Pont Kiadó

Amikor két szenvedélyes hétfejű sárkány, akik szerelmesek egymásba – teljes lényükkel összeölelkeznek és csókolóznak, ott hét fej tapad hét fejhez. De ha ezt csak négy-négy fejjel teszik, „akkor még maradnak fejeik az élet egyéb dolgaira”, olvashatjuk a fergetegesen váltakozó, sárkánytangó-lépésekben előrehaladó történet egyik fejezetében. Szávai hősei – szenvedélyes nők és férfiak – teljes lényüket adnák, és párjuk teljes lényét várják „sárkány-fogódzású” kapcsolatokba. Kételyek és bizonyosságok közt kínozzák, vallatják, szeretik egymást, olykor titokzatos nyomvonalakon kanyarognak az életútjaik. És ha a friss hóban csak egyetlen lábnyom fedezhető fel, és a széles mezőn nem találni a párját, akkor annak a nyomnak kell a nyomába eredni. A történetlánc: lebilincselő. Talányos, izgalmas regény a rendszerek, rendszerváltozások között inkább bukdácsoló, mintsem lépkedő, nagy formátumú nők, férfiak életéről: ki sem hűlt „lába nyomáról.”

A regény a diktatúra kialakulásának, működésének majd felszámolásának folyamatát modellálja egy elemi iskola mikrovilágában. Az ötvenes évek végén játszódó történet főhőse egy kisfiú; ő meséli el felnőttként azokat az élményeit, amelyek harminc év múltán is felkavarják. Sorsában a lényeges fordulatot az hozta, hogy apját váratlanul vidékre helyezik, és ő az egyik szöuli elitiskolából közönséges vidéki iskolába kerül. Ott meglepődve tapasztalja, hogy osztálybizalmi diáktársuk, akire az osztályfőnök kényelemből még a testi fenyítés jogát is átruházza, korlátlan, diktatórikus hatalommal bír hatvan (!) fiú fölött. Érdekfeszítő történet, lélektanilag igen hiteles a szöuli kisfiú betörésének, alattvalóvá züllesztésének rajza. A haza kettéosztottságával foglalkozó nagyszámú koreai irodalmi alkotást azzal múlja fölül Yi Mun-yol életműve, hogy a tragédia okait nem a külső, nemzetközi körülményekben, hanem a koreai társadalom belső ellentmondásaiban s az egyéni döntésekben keresi. Yi Mun-yol írói világában a személyes élettapasztalatok fontos szerepet játszanak. Regényei pontosan leképezik a koreai modern történelem legfontosabb eseményeit. A koreai irodalmi közvéleményre gyakorolt hatása kezdettől fogva igen nagyy. Egy -egy műve megjelenését gyakran viták kísérik, az viszont vitathatatlan, hogy napjainkban ő Korea legjelentősebb írója, akit világszerte - írói rangjához méltóan - elismernek. Yi Mun-yol (1948) a legismertebb kortárs koreai író, műveit sok nyelvre lefordították. Élete is mintha a koreai nép huszadik századi zaklatott sorsát példázná: családja kettészakadt. Édesapjától a koreai háború választotta el: a balos érzelmű apa Északra távozott. Délen az anya a kisfiúval megtapasztalta a szegénységet, a környezet megvetését a kommunista apa miatt, a rendőrségi felügyeletet, hiszen "ilyen rokonnal" hosszú ideig gyanúsak voltak. A Torz hősünk című kisregényben a koreai politikai élet allegorikus ábrázolásának művészi hitelességét üdvözölte a kritika.

Ezt a könyvet rendkívül nagyhatású pszichológus írta: a pedagógiáról, a lehető legszélesebb értelemben vett nevelésről, melynek alaphelyzete általánosan emberi (és nem kimondottan - "nevelői" - szakmához kötött). A felnőttek joga és kötelessége a gyerekek nevelése, akik felnőtt korukban maguk is gyermekeket fognak nevelni. Tehát mindannyian "érintettek" vagyunk! Felnőtt és gyermek (akár ugyanazon személy belső világára korlátozódó) viszonyáról a pszichológus Alice Miller kimondja: "...a gyermekekkel való bánásmódba egy általánosan érvényes pszichológiai törvényszerűség is belejátszik, amivel foglalkoznunk kell: a felnőtt semmihez nem foghatóan rejtett és büntetlen hatalmat gyakorolhat a gyermek fölött." És a jeles pszichológus a minden egyes ember életére kiható (hiszen gyerekként mindenkit neveltek!) hatalomgyakorlás európai "hagyományait" összes következményeivel, veszélyeivel együtt tárja az olvasó elé. E tanulságos és megrendítő mű külön fejezetben tárgyalja Adolf Hitler gyermekkorát. Alice Miller esettanulmányai és következtetései (bár szakszerűek és tudományosan megalapozottak) mindenki számára hozzáférhetően, közérthetően tárják fel életünk, viselkedésünk, neveltetésünk - és a saját (gyerekeinkkel szemben alkalmazott) nevelési elveink, gyakorlatunk - rejtett lélektanát -. Felkavaró könyv, mely egyaránt szolgálja egy (gyakran hihetetlen következményekkel járó) európai hagyomány megismerését és az őszinte önismeretet.

Szávai Géza tizenkét éves korában, 1962-ben írta meg saját gyerek-élete egyik fájó epizódját. A szülei elől is rejtegetett füzet sok évvel később került elő, és az író felnőttként szembesül a gyerekként rögzített történet fél- vagy rejtett igazságaival. "Itt áll a valóságlakkozó kis ember." A kiskamasz tudatán átszüremkednek a teljében tomboló kommunizmus évei a kor minden stílusjegyével. Az író kamaszkori és fiatalkori önmagával kíméletlenül szembesülve végigírja "pontos, igaz" történetét, melyben fellángolnak Európa 1968-as reményei, és az Isten háta mögötti székely falucska egy groteszk éjszakán átéli a harmadik világháború kitörésének pánik-hangulatát, majd a rendszerváltozás talányos, keserű színjátékát. Szávai Géza későbbi regényeiből ismert egyedi elbeszélőstílusának "útját visszakövethetjük" itt a gyermekkor szenvedélyes, ellentmondásos világába.

Volt egyszer egy különös kis robotgyerek, Koko Samu, akiről csak a barátai tudták, hogy: érez és gondolkodik! És volt egyszer egy város, ahol felhőkig érő toronyházakban laktak az emberek, és csúcsforgalom idején az utcákon alig lehetett látni a kipufogócsövek füstjétől. Ebből a városból indul el kalandos vándorútjára Koko Samu és barátja, Brekkeghy Bercy, a furfangos béka, majd csatlakozott dr. Pista Néni, a tudós szamár és a megkínzott juh, Mintás Mióra. Útközben egyre sokasodik a csapat. Egy őskorból itt maradt tojásból kikel, és óriássá nő Páncéltörő Dino, a dinoszaurus... Ők oda menekülnek, ahonnét mindenki elmenekül: a sivatagba. Koko Samu és csapata a sivatagban építi föl új otthonát - sőt nem csak otthont építenek, hanem arra is képesek, hogy az élővilág erejével meggyógyítsák, és újra zöldbe borítsák ezt a sivár vidéket. Útjuk nem csupán nehéz, hanem veszélyes és kalandokkal teli. Szávai Géza humoros fordulatokban, izgalmas kalandokban bővelkedő meseregényéhez Kertész Dóra készített bámulatos rajzokat: ha megpörgeted a lapokat, egy mozgó képsort, egy különös rajzfilmet látsz! Jó szórakozást!

Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett, a 16. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat. A vérségileg nem, de lelkileg zsidó székelyföldi emberek szinte hihetetlen története: ... Folytatás ›› a hitvallásért vállalt végeérhetetlen üldöztetésről szól. Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a "székely zsidózókat, székely szombatosokat"(így nevezte őket az erdélyi köznyelv). A huszadik század negyedik évtizedére már csak néhány szombatos család maradt a Küsmőd pataka melletti Bözödújfaluban (a "székely Jeruzsálemben"). Aztán jöttek a zsidótörvények... ...Végül a falu is Ceausescu faluromboló politikájának áldozatául esett: elárasztották vízzel. Ennek a több évszázados történetnek a sokfelé ágazó szálait követheti az olvasó Szávai Gézának az identitásról szóló, vallomásos esszéregényében. A(z) Székely Jeruzsálem (Könyv) szerzője Szávai Géza.

Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett, a 16. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat. A vérségileg nem, de lelkileg zsidó székelyföldi emberek szinte hihetetlen története: ... Folytatás ›› a hitvallásért vállalt végeérhetetlen üldöztetésről szól. Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a "székely zsidózókat, székely szombatosokat"(így nevezte őket az erdélyi köznyelv). A huszadik század negyedik évtizedére már csak néhány szombatos család maradt a Küsmőd pataka melletti Bözödújfaluban (a "székely Jeruzsálemben"). Aztán jöttek a zsidótörvények... ...Végül a falu is Ceausescu faluromboló politikájának áldozatául esett: elárasztották vízzel. Ennek a több évszázados történetnek a sokfelé ágazó szálait követheti az olvasó Szávai Gézának az identitásról szóló, vallomásos esszéregényében. A(z) Székely Jeruzsálem (Könyv) szerzője Szávai Géza.

A "csodálatos országokból" álló világ állapotát a huszadik század elejére annyira felforgatták a háborúk, forradalmak, világrengető eszmék, hogy Szávai Géza regényének hősei már "a lét boldog semlegességére" vágynak. A semlegesség fellegvárában, a csodálatos Svájcban, az úgyszintén csodálatos Transzilvániában, no meg a forradalmi Oroszországban, vagy a talányos Amerikában -szerte a világban- keresnek megoldást életükre. A női lét szabad kiteljesítésére törő Sophie M. groteszk anyasága, vonzó nőisége éppolyan talányos, mint a nők által "becsvágy nélküli férfiállatnak" tekintett -és csodálat- Henri Durand furcsa életérzékelése, vagy Kendy Joséphine élete és a pszichológiáról vallott elképzelései. Minden sors: sodró regény, melyeket sok dimenziójú regényköteggé sodor a szerzői invenció és a megvalósított szándék: CSODÁLATOS ORSZÁGOKBA HOZTALAK.