Publio Kiadó strana 4 z 32

Harminc éve rettegésben él egy város. A rendőrség tehetetlen, az emberek befelé fordultak, a park pedig régi emlékek helyett urnákat őriz: a gyilkos hetekig fogva tartja áldozatait, majd a hamvaikat a nyilvánosság elé helyezi. A módszer ismert – a miértek nem.Ebben a sötét, megfáradt világban tűnik el egy csendes fiú, aki addig szinte láthatatlanul sodródott a szürke hétköznapokban. Most ő is áldozat lett. A nyakába szúrt tűvel indul a rémálom, és egyetlen, könyörtelen határidővel folytatódik: pár hete maradt, hogy fejben rendet tegyen, és szembenézzen azzal, ami a cella falain túl vár rá.A történet feszes, nyugtalanító és mélyen emberi: nemcsak a gyilkos árnyékát követi, hanem azt is, hogyan roppan meg – vagy születik újjá – valaki a rettegés, a magány és a kimondatlan vágyak szorításában.

Pereczes Nikolett verseskötete olyan, mint egy színes, zsebre vágható gyerekkert: minden lapján egy új csoda bújik meg. A kedves tarka macska dorombolva kísér végig a mindennapok apró kalandjain, nefelejcs, méhek, lufik és sellők hívnak játékba, miközben a versek ritmusa ringat, megnevettet vagy épp álomba simogat. A rövid, dallamos rímek könnyen megjegyezhetők, a humor és a gyermeki rácsodálkozás végig ott csillog bennük. A kötet finoman tanít is – észrevétlenül beszél szeretetről, bátorságról, családról, természetről, barátságról –, de leginkább azt adja, amit a jó gyerekvers mindig: közös pillanatokat. Esti összebújásokhoz, napindító nevetéshez, óvodai mondókázáshoz vagy csak úgy, „belelapozunk, olvassuk” öröméhez. A hangulatot Kovács Nikolett illusztrációi teszik még élőbbé és varázslatosabbá.

Egy elfeledett múlt. Egy torony, ami figyel. Egy kő, amely nem felejt. Lavathe, a főhős gyermekkora varázslatosan telik szüleivel, egészen addig, amíg egy titok nyomába nem ered, és áldozatul nem esik a csalárdságnak és a földöntúli gonosz erőnek, mert olyan titkokat kutatott, amelyet nem kellett volna. A fiú csak egy látszólag jó szándékú társ segítségével marad életben, és hosszú utat megtéve lassan talál vissza a civilizált világba, ahol aztán végül sikerül felvételt nyernie a mágusképző egyetemre. Kivételes tehetséggel bír ugyan, de épp ezért irigyeket és ellenségeket szerez magának. Közel kerül olyan titkokhoz amik sorsokat változtathatnak meg, királyokat emelhetnek fel vagy városokat pusztíthatnak. sok nehézséggel kell megbirkóznia, miközben egyre azt a valamit vagy valakit keresi, aki álmaiban szól hozzá. „A halál köve” egy baljós, atmoszférikus regény az eltemetett titkokról, a veszteségről és az igazság áráról. Tökéletes választás, ha szereted a rejtélyt, ami a bőröd alá kúszik.

Egy álmokat hajszoló fiatal három éve, elit gimnáziumban, egyetemen, munkahelyeken, szakadatlan konfrontációban a minden ideálból gúnyt űző valósággal. Barátság, szerelem, pénz, elismertség, ábrándok és remények sorra ébrednek és foszlanak egy vég nélküli színjátékban. Kíméletlen őszintesége sok módon szentségtörő és sok részt mélységesen keserű, de egyben komédia is, akasztófahumor.

Milyen a kapcsolatod saját magaddal? Vajon vigyázol a belső énedre? Olyan lelki és fizikai táplálékkal támogatod, melyet nem csak elfogyasztani jó, de belegondolni is az? Hogyan gondoskodsz és vélekedsz magadról? Mennyire tiszteled a testedet, és mire tanított az eddig megtett utad? Mára esetleg elbizonytalanodtál? Túl sok az információ, kevés a kapaszkodó? Változtatni szeretnél – csak nem tudod, hol kezdd el? A „Lélek-konyha” segít fokozatosan ráérezni, mire van igazán szükséged. Gyakorlati példák, inspiráló gondolatok, használható tanácsok és világkonyhán edződött élettapasztalat vezet végig a saját „gasztroutadon”. Olvasmányosan, könnyedén, néha némi humort sem nélkülözve fogalmazódnak meg mély összefüggések, fontos információk és lényeges kérdések. A szerző nyíltan beszél az önismeret és az életmódváltás rögös útján szerzett saját tanulságairól, sikereiről és kudarcairól. Személyes hangvételben támogat abban, hogy megtalálj egy számodra pozitív, új irányt. Minden változás egy felismeréssel kezdődik, melyhez néha egy kanál tudatosság többet ér, mint száz szabály. A könyv nem akar meggyőzni egy újabb módszerről, inkább elkísér egy folyamatban. Lehet, hogy ennek következtében megújul az élet- és gondolkodásmódod, ezáltal belülről is megerősödve sokkal jobban fogod érezni magad a testedben. Ez nem fogyókúra, hanem áthangolás. A valódi átalakulás a lelkünkben kezdődik.

Negyvenhét történet – rövid, mégis mélyre ható lelki „vitamin” – hív közös olvasásra és elcsendesedésre. A Kereszttel az égbe felnőtteknek és nagyobb gyermekeknek szóló, keresztény családoknak és közösségeknek ajánlott példázat- és mesekincs: ismert szerzők (Szenthelyi-Molnár István, György Attila, Bruno Ferrero, Anthony de Mello) tanító történetei, Krisztus-legendák Benedek Elek gyűjtéséből, bibliai feldolgozások, valamint aiszóposzi és zen ihletésű mesék találkoznak benne. Szieberth Tünde ezeket a különböző forrású szövegeket átdolgozta, kibővítette, és verses formában szólaltatta meg, hogy a tanulság könnyebben utat találjon a szívhez – beszélgetésekhez, hittanórákhoz, közös esti olvasáshoz vagy személyes elmélkedéshez. Minden történet egy apró doboz: kinyitod, és valamit magaddal viszel belőle – reményt, bátorságot, irgalmat, megbocsátást, kapaszkodót a mindennapok keresztjeihez. Olvasd lassan, ízlelgetve: egy-egy történet után észrevétlenül tágul a belső tér, és tisztábban látszik, merre vezet az út felfelé.

Mi történik, ha egy szoftver nemcsak bosszúságot okoz, hanem életeket veszélyeztet, cégeket dönt romba vagy egész rendszereket bénít meg? A hiba bennünk van közérthető, mégis mélyre ásó kézikönyv a szoftvertesztelés világáról – nem csak leendő tesztelőknek. Mészár Imola valós, sokszor döbbenetes történeteken keresztül mutatja meg, hogyan születnek a hibák, miért elkerülhetetlen az emberi tényező, és hogyan lehet a kockázatokat időben felismerni. Önvezető autók tragédiája, repülőgép-balesetek, tőzsdei katasztrófák, világszintű leállások: a példák izgalmasak, a tanulságok pedig mindannyiunkat érintenek egy szoftverekre épülő korban. Gondolatébresztő olvasmány a hibák természetéről, felelősségről és arról, miért a tesztelés a modern világ egyik legfontosabb – mégis láthatatlan – védőhálója.

Ez a könyv a hétköznapok titkos leltára: csipkés hálóing a földön, tömött hamutál, csönd a konyhában, ahol a teát kávé követi, és a mondatok közt néha csak a szem marad beszédes. Bíró Szimonetta töredékei nem idealizálnak – a szerelemben helyet kap a fáradtság, az ingerültség, a bűntudat és a szorongás is –, mégis minden sorban jelen van a tovább szeretni tudás makacs izma. Az anyaság itt nem szalaggal átkötött kép: csipás reggelek, elakadt hangok, hajnalhasadás utáni mosolyok és az a néma, testbe írt tudás, hogy a lemondás is a gyengédségből ered. A családi énekben HÉV-zötyögés, lemaradó villamos, magányból csiszolt bútor, bécsi ruha és meteorrajként hulló emlékek villannak fel. A hit nem tétel, hanem mozdulat: összekulcsolt kéz, suttogott ima. És közben beszivárog a világ is: háborús hírek, menekülő tekintetek, parancsok és elmaradó ígéretek. Holddarabkák – könyv azoknak, akik nem félnek attól, hogy a fénynek mindig van árnyéka.  

Két testvér története, akik egy század viharai között is kitartanak egymás mellett. Anna és Ilona fiatalkorukban még a tanyavilág békéjét élik, de hamar belép életükbe a történelem: háború, veszteség, szerelem és sorsfordító döntések formálják útjukat. Egyazon gyökér, közös múlt és megtartó szeretet köti őket össze, miközben körülöttük változik a világ. A regény az 1930-as évektől az ezredfordulóig vezet végig: a háborús évek sötét árnyaitól az államosítás kegyetlenségén és a titkos reményeken át a rendszerváltás felszabadító napjaiig, majd a hazatérés csendes öröméig. Árnyékban és fényben egy nagyívű családregény a szeretetről, a veszteség elviseléséről, a túlélésről és az újrakezdés erejéről. Egy emlékezés és tanúságtétel arról, hogy bár a történelem vihara elsodorhatja az embereket, a föld, a ház, a múlt emlékei és a családi kötelékek árnyékban és fényben is megmaradnak.    

Mi történik, ha egyetlen "Szia" átlépi a kontinensek távolságát, és megnyitja a lélek legmélyebb rétegeit? Egy repülőtéri pillanatból indul minden. Egy profilkép, egy első üzenet, és máris elindul egy bensőséges történet, amely több mint kapcsolat: lelki tükröződés, egymás felfedezése és önmagunk újradefiniálása. A kötet egy férfi szemszögéből meséli el egy különleges nőhöz fűződő, mélységeiben is szokatlan viszonyát. Szenvedély és türelem, humor és gyötrődés, vágy és távolság jellemzi ezt az utat - amit olykor a Messenger, máskor a vonatállomás, néha pedig a remény tart össze. Szerelem ez? Függés? Támogatás? Küzdelem a másikért, vagy önmagunkért? A könyv nem ad könnyű válaszokat. Inkább elmerít az emberi kapcsolatok ellentmondásaiban, a másik megismerésének örömében és fájdalmában, miközben egy olyan nőt rajzol elénk, aki egyszerre elérhetetlen és mégis mindennél közelebb van. Egy történet azoknak, akik valaha érezték már, hogy valaki végérvényesen belesétált az életükbe - akkor is, ha csak egy üzenettel kezdődött minden.

A Pesti galéria egy összművészeti találkozás dokumen­tuma: festők, költők és olvasók közös útja, amely a mű­vészeten keresztül az emberi kapcsolódásról szól.  A könyv esztétikai értéket hordoz és spirituális és közösségi dimenziót is: megmutatja, hogy az alkotás a lélek kifejeződése, gyógyító és összetartó erő.   A „Cecília” – a belső tárlatvezető, az ihlet hangja – mintegy allegorikus alakja ennek a párbeszédnek, amely végigkíséri az olvasót a festmények és versek között. A mű egyik legszebb üzenete, hogy a szépség és a jóság nem tűnik el, csak formát vált – legyen az szín, szó, hang vagy emlék. A könyv oldalai ezt az örök emberi vágyat testesítik meg: megőrizni, ami szép, és elengedni, amit el kell. A festmények vizuális nyugalma és a versek érzelmi sodrása egyensúlyt teremtenek: látvány és szó együtt adja a teljesség érzetét.  A Pesti galéria művészi misszió is. Tiszteletadás az amatőr és hivatásos alkotók előtt, akik bizonyítják: a művészet nem kiváltság, hanem közös emberi nyelv. A könyv a kortárs magyar művészeti élet egyik legpozitívabb példája arra, hogyan lehet sokszínűségből harmóniát, különbözőségből egységet teremteni – épp úgy, ahogy egy galéria falain a különféle képek együtt adják ki az egészet.

Emma Cole fiatal régészhallgató számára egy egyetemi előadás mindent megváltoztat. Egy név hangzik el, amelynek nem szabadna léteznie: Neb-Kemhet, az ismeretlen fáraó, akit a történelem mintha szándékosan törölt volna ki. Egy poros térkép, titokzatos hieroglifák és egy különös vonzás elindítanak egy láncreakciót, amely hamarosan veszélyes expedícióvá válik.Emma két különös szövetségessel – a zseniális, ám szétszórt Hart professzorral és a könyvtári mélyről előlépő, önjelölt egyiptológussal, Mex Felonnal – a Sínai-félsziget felé veszi az irányt. Ám az út nemcsak fizikai értelemben vezet az ismeretlenbe. Furcsa álmok, baljós jelek és egy ősi titok árnyéka kíséri őket, mintha maga Neb-Kemhet sem akarná, hogy nyugalmát megzavarják.Kaland, rejtély és misztikum fonódik össze ebben a történetben, ahol a múlt nem halott – csak figyel.Szeretettel és hálávalHorváth Gábor

Mi marad az emberből, ha elengedve a korábbi generációktól átvett terheket lecsupaszítja magát? Tamara éjjel a tudatalattijából fel­törő bűntudattal küzd, nappal pedig a közösségi média fényezett világában botladozik. Tudjuk, hogy mama szeret, csak ne tenne ez ekkora terhet ránk. A világ nem más, mint a kívánt látszat, amit igenis fenn kell tartani. Halk erőszak és hangos udvariaskodás, ez az alapja mindennek. A történet a középosztály díszletei mögül néz szembe önáltatásainkkal: lopott eprekkel, megmagyarázható bű­nökk­­el, fel nem vállalt döntésekkel és a „rend” áráról szóló vitákkal. Fanyar humorú, pengeéles próza egy nőről, aki nap mint nap küzd, hogy elhitesse magával, minden rendben van – míg a fényes felület alatt megmozdul a víz. Liza, mintha Tamara nem kívánt lelkiismerete lenne próbál életben maradni. A létezés lehetne könnyed is, ha az ember végre igent mondana a hazugságoknak. De amíg megkóstolhatjuk anyánk paradicsomos káposztafőzelékét fasírttal, addig megfeszíthetjük magunkban a vélt valóság tartóköteleit.

Mi történik, ha egyetlen „Szia” átlépi a kontinensek távolságát, és megnyitja a lélek legmélyebb rétegeit?Egy repülőtéri pillanatból indul minden. Egy profilkép, egy első üzenet, és máris elindul egy bensőséges történet, amely több mint kapcsolat: lelki tükröződés, egymás felfedezése és önmagunk újradefiniálása. A kötet egy férfi szemszögéből meséli el egy különleges nőhöz fűződő, mélységeiben is szokatlan viszonyát. Szenvedély és türelem, humor és gyötrődés, vágy és távolság jellemzi ezt az utat – amit olykor a Messenger, máskor a vonatállomás, néha pedig a remény tart össze.Szerelem ez? Függés? Támogatás? Küzdelem a másikért, vagy önmagunkért?A könyv nem ad könnyű válaszokat. Inkább elmerít az emberi kapcsolatok ellentmondásaiban, a másik megismerésének örömében és fájdalmában, miközben egy olyan nőt rajzol elénk, aki egyszerre elérhetetlen és mégis mindennél közelebb van.Egy történet azoknak, akik valaha érezték már, hogy valaki végérvényesen belesétált az életükbe – akkor is, ha csak egy üzenettel kezdődött minden.

A lány könnyes szemekkel nézett a férfira, aki a hasába ékelődött fémdarabot szorította. Távolból hangosodó dörömbölések zaja közeledett kettejük felé.  - Menj… - súgta halkan a reszkető lánynak. – El kell menned és soha ne gyere vissza!  A robajlás egyre csak közeledett, amikor is fűlsüketítő sívítás járta be a sötét és rideg termet, melybe mindketten beleremegtek. A lány tágra nyitott szemeit az egyre sűrűsödő toporzékolás felé fordította. Remegő kezeiről apró vércseppek zuhantak a mocskos betonra.  - Sajnálom! Nem ezt érdemelted volna! Nem ezt érdemeljük! – szisszent fel a sérült férfi, miközben sikertelen próbált felkellni a földről.  A lány ebben a pillanatban megértette őt. Utolsó perceiben emberibb volt, mint eddig bármikor. A férfi halálfélelme elmúlt és immáron csak elgyengült arcát mutatta. Azt az arcot, amit talán egy éve, az esemény kitörése óta előszőr erőltethetett magára.  - Tűnj már el! – szólt a lányra határozottan. – Mindig is egy senki voltál nekik! Én többre tartottalak, de… gyáva voltam. Te túlélted azt, ami jött. Nem volt szükséged ránk! – ekkor emberi hangok szűrődtek be a terem távolabbi oldala felől, halk nyikorgással nyílt az ajtó, mely végigzúgott a hatalmas csarnokon.  - Megadom neked az esélyt, ami neked jár! – bólintott egy közeli ajtóra a férfi.  A lány nem tétovázott tovább, oda sietett az ajtóhoz lassan, csendesen megnyitva azt. Visszafordult és egy bólintással megköszönte a férfi utolsó áldozatát.  - ERRE! ITT VAGYOK! – kiáltott fel fájdalmasan, miután az ajtó bezárult. Ám nem a társaihoz szólt. Valami egészen mást hívott.  - Mi a fene van veled? Meg akarsz minket ölni? – érkezett oda halkan az egyik fickó.  A következő pillanatban azonban üvegtörés rázta meg az épületet és a sötétből egy kétméteres csápos szörnyeteg zuhant be rajta, egyenesen a két férfi felé fordítva veszedelmes tekintetét. Sivítások szólaltak fel minden irányból az épületen kívülről, jelezve az elkerülhetetlen végzetüket.  

Egy álmokat hajszoló fiatal három éve, elit gimnáziumban, egyetemen, munkahelyeken, szakadatlan konfrontációban a minden ideálból gúnyt űző valósággal. Barátság, szerelem, pénz, elismertség, ábrándok és remények sorra ébrednek és foszlanak egy vég nélküli színjátékban.  Kíméletlen őszintesége sok módon szentségtörő és sok részt mélységesen keserű, de egyben komédia is, akasztófahumor.