Publio Kiadó strana 13 z 32

Picinke, Rigóca, Gilince és Csirpi. Ugye, már sejtitek, milyen kismadarak erdei kalandjairól szól a mesekönyv? Mint a gyerekek általában, ők is csintalanok, kalandvágyók és szeleburdik. Ezért újabb és újabb váratlan helyzetbe keverednek, amelyekből a kilábaláshoz minden találékonyságukra és talpraesettségükre szükség van. Kis hőseink tulajdonságaiban minden olvasó ráismerhet gyerekkori barátainak jellemzőire, vagy éppen a sajátjára. A mesékhez egyedi kóddal LETÖLTHETŐ és KINYOMTATHATÓ MUNKAFÜZET tartozik, mely KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FELADATOKAT tartalmaz. A gyermekek könnyen azonosulnak a mese szereplőivel, mely motiválja őket a játékos, ISKOLÁRA ELŐKÉSZÍTŐ feladatok megoldásában.

Király Gábor Magyarország 108-szoros válogatott kapusa, 882 hivatalos mérkőzéssel a háta mögött. Tapasztalatait itthon, Angliában és Németországban szerezte. Gyermekkori álmát váltotta valóra azáltal, hogy elindította nemzetközi kapusiskoláját. Már pályája kezdetén tudatosan gyűjtötte és jegyzetelte mappájában az összes tanult és begyakorolt mozdulatsort, gyakorlatot, hogy aztán azokat egyszer továbbadhassa a tehetséges és fejlődni akaró fiataloknak. A Király Gábor Nemzetközi Kapusiskola egyedülálló képzést és lehetőséget biztosít a leendő kapusoknak, hiszen nem csak tudást és a szabadidő egyfajta eltöltését kínálja, hanem annál sokkal többet: – Lehetőséget, hogy a legjobbaktól tanulhassanak, – hogy amennyiben igazán tehetségesek, külföldön is érvényesülhessenek, – hogy egy nemzetközi kapus adatbank tagjává válhassanak azok, akik igénybe veszik a kapusiskola szolgáltatásait.

Válogatás Lena Belicosa a „Türelem” és „Szabadságélmény” témában kiírt pályázatán részt vett amatőr írók, költők, bloggerek alkotásaiból.

Egy fuvolaművész, aki messzire keveredik a művészet és a békesség világától. Belecsöppen egy háborúba, és egy olyan környezetbe, amit a háta közepére sem kíván. A fuvolát felcserélik a kardok, az együttérzést a varázslatok, a magányt a románc. A kezdeti harag átalakul; a kezdeti elutasítás kíváncsiságba fordul. A szerelemnek nem szab határt sem a kor, sem a korkülönbség.Ismeretlen számú ellenséggel kell felvenni a küzdelmet, miközben a sajátjaik közül sem számíthatnak mindenki támogatására. Akirának és Jaynek megrögzött szabályokat kell áttörnie. Felül kell írniuk a régmúlt hagyományait, és el kell rugaszkodniuk a makacs nézőpontoktól. Mindezt a siker érdekében.Vajon Akira tényleg képes lesz betölteni az őt megillető helyet, amit oly régóta várnak a vámpírok, vagy a vérvadak áldozatává válik minden és mindenki?

2014-ben a Földet ostrom alá vették a Strikerek. Európa eltörlődött a Föld színéről. Minden előjel nélkül támadtak és leigázták a bolygót. Jason Fall, aki több mint háromszáz évig volt az idegenek karmai között, úgy dönt, beáll a Flottához, hogy egyesítve erejüket, legyőzzék a Strikereket. De semmi sem fog olyan könnyedén működni, mint ahogyan azt ő elképzelte. Elveszített már mindent; vajon tud-e még ennél is többet veszíteni?

A csöndes perceket olykor átszőheti az a dilemma, hogy mit tehetnénk a jobb életért, az elviselhetőbb helyzetekért, a hétköznapok színét meghatározó, megélhetőbb pillanatokért. Elegendő-e a múltunkban vájkálnunk, hogy a hibás képletekre lelve, megkíséreljük azokat kijavítani? Kell-e matematikusnak vagy autószerelőnek lennünk ahhoz, hogy problémákat oldjunk meg? Vagy elég körbenéznünk és egy célravezetőnek tűnő mintát lemásolnunk, eljátszanunk, talán elhazudnunk?Eleve az bonyodalmat okozhat, hogy mikor kellenek a tettek, és mikor a szavak. Ha vannak is szavaink, tudunk bármi magyarázatot találni a történtekre? Nem lenne az csupán mese?A sokszorta hurkolt csomók kibogozására nem hivatott a szerző, viszont egyes csomópontok mellett nem tudott szó nélkül elmenni. Három szféra látszódik vegyülni vagy vívódni, ezek mentén haladhat az olvasó a közös nevezők felkutatásához. 

"Ahogy a regény elején elhangzik, egy részletes képet kapunk a 80-90-es évek hangulatáról, vagy legalábbis az akkori történések egy fontosabb részhalmazáról.A regény realisztikusan mutatja be, hogy a valamikori kárpótlást, hogyan éli meg egy kisebb közösség. Akit érdekel a korszak politikája, az akkori vidéki élet, a munkás hétköznapok, mindenképpen jó helyen jár, ha elolvassa Bazsa Rózsi visszaemlékezéseit.”Szigeti Kovács Viktor - szerkesztő

Egy verseskötet életünk útjáról, boldog, szomorú pillanatokról, emlékekről, jótanácsokról, amelyek minden ember életében felelevenednek a gyermekkortól egészen a felnőttkorig. Papp Ádám ismét egy utazásra hívja az olvasókat a negyedik kötetében, ahol minden egyes útszakaszban megtalálni egy-egy olyan kisebb-nagyobb gondolatot, amely néhol klasszikus, modern, nyers, vagy épp nemes, egyszerű megfogalmazásban mutatja meg, hogy bár minden embernek megvan a maga harca, mégis:„Úton lenni boldogság.”

Az első regényem, melyet egy Ibizán talált kincsesláda ihletett igen aktuális, hiszen 2012-ben játszódik, és sok olyan területre is kitér, ami napjainkban nagyon sok embert foglalkoztat. A regény fikció, de igyekeztem beleszőni sok üzenetet a ma emberének, magyaroknak, nem magyaroknak egyaránt. {MORE}A spanyol Es Vedra szikla gyomrában talált kincsesláda egy régi pergament is tartalmazott, melynek egy részét régi magyar rovásírással írták. Hét ember sorsa találkozik össze, akik több országból indulnak egy közös feladatra az inkák földjére 2012-ben. Két idősíkban indul a történet a kincsesláda körül, a XVI. század elején, amikor a kalózok elrejtik a kincseikkel együtt az érdekes ládikót, és 2012 nyarán, amikor a szabadságát a hajóján töltő spanyol mérnök és mennyasszonya megtalálják a kalózok kincsét és a különös dolgokat rejtő kincses ládát. Csatlakozik hozzájuk egy perui író és egy spanyol nyelvész, majd Spanyolország után Magyarországra, Törökországba, Olaszországba az Egyesült Államokba visznek a szálak. Magyar férfi fejti meg a régi dokumentum rovásírásos részét. Közötte és a perui író floridai unokája között szerelem szövődik, ők is csatlakoznak az expedícióhoz, a perui író fiával együtt. 2012 decemberében hét szereplő találkozik Ecuadorban, s együtt utaznak föld alatt és föld felett Peruba, hogy bevégezzék feladatukat. A Magyarországon kívül élők megismerhetik a magyarok őstörténetének egy változatát, mely sok magyarnak is új, hiszen a magyarok történelmét meghamisították. Tudomást szereznek Móricz János ecuadori kutatásairól is, és végig kíséri az eseményeket 2012. december 21. misztikus dátuma is.

Majdnem szerelem. Versek azoknak, akik találkoztak már a reménytelen szerelemmel vagy maguk mögött szeretnének hagyni egy olyan kapcsolatot, ami el sem kezdődhetett igazán.Hatala Csenge az Úton című könyvében többször is említést tesz egy plátói szerelemről, amin úgy próbált túllépni, hogy verseket írt. "Ez a találkozás olyan volumenű volt, hogy gyakorlatilag előidézte a lírai énemet. Az érzéseimet nem mondhattam ki, mert nem voltam olyan helyzetben. Ez lett a verseim mozgatórugója." - vallja a szerző, aki a költeményeket a Finálé című verseskötetében fűzte össze, amit most ekönyvként hoztunk el az olvasóknak. A Finálé tekinthető az Úton című kötet kiegészítésének is, de attól függetlenül is olvasható.   

Szabadnak születtünk, a világ mégis folyamatosan próbál helyettünk dönteni, megszabva, hol a helyünk, mire vagyunk képesek, mit érhetünk el az életben. Vajon fogantatásunk pillanatában eldől minden? Egy felsőbb erő dönt sorsunkról, hogy szegény vagy gazdag családban növünk fel, fehér vagy barna a bőrünk színe? Ennyi elég lenne ahhoz, hogy tudjuk, merre is visz az utunk? Lehet-e egyáltalán álmok és célok nélkül élni, hagyni, hogy fújjon a szél, amerre csak akar? Mások rabsága alatt megéri elsorvadni? Be kell érni azzal, amit az élet elénk dobott?  Az Összetörve történetében megismerhetünk egy szorgalmas, egyszerű fiatalembert, Horváth Krisztiánt, aki kisgyermekkora óta apja, Roland lehangoló, borúlátó szellemiségének árnyékában nevelkedik. Reményvesztett környezetben él egy olyan világban, melyben a bőrszín a nagy álmok útjában áll. Krisztián apja tiltakozása ellenére mégis eltökéli, kiváló ökölvívó válik belőle. A cél nem lehetetlen, Krisztián lelkesedése és tehetsége szárnyal, mígnem egy nap saját apja féltékenysége rabságba taszítja, álmai összetörnek. Búcsút mondhat a szépnek ígérkező karrierjének, és életében egy új fejezet kezdődik. Létezik kiút a sötétségből? Mennyi kínt visel el az emberi lélek? Te mit tennél meg az álmaidért?

Üdvözöllek,Kulcsár Tibor vagyok,a Kulcs-Soft alapítója és a Kulcsár Akadémia előadója.Két könyvet tartasz a kezedben. Az egyik, A világon élni csak hősként érdemes, mely azokat a gondolatokat tartalmazza, amelyek segítségével egy újpesti panelből a szoftvervilág csúcsára kerültem. A másik A Kulcs-Soft története. Ez a könyv lépésről lépésre mutatja be, hogyan építettem fel egy céget a semmiből, és milyen elvek tartják a piac élén, immár 35 éve.Remélem tálalsz a könyvekben legalább egy gondolatot, amely meghozza számodra is a sikert! Hiszen tudod, a sikernek nem titka van, a sikernek receptje van!Jó tanulást!Kulcsár Tibor

Szeretettel üdvözöllek kedves olvasó! Ha már eljutottál addig a pontig ,hogy elolvasd ezt a bevezetőt, akkor tudd, hogy okkal találtál rá, mert minden okkal történik. Talán éppen keresőben vagy és rengeteg kérdés merül fel benned azzal kapcsolatban, hogy milyen céllal születtél?Mi az életed értelme? Vagy úgy érzed, hogy a dolgaid nem jól alakulnak és nem érted az okát? Válaszokat keresel, de nem tudod hol keresd őket? Akkor ezt a könyvet neked ajánlom Kedves olvasó és a legőszintébb szándékkal remélem, hogy ez a történet elvezet téged a saját utazásodra és az abból következő konklúzióhoz és felfedezed a benned rejlő hatalmas erőt ,amit a Teremtő neked ajándékozott mielőtt megszülettél.   “Ma bármerre járok is békés ,szeretettel és örömmel teli világot teremtek magam körül” /Sadhguru/

„… Maga Szabó Zoltán egy Észak-magyarországi falu szociális anatómiájával (A tardi helyzet) tette le a garast, majd a „Palóctáj” átfogóbb szociográfiájával folytatta tényirodalmi munkásságát. Ám a Cifra nyomorúságban, sajnálatunkra, nem találkozunk a Parád melletti (vagy inkább mögötti) zsákfalu, Bodony említésével. De talán nem is kell sajnálnunk, hiszen napjaink szociográfusa (éledezne a műfaj?) nem kényszerül ismétlésekre a múltat illetően. Igaz, nem is elsősorban a múlt érdekli, hanem a „süllyedő” falu jelene - és legalább ennyire: jövője. Hisz maga is e falu szülötte, és a látlelet megírásakor lakója is. De nem csak lakója, hanem elszivárgó értelmiségének képviselője is (maga is az „elszivárgás” állapotában).{MORE}Nem csinál titkot érintettségéből. Sőt munkájának gerincvonalába helyezi saját dilemmáját: „menni vagy maradni?” Ez a tépelődés mintegy logikai váza a fölsorakoztatott tényeknek, melyeknek egyik része azt látszik bizonyítani, hogy érdemes (lenne) itt maradni és kreatív gondolkodású értelmiségiként érdemlegesen hozzájárulni a falu boldogulásához - mindazon tények ellenében, amelyek azt sejtetik, hogy a jelenlegi világgazdasági áramlatokkal szemben a ma élő felnőtt nemzedéknek kevés az esélye kivárni az adott kistérség ökológiai szempontú felértékelődését. Ám az írást. melynek szövetében ugyan sajátosan keverednek a vallomásosságból eredő egyértelműen irodalmi elemek a gyakorlati tervező-szervező mindenes szakmai nyelvezetével - mindenképpen fölértékeli, hogy „a bodonyi helyzet” nem csupán az adott, éppen ilyen nevű Heves megyei falura jellemző.

Kérdések, amelyekért mi felelünkMindenki hazudik magának? – teszi fel a kérdést a szerző kötetének előszavában. A könyvet olvasva hamar ráébredünk, nem a válasz itt a lényeg, hiszen azzal mindenki tisztában van, aki nem hazudik (mindig) magának. A nézőpont a HOGYAN-ra koncentrál, az igazi kérdés pedig a MIÉRT.  „(…) a nagyi imádott öltözködni, divattervező akart lenni, hogy aztán végül egész életében titkárnőként gürizzen. #lifesucks.”-olvasható a kötetnyitó Hessteg című novellában.  Félmondatba sűrítve egy egész élet csalódása. Mi hiányzik ahhoz, hogy valóra váltsa álmait, sikerüljön beváltani önmagának tett ígéreteit, és meg tudjon felelni saját elvárásainak egy európai, 21. századi nő? Milyen okok következtében csúsznak bele a hétköznapok a némaságig elhallgatott, elfojtott elégedetlenségbe és boldogtalanságba? Túl sokat vár el magától az ember? Túl komolyan vesszük magunkat? Vagy épp ellenkezőleg? Mások tökéletesnek hitt életét nézegetjük az Instagramon, bárkivel azonnal kapcsolatba léphetünk az interneten, és magunk köré is könnyedén felépíthetünk egy álomszerűen tökéletes kulisszát, amelynek középpontjában örökké fiatal, mosolygós arcképünk virít. Hogyan alakítja személyiségünket az az identitás, amit magunkról építünk fel az online térben, és milyen mentális elváltozásokat okoznak azok az igények, amelyeknek, úgy érezzük, meg kell felelnünk?  Ezeket a kérdéseket feszegeti az író debütáló kötetében, de a válaszokat nekünk kell kimondanunk. Manger Adrienn történeteiben mind benne vagyunk. Az elhanyagolt gyerek, csalódott szerető, szorongó apa, anya, de még a magányos, alkoholista öreg néni is mi vagyunk. Az emberi sorsok narrátora pedig kimagasló nyelvi és tartalmi érettségről ad számot. Tallér Edina 

Az életünket gyökeresen megváltoztató eseményeket érzelmek széles skálája kíséri. Ezek az időszakok enyhén szólva is nehezek és kellemetlenek lehetnek. Végső soron mégis így működik az élet; így szerzünk tudást és tapasztalatot a létért folytatott küzdelemben. A metanoia ezen folyamat görög elnevezése. A hellenisztikus görög nyelvben, a lehetőségek istenét Kairoszt, mindig szorosan követi Metanoia. Első hallásra Metanoia egy komor bűntudattól vergődő alaknak, a megbánás megtestesítőjének tűnhet. Pedig a metanoia, mint fogalom sokkal többet jelent a puszta önsajnálatnál. Kairosz és Metanoia kapcsolata retorikai fordulatként, az önfejlesztés és a tanulás módszereként is értelmezhető; amely a tapasztalás útján elősegíti a rugalmasabb alkalmazkodást az egyén meggyőződésében bekövetkező változásokhoz. Jelen könyv az ilyen változások költői adaptációja.Life-altering events are accompanied by a wide range of unpleasant emotions. To put it mildly, these periods may be difficult and unpleasant. Yet in the end, this is how life functions and how we gain knowledge and experience in the struggle for existence. Metanoia is the Greek name for this procedure. As Kairos, the god of opportunity, passes by in Hellenistic Greek, Metanoia is left in his wake. At first look, Metanoia seems to be the epitome of regret—a somber figure writhing in guilt. Yet, metanoia is a notion that encompasses more than just regret. The relationship between Kairos and Metanoia may manifest as a method of self-improvement, a teaching aid, and a rhetorical strategy. Kairos and Metanoia foster both significant and subtle changes in belief that might increase one's knowledge and foster more sympathetic reactions. This book is a poetic adaptation of such changes.