Publio Kiadó strana 5 z 32

Mi marad az emberből, ha elengedve a korábbi generációktól átvett terheket lecsupaszítja magát? Tamara éjjel a tudatalattijából fel­törő bűntudattal küzd, nappal pedig a közösségi média fényezett világában botladozik. Tudjuk, hogy mama szeret, csak ne tenne ez ekkora terhet ránk. A világ nem más, mint a kívánt látszat, amit igenis fenn kell tartani. Halk erőszak és hangos udvariaskodás, ez az alapja mindennek. A történet a középosztály díszletei mögül néz szembe önáltatásainkkal: lopott eprekkel, megmagyarázható bű­nökk­­el, fel nem vállalt döntésekkel és a "rend" áráról szóló vitákkal. Fanyar humorú, pengeéles próza egy nőről, aki nap mint nap küzd, hogy elhitesse magával, minden rendben van - míg a fényes felület alatt megmozdul a víz. Liza, mintha Tamara nem kívánt lelkiismerete lenne próbál életben maradni. A létezés lehetne könnyed is, ha az ember végre igent mondana a hazugságoknak. De amíg megkóstolhatjuk anyánk paradicsomos káposztafőzelékét fasírttal, addig megfeszíthetjük magunkban a vélt valóság tartóköteleit.

Elveszett boldogság?   Kétségek közt bolyongó lélek?  Eli könyve belső zarándoklat a sötétségtől a fény felé. Több mint húsz év személyes tapasztalata, önmegfigyelése és küzdelme szólal meg benne: Erdélytől Svédországon át Magyarországig tartó út, amely végül befelé fordul. A szerző őszintén ír a zajos elme csapdáiról, a kétség és a hiány érzéséről, és arról, hogyan születik meg a csend – a tudatosság tere –, ahol a szeretet nem cél, hanem a természetünk. A könyv nem instant megváltást kínál, hanem tiszta iránytűt: hogyan engedd el a ragaszkodást, hogyan békülj ki a múltaddal, miként egyensúlyozz szív és elme között, hogy a jelen több legyen egy pillanatnál,  maga az élet.  Ha érzed a belső hívást, és mersz a tükörbe nézni, ez a könyv hazakísér önmagadhoz.

Fáj, hogy nem szeretnek Fáj, hogy elhagynak Fáj, hogy semmibe lesz minden Fáj, hogy egyedül vagyok Fáj, hogy semmi nem változik Fáj, hogy szét esek Fáj, hogy egyben vagyok Fáj, ha lélegzem, de nem tudok megfulladni Mert fáj Minden porcikám zsibbad és ernyed Csak fáj léteznem  -magócsi szonja

Létezik egy név, amelyet csak suttogva mernek kiejteni a világ peremén: Shryptán. Egy ősi, fényből és árnyból született lény, ki halhatatlanságra vágyakozik – vagy csupán egy legenda lenne, amely túlélte a történelem omladozó falait?  A hatalomra áhítozók, a szüntelen csatározásaik során, egy elhallgatott múltban rejtőzködő teremtmény után kutakodnak. Egy eltitkolt ősi faj, a halhatatlan Xandafok után. Akik a civilizációnk hajnalától léteznek, s befolyással bírnak ránk, ahogy a jövőnkre is. A nyomok egy elfeledett civilizáció romjaihoz, titkos és eltorzult emlékekhez vezetnek. Egy sejtelmes világ, ahol a technológia és a hit, a tudomány és az emlékezet határmezsgyéjén zajlik a harc az igazságért – és azokért, akik még emlékeznek a fényre. Egy világ, ahol a tudás veszélyes lehet, a kérdés pedig néha többet jelent, mint a válasz. A Xandafok legendája évszázadok óta feledésbe merült, de újra felbukkan: apró nyomokban, sugdolózó félmondatokban, és egy nép kollektív emlékezetének réseiben.  A Shryptán nyomában egy atmoszférikus, belső utazással átszőtt sci-fi történet: rejtélyekkel, emléktöredékekkel és kérdésekkel, amelyek nemcsak a világot, de önmagunkat is új megvilágításba helyezhetik.

Egy romantikus történet a nevetésről, a könnyekről és a hétköznapi csodákról. Karolina nem számított rá, hogy egy gyerekkori barátság egyszer csak mindent megváltoztat. Zalán, a mindig pimasz, de végtelenül gondoskodó srác az évek alatt valahogy észrevétlenül lopta be magát a szívébe, és mire észbe kapott, már elképzelhetetlenné váltak a napok nélküle. A történetük tele van bohó pillanatokkal, hajnali palacsinta sütésekkel, habos konyhai csatákkal és olyan csókokkal, amik után a világ megszűnik létezni. De ahogy az élet halad előre, Karolinának és Zalánnak is döntéseket kell hozniuk: kiállnak egymás mellett akkor is, ha nehezebb időszak jön, vagy visszalépnek, mielőtt túl mélyre zuhannának? Ez a könyv egy őszinte, érzelmekkel teli utazás a fiatal felnőtté válás, a szerelem és az önmagunk megtalálásának útján. Egy történet arról, hogy néha a legnagyobb biztonság ott van, ahol a legkevésbé számítanánk rá – valakinek a karjában, aki mindig megvár.

Az Antiversek nem mindennapi körmölvénygyűjtemény: ellenverskötet. Ez egy fejbe csapott reggel, egy hangos gondolat a villamoson, egy halk fájdalom az éjszaka közepén. Szembe megy a megszokottakkal: formai kötöttségekkel, társadalmi elvárásokkal, önáltatással.   Ez a líralista nem udvarias. De nem is akar az lenni. Inkább kérdez, mint állít, inkább láttat, mint ámít. Néha megnevettet, néha gyomorszájon vág, néha vigasztal. Ezek a szövegek nem szépítik a valóságot – szétcincálják, majd újjáépítik.  Néha rímben, néha rímtelenül; de mindig igazán.    A szerző hol lágy iróniával, hol brutális őszinteséggel szedi ízekre a közösség álságait és az önismeret paradoxonjait. Ír szerelemről, családról, halálról, hatalomról – és arról, hogy egyáltalán mi a fenét kezdjünk magunkkal ebben a zűrzavaros világban. Verseiben ott dobban a modern világ ritmusa, ott vibrál a társadalmi feszültség, és ott suttog a legbensőbb magány hangja.   Az Antiversek olyan tükröt tart elénk, amely nem torzít, mégis kényelmetlenül őszinte – de pont ezért válik fontossá. Mert az antiversek nem félnek kérdezni. És sajátos választ adni sem.

Volt egyszer egy anya, aki esténként saját meséket szőtt a kisfiának – olyat, ami segített eligazodni a mindennapok apró/nagy dilemmái között. Azóta a kisfiú már maga is apa lett, és most ő mesél tovább a kislányának – de már az erdő lakóiról. Erdős Renáta könyve nemcsak a gyerekeket szólítja meg, hanem a szülőket is: azokat, akik keresik a közös beszélgetések kulcsát, és hisznek abban, hogy a mese nemcsak esti rutin, hanem lelki híd kicsik és nagyok között. A történetek kedves erdei szereplői – Süni, Mackó, a hercegnő és társaik – humorral és szeretettel, őszinte helyzetekben tanítanak türelemről, vágyakról, bocsánatkérésről és újrakezdésről. A mesék végén, a szülőknek szóló, rövid coach-szemléletű útmutató segíti a közös gondolkodást és beszélgetést.

Napóleon 1769. augusztus 15-én született a korzikai Ajaccióban. Tulajdonképpen egy senki volt: a korzikai középnemesi család szülötte iszonyatos szegénységben élt, neki kellett eltartania családját, magának is alig bírt csizmát venni. Ehhez képest később a birodalma nagyobb lett, mint Nagy Károlyé volt; ő maga több csatát vívott, mint Julius Caesar, Nagy Sándor és Hannibál együttvéve (60-at), ráadásul mindig túlerő ellenében. Háborúit védekezési vagy megelőzési céllal kezdte, többször használta fel az „álbékéket” is eszközként. Fulton gőzhajóját ugyan elutasította (1807), viszont egy csatában alkalmazta a Montgolfier fivérek léghajóját. Az első konzervek is az ő hadjáratai alatt jelentek meg, ezeket azonban ólommal zárták le, így mérgezőek voltak, úgyhogy belehaltak, akik ilyet ettek.” Ilyen és ehhez hasonló leírásokkal és érdekességgel találkozhatunk Dr. Khern Attila könyvében, aki az eredeti kéziratot tanításhoz használta fel. Ugyan Khern Attila 2016-ban meghalt az eredeti példányt középső lánya kezdte használni történelmi tanulmányai során. A könyv nagy népszerűségnek örvendett az egyetemi hallgatók között, akik nem száraz tényekre, hanem humoros megfogalmazásra és rengeteg érdekes történetre leltek a könyvben.  

A Kukutyin dalnokának versei különös utazásra hív: a magyar táj, a népi emlékezet és a belső, kozmikus világok határvidékére. Gregor Vancor költészete egyszerre merít falusi templomok csendjéből, elfeledett várak legendáiból és a csillagok felé forduló emberi lélek kérdéseiből. Ezek a versek dalok: emlékezésről, hitről, szeretetről és az úton levésről szólnak.A kötet lapjain vándorok, hősök, elfeledett népek és benső monológok találkoznak. A múlt történetei és a képzelet világa nem elválik egymástól, hanem egymásba fonódik, miközben végig jelen van az emberi jóságba és a remény újjászületésébe vetett hit. A népies hangvétel és a mitikus elemek egy sajátos, „mandalavilágot” teremtenek, ahol minden dal egy belső állomás. Ez a könyv nem csupán verseskötet, hanem lelki élmény: csendes elmélkedés és ének egyszerre. Olyan olvasóknak szól, akik hisznek abban, hogy a szavak képesek hidat építeni múlt és jelen, föld és ég, ember és ember között – és hogy a fény, még ha halványan is, de végül mindig utat talál.

A csillogás világa kívülről mesébe illőnek tűnik. Rajongók milliói sikítanak, fények villannak, a színpadon minden mozdulat tökéletes. Csakhogy mi marad a színfalak mögött? Jinwoo és zenekara, a Solaris a hírnév kapujában áll. Ám a sikerért olyan árat kell fizetniük, amire egyikük sem számított. A koreai szórakoztatóipar könyörtelen: minden mosoly előre betanult, minden botlás végzetes lehet. A média kegyetlen, a rajongók hol istenítik, hol eltiporják őket – és elég egyetlen pletyka, hogy mindent romba döntsön. Ahogy nő a nyomás, a fiúk megtapasztalják a sztárság legsötétebb oldalát: elvakult rajongók, fenyegetések, árulások, és riválisok, akik minden eszközt bevetnek. Jinwoo pedig lassan rádöbben, hogy nem elég tehetségesnek lenni – túl kell élni a saját démonait is, miközben az egész világ figyeli minden rezdülését. A csillogás rabjai egy megrendítő regény az álmainkért vívott harcról, a barátság erejéről és arról, milyen törékeny a csillogás, ha belülről roppan meg az ember.

Ő minden, amitől félsz. Ő a szörnyeteg, akit teremtettél. Ő az, aki összetöri a világodat. És mégis ő az életed értelme… Sakura árnyékos udvaraiban a múlt sírkövei alatt eltemetett titkok lassan a felszínre törnek. Lysandra Delacris élete egy daki támadás után szilánkokra törik. Nem érti a Sors miért választotta élete értelmének Sorin Calebet, a szívét vesztett nemezis harcost, akinek iránta érzett gyűlölete pusztító erővel bír, mégis képtelen elszakadni tőle, mert Lysandra létezése új élettel tölti meg halott szívét.Lys a családjáért és az igazságért küzdve szembenéz múltjának legsötétebb árnyaival, a Nathan Noris iránt érzett elfeledettnek hitt érzéseivel és rájön: a szeretet nem mindig áldás – és a legnagyobb átok néha az, amit magunkban hordozunk.Ebben a történetben nincsenek tiszta szerepek: ez három szív küzdelme a bűntudattal, belső démonokkal és vággyal; akiket sokkal több köt össze, mint szeretnék: múlt, amely öl; szerelem, amely romlásba taszít; és igazság, amely szilánkokra tör.„Az átok háza nem pusztán fantasy, hanem modern mitológia – a lélek legsötétebb szobáiban lobbanó fény története.” 

Egy lány, akit az égnek ajánlottak – és egy férfi, akitől még az ég is elfordulna.Fiore húsz éve él Isten házában, tisztán és érintetlenül, abban a hitben, hogy élete előre elrendeltetett. De amikor elragadják, ráébred: sorsa sosem volt a sajátja. Dario Barone neve önmagában félelmet kelt – sötétsége mély és hangtalan, mint a sír alja. Nem kér, nem könyörög: parancsol, birtokol. És most Fiore az, akit magának akar.A lány falak között, akták árnyékában, tekintetek súlya alatt tanulja meg, hogy a valódi bűn nem a test érintése, hanem a hit darabokra zúzása. Mert mi van, ha a pokol nem lángokból áll, hanem selyemágyból, halk szavakból és egy férfiból, aki mindent tud rólad – és mégis azt mondja: maradj? A Fiore Nero sötét, szenvedéllyel átszőtt történet a hatalomról, a hitről és a vágy pusztító erejéről. Egy regény, amely nem engedi el az olvasót, miután belépett a kapuján.Figyelem: nem habos-babos romantika. A lapokon könyörtelenül meg-fogalmazott igazságok és sötét vágyak várnak. Csak saját felelősségre!„Elsöprő, sötéten lüktető történet, ami érzelmeivel és fájdalmas szépségével úgy húz magába, mint egy csábító, veszélyesen mély örvény.”– Jókislány könyvei, Instagram

Földünk egy kritikus korszakba lépett. Ha nem cselekszünk, a jövő beláthatatlan, a környezetünket a mai úton teljesen tönkretesszük. Most még tudunk lépni, így a környezetbarát embereknek ad­nék útmutatást. Hogyan tovább? Mit kell tennünk? Még számos dolgot kell tennünk, amit még nem is ismerünk. Tapasztalatainkról, lehetőségeinkről is írok. A tömeges mélyszegénység meg­ol­­datlan kérdéseire is rávilágítok, hisz ennek következményeit érezzük.  

Kate Ramons csillogó karriert épített London­ban, mígnem egy árulás mindent romba dön­tött. Az újrakezdés reményében New Yorkba me­nekül, ahol úgy tűnik, végre megnyugvásra lel. Újdonsült barátja, Leo oldalán biztonságra talál, ám az élete hamarosan újabb, sötét fordulatot vesz. Két férfi között őrlődik: egyikhez őrjítő szenvedély köti, a másikhoz ?az otthon érzése. Miközben a szíve válaszokat keres, egyre mélyebbre sodródik egy hátborzongató rejtélyben. Sötét titkok, fájdalmas családi múlt, veszélyes utak és döntések, amelyek mindent megváltoztatnak. Egy sodró lendületű tör­té­net a vágy hatalmáról és a bizalom töré­kenységéről. 

A Határ-folyó két partján békét köt két király, hogy gyermekeik barátként nőhessenek fel. Ebben a reménnyel teli világban találkozik Rose Soleil, Uriel király leánya, és Dorian Voss, a királyi nyáj pásztora – egy váratlan, mégis sorsformáló pillanatban. A csipkelődő mosolyok mögött titkok húzódnak: egy régi medál, egy elhallgatott családtörténet és egy név, amely árnyékot vet a jövőre. Amikor a hatalomvágy és az árulás mérge felkavarja a békét, a szerelemnek választ kell adnia: megőrzi-e önmagát, vagy beletörik a múlt bűneibe. Romantika és dráma egyensúlya – finom, mégis megrendítő.  

Sziszüphosznak csak egyetlen próbatétel marad nehezebb, mint a hegyre való örökös küzdés:a visszaút.