát példázná: családja kettészakadt. Édesapjától a koreai háború választotta el: a balos érzelmű apa Északra távozott. Délen az anya a kisfiúval megtapasztalta a szegénységet, a környezet megvetését a kommunista apa miatt, a rendőrségi felügyeletet, hiszen "ilyen rokonnal" hosszú ideig gyanúsak voltak. A Torz hősünk című kisregényben a koreai politikai élet allegorikus ábrázolásának művészi hitelességét üdvözölte a kritika.