Terc

A kötet célja, hogy néhány kiemelkedő meg nem valósult tervet megmentsen a feledéstől. Olyan tervek ezek, amik ugyan nem épültek meg, de bizonyítékok arra, hogy a Kádár-kor hazugsággal teli légkörében is az igazi alkotók szellemileg lépést tudtak tartani Európával. A meglévő terveket a szerző Cad-program segítségével kelti életre. A bemutatott tervek alkotóihoz Károlyi Istvánt személyes kapcsolatok fűzik, így a választás szubjektivitása egyben a könyv erénye is, emberi közelségbe hozza hozzánk építészetünk néhány jelentős alkotóját: az Olgyay fivéreket, Gádoros Lajost, Dávid Károlyt, Pintér Bélát, Szendrői Jenőt, Nagy Elemért, Rimanóczy Jenőt, Virág Csabát, Pázmándy Margitot, Jurcsik Károlyt, Zalaváry Lajost, Sári Istvánt és Varga Leventét.Olyan tervek ezek, amik ugyan nem épültek meg, de bizonyítékok arra, hogy a Kádár-kor hazugsággal teli légkörében is az igazi alkotók szellemileg lépést tudtak tartani Európával. A meglévő terveket a szerző Cad-program segítségével kelti életre. A bemutatott tervek alkotóihoz Károlyi Istvánt személyes kapcsolatok fűzik, így a választás szubjektivitása egyben a könyv erénye is, emberi közelségbe hozza hozzánk építészetünk néhány jelentős alkotóját: az Olgyay fivéreket, Gádoros Lajost, Dávid Károlyt, Pintér Bélát, Szendrői Jenőt, Nagy Elemért, Rimanóczy Jenőt, Virág Csabát, Pázmándy Margitot, Jurcsik Károlyt, Zalaváry Lajost, Sári Istvánt és Varga Leventét.

A Föld különböző tájain sokféle építőanyagot használtak, de mindenhol a szilárd kő volt a legfontosabb évezredeken át. A kő minden korban az állandóság és a biztonság szimbóluma volt - s ezzel együtt az emberi lét másik fontos részének, a hitnek, az örökkévalóságnak a jelképe is. A kő mint építőanyag a római idők óta jelen van a Kárpát-medencében és végigkíséri a történelmünket. A mai napig meglepően sok kőház van hazánkban. A kötet áttekinti a magyarországi kőépítkezés történetét, ismerteti a kőfajtákat, a kőszerkezeteket és a kőből épült lakóházak jellemzőit. Külön fejezet foglalkozik a házak korszerűsítésével, ezért a könyv hasznos segítség a kőház-tulajdonosoknak, de a felújításukkal foglalkozó szakembereknek is.

Újra kapható Sódor Alajos: "Gótika" című könyve, az "Építészet története" c. sorozat újabb tagjaként. A könyveket megújult külsővel, olvashatóbb tipográfiával adjuk közre. Az "Építészet története" sorozat kötetei negyven éve az Építészmérnöki Kar alaptankönyvei. A szerzők többsége sajnos már nincs közöttünk, de Hajnóczy Gyula, Szentkirályi Zoltán, B. Szűcs Margit, Sódor Alajos, Zádor Mihály a könyveken keresztül mégis velünk élnek és hatással vannak ránk. Gondolataik semmit sem veszítettek elevenségükből, amin átsüt a téma iránti elkötelezettségük és szeretetük.

"A barokk megértését számos előítélet nehezíti. Sokan csak a formák öncélú játékát, a hivalkodóan gazdag alakítást, a megtévesztő látványosságot, a mesterkéltséget, a zsúfolt díszítést látják meg belőle, s ha értékelik is a szerkesztő tudás fényes biztonságát, a hatáskeltés mesteri tökélyét, olyan stílusnak tartják, amely merőben külsőleges eszközökkel él, s a rutinosan képzett felszín varázsával, a kifejezés csiszoltságával próbálja meg ellensúlyozni a komolyabb mondanivaló, a taralom hiányát. Egészében véve úgy tekintik, mint valami múló, dekadens közjátékot, mely a polgári fejlődés menetét megakasztva, szervetlenül ékelődik be a reneszánsz és a klasszicizmus közé. (...)" (részlet a Bevezetésből)

A kiadvány a reneszánsz építészet történetét tekinti át.

A könyv egy szép és régi mesterséget, a kályharakást eleveníti fel. A "kályhásság" mindig nagy szakértelmet igényelt, ma pedig igen kevesen ismerik ennek minden fortélyát. De a régi tudás már nem is elég! Új igények, új anyagok, új technológiák jelentek meg a folyamatos tanulás itt is elengedhetetlen. A kötet így kézikönyv a mestereknek, tankönyv a szakmával most ismerkedőknek és ismeretterjesztő irodalom mindenkinek, aki fő- vagy kiegészítő fűtésként fatüzelésű kályha építésén gondolkodik.

A könyv szabad tereket mutat be Európából, amelyeket ismert és kevésbé ismert tájépítészek terveztek olyan városokba, mint Kalmár és Kabelvág vagy London és Barcelona. A 2000 és 2005 között elkészült projektek közül a Topos (International Review of Landscape Architecture and Urban Design) folyóirat szerkesztői válogattak. Az új évezred legjobb tájépítészeti munkáiból összeállított válogatás négy fejezetre oszlik. A parkok, terek, tengerparti sétányok és emlékhelyek példái Európa tájépítészetének gazdagságát és sokszínűségét mutatják be és bizonyítják, hogy a tájépítészet Európa sok országában ma már a várostervezés vezető diszciplínája és rangot szerzett magának. This book presents successful open spaces throughout Europe, designed by well-known and less well-known landscape architects, in places and cities such as Kalmar and Kabelvág, London and Barcelona. They were chosen by the editorial staff of the specialist journal Topos: International Review of Landscape Architecture and Urban Design from projects completed between 2000 and 2005. This selection of the best landscape architecture projects of the new millennium arranges them in four chapters. The exemplary parks, squares, waterfront promenades and memorials attest to the abundance and variety of the European landscape architecture scene as well as to the high status of the profession, which has developed in many European countries into a leading urban design discipline.

A könyv bemutatja a föld-, vályog- és szalmabála-építés lényegét. Összefoglalja a természetes anyagok használatát és a kivitelezés gyakorlati ismereteit. Az iparszerű építés mellett úgy tűnik, Magyarországon is előtérbe kerül a kétkezi munka szerepe és a természetes anyagok használata. Azok az építtetők, akik részesei szeretnének lenni saját otthonuk építésének, ezzel az építésmóddal lehetőséget kapnak erre. A könyv ebben is segítséget kíván adni.

Hazánk területén még ma is nagy számban megtalálhatók a földből épült házak minden tájegységben. Az 1990-es évek felmérése szerint mintegy 800 ezerre tehető a vályogházak száma. Egyéni és közérdek, hogy ezeket, mint a hagyományos és ökologikus építés eredményeit megőrizzük, megfelelően felújítsuk és ne hagyjuk kiveszni modern életünkből. A könyv ezt a célt szolgálja, hasznos műszaki ismereteket nyújtva a vályogházak építéséről, szerkezeteiről, hibáiról és azok korszerűsítésének lehetőségeiről.

A magyar parasztság által használt cserépkályhákat mutatja be a szerző új kiadású könyvében. A bővített változat sok új rajzzal és fényképpel illusztrálva ismertet meg bennünket kiemelkedően gazdag kályhás hagyományainkkal. Betekintést nyerhetünk a középkori eredetű szemeskályhák, az újkori táblás kályhák, és a csempekályhák kialakulásába, történetébe. Közben feltárul előttünk a kályhák mindennapi használata, belső szerkezete és építésmódja. A könyvben külön fejezet foglalkozik a hagyományos csempegyártás részletes bemutatásval és a népi cserépkályhák mai alkalmazásának kérdéseivel. A szerző nem titkolt szándéka, hogy az ismeretterjesztésen túl segítse újjászületni kályhás hagyományainkat.