Publio Kiadó strana 14 z 32

Szegedi Antal vagyok 60 éves.2023. igen szomorú időszakot hozott az életembe. Nyáron teljesen kétségbe estem, csak egy utat láttam, a rosszat, de segítségre leltem.Valamitől késztetve versben köszöntem meg, úgy jöttem el.Aztán jöttek a gondolatok, le kellett írnom, mi bánt, mi van bennem, mit érzek. Ez megnyugtat. Örömöm lelem benne, bajtársaimat is megérinti. Hátha mást is elér. Kicsit másként látja, milyen, mikor az ember egyedül marad a nehéz napokon. Csak egy mosoly, egy szó… hidd el, számodra is meg nyugtató, nemcsak annak, akinek adod.Ki e könyvet kezedbe veszed, szavakat olvashatsz. Ha nem érzel semmit, csak látod, azok is maradnak. Ez mind őszinte vágy, történet, az élet szülte őket!A bajban szerzett barátság olyan mint egy gyertya,fényt áraszt.Lehet néha halványan pislog,de ott van, ha kell feléled, eljön érted, sötétségből kezedet fogva kivezet.Ne hagyd veszni túl értékes, vigyázzad nehéz ilyet lelni!

Érdekes, milyen körülmények között készült ennek a könyvnek a főszereplőjéről, Gabkáról az első könyv. Én riporterként már a '80-as években rengeteg témával foglalkoztam, de abban az időben szó nem lehetett arról, hogy a drogról készítsek dokumentumműsort a rádióba vagy írjak riportot valahova, mondjuk az Új Tükörbe. A Kádár-rendszer mottója ismerős:,,Amiről nem beszélünk, az nincs." Aztán találkoztam Gabkával, aki a halál helyett az életet választva már jó ideje a,,tiszta" életet élte. Elkezdtünk beszélgetni, Éva, az akkori titkárnőm legépelte a hangfelvételeket, de én akkor éppen egy depressziós időszakomat éltem. Azért mégiscsak vicces, hogy úgy ír valaki könyvet a függőségről, hogy maga is lelkileg beteg. Egyszerűen nem volt erőm, türelmem rendbe tenni a szöveget, ezért hívtam segítségül Fencsik Tamást, aztán összeszedtem magam, és a korrektúrázott szöveget megszerkesztettem, így készült el a könyv. Aztán eltelt több mint tíz év, Gabka jelentkezett, hogy elmesélje, mennyi minden történt vele. Svájcban él, csodák csodájára gyermeke született, és elég tanulságos, milyen utat járt be az első könyvünk óta, hát miért ne írnánk egy másodikat? Nekiültünk, megírtuk.

"A szitakötők hangtalanul suhantak az éjszakában. A kis csapat a ködfoltoktól csak időnként pillanthatta meg, az újra és újra előtűnő hold fényében az alattuk elsuhanó fákat. - Közeledünk a Siklóerődhöz! - üzente gondolatban az első óriás szitakötő Max tábornoknak, aki némelyest megnyugodott, hogy nemsokára biztonságban tudhatja társait." Zigzi egy bohó gyíkfiú, aki a barátjával, Brankóval a tanulás mellett egyszerűen csak élvezni akarja az életet. A békés hétköznapok azonban egy csapásra megváltoznak, amikor a falu vezetője megbízza őket, hogy derítsék fel a gyíknemzettséget fenyegető rejtélyeket: Miért apadt el az erdőt és az élőlényeket tápláló Éjpatak? Kik lehetnek a környéket meghódító titokzatos állatok? Miért nem segít a közelgő háborúban a sikló király, és mi köze van az egészhez a varangyok vezérének? A fiúk fordulatokkal és veszélyekkel teli kalandokon keresztül jönnek rá fokozatosan a válaszokra, miközben számos barátot szereznek. Útjuk során testközelből tapasztalhatják meg a jó és a rossz küzdelmét. Zigzi történetével egy olyan világot és történetet szerettem volna megteremteni, amit nem csak a gyerekek, de a szülők is élvezettel hallgatnak vagy olvasnak, és az izgalmak átélésén túl tanulhatnak a barátságról, kitartásról és az önfeláldozásról is.

Csenger Anita Budapesten él és büszke szingliként tengeti a napjait. A munkamániás lány minden közeledő férfit elutasít egy korábbi csalódás miatt. Úgy gondolja, neki jó így, ám a sors másként határoz. Nyár vége felé hazalátogat vidéken élő szüleihez, ahol az élet az útjába sodorja a helyi borászt, Bercsényi Bálintot. Anita megpróbálja elhessegetni újdonsült udvarlóját, de a férfinak megtetszik a konok lány, és mindent elkövet, hogy meghódítsa. Vajon Anita el tudja engedni a múltat, amit a felbukkanó exbarátja ismét a felszínre hoz? Bálint igyekezete hiábavaló lenne? Anita nem tudja tovább hitegetni magát, és talán nem is akarja. Lelkében egymásnak feszül a szerelem érzése a csalódástól való félelemmel. Újra meg kell tanulnia bízni és hinni egy másik emberben.

A kötetben szereplő novellák kivezetnek a mindennapok fogaskerekei közül. Lágyan, finoman teszik ezt: néha a könnyed egyszerűség, máskor az őszinte tökéletlenség vagy éppen a szokatlan megoldások által visznek el oda, ahol nem kell mindent érteni, valamit elég csak érezni. Egy időlopás miatt körözött anyuka, egy mániákusan leselkedő lány, egy kávéházban praktizáló ügyvéd, egy titokzatos úrhölgynek címzett levél, egy telefongyári öltöző rejtelmei, egy titkos randevú leleplezése és megannyi kaland még gyermekekkel és gyermeklelkű felnőttekkel a mindennapi pihenőidőre. "Nézem anyát, lányát, és közben arra gondolok, hogyan telnek az évek, hogyan merevednek a mozdulatok, hogyan szürkülnek és szűkülnek a vágyott világok... Keményít az élet, de közben lágyít is, hiszen reményt és csodákat is ad nap mint nap. Néha ugyan szorongat bennünket, máskor azonban, ha megnyitjuk szívünket, színesít, lágyan ringat, és az álmokat valósággá varázsolja..."

Egy világjárvány közepén nem egyszerű a randizás, a huszonhat éves Fazekas Annamária azonban mégis rákényszerült erre, amikor a párja tíz év után elhagyta. Nem volt egyszerű feldolgoznia a szakítást, de miután összeszedte magát, 2021 nyarán regisztrált a Tinderre, és már kereshette is az igazit. Persze nem csak onnan talált magának pasikat, néha az élet sodort elé régi ismerősöket... "Összesen tizenegy (plusz egy, de ezt később megmagyarázom) férfival volt kapcsolatom, azaz találkoztam személyesen. Ezek között voltak jó és rossz élmények, pár pasival le is feküdtem, mert hát szeretem a jó szexet, modern nő vagyok, nem kötelező szűzen férjhez mennem. Ugyan a kellemetlen emlékeket szívesen kitörölném, viszont utólag nézve ezek is mind szükségesek voltak ahhoz, hogy a nyár végére ismét megtaláljam a boldogságot." A regény a Forró nyár: Szexmaraton a német tengerpartnál című pornóponyva folytatása, új főszereplővel, de a testi együttlétek megszokott, oldalakon átívelő leírásaival.

A szitakötők hangtalanul suhantak az éjszakában. A kis csapat a ködfoltoktól csak időnként pillanthatta meg, az újra és újra előtűnő hold fényében az alattuk elsuhanó fákat. – Közeledünk a Siklóerődhöz! – üzente gondolatban az első óriás szitakötő Max tábornoknak, aki némelyest megnyugodott, hogy nemsokára biztonságban tudhatja társait.”   Zigzi egy bohó gyíkfiú, aki a barátjával, Brankóval a tanulás mellett egyszerűen csak élvezni akarja az életet. A békés hétköznapok azonban egy csapásra megváltoznak, amikor a falu vezetője megbízza őket, hogy derítsék fel a gyíknemzettséget fenyegető rejtélyeket: Miért apadt el az erdőt és az élőlényeket tápláló Éjpatak? Kik lehetnek a környéket meghódító titokzatos állatok? Miért nem segít a közelgő háborúban a sikló király, és mi köze van az egészhez a varangyok vezérének?   A fiúk fordulatokkal és veszélyekkel teli kalandokon keresztül jönnek rá fokozatosan a válaszokra, miközben számos barátot szereznek. Útjuk során testközelből tapasztalhatják meg a jó és a rossz küzdelmét.  Zigzi történetével egy olyan világot és történetet szerettem volna megteremteni, amit nem csak a gyerekek, de a szülők is élvezettel hallgatnak vagy olvasnak, és az izgalmak átélésén túl tanulhatnak a barátságról, kitartásról és az önfeláldozásról is.  

Egy mentálisan egészséges ember nem kínoz és nem bánt másokat! Általában a megkínzottakból lesznek a későbbiekben a kínzók.Senki nem születik úgy, hogy kínozni fogja a családtagjait, gyermekét, ám ha saját maga átéli ezt, komoly az esélye, hogy ismételni is fogja.Tévedés azt hinni, hogy a rossz anyagi helyzetű és szociális státuszú családoknál van ilyen; EU szintű tapasztalat, hogy nem kizárólag a lecsúszott család a színtere.Hazánkban még mindig él sajnos az ’ami a családban történik, maradjon a családban’ közfelfogás, miszerint mindez magánügy, a család belső ügye.Sajnos az sem ritka, hogy amikor segítséget kér valaki a családból vagy épp a hatóságoktól, a sértettet hibáztatják.A közreműködő hatósági szakemberek burkoltan ugyan, de sokszor éreztetik, hogy az áldozat hibájának tartják a bekövetkezett erőszakot, így aztán a sértettek, akár a gyermek is, végül a hatóságoktól is félnek. A gyermekjogok elismertsége és kultúrája hiányos, a megalázott helyzetbe jutottak nem kapnak biztatást. További problémák forrása a mindig hosszan elhúzódó büntetőeljárás: a sértetteteket újra és újra kihallgatják, mindegyre a bántalmazott lélek érzékenysége iránti hozzá nem értéssel. Nem járnak jobban az elkövetők sem; egyik oldal sem kap semmilyen mentális segítséget, sokkal inkább atrocitás éri őket...Az erőszak eszkalációja:– a folyamat mindig előrehalad, az erőszak szétterül, valamint fokozódik, különösen, hogy senki (ismerős, szomszéd, hatóság) nem reagál, nem mond „állj!-t”,– igazolódik a módszer, a sértett közben leépül, idegileg kikészül, pl. alkoholistává válik. Évente több ezer nő veszíti el születendő gyermekét, negyedüket a várandósság alatt is bántalmazzák. Minden negyedik elvált nővel előfordult, hogy korábbi férje a házasságuk során megerőszakolta, és minden tizedik nőt és gyermekét bántalmazzák családon belül.

A halál csupán egy másik kapu…   György harmincévesen átlagos, ám annál boldogabb életet él. Mindene megvan: egy jól fizető mérnöki állás, egy gyönyörű nyomozó feleség, Emma, és egy elragadó, kisgyermek, Tomika. Az élet a szokott mederben folyik, míg egy nap György szörnyű dologra ér haza: holtan találja feleségét és kisfiát. Haláluk után az alkoholba menekül, de egy nap véletlenül rálel családja gyilkosára, aki őt is kivégzi, az élete azonban nem áll meg. Ébredése után Györgyöt egy hallhatatlan lény, Alainär egy addig ismeretlen, csodálatos, az emberiséget segítő társaságba, az Asszaszin Angyalok világába kalauzolja. Belépve közéjük György új, természetfeletti Tudásokra tesz szert, amelyeket nemcsak az emberiség szolgálatára használ, hanem egyben gyilkosa után is ered. Küldetései során megismeri az emberiség, a világ, ám közben önmaga sötét oldalát is. Több angyali elvet is megszeg, de ami a legijesztőbb számára, hogy saját elveiben sem megingathatatlan. - és ezt mintha az Asszaszin világban sem nézné mindenki rossz szemmel. Vajon meddig megy el György saját és családja gyilkosának felkutatásában? Meddig képes elviselni az angyali létet? Ki valójában a vadász és ki az áldozat?  

E könyv szerzője számomra egy nagyon érdekes és szívemhez közeli téma dallamait pengeti meg kivételes hangszerelésű írói hárfáján.Az ember legszebb és legfontosabb értékeit hozza közel a szívünkhöz; a szeretet mindent túlélő csodáját, hiszen ki ne értené, hogy a szeretet a világmindenség mozgatórugója.Az itt olvasott történetek szeretettel, melegséggel járják át az olvasó lelkét és azzal a jóleső érzéssel teszi le a könyvet, hogy igen, ezt érdemes volt elolvasni!Én, amikor elolvastam a novellákat, Vörösmarty Mihály közismert versének záró sorai jutottak eszembe, mert úgy éreztem, hogy illik rá:“Köszönjük élet áldomásidat, ez jó mulatság férfi munka volt!”John BordasTexas, USA

Mit adtak nekem a gyógynövények?Egy szebb életet.Lassan 80 éves leszek, és naponta kisétálok a mezőre. Ha nem tudok kimenni, hiányzika pacsirták csicsergése, a szellő lágysága, a fények, a levegő zizegése.Valami csoda van a tájban, nem tudom megunni. Míg sétálok, nézem a virágokat, feltöltia lelkem, szinte lebegek. Kezem végigsimítja a katángkórót, a kígyósziszt, elmúlik minden fáradtságom, órákig tudok bóklászni. Ezekben a kis növényekben csodálatos erő rejlik.Igen, van bennük sok minden, a tudomány megmagyarázza: szerves savak, antioxidánsok, vitaminok stb. De mellettük az igazi hatóerő: az energiájuk.Míg növekednek a szabad ég alatt, rengeteg erőt gyűjtenek össze a napfény segítségével.Hatásuk nem csak a gyógyító hatás, de megemelik testünk rezgését, energiát adnak.Ennek köszönhetem, hogy idősebb korom ellenére – egy vérnyomás-csökkentőt kivéve – nem szedek gyógyszert. Nincs koleszterincsökkentő, vérhígító, gyomorsav-csökkentő, vízhajtó, allergiaellenes, nyugtató gyógyszerem. A napjaimat nem az orvosi rendelőben töltöm, sorstársakkal bőségesen kitárgyalva, hogy melyik gyógyszernek mi a mellékhatása, és arra mit szedek, nincs vesekövem, epekövem, tudok enni bármit – bár alaposan megválasztom, hogy mit egyek. Persze kisebb bajok engem sem kerülnek el, de a gyógynövények segítségével meg tudom oldani. Van körömvirág krémem és orbáncfű olajam, ha bőrproblémám lenne. Tudom, mi kell gyomorfájdalomra, vagy ha enyhe megfázás kerülget. Az ízületeim nekem is szoktak fájni, van rá jó teakeverékem. A kertemben bőségesen terem a csalán, apróbojtorján, körömvirág, galajok, gyermekláncfű. A főzéshez innen hozom a fűszereket: bazsalikom, menta, oregánó. Van citromfű és levendula, hogy könnyítse az elalvást.Nem fogok én sem örökké élni, de amíg élek, szeretnék szellemileg, fizikailag aktív lenni,és nem olyan valaki, akit a családjának kell istápolni. Az élet néha nekem is ad nagy pofonokat, olyankor beleszédülök: most hogyan tovább, velem mi lesz? De még egyszer sem vettem be nyugtatót, antidepresszánst.Kimentem a Medvesre, egy jó nagyot jártam. Talán a természet közelsége, a táj kisugárzása okozta, hogy a túra végére oldódott a feszültségem, a rosszkedvem, és a megoldásis kezdett kirajzolódni. Csak egy egyszerű ember vagyok, aki megérezte a természet erejét.

Egy alföldi kis iskola 7. osztályában véget ért a tanév. Haraszti Gábor osztályfőnöke, akit a diákok Karónak becéztek, és testnevelés tanára, Nyilas tanár úr nyári túratábort szerveztek. A gyerekek nagy izgalommal várták a tábor kezdetét, mely számos különleges kalandot rejtett az elejétől fogva. Megjárták a mélységet: a Baradla barlangrendszerében és a Damasa-szakadékban, a magasságot: az Upponyi-hegység szikláin. A kis főszereplőnk lelke is megjárta a mélységet és a magasságot: amíg Eszterhez egyre közelebb hozta őt a sors, eközben majdnem elvesztette édesapját. Az első részben, a kis kirándulók eljutottak Aggtelektől Upponyig. Eközben Gábor gondolatait érthetően, sokszor kötötték le az édesapjával történtek, míg Eszter kacérkodása furcsa érzésekkel töltötte el, és bizonytalanul cikáztak érzései, amikor a lányra nézett. Helyzetét tovább nehezítette az összefejelés, amelynek következtében Esztert kórházba kellett szállítani… A második rész végére, a rejtélyekre is fény derül, de addig még sok-sok nagyon izgalmas kalandot kell átélnie Gábornak és társainak. Kérem, tartsatok velük a túra hátralévő részén is, és ha kedvet kaptatok, keressétek fel a regényben előforduló varázslatos helyszíneket. Jó képzeletbeli és valóságos túrázást, szórakozást kívánok minden kedves Olvasómnak, Karóval, Nyíllal és a többiekkel!  A szerző:Remeczki Imre 

Hogyan változtasd meg a múltat?   Te is szeretted volna már? Egy elhibázott döntést, egy meggondolatlan bántó mondatot, vagy épp egy hirtelen elcsattant pofont végképp kitörölni az életedből? Hibák, tévedések, megbánt tettek. Érzések, melyek örökké tépik a szívünket. Gyötri a lelkünket a bizonytalanságba taszító megválaszolatlan kérdés: mi lett volna, ha…?   Egy izgalmas, több történeti szálon futó fiktív történetbe tekinthetünk be ezt a könyvet olvasva.   Miként alakul át társadalmunk, ha egy félresikerült katonai kísérlet miatt többé már nem látunk színeket? Mit kezdhet a helyzet megoldásán dolgozó tudós azzal a lánya elvesztése miatt depressziós férfival, akiről kiderül, nemcsak, hogy színesben álmodik arról az időszakról, amikor a lánya még élt, de a múltról vízionált álmaiban tett módosításokkal képes megváltoztatni a jelent is?   Ha kedveled a váratlan fordulatokkal teli, dinamikusan fejlődő, rejtélyekkel fűszerezett izgalmas történeteket, akkor ez a Te könyved!

Ki ne akarna repülni a Főnix madárral, vagy állni egy színes őszi erdőben, a tó partján? Vagy sétálni egy forgalmas városban, esetleg várakozni egy vasútállomáson anya és lányával? Ez mind egy egy vers, mely megmozgatja képzeleted, utat nyit a gondolatoknak, és végre időt ad a benned lapuló érzelmek feltárására. Fűszerezve az élet szeretetével, a természet tiszteletével, és némi borssal, azaz társadalom kritikával. Mindebből a mixből összeállt ez a verses kötet, mely hű társad lehet otthonodban, vagy azon kívül, utazáshoz, kiránduláshoz, várakozáshoz. Szolgáljon téged kedves Olvasó. Fogadd szeretettel!

Egy világjárvány közepén nem egyszerű a randizás, a huszonhat éves Fazekas Annamária azonban mégis rákényszerült erre, amikor a párja tíz év után elhagyta. Nem volt egyszerű feldolgoznia a szakítást, de miután összeszedte magát, 2021 nyarán regisztrált a Tinderre, és már kereshette is az igazit. Persze nem csak onnan talált magának pasikat, néha az élet sodort elé régi ismerősöket…„Összesen tizenegy (plusz egy, de ezt később megmagyarázom) férfival volt kapcsolatom, azaz találkoztam személyesen. Ezek között voltak jó és rossz élmények, pár pasival le is feküdtem, mert hát szeretem a jó szexet, modern nő vagyok, nem kötelező szűzen férjhez mennem. Ugyan a kellemetlen emlékeket szívesen kitörölném, viszont utólag nézve ezek is mind szükségesek voltak ahhoz, hogy a nyár végére ismét megtaláljam a boldogságot.” A regény a Forró nyár: Szexmaraton a német tengerpartnál című pornóponyva folytatása, új főszereplővel, de a testi együttlétek megszokott, oldalakon átívelő leírásaival.

A kötetben szereplo? novellák kivezetnek a mindennapok fogaskerekei közül. Lágyan, finoman teszik ezt: néha a könnyed egyszeru?ség, máskor az o?szinte tökéletlenség vagy éppen a szokatlan megoldások által visznek el oda, ahol nem kell mindent érteni, valamit elég csak érezni. Egy ido?lopás miatt körözött anyuka, egy mániákusan leselkedo? lány, egy kávéházban praktizáló ügyvéd, egy titokzatos úrhölgynek címzett levél, egy telefongyári öltözo? rejtelmei, egy titkos randevú leleplezése és megannyi kaland még gyermekekkel és gyermeklelku? felno?ttekkel a mindennapi piheno?ido?re. „Nézem anyát, lányát, és közben arra gondolok, hogyan telnek az évek, hogyan merevednek a mozdulatok, hogyan szürkülnek és szu?külnek a vágyott világok... Keményít az élet, de közben lágyít is, hiszen reményt és csodákat is ad nap mint nap. Néha ugyan szorongat bennünket, máskor azonban, ha megnyitjuk szívünket, színesít, lágyan ringat, és az álmokat valósággá varázsolja...”