Scolar Kiadó strana 70 z 82

„Sejer ?tekintete reflexszerűen az ösvényre tapadt. Nem mintha attól félne, hogy megbotlik valamiben. Avatott szeme nyomokat keresett. Ha tényleg történt valami, nem árt előrelátónak lenni (…) Az iszapos vízben egy nő holtteste feküdt, oldalára fordulva, háttal feléjük; testét csupán egy sötét esőkabát takarta. Amúgy teljesen meztelen volt." Karin Fossum igazi írói tehetség, aki olyan árnyalt karaktereket teremt krimijeiben, melyek ritkaságszámba mennek a bűnregények műfajában – nem véletlenül hívják a „krimik norvég királynőjé"-nek. Megragadja cselekménye légkörét, a viszonylagos elzártságban élő skandináv vidéket és lakóit, és tökéletesen adja vissza azt az atmoszférát, melynek látszólagos békéjét a mélyben lappangó indulatok és félelmetes titkok valósággal szétfeszítik. Az 1995-ben megszületett Sejer-krimik főszereplője nem „csodanyomozó", nem valamiféle sztárrendőr, hanem precíz, megfontolt detektív, aki lépésről lépésre cserkészi be a „vadat". Okosan, a maga útját járva, mégis némileg Maigret nyomdokain haladva…

Bán Zoltán András három elbeszélést egybegyűjtő kötetében semmi sem az, aminek első pillantásra látszik. Az Apám volt maró hangú pamfletjének távoli és megközelíthetetlen hõse, a holokauszttúlélõbõl lett sikeres író saját sorsának foglyaként leplezõdik le. A Kotányi fõhadnagy ávós tisztjének a haláltánca sajátos, már-már bizarr fénytörésben mutatkozik meg, jócskán távol esve az 1956-os forradalom eseményeinek megszokott ábrázolásaitól. Az operai szcenírozású bosszútörténet, a Hölgyszonáta esetében pedig jó ideig az sem bizonyos, hogy egyáltalán ki szövi a történet fonalát, az elbeszélés zenei logikával felépülő prózanyelve rendre különös utakra tereli az olvasót. S ha úgy találnánk, hogy bizonyos motívumok (legfőképpen a számvetés az Anya és a leszámolás az Apa alakjával, valamint a világszemlélet és az előadásmód eredendõen zenei ihletettsége) egybekapcsolják a három történetet, bizonyára nem tévednénk nagyot, ez a kötet, ki tudja, talán nem is csupán egymás mellé helyezett novellák gyűjteménye, hanem hasonló alapkérdéseknek a körüljárása.

Gerőcs Péter novelláit a főhős, Zombor személye tartja egybe. A szövegek, épp úgy, mint Zombor, egyetlen problémát járnak körül, ám a problémára adott válasz nem biztos, hogy elhangzik a kötetben, ehhez ugyanis szükséges egy helyes kérdésfeltevés. Ez után nyomoznak ketten, a szöveg és a hős. Újra és újra nekirugaszkodnak, hogy megtalálják a szövegből ki, vagy abba bevezető utat, s teszik mindezt intellektuális és érzelmi esendőségeiktõl bénultan, emberi kicsinyességeken és narratológiai buktatókon átvergődve, míg végül nagy kínkeservvel mégis csak megfogalmaznak valamit, vagy még inkább: megfogalmazódik valami általuk. A szöveg becsap minket. A tényleges hős ugyanis nem Zombor, hanem az elbeszélő, aki cinikus-ironikus élceivel mutatja meg egy látszólag jelentéktelen fiatalember csetléseit, botlásait, s teátrális gesztusaival olyan bűvkörbe vonja a történet egészét, s magát az előadás hallgatóját is, hogy az olvasó végül saját gyarlóságával kénytelen szembesülni.

Hogyan lesz egy pesti jogász-zenészből angol titkos ügynök? Milyen kalandokat él át, milyen politikai kulisszatitkokba kap betekintést – ez a történelem különleges olvasatban, különleges szereplőkkel… A harmincas évek végének Budapestje – egy fiatalember jogi diplomával és zeneakadémiai tanulmányokkal a zsebében a fenyegető sötét elől beleugrik az ismeretlenbe: leszerződik Teheránba bárzenésznek. Megismerkedik az angol szuperkémekkel: többek közt Basil Davidson kémfőnökkel, illetve az arisztokrata újságíróval, Pálócz-Horváth György angol ügynökkel, aki beszervezi a korszak egyik leghatékonyabb angol kémszervezetébe, a SOE, azaz a Special Operations Executive irreguláris hadseregébe. Az izgalmakban bővelkedő kémtevékenység számos epizódját több mint hetven év után írta meg a budapesti születésű csellista, a szolgálattól kapott nevén: Francis Shelton.

Az, ?az – jól tetszettek érteni első blikkre is. De ha egyszer így hívják – és nyilván nem véletlenül. És nem – nem lehet Susánkát egyedül emelni be a címbe, hogyha egyszer ketten vannak. Azazhogy – olykor ezek ketten mintha eggyé olvadnának össze. És honnan tudjuk, hogy ilyenkor nem éppen Selyempina-lényegű eggyé? Máskor viszont inkább Susánka-lényegűvé. Egyezzünk ki tehát abban, hogy egyik sincs a másik nélkül. Ám a részleteknek – például a mikor-kinek és a hogyannak – egyedül Zsigó bátyánk, dalszínházi kottaőr a megmondhatója. Aki e könyv kezdetén megbolondul – ám egyrészt ismerjük mi az efféle megszédülést, sőt bevadulást („…”), másrészt az ilyen eszelősség nemhogy nem árt, hanem használ önnön történetének, amely gyökerestül forgatja ki őt mivoltából. Az esetről fürkész jelentések készülnek, s hőseinek históriáját ezek nyomán teremti újjá – az írás avatott eszközeivel olvasmánnyá – Bán Zoltán András. Igen, ő – jól tetszenek emlékezni. Aki vitriolsugaras nyomtatóval dolgozik, ha irodalomkritikát ír. Most pedig – amidőn e kötetben szépprózát ad közre – őt akasztják éppen. Meg engem, ahogy ajánlom e jeles művet becses figyelmükbe. Závada Pál Bán Zoltán András Budapesten született 1954-ben. 1980 óta publikál rendszeresen irodalomkritikákat és Csont András néven zenei tárgyú írásokat. 1990–1997 között a Beszélő munkatársa, 2001-től a Magyar Narancs kulturális rovatvezetője. Fordítóként többek között Theodor W. Adorno, Heimito von Doderer, Robert Musil és Robert Walser műveit ültette át magyarra. Prózai munkái a Holmi című folyóiratban jelentek meg. Kritikáinak válogatott gyűjteményét Az elme szabad állat címen a Magvető adta ki 2000-ben.

Simone de Beauvoir, Hannah Arendt, Simone Weil és Ayn Rand: Wolfram Eilenberger lenyűgöző elbeszélésben és gondolati elemzésekben ábrázolja a huszadik század legnagyobb hatású filozófusnőinek kalandos életét. A második világháború zűrzavarában menekültként, ellenállóként, száműzöttként és felvilágosult gondolkodókként fektetik le a valóban szabad, emancipált társadalom gondolati alapjait. A könyv mind felépítésében, mind témájában részben folytatása és párdarabja a szerző előző, Varázslók kora című kötetének, amely négy férfi filozófus - Martin Heidegger, Walter Benjamin, Ernst Cassirer és Ludwig Wittgenstein - pályafutását tárgyalta az 1919 és 1929 közötti döntő évtizedben. Az új kötet az 1933 és 1943 közötti éveket állítja középpontba. Ráadásul személyes elemek is összekötik a szereplőket, hiszen például Hannah Arendt hosszú éveken át Heidegger tanítványa és egyben szeretője volt, az emigrációban pedig baráti viszonyban állt Walter Benjaminnal. Izgalmas szellemi kaland, elegánsan laza stílusban, regényszerű fordulatossággal elbeszélve.

Készüljünk az ünnepekre! Süssünk karácsonyi süteményeket, énekeljük közben a legismertebb karácsonyi dalokat, olvassuk és nézegessük közben az Első karácsonyi dalos mesekönyvet. A kedves történetek között kilenc karácsonyi dal csábít közös éneklésre és együtt muzsikálásra.

Az Északi-sarkon nem csak a jég van veszélyben. Anna Aune, a különleges erők egykori katonája múltja elől menekülve az Északi-sark közelében, egy légpárnás hajón szigeteli el magát a világtól, hogy segítsen Daniel Zakariassen kutatónak az éghajlatváltozás okozta pusztítást dokumentálni. Halottak napja előestéjén, mindenszentek napján jelzőrakéta fénylik fel a koromfekete égbolton, a néhány kilométerre lévő kínai kutatóbázis fölött. Egyedül Anna és Daniel van elég közel ahhoz, hogy a segítségükre siessen. Vajon a jelzőrakéta segélykiáltás vagy figyelmeztetés? A kínai táborhoz érve rémálomszerű látvány fogadja őket. A kutatókat mozdulatuk kellős közepén kővé dermedve, jéggel borítva találják a bázis laboratóriumában. A másodperc tört része alatt bekövetkezett hatalmas hőmérséklet-csökkenés végzett velük. A tragédia először balesetnek tűnik, ám rövidesen kiderül számukra, hogy gyilkosság... Anna a tomboló sarkvidéki viharban küzd a hideg halálos ereje, a jeges vidéken megbújó gyilkos fenyegetése és saját múltjának démonai ellen: a mentőakció harccá válik a túlélésért.

Van még manapság bárki is, aki hisz a Télapó létezésében? Hát Bertil biztos nem tartozik közéjük. Ám egyik nap Mr. Moose, a jávorszarvas csapódik be a háztetőbe, és onnan aztán a család nappalijába. Állítólag éppen a főnökével, Télapóval hajtott végre egy próbarepülést, amikor lezuhant. Mostantól aztán Bertilnek van min töprengenie. Gyorsan összebarátkozik a jávorszarvassal. Ám kisvártatva felbukkan maga a Főnök is, és vissza akarja kapni a szarvasát! Pedig Mr. Moose már olyan otthonosan berendezkedett Bertilék garázsában...

Tudja-e a kedves olvasó, melyik kastélyunkban "járkál" egy szófa éjjelenként? Vagy hogy hol laknak a helyi legendárium szerint kísértetek? És mely várainknál kereshetünk kincsesládákat? Hol van a mélyben titkos alagútrendszer? Ki volt az a magyar grófnak, akinek inasa "másodállásban" betyárként fosztogatott a környéken? Hol áll ma is a kastély, ahol egy különös gyilkosság történt? És hány várunkat rombolták le például féltékenységből? Miért festették őket éppen fehérre? Egyébként pedig: melyikből hajigáltak le boszorkányokat? Ki volt az a főúr, aki idehaza elterjesztette a sósborszesz használatát? És hol lakott az első magyar tenisz-világbajnoknő? Melyik kastélyunkban forgatták a legtöbb filmet? És melyiket vette meg a némafilmkorszak egyik leghíresebb dívája? Hová járt szívesen Liszt Ferenc pihenni? Hát Madách Imre? Kölcsey Ferenc? Hol, melyik hazai kastélyunkban őrzik Ferenc József lúdtollát, Beethoven szerelmes leveleit? És hol láthatunk márványistállót? Vagy például panoptikumot? Ha érdekli Magyarország közel 2000 kastélya és száznál több vára közül a legérdekesebbeknek a története, ha szívesen szemezgetne bajvívások, szerelmi csaták, kétes adás-vételek vagy eladósodások érdekes leírásából, vagy netán menyegzői menüsorok és kísértethistóriák érdeklik, esetleg pompás kastélykertekben barangolna, akkor minden bizonnyal kedvelni fogja Kocsis Noémi kötetét. A könyv alcíme szerint titkok, tárgyak és történetek által mutatjuk be benne Magyarország 333 legszebb, legfurább vagy legérdekesebb történelmi épületét - azzal a nem titkolt céllal, hogy az olvasó is az ódon falak közé képzelhesse magát. Bízunk benne, hogy a kötet élmények és kalandok során át hozza közelebb az olvasóhoz a megértenivaló múltat és a felfedezhető jelent.

EGY IKERPÁR, KÉT BAJKEVERŐ ÉS KALAND MINDEN MENNYISÉGBEN! Betörtek Pudli asszonysághoz! Az ikrek, Petra és Patrik máris készen állnak, hogy a varázsbőröndben található dolgok segítségével üldözőbe vegyék a tolvajt. Csakhogy a zsákmány iránt mások is érdeklődnek. És mint mindig, most is kiderül, hogy nem minden arany, ami fénylik...

Huszonegyszeres Grand Slam-győztes, tizenháromszoros Roland Garros-bajnok - Rafa Nadal minden idők egyik legjobb és legszimpatikusabb teniszezője. Ez az életrajzi kötet azt a lélegzetelállító utat mutatja be, amelyet bejárt, míg félénk mallorcai kisfiúból a teniszpályák királya lett. A könyv tíz meghatározó mérkőzés összefoglalóján túl azt is az olvasók elé tárja, mik és kik tették Rafát azzá az emberré, akinek ma ismerjük. A lenyűgöző fotóanyag és az infografikák még teljesebb képet adnak a játékstílusáról, a gyorsaságnak, az egyedülálló technikának és a kitartásnak eme gyilkos kombinációjáról.

"Nem a valóság számít igazán, hanem az, hogy miként éljük meg." Steven Laureys belga neurológus, a könyv szerzője Aki egyszer elkezdi gyakorolni valamelyik meditációs technikát, annak örökre megváltozik az élete - állítja a könyv szerzője, a belga Steven Laureys neurológus és kutató. Laureys a kómába esett emberek agyi működését vizsgálta tudósként, amikor találkozott a meditációval, és egyre több és több időt töltött vele. Éppen túl volt egy fájdalmas váláson, ami teljesen összetörte, azonban a napi meditációnak hála fokozatosan egyre kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb, boldogabb és egészségesebb lett. Mivel saját bőrén tapasztalta a pozitív változásokat, elhatározta, hogy ettől kezdve a meditáló emberek agytevékenységét fogja vizsgálni, minden tudományos és kísérleti módszert bevetve, ami csak rendelkezésére áll. Egy buddhista szerzetes "fejébe nézve" kezdte megérteni, hogy pontosan milyen jótékony változásokat idéz elő az agyban a meditáció: csökkenti a stresszt és a negatív gondolatokat, javítja a koncentrációt, enyhíti a krónikus fájdalmat és az érzelmi szenvedést. A meditáció nem vallás, nem is valami szektához kötődő tevékenység, melyhez szigorú napirend szükségeltetik, mondja. A meditáció bárki számára egyszerűen elsajátítható mentális tréning, az agy edzése. A boldogság, a testi-lelki egészség tapasztalati úton történő tanulása.

A Ravensburger népszerű Mit? Miért? Hogyan? gyermekkönyvsorozatának 58. kötetét lapozgatva az óvodások és a kisiskolások megtudhatják, milyen állatok lehetnek a segítőtársaink és hogyan tudnak nekünk segíteni, mit csinálnak a kutyák a rendőrségen, ki segít a vízi baleseteknél, hogyan gyakorolnak a segítőállatok. A már hazánkban is közkedvelt Ravensburger-játékok közé tartozó képes szakkönyvsorozat kedves illusztrációkkal, a gyerekek életkorának megfelelő információkkal ad választ a rengeteg kérdésre. Minden egyes oldal új témakört jár körül, melyek részletgazdagságában a felnőttek segíthetnek eligazodni, akár egy-egy óvodai vagy kisiskolás foglalkozás keretében. A sorozat nyomdai kivitelezése egyedülállóan magas színvonalú. Fő különlegessége, hogy minden könyv közel 50 titkos ablakot rejt, melyek fedelét felnyitva a gyerekek kielégíthetik kíváncsiságukat.

Galamb úr, a boldogságárus ősrégi, pöfögő furgonnal érkezik. Már sokan várnak rá: ő árulja ugyanis a boldogságot. Sokan vásárolnak tőle: így tesz Fürj asszony, Ökörszem asszony, Csilpcsalpfüzike úr. Olyan is akad, akinek nem kell a boldogság, s olyan is, aki elvből nem vesz ilyesmit. Aztán Galamb úr újra beül a furgonjába, de miközben elhajt, kiesik a kocsijából egy doboz... A lírai mesét művészi illusztrációk teszik teljessé.

London, 1594. William Shakespeare legújabb darabja, a Romeo és Júlia előadásán lángra kap a függöny, magát az írót pedig később megtámadják a sötét utcán. Az idődetektíveknek nincs könnyű dolguk, hiszen Shakespeare-nek jócskán vannak irigyei, akik szívesen látnák a nép körében közkedvelt szerző bukását…