Publio Kiadó strana 3 z 14

To a man who has earned such titles as "The Shakespeare of Hungary" and "The Glory of Hungarian Literature"; who published in fifty years three hundred and fifty novels, dramas, and miscellaneous works, not to mention innumerable articles for the press that owes its freedom chiefly to him, it seems incredible that there was ever a time of indecision as to what career he was best fitted to follow. The idle life of the nobility into which Maurus Jókay was born in 1825 had no attractions for a strongly intellectual boy, fired with zeal and energy that carried him easily to the head of each class in school and college; nor did he feel any attraction for the prosaic practice of law, his father's profession, to which Austria's despotism drove many a nobleman in those wretched days for Hungary. It was Pétofi, the poet, who was his dearest friend during the student-life at Pápa; idealism ever attracted him, and, by natural gravitation toward the finest minds, he chose the friendship of young men who quickly rose into eminence during the days of revolution and invasion that tried men's souls.

       "Was it you who yawned so, Clementina?"        Nobody answered.        The questioner was an old gentleman in his eightieth year or so, dressed in a splendid flowered silk Kaftan, with a woollen night-cap on his head, warm cotton stockings on his feet, and diamond, turquoise, and ruby rings on his fingers. He was reclining on an atlas ottoman, his face was as wooden as a mummy's, a mere patch-work of wrinkles, he had a dry, thin, pointed nose, shaggy, autumnal-yellow eyebrows, and his large prominent black eyes protected by irritably sensitive eyelids, lent little charm to his peculiar cast of countenance.        "Well! Will nobody answer? Who yawned so loudly behind my back just now?" he asked again, with an angry snort. "Will nobody answer?"        Nobody answered, and yet there was a sufficient number of people in the room to have found an answer between them. In front of the hearth was sitting a young woman about thirty or thirty-five, with just such a strongly-pronounced pointed nose, with just such high raised eyebrows as the old gentleman's, only her face was still red (though the favour of Nature had not much to do with that perhaps) and her eyebrows were still black; but her thin lips were just as hermetically sealed as the old man's, when she was not speaking. This young woman was playing at Patience.

The S—— family was one of the richest in Wallachia, and consequently one of the most famous. The head of the family dictated to twelve boyars, collected hearth-money and tithes from four-and-fifty villages, lived nine months in the year at Stambul, held the Sultan's bridle when he mounted his steed in time of war, contributed two thousand lands-knechts to the host of the Pasha of Macedonia, and had permission to keep on his slippers when he entered the inner court of the Seraglio.        In the year 1600 and something, George was the name of the first-born of the S—— family, but with him we shall not have very much concern. We shall do much better to follow the fortunes of the second born, Michael, whom his family had sent betimes to Bucharest to be brought up as a priest in the Seminary there. The youth had, however, a remarkably thick head, and, so far from making any great progress in the sciences, was becoming quite an ancient classman, when he suddenly married the daughter of a sub-deacon, and buried himself in a little village in Wallachia. There he spent a good many years of his life with scarce sufficient stipend to clothe him decently, and had he not tilled his soil with his own hands, he would have been hard put to it to find maize-cakes enough to live upon.

       This happened when no train crossed the Hortobágy, when throughout the Alföld there was not a railway, and the water of the Hortobágy had not been regulated. The two-wheeled mill clattered gaily in the little river, and the otter lived happily among the reeds.        At the first streak of dawn, a horseman came riding across the flat Zám puszta, which lies on the far side of the Hortobágy River (taking Debreczin as the centre of the world). Whence did he come? Whither was he going? Impossible to guess. The puszta has no pathway, grass grows over hoof-print and cart track. Up to the endless horizon there is nothing but grass, not a tree, a well pole, or a hut to break the majestic green plain. The horse went its way instinctively. Its rider dozing, nodded in the saddle, first on one side, then the other, but never let slip his foot from the stirrup.

A mountain-chain, pierced through from base to summit—a gorge four miles in length, walled in by lofty precipices; between their dizzy heights the giant stream of the Old World, the Danube.        Did the pressure of this mass of water force a passage for itself, or was the rock riven by subterranean fire? Did Neptune or Vulcan, or both together, execute this supernatural work, which the iron-clad hand of man scarce can emulate in these days of competition with divine achievements?        Of the rule of the one deity traces are visible on the heights of Fruska Gora in the fossil sea-shells strewn around, and in Veterani's cave with its petrified relics of saurian monsters of the deep; of the other god, the basalt of Piatra Detonata bears witness. While the man of the iron hand is revealed by long galleries hewn in the rock, a vaulted road, the ruined piers of an immense bridge, the tablets sculptured in bas-relief on the face of the cliff, and by a channel two hundred feet wide, hollowed in the bed of the river, through which the largest ships may pass.        The Iron Gate has a history of two thousand years. Four nations—Romans, Turks, Roumanians and Hungarians, have each in turn given it a different name.

       The hero of our romantic narrative, or better, narratives, was a constable. Not one of that useful class appointed, in our day, to direct the vehicles which pass over the two approaches to the suspension-bridge in Budapest; rather, he was the chief of a body whose task it is to provoke disturbance, who win all the more praise and glory the greater the havoc and destruction they create. In a word: he was a gunner.        The chronicle of his exploits gives only his Christian name, which was "Hugo."        In the year 1688, when the French beleaguered Coblentz, Hugo had charge of the battery in the outermost tower of Ehrenbreitstein fortress—the "Montalembert Tower."        Coblentz and Ehrenbreitstein are opposite one another on the banks of the Rhine, as are Pesth and Ofen; and the Blocksberg looks down on us, as does the citadel of Ehrenbreitstein on Coblentz.        The city, which is strongly fortified on all sides, had become accustomed to being beleaguered—now by the French, now by the Prussians; today by the Austrians, tomorrow by the Swedes.        On the occasion of which I write, Coblentz was under a terrible fire from the French guns, which created great havoc in that portion of the city known as the "Old Town."

A Táltos Bolond az a steril filozófiákon messze túl vándorolt, tényleges boldogság-képességgel és annak megfelelő egészséggel, meg tényleges boldog élettel rendelkező, varázslatos hétköznapi személy, akivé te is válhatsz, ha elolvasod ezt a könyvet, és, aki merő ellentéte annak az Időrablók akinek a létére és bennünk való jelenlétére, az Omega együttes a 8O-as években figyelmeztetett. Akinek tehát érezzük ugyan a tekintetét, de senki nem látta még. Hogy miért? Mert mindkettő bennünk létezik. Az Időrabló is és a Táltos Bolond is. A kérdés, hogy melyikre hallgatsz és melyikké akarsz válni? A Táltos Bolond azon boldogok közül való, akiknek a létéről Jézus a Hegyi Beszédben tanúságot tett. És aki megjelenik a Tarot beavatásának a 22-ik ikonja jelentéseként.

Dr. Aaron Horschig arra tette fel az életét, hogy sportolóknak segítsen megtalálni az edzések okozta kisebb-nagyobb fájdalmak elkerülésének módját és e mellett még az igazi potenciáljuk elérésében is támogassa őket. A Squatuniversity.com alapítója, Dr. Horschig képes az általános sportteljesítményedet növelni a finomra hangolt technikájával. A Guggolás bibliája: Útmutató a guggolás tökélyre fejlesztéséhez és az igazi erőd felfedezéséhez segíteni fog, hogy kibontakoztathasd a sportban rejlő lehetőségeid azáltal hogy útmutatást ad a: •biztonságosabb edzések végzéséhez, •a kisebb-nagyobb fájdalmak megfelelő kezeléséhez, •a guggoló technikád tökéletesítéséhez, •és a saját erőd és potenciálod fejlesztéséhez.   Dr. Horschig a pályafutása során együtt dolgozott sportolókkal az NFL-től kezdve a nemzeti szintű súlyemelőkig bezárólag. Most elsajátíthatod az Ő, évek során megszerzett, felbecsülhetetlen tudását, amivel felfedezheted azt a benned rejlő kivételes sportembert, akinek valójában születtél.  

Az anyai ági női felmenőktől, de bizonyos esetekben közvetlenül az anyáktól öröklődő karma-programok felfedezése messze túlmutat az asztrológián. Hiszen a figyelembevétele által újra egészséges magzatok - gyermekek - foganhatnak meg és jöhetnek a világra a nyugati típusú civilizáció országaiban is (nem kell őket a születés után, hetekig és hónapokig inkubátorokban erősíteni), nagymértékben csökkenhet a vetélések száma, de főként a kiskorú gyermekek megbetegedésének a száma! És ez, rá fogja venni az emberiséget, hogy lépjen a megváltás, a béke, az egészség és az igazi boldogság útjára. Ha nem hiszed vedd meg ezt a könyvet és győződj meg róla.

Könyvünk ismét három történetet tartalmaz, két rövidebb novellát és a korábban megjelent fantasy elbeszélésünk második részét. Írásainkat két nyelven készítettük, hogy segítsük az angol nyelvet tanulókat.

Az egyetemes törvényekről (amelyek még a foganásunkat is "rendezik és intézik", akárcsak a születésünket, meg a sorsunkat, és, az "egész életet" a kozmikus világegyetem működésével együtt) először az Elta egyetem kurzusain hallottam, ahol az asztrológiával megismerkedtem. Nem én fedeztem fel és írtam le tehát világelsőként ezt a tíz egyetemes törvényt, mert azt részben megtették előttem ötezer évvel a hermetikusok. Mivel azonban csak hét bolygót, tehát hét anyag- és világformáló sorserőt láthattak szabad szemmel, ugyancsak hét törvényt ismertek fel és írtak le, a "minden mindennel összefügg" hermészi elv alapján. („Ami fent van, ugyanaz, mint ami lent van,…”) Én tehát a hét első törvényt ismertető Kybalionnak a tömör mondatainak a kibontásán kívül, a hiányzó három egyetemes törvényt is leírtam, a tíz bolygó által megtestesített őserőnek, vagyis, a 10-es számrend örök érvényességének megfelelően, az ET-k hatásait nem csak az asztrológiában észlelvén, hanem magamban és az életemben is.

ATTENTION! You are warned that you will probably find: * one oblivious scientist with an unknown reset button in his hand, * a strange assistant who is frequently messing around with the equipment and * mysterious unpredictable series of events… in this extraordinary unique science fiction short story.

Ha jósolni használják, a Tarot elveszíti a spirituális töltetét és esszenciáját, a tényleges hasznát és ezzel a hitelességét biztosító alap-funkcióját. - Akárcsak az elemi felelősségétől fosztott mai ember. A Tarotnak az eredeti funkciója, az, azt használó személynek a találkoztatása, az igazi önvalójával, a mágikus erejű egyetemes öntudatával (felettes Én-jével), és a sajnos, ugyancsak mágikus erejű boldogsága és egészsége ellen ármánykodó árnyék énje természetével. Ezekkel persze, találkozik akarva – akaratlanul is, a kellemetlen és néha tragikus sorsjelzések formájában is, de – lévén, a gondolkozása "bűnbe esett", vagyis nyerni-vágyó – képtelen olvasni a sorsjelekből. Azért alkották meg az ősi spirituális mesterek az asztrológiát és a tarotot, hogy legyen segítségünkre a lényegi igazság megismerésében, amely Jézus szerint felszabadít. Ebben az igazság- és sorsismereti szellemben értelmeztem újra, a 25 éves asztrológusi tapasztalataimra alapozva, ezt az ősrégi szellemi bedekkert.

Ugyan mi lehet közös egy szegény munkáslányban és egy gazdag ficsúrban az ezredforduló Amerikájában? Mikor teljesen más az értékrendjük, gondolkodásmódjuk és eltérő körökben is mozognak? Pedig nagyon is sok minden! E megragadó és fordulatos történet két fiatal felnőtté válását kíséri nyomon. Míg az alig 19 éves Kimberly Beckett a körülötte lezajló családi tragédia hatására kénytelen felnőni, addig az elkényeztetett és már 34 éves David Wilson az eddig számára ismeretlen felelősség súlya alatt válik igazi férfivá. Üzleti titkok, ármány, szerelem és árulás övezi útjukat, mely során rá kell jöjjenek, hogy senkiben, talán még egymásban sem bízhatnak. Vajon időben felismerik a másik szerepét megváltozott életükben? Észreveszik közös vonásaikat? Mennyire képes megváltoztatni egy fiatal és egyszerű lány a környezete titkokat és mély tragédiát rejtő életét? Ezt mutatja be ez a szórakoztató, krimibe forduló kalandregény.

Ugyan mi lehet közös egy szegény munkáslányban és egy gazdag ficsúrban az ezredforduló Amerikájában? Mikor teljesen más az értékrendjük, gondolkodásmódjuk és eltérő körökben is mozognak? Pedig nagyon is sok minden! E megragadó és fordulatos történet két fiatal felnőtté válását kíséri nyomon. Míg az alig 19 éves Kimberly Beckett a körülötte lezajló családi tragédia hatására kénytelen felnőni, addig az elkényeztetett és már 34 éves David Wilson az eddig számára ismeretlen felelősség súlya alatt válik igazi férfivá. Üzleti titkok, ármány, szerelem és árulás övezi útjukat, mely során rá kell jöjjenek, hogy senkiben, talán még egymásban sem bízhatnak. Vajon időben felismerik a másik szerepét megváltozott életükben? Észreveszik közös vonásaikat? Mennyire képes megváltoztatni egy fiatal és egyszerű lány a környezete titkokat és mély tragédiát rejtő életét? Ezt mutatja be ez a szórakoztató, krimibe forduló kalandregény.

Talán az egyetemes létet, a földi - emberi életet és az individuális személyiségünk egészét létrehozó, fenntartó és vezérlő, egyetemes törvények ismertetésénél is fontosabb ez, a sok esetben tragikussá váló sorsunk, végzetes betegségeink és baleseteink igazi, de rejtett ős-okát felmutató, a héber misztikából és a Bibliából Lilith néven ismert jelenséget, annak az ok-okozati összefüggését, következményeit, és a tőle való szabadulási lehetőséget (az egyetlen igazi ellenséget!) leleplező könyv. A Názáreti Jézus azt nyilatkozta erről a jelenségről, hogy Ő azért jött, „hogy leleplezze azt, ami a teremtés óta rejtve van.” Ám ennek a krisztusi leleplezésnek a leírása eltűnt. Az evangélium-szerzők nem értették meg a fontosságát és apokaliptikus fantazmagóriákat írtak a leleplezés helyett, mint János. Annak ellenére, hogy számtalan Lilith-mitosz élt és él, és már pszichológusok is írnak könyveket róla, ezek a jelentős értelmezések is bele fulladnak a ködös esztétikai - érzelmi misztifikációba…