Tericum Kiadó strana 3 z 11

Valerie-t késő este egy telefon riasztja fel. Hatéves kisfiát baleset érte: egy szülinapon beleesett a tűzbe, és súlyos égési sérüléseket szenvedett. Tessa a hetedik házassági évfordulóját ünnepelné egy étteremben, azonban plasztikai sebész férjét behívják a kórházba: egy kisfiút hoztak be súlyos égési sérülésekkel. Ezen az estén Valerie és Tessa sorsa, ha nem is örökre, de összekapcsolódik.

Frances Mayes, a Napsütötte Toszkána ünnepelt szerzője újabb olaszországi utazásokra indul, hogy elhozza nekünk Itália legszebb hegyvidéki és tengerparti városainak hangulatát, konyháját, kultúráját. Férje, Ed társaságában a Dolomitoktól egészen Szicíliáig bejárja Olaszországot, és csodálatos történetek formájában számol be élményeiről. Az írónő kitűnő megfigyelő és remek mesélő, így útikönyvét úgy olvashatjuk, mintha csak egy pohár bor és egy tányér kitűnő olasz pasta mellett hallgatnánk izgalmas történeteit. És ha megéheznénk, a könyvet szokás szerint számos olvasmányos recept tarkítja – némelyik könnyen elkészíthető, mások nagyobb kihívást jelentenek, de közös bennük, hogy Olaszország évezredes kulináris kultúrájában gyökereznek. A Találkozunk a piazzán ideális úti olvasmány, mely kalauzként és kedv­csinálóként is teljes élményt nyújt, így nekünk jobbára már csak azt kell eldöntenünk, hogy a serpenyőnkért vagy a bőröndünkért nyúljunk előbb.

A 17. századi Indiában játszódó regényben folytatódik Dzsahángír és Marunissza szerelmi története, amely A huszadik feleség című regényben vette kezdetét. A császár életében először szerelmi házasságot kötött. Az alacsony sorból származó perzsa szépség, Marunissza huszadik és egyben utolsó feleségként érkezik a hárembe. Az éles eszű fiatal nő kezdetben nincs könnyű helyzetben, ki kell vívnia méltó helyét a feleségek és ágyasok között. Még ennél is nehezebb dolga van a császári udvarnál, ahol a nagy hatalommal bíró miniszterekkel kell szembeszállnia, olyan férfiakkal, akik régóta a császár bizalmasai, s úgy vélik, egy nőnek a fátyol mögött a helye, nem lehet semmiféle joga a külvilágban. Marunissza a fátyol mögül uralkodik, s mindent kockára tesz, még a lánya sorsát is, hogy megszerezze, amit akar. Bármit elveszíthet, csak egyvalami marad örökké az övé: annak a férfinak a szerelme, aki szabadságot és hatalmat adott neki. A történelmi tényeken és az Indiába utazók korai feljegyzései alapján született regény a mogul birodalom legbefolyásosabb császári felesége történetét meséli el. A szerző ebben a regényében is színes leírásokkal szolgál a császári India különféle ünnepeiről, kulturális eseményeiről és szertartásairól. Az olvasó előtt egy különleges, egzotikus világ elevenedik meg, melyről nem sokat írnak a történelemkönyvek.

A kortárs orosz irodalom egyik népszerű írónőjének kötetében a 70-80-as évekbe csöppenünk bele, a szocialista Oroszország boldog-boldogtalan világába. A józanéletű, szerény matematikus randira indul a szemközt lakó hárfás lánnyal, de mire összeszedi a bátorságát a detoxikálóban köt ki. A vidám szilveszteri mulatság komor tragédiába fordul, amikor az egyik meghívottnak csak a halálhíre érkezik meg – egészen addig amíg az illető meg nem jelenik a színen. A naponta másba szerelmes falusi postáslány, akinek csodaszép énekétől megdermednek a madarak, a tehenek pedig több tejet adnak, szerelmével üldözi a repüléstől rettegő pilótát. A visszahúzódó kisfiú talizmánként próbál érvényesülni, és szinte akaratlanul, bár apró csalásokkal, mindenkinek megoldja az életét. Egyik novellában sem történik semmi különös, akárcsak Csehovnál, de az élet már csak ilyen: a sok-sok „semmi különös”-ből épül fel a sorsunk, az életünk. Tokarjeva hol derűs humorral, hol fájdalommal mesél az emberi élet szépségeiről és viszontagságairól.

A huszonhét éves Eva Blue Londonban él, könyvborítókat tervez, és esze ágában sincs utazgatni. Kanapés-pizsamás komfortzónájából csak édesanyja halála mozdítja ki. Háza padlásán Eva cetliket talál, rajtuk anyja tizennyolc évesen leírt álmaival. Eva küldetésének érzi, hogy valóra váltsa az álmokat, ezért egy utazásszervező céghez fordul. Minden felborul azonban, amikor kiválasztott kísérője helyett a jóképű, öntelt Thor Anderson jelenik meg a repülőtéren.Evának döntenie kell, útnak indul-e az ellenszenves Thorral, vagy egyedül járja be a világot Párizstól New Yorkig. Vajon sikerül-e Evának legyőznie a szorongását, és valóban egy életre szóló kaland lesz számára ez az út?Holly Martin izgalmas regénye úgy olvastatja magát, mint egy tökéletesen eltalált romantikus vígjáték: mindvégig fordulatos és feszült, ugyanakkor kedves és megható. Miközben főhősei a világot járva feszegetik a határaikat, rengeteg kalandba, valamint szorongató és kacagtató helyzetbe kerülnek. A szívet melengető történet mosolyt csal az arcunkra, és felteszi a kérdést: a kényelem egy fontos dolog, de biztosan úgy élünk, ahogyan az a legjobb nekünk?

Az 1930-as években járunk. Belle Hatton izgalmas kalandra indul Burmába, miután énekesnőként kihagyhatatlan lehetőséget kap egy előkelő éjszakai bárban. Rövid időn belül számos új ismerősre és csodálóra tesz szert, a karrierje is szépen beindul, ám egy különös rejtély nem hagyja őt nyugodni. Az apja halála után ugyanis talál egy huszonöt évvel korábbi újságkivágást, amely szerint a Hatton házaspár kisbabájuk titokzatos eltűnése után örökre elhagyta Burmát. Belle mindenáron ki akarja deríteni, hogy az elveszett gyermek a nővére-e, és ha igen, vajon mi történt vele. Ám amikor kérdezősködni kezd, nyugtalanító szóbeszédekkel, rosszindulatú pletykákkal és nyílt fenyegetésekkel kénytelen szembenézni. Oliver, a jóképű amerikai újságíró felajánlja a segítségét, és a közös nyomozásuk során a lányban vonzalom ébred a férfi iránt. A lány a saját bőrén kénytelen megtapasztalni a burmai társadalmat feszítő súlyos problémákat: a szegénységet, a különböző népcsoportok közti ellentéteket, sőt az élete is veszélybe kerül a vérontással járó lázadások és egy váratlan bombatámadás során. A számtalan nehézség ellenére Belle-t senki és semmi nem tántorítja el az igazság felkutatásától.

Két számkivetett ember a norvég fjordok partján. Két titok. Ahogy feszül a múlt szorítása, úgy válik lehetetlenné a menekülés, és már a vezeklés sem segít...Allis, a televíziós műsorvezető egy botrányt követően otthagyja a munkáját és a férjét, és önkéntes száműzetésbe vonul egy isten háta mögötti fjord partján. Házvezetőnői munkát vállal Sigurd Baggénál, a jóképű, férfias, de mogorva és rejtélyes férfinál. Miközben a férfi feleségének visszajövetelére várnak, furcsa kapcsolat alakul ki közöttük, amely a kezdeti rideg alá- és fölérendeltségből vonzódássá, majd beteges ragaszkodássá alakul.Milyen titkokat rejteget a zárkózott férfi? Le lehet-e zárni a múltat, és új életet kezdeni?A pszichológiai mélységeket feltáró skandináv regény élet és halál, bűn és bűnhődés kérdéseit feszegeti, és az első perctől az utolsóig, amíg el nem éri a drámaian sokkoló véget, fogva tartja az olvasót.Az öt irodalmi díjat is elnyert regényt már 13 nyelvre fordították le.

1966, Baltimore. Maddie Schwartz egyik napról a másikra kisétál közel húszéves házasságából egy értelemmel és szenvedéllyel teli új élet reményében. Nyomot akar hagyni ebben a gyorsan változó világban: a segítségével találja meg a rendőrség egy meggyilkolt kislány holttestét. Nem sokkal ezután ismét Maddie közreműködésével egy fiatal nő holttestére bukkannak.A fiatal fekete nő Cleo Sherwood, de Maddie-n kívül senki sem tudja és senkit sem érdekel, miért kellett meghalnia. Maddie elhatározza: mindent kiderít Cleo életéről és haláláról.A nyomozás során olyan emberekkel kerül kapcsolatba, akikkel korábbi életében elképzelhetetlen lett volna a találkozás: politikusokkal és az alvilág szereplőivel. Maddie nem képes tovább látni saját vágyain és álmain, így épp azoknak okoz fájdalmat, akik a legközelebb állnak hozzá. Nem kivétel ez alól az a fekete rendőr sem, akivel az éjszakáit tölti, és aki sokkal mélyebb érzelmeket táplál iránta, mint azt Maddie képzeli.A The New York Times bestsellerírója új regényében mesterien egyesíti a pszichológiai feszültség és a klasszikus noir elemeit.

Egy augusztusi délután Oroszország legtávolabbi félszigetének fővárosában nyoma veszik két lánytestvérnek. Minden jel arra utal, hogy elrabolták őket. Eltűnésük felbolygatja a várost, önkéntes kutatóosztagok indulnak a keresésükre, de a rendőrségi nyomozás nem vezet eredményre. Eközben egy távoli északi faluban régi sebeket tép fel a tragédia. Julia Phillips debütáló regénye a szibériai Kamcsatkán játszódik működő vulkánok, végtelenbe nyúló tundrák, posztszovjet lakótelepek és rénszarvascsordák világában, és megindító emberi sorsokat ábrázol mély empátiával. A kislányok eltűnése mindenkire hatással van: a fiatal párra, akik sátor nélkül táboroznak a medvék lakta erdőben, a szilveszterkor újra egymásra találó barátnőkre, a vendégmunkásokra vágyakozó otthon ülő kismamára, a rénszarvaspásztorok falujából származó egyetemista lányra. Az egy-egy fejezetre főszereplőkké váló hol orosz, hol a helyi etnikumból származó nőalakok lelkivilágán keresztül nemcsak az életükre és a szűk környezetükre nyerünk rálátást, de a körülöttük zajló kulturális folyamatokra és társadalmi feszültségekre is. A különböző sorsokat bemutató történetek önmagukban is lebilincselőek, de a közel egy évet átölelő regényben a szálak mindinkább összeérnek, hogy egy gyomorszorítóan izgalmas végkifejletben fonódjanak össze.A kötet, amelyet 2019-ben az év tíz legjobb regénye közé választott a New York Times Book Review szerkesztősége, adrenalinlökettel kezdődik és szíven csapással végződik.

A népszerű történelmi regényíró új kötetében a legendás francia színésznő, Sarah Bernhardt (1844–1923) életét mutatja be.Egy holland zsidó kurtizán és egy ismeretlen apa leányaként látta meg a napvilágot. A vidéken töltött boldog gyermekkort zárdai élet váltotta fel, majd anyja nyomdokaiba kényszerül: ő is kurtizán lesz. Ám sohasem adja fel kamaszkora óta dédelgetett álmát, hogy színésznő legyen. És zseniális színésznő válik belőle.Sarah Bernhardt volt az első színésznő, aki szakított a tradicionális klasszicista előadói stílussal, és teljesen új vonalat vitt a színjátszásba. Tehetségével, korszakalkotó játékával lenyűgözte a közönséget, amely magánéleti és szakmai botrányai és kudarcai ellenére is újra és újra a magasba emelte. Tehetsége nem ismert határokat, de irgalmat sem: lelkiereje segítette át a zajos ünnepléseket követő mély hullámvölgyeken. A világhíres francia színpadok után nemzetközi elismerést is szerzett. A sikerek és kudarcok sorozata nem törte meg, szerelmi ügyeinek hangos kiteregetése sem késztette visszavonulásra. Soha nem tagadta, bárkivel is hozták hírbe a lapok: Victor Hugóval, Oscar Wilde-dal vagy a walesi herceggel. Alfons Muchának köszönhetően a szecesszió egyik legnagyobb múzsája lett, büszke alakja számos híres nyomaton szerepel.

Biciklis balesete után Caroline egy párizsi kórházban tér magához, és semmire sem emlékszik az addigi életéből. Hamarosan kiderül, hogy korábban magányosan és szomorúan élt egy párizsi lakásban. Az emlékei csak részletekben térnek vissza hozzá. Amint próbálja összerakni élete képkockáit, a felvillanó képekben egy férfit és egy kislányt lát. Mindeközben egyre közelebb kerül egy elegáns étterem jóképű tulajdonosához, és egy évtizedekkel korábbi rejtélyes ügy is leköti a figyelmét.A nácik által megszállt Párizsban egy fiatal özvegy, Céline édesapja virágboltjában dolgozik, nevelgeti a kislányát, és titkon reméli, hogy egyszer még rátalál a szerelem. Azonban egy kegyetlen német tiszt felfedi a nő zsidó származását, és Céline veszélyes játszmába kezd, hogy megóvja szerettei életét.Miközben Caroline az emlékei után kutat, a lakásában egy rejtekhelyen megtalálja Céline leveleit, és rájön, hogy az otthona szörnyű titkokat rejt. Lassan az is világossá válik számára, hogy talán több dologban is hasonlít Céline-re, mint valaha gondolta volna.Ebben az izgalmas, ugyanakkor megható regényben a bestsellerírónő egybeszövi a jelent és a múltat, megmutatja, micsoda erő rejtőzhet egy emberben, milyen bonyolultak a szív útjai és mire képes az anyai szeretet.

A Romanov cárné élete méltán ihletett regényt. Húszévesen érkezett Oroszországba dán hercegnőként. Miután elsajátította új hazájának szokásait, nemcsak a háromszáz éves múltra visszatekintő Romanov-dinasztia sorsára gyakorolt nagy hatást, hanem Oroszország 20. századi történelmére is. Miközben gyermekei útját egyengette és politikailag előnyös házasságokat szervezett, III. Sándor cár feleségeként az orosz arisztokráciával is jó kapcsolatot ápolt. Lenyűgöző személyisége azonban nemcsak az udvar fényűző estélyein mutatkozott meg: jótékonysági kezdeményezéseivel a szegényebb társadalmi rétegek elismerését is kivívta. Önzetlensége a cári uralom megdöntése után is megmutatkozott: az első világháború kitörését követően ápolónőként tevékenykedett. Minnie-t, ahogy családi körben nevezték, fia, II. Miklós cár legfőbb kritikusaként tartották számon. Ő az alkotmány létrehozását szorgalmazta, ám a cár a feleségére hallgatott, ami végül az uralkodóház elleni merényletekhez, országszerte kirobbanó felkelésekhez és az 1917-es forradalmat követően a Romanov-dinasztia bukásához vezetett.

„Mongóliában, amikor egy kutya meghal, magasan a hegyekben temetik el, hogy az emberek ne taposhassanak a sírjára. A gazdája az eb fülébe súgja azon kívánságát, hogy a kutya a következő életében emberként térjen majd vissza. Azt mondják, nem minden kutya tér vissza emberként, csak azok, akik készen állnak erre. Én készen állok.” „Mélyen magunkba kell néznünk, és gyökerestül ki kell irtanunk a torz, hamis káprázatokat, mígnem az a tökéletes és igaz dolog, amiről tudjuk, hogy a szívünkben rejtőzik, ott nem áll majd előttünk.” Enzo tudja, hogy ő nem olyan, mint a többi kutya. Megszólalna, ha tudna, de nincs egyebe, csak a gesztusai. Enzo igazi filozófus. Már öreg és beteg, de nem fél a haláltól, mivel meg van győződve arról, hogy halála után emberként fog újjászületni a földre. Az egyszerre szívszorító és mulatságos, ugyanakkor gondolatébresztő regény egy család boldog és tragikus fordulatokban bővelkedő történetét meséli el. Szeretetről, hűségről, kitartásról és reményről szól. S mindezt egy emberi lélekkel megáldott kutya, Enzo meséli el nekünk. Garth Stein regénye nem csak az Egyesült Államokban aratott sikert. A könyvet idáig húsz országban adták ki, sőt, a regényből film is készült Milo Ventimiglia, Amanda Seyfried és Kevin Costner főszereplésével.

Lucrezia Borgia nevének hallatán általában a reneszánsz korban élt erkölcstelen méregkeverő jut az eszünkbe. De igaz-e a könyvek és filmek hatására összeállt kép? Tényleg szívtelen csábító volt, aki bármire képes lett volna, csak hogy valóra váltsa a céljait? A népszerű szerző legújabb regényében a hírhedt reneszánsz pápa, VI. Sándor lányának, Lucrezia Borgiának az életútját követhetjük nyomon. Gortner nem fest sablonos képet erről az izgalmas női alakról, aki családja ármánykodásának és a nemesek közt dúló háborúk áldozata volt, miközben őrlődött az apja iránti lojalitás és a saját túlélése között. A fiatal Lucrezia egy olyan korban cseperedik fel, amelyben mindennapos a cselszövés, az árulás és még a gyilkosság is. C. W. Gortner ezúttal is alapos kutatómunkát követően írta meg regényét, amely bővelkedik hiteles történelmi részletekben, ugyanakkor mély belátást nyújt a szereplők lelkébe is. Gortner interpretációjában Lucrezia Borgia korának bátor és izgalmas szereplője, aki szépségének és intelligenciájának köszönhetően próbál érvényesülni egy kegyetlen világban.

Az 1930-as években játszódó, izgalmas fordulatokkal teli regény India színes forgatagába és gyönyörű tájaira repíti az olvasót. Beléphetünk a fényűző palotákba, ahol részesei lehetünk az udvari cselszövéseknek. Eliza, a fiatal fényképésznő, hogy új értelmet találjon életének férje elvesztése után, elfogadja a brit kormány megbízását, és egy indiai uralkodó­család palotájába érkezik. A herceg jóképű fivérével, Dzsájjal bejárja a környék nevezetességeit és az eldugott falvakat. A lány megdöbben, milyen szegénységben élnek az egyszerű emberek, a férfi pedig ráébred arra, mennyi tennivalója lenne még a hercegi családnak a nép felemeléséért. Eliza és Dzsáj rengeteg időt töltenek együtt, de sokáig ellenállnak szívük hívó szavának. Bontakozó szerelmüket nem nézi jó szemmel sem a hercegi család, sem az Indiában élő brit közösség. Komoly döntést kell hozniuk: azt teszik, amit elvárnak tőlük, vagy a szívükre hallgatnak. Bele kell törődniük a nekik szánt sorsba, vagy hittel és kitartással elérhetik a boldogságot?

Maria Magdalena Dietrich szegénységben nő fel az első világháború alatt. Kislánykora óta a színpadról álmodik. Miután hegedűművészi ambíciói meghiúsulnak, Berlinbe költözik, ahol nyomban belecsöppen a kabarék züllött világába. Szmokingot visel, cigarettázik, szerelmi viszonyba keveredik férfiakkal és nőkkel egyaránt. Igéző szépségével, tartásával, polgárpukkasztó öltözködésével telt házak előtt énekel, és hamarosan a filmszakmában is befut. Sem a házasság, sem az anyaság nem tudja megfékezni szabadság- és szereplésvágyát. Hitler hatalomra kerülése után Marlene Amerikában talál új hazára. Hollywood tárt karokkal várja. Greta Garbóval vetekedve olyan sztárokkal látni a mozivásznon, mint Gary Cooper, John Wayne, Cary Grant. A második világháborúban Marlene úgy harcol a nácik ellen, hogy önmagát nem kímélve katonák ezreinek énekel a frontvonalban. A szerző finom pszichológiai érzékkel tárja elénk az isteni díva belső vívódásait. Marlene igazi legenda volt, és Gortner mesterien ábrázolja lenyűgöző, ugyanakkor ellentmondásos személyiségét.