Trivium strana 3 z 14

Egy jó aforizma egy egész könyv bölcsessége, egyetlen mondatba sűrítve. Theodor Fontane A könyvben található aforizmákban és idézetekben két évezred tanulságai és tapasztalatai összegződnek. Természetesen mind a kiválasztás, mind a kommentárok szubjektívek. Tükrözik a szerző tanulságait és a tapasztalatait, amiket történészként, menedzserként, vállalkozóként és befektetőként nyert. Ez a szokatlan kombináció magyarázza azt is, hogy miért ilyen változatos a kiválasztott, idézett személyiségek összeállítása. Ugyanúgy jelen vannak a könyvben a klasszikus filozófusok, mint a modern írók, sikeres vállalkozók, tudósok és művészek. Találunk benne idézeteket Albert Einstein - fizikustól, a művész Michelangelótól, az Apple alapítójától, Steve Jobstól, Henry Fordtól, Cicerótól, Konfuciustól, Schopenhauertől vagy Goethétől. Ez a könyv arra hivatott késztetni olvasóját, hogy elgondolkodjon saját magáról, a kívánságairól és a céljairól. Arra hivatott, hogy megihlesse, bátorságot és erőt adjon neki, hogy a nehéz helyzetekkel is megbirkózzon. Gyakorlati útmutatást nyújt, és a munkával és a mindennapi élettel kapcsolatos tippeket tartalmaz. Az idézetekben és a mondatokban rejlő bölcsességek arra ösztönzik majd az olvasót, hogy elgondolkodjon a saját életútján és mindenekelőtt arra, hogy cselekedjen! Hiszen nem elég tudni, használni is kell; nem elég akarni, tenni is kell. Johann Wolfgang Goethe

Ibrahim, aki a sanyarú rabszolgasorsból egészen az újdonsült szultán bizalmas barátjává és hűséges tanácsadójává emelkedett, ezúttal egy számára eddig meghódíthatatlannak vélt hatalommal találja szemben magát: a szerelemmel. S annak élén nem más áll, mint Szulejmán húga, a rejtélyes Hatidzse, aki betegségét leküzdve felülkerekedik a múlt szenvedésein és ismét reményt lát a jövőben. Ha másért nem is, legalább a főudvarhölgye, Nebile boldogságáért mindenre képesnek érzi magát. S egy napon végül találkozik az ösvényük. Mindenki úgy hitte, hogy ez a szikra hamar kialszik majd, és a viharok is előbb-utóbb lecsillapodnak. Csakhogy a szívüket hamuvá porlasztó lángok ehelyett megváltoztatták a birodalom történelmének menetét... Beteljesülhet-e a bosszúvággyal fűtött Ibrahim és a birodalomért életét feláldozni sem habozó Hatidzse, illetőleg képzeletükben a makedón Nagy Sándor és az iráni Tomirisz királynő szerelme? Vagy ez is csupán egy álnok terv része volna, mely lehetővé tenné Ibrahim számára, hogy elérje az oly régóta várt elégtételét a Sátán ellen? Hatidzse eközben továbbra sem vágyik másra, mint hogy végre felszámolhasson a szerencsétlen sorsával és azt a gondtalanságot biztosíthassa a környezetében felbukkanó fiatal lányoknak, ami neki nem adatott meg. A helyzetet csak bonyolítja Szulejmán ágyasa és egyetlen fiának édesanyja, Gülbahar, és egy nemrég a hárembe érkezett orosz szépség, Alekszandra viaskodása, a nyugati fejedelmek cselszövése és a megszűnni nem akaró keleti veszedelem Iszmáíl sah formájában.

A fényességes Szulejmán szultán Magyarországon tért meg a Mindenhatóhoz. Hiába aratott diadalt a török sereg Szigetvárnál, a padisah nem élte túl a háborút. A haldokló különös dolgot parancsolt a hűséges nagyvezírnek, Szokoli Mehemednek. Az utasítás szerint Szulejmán szívét Magyarország földjén kell örök nyugalomra helyezni. De vajon mire gondolt a Törvényhozó? Utódja, fia Szelim szultán elrendeli, hogy épüljön síremlék az apjának Isztambulban. A hárem két legbefolyásosabb asszonya, a két nagy cselszövő, Mihrimah szultána és Nurbanu, az új szultán első ágyasa is megdöbbenve értesül arról, hogy Szulejmán nem egy, hanem két síremléket is kapott. A magyar földön az elhunyt Szulejmán szívének épített türbéhez hamarosan évről évre zarándokok ezrei érkeznek. Szulejmán szíve azonban nem csupán a tiszta lelkű, igazságot kereső embereket vonzza magához. E közben Nurbanu arra készül, hogy leszámoljon Hürrem leányával és a birodalom legerősebb emberével, az idős fővezírrel. Indiából titokzatos utazók érkeznek a birodalomba. Mindenáron ki akarják deríteni Szulejmán szívének titkát, de nem számolnak azzal, hogy a magyar földön ősi erők várják a betolakodókat. A véres játszmába nem csak az isztambuli háremhölgyek keverednek bele, de Gyöngyi, Musztafa és Jutka is, akik a saját bőrükön tapasztalják, mivel jár, ha elnyel a perzsa sah, az indiai fejedelmek és török szultán hatalmi harcának örvénye. Az összeesküvések sorozata próbára teszik Gyöngyi és Musztafa kapcsolatát is, amin azonban nem fog az átok, a járvány, se a küzdelmes harcok.

Egy gyönyörű, tizenhárom éves görög lány él Tinosz szigetén. A szép Najszáról festmény készül, és ez a remekmű eljut Isztambulba, a Topkapi Palotába. A Sors akarata az, hogy Ahmed, az új szultán meglássa, és azonnal beleszeressen a képen látható leányba. Najsza kénytelen búcsút venni az álmaitól, mert gyermekként elszakítják a családjától. A félelmetesen okos Szafije szultána parancsára a palotába hozzák. Ajándéknak szánják a szerelmes Ahmednek. Az új háremhölgy attól tartott, hogy soha nem lehet belőle több közönséges cselédnél, ám a szívében rejlő lázadó felkészült a harcra. Megfogadta, hogy királynőként fog uralkodni a birodalom felett. Isztambulban a pokolra számított, mégis a Paradicsomra bukkant. Talpraesetten és embereket elbűvölő szépségére támaszkodva dacolt a cselszövések, az éjjel-nappal éber ellenségek, az árulás és a nesztelenül settenkedő halál ellen. Máhpejker Köszem szultána néven mindenkinél erősebb lett. Csakhogy miért éppen őt szolgálná hűségesen a birodalom, mely érdekében feláldozta a fiatalságát, a gyermekeit, a lelkiismeretét és a reményeit? Köszem nem adja fel a harcot. A szultánok helyett ő írja a történelmet. Nem véletlenül tartják Hürrem és Szafije méltó utódjának, az egyik legnagyobb női uralkodónak.

A trilógia befejező részében a Pireneusok mondavilága, egy szekta több évtizedes tevékenysége és alantas pszichológiai játszmák teszik még érdekfeszítőbbé Amaia Salazar nyomozását és családjának történetét. Egy asszony értesíti a rendőrséget unokája hirtelen haláláról. A jelentés bölcsőhalálról szól, de a nő gyanúsnak tartja az apa viselkedését: a férfit letartóztatják, amint megkísérli ellopni lánya holttestét. Az asszony egy gonosz mágikus lényről beszél: az inguma az, aki lidércnyomást okoz és ellopja az ember életét, miközben alszik. A nyomozás kimutatja, hogy Navarrában rendkívül magas a csecsemőhalálozás, de a gyermekek maradványait nem találják a sírokban. Amaia döbbenten tapasztalja, hogy a halálesetek a Baztán folyó völgyének településeihez kötődnek. Szembe kell néznie a vidéket rettegésben tartó bűncselekmények valódi okával, a szülők hallgatása miatti társadalmi felháborodással és a kollegák bizalmatlanságával. Az esetet bonyolítja, hogy felbukkan egy, a fekete mágiával kapcsolatban álló titokzatos férfi is, aki felborzolja Amaia lelkét. A felderítésben az FBI mellett a katolikus szervezet, az Opus Dei is hadba száll. Eközben iszonyatos hóvihar zúdul a völgyre, mely végleg betemetni látszik az igazságot… Legjobb spanyol regény díjazottja. Az I. kötet A láthatatlan őrző 29, a II. kötet A csontok öröksége 12 kiadásban, a mostani kötet 7 kiadásban jelent már meg. A sorozatot 33 országban adták ki.

Ibrahim, aki a sanyarú rabszolgasorsból egészen az újdonsült szultán bizalmas barátjává és hűséges tanácsadójává emelkedett, ezúttal egy számára eddig meghódíthatatlannak vélt hatalommal találja szemben magát: a szerelemmel. S annak élén nem más áll, mint Szulejmán húga, a rejtélyes Hatidzse, aki betegségét leküzdve felülkerekedik a múlt szenvedésein és ismét reményt lát a jövőben. Ha másért nem is, legalább a főudvarhölgye, Nebile boldogságáért mindenre képesnek érzi magát. S egy napon végül találkozik az ösvényük. Mindenki úgy hitte, hogy ez a szikra hamar kialszik majd, és a viharok is előbb-utóbb lecsillapodnak. Csakhogy a szívüket hamuvá porlasztó lángok ehelyett megváltoztatták a birodalom történelmének menetét... Beteljesülhet-e a bosszúvággyal fűtött Ibrahim és a birodalomért életét feláldozni sem habozó Hatidzse, illetőleg képzeletükben a makedón Nagy Sándor és az iráni Tomirisz királynő szerelme? Vagy ez is csupán egy álnok terv része volna, mely lehetővé tenné Ibrahim számára, hogy elérje az oly régóta várt elégtételét a Sátán ellen? Hatidzse eközben továbbra sem vágyik másra, mint hogy végre felszámolhasson a szerencsétlen sorsával és azt a gondtalanságot biztosíthassa a környezetében felbukkanó fiatal lányoknak, ami neki nem adatott meg. A helyzetet csak bonyolítja Szulejmán ágyasa és egyetlen fiának édesanyja, Gülbahar, és egy nemrég a hárembe érkezett orosz szépség, Alekszandra viaskodása, a nyugati fejedelmek cselszövése és a megszűnni nem akaró keleti veszedelem Iszmáíl sah formájában...

Kavabata a 20. századi japán irodalom kiemelkedő egyénisége, az újfajta érzékenységű írók egyik vezéralakja, az első japán író, aki 1968-ban Irodalmi Nobel-díjat kapott. Klasszikus japán lírai szimbólumokat helyez írásainak középpontjába, de hőseinek gondolatvilágában már a huszadik századi ember gátlásai és szorongásai kísértenek. Kedvenc műfaja az úgynevezett leheletnyi történetek, amelyből több mint százat írt. Leghíresebb műve a Hóország. A történet Honsú szigetén, a „Japán Alpok" hófödte csúcsai között, Hóországban játszódik. Itt találkozik Simamura, a „balettszakértő" és Komako, a gésa. Szerelmük három éven át folytatódik, a lány egyre elkeseredettebb, a férfi egyre elgondolkodóbb lesz, s igen sokat emlékezik egy Joko nevű lányra, akit a hőforráshoz jövet a vonatablak keretében látott. Simamura élete a meditáció, a töprengés, a tökéletes esztétikum utáni vágy. Nem biztos, hogy valaha is látott igazi balettot, és hogy Komako ismer valami mást is Hóországon kívül. Vajon a melankolikus érzésből van-e a kiút? Megmarad-e a regényt átlengő misztikum vagy csak a fájdalmas búcsúk és a reményteli visszatérések kergette illúzió marad velünk? „Hősei sorstragédiák árnyékába

A könyv különleges, spirituális utazásra hív Ázsiába, e látszólag oly távoli világrészre. Beleolvasva elindulhatunk a boldogsághoz vezető ösvényen. Vakmerő utazóként elmerülhetünk az indiai utcák és bazárok szemkápráztató forgatagában. Bepillantunk azoknak a templomoknak és ásramoknak a kapuján, amelyeket néha csak résnyire nyitnak ki a kívülállók előtt. Láthatjuk, mennyire fontos ma is a szerencsés reinkarnáció a hívő indiaiaknak és a kínaiaknak. Agrában megismerhetjük a Tádzs Mahál sötét titkát, Alláhábádban elvegyülünk a szent fürdőzésre készülő sokmilliónyi zarándok között. Feltárul előttünk az indiai titkos társaságok és kultuszok múltja és jelene. Kambodzsában eljutunk a khmer királyok ősi templomaiba, majd Angkor Vat hindú domborművei közül utunkat a legősibb indiai vallás szent városaiban folytatjuk. A múltba nézve tanúi lehetünk a gyilkos thagík tündöklésének és bukásának, a halottégető ghátokon megnézzük a félelmetes remeték szertartásait, és több ezer éven át tartó útra kísérjük el a három nagy indiai boszorkány-testvériség tagjait. Találkozunk az elfelejtett indiai zsidó közösség utolsó képviselőivel is. Amritszárban, az Aranytemplom árnyékában megtudjuk, hogy hogyan készültek egy új világkorszak érkezésére a fehér szikhek. A pandzsábi síkságról ösvényük a Himalája hegycsúcsai között vezet tovább. Feltárulnak szemünk előtt a tiltott városok, Sambala és a félelmetes Agarthi titkai. Nepálban találkozunk az élő istennővel, Bhutánban pedig tanúi lehetünk, hogyan őrzik a hagyományokat a sárkánykirályok. Misztikus helyek, szent emberek és titkos közösségek Indiai utazásunk nem lenne teljes, ha nem pillantanánk be Ammá, az Ölelő Anya ásramjába is. Kínában egy újabb, titokzatos világot ismerhetünk meg. Feltárulnak előttünk a félelmetesnek tűnő, gyakran félreértett kínai titkos társaságok titkai. Megtanuljuk, hogyan különböztessük meg egymástól a spirituális közösségeket és a triádok maffiózóit. Láthatjuk, milyen buddhista és taoista hagyományok határozzák meg ma is a sok százmillió kínai életét. A kínai tradíciók közül feltárul előttünk a sárkányok kultusza, az Ég és a Föld harmóniája, benézünk az istenségek birodalmába és a kínai poklokba, miután megkönnyebbülve elmerülhettünk az éhes szellemek ünnepét kísérő szemkápráztató forgatagban. A könyv hasznos tanácsokat ad arra nézve is, hogy kerülhetjük el zarándoklatunk vagy felfedező utunk során a kellemetlens

A kedves és szeretetreméltó Eszmehan szultána a nagy Szulejmán unokája és Szelim herceg leánya. Egy vénemberhez, Szokoli Mehemed nagyvezírhez adták feleségül. A sors úgy akarta, hogy első és sokáig egyetlen hadimja egy szerencsétlen sorsú ifjú, Giorgio legyen, aki nem tudott ellenállni a gyönyörű, de gátlástalan Sofia varázserejének. Fogságba került, és eladták rabszolgának. Eszmehan szultánától az Abdullah nevet kapta. Az életének most már csak egyetlen célja maradt: azt akarja, hogy boldogan éljen az úrnője. Érte, ha kell, hajóra száll és dacol az ágyúkkal, vagy útra kel, hogy a kedves hercegnő a legfontosabb szent helyen imádkozhasson gyermekáldásért. Az emberek nem véletlenül tartják titokzatos, veszélyes cselszövésekkel teli helynek a szultán háremét Isztambulban. Válogatott katonák és eunuchok őrzik a magas falak mögött Szulejmán szultánnak és fiainak feleségeit, ágyasait, háremhölgyeit. A világ leggyönyörűbb asszonyai között könyörtelen vetélkedés folyik. A nagyhatalmú úrnők mindegyike arra törekszik, hogy az idős uralkodó esetleges halála után az ő fia legyen az új szultán. Semmilyen alantas eszköztől sem riadnak vissza. Hürrem fiai sorra távoztak az élők sorából, mostanra már csak Szelim herceg maradt. Ő azonban nem igazán tűnik alkalmasnak a trónra. Ebben a helyzetben mindennapossá váltak az összeesküvések, az intrikák a szeráj fülledt homályában. Az idős uralkodó egyetlen támasza a Mihrimah szultána maradt. Amikor Eszmehan teherbe esik, a hárem bábaasszonya, a néhai Hürrem szultána őszinte híve megállapítja, hogy Szulejmán első dédunokája fiúgyermek lesz. Ennek mindenki örül, kivéve a szépséges Szafijét. Murád herceg imádott ágyasa hatalomra és befolyásra vágyik. Tudja, ehhez fiúgyermeket kell szülnie Murádnak. Legfőbb ellenfele a kedvese anyja, Nurbanu úrnő. A nagyasszony megeskette a fiát arra, hogy sohasem veszi el feleségül a szép rableányt. A nagyra törő Szafije vakmerő cselszövésbe kezd, melynek következményeit az egész birodalomban, sőt a határokon túl is meg lehet érezni. Ebben nagy segítségére lehet a Héttorony börtönéből kimentett, titokzatos magyar rab, a rettenetes Ghazanfir. Szegény Eszmehanra szörnyű csapások sora hárul. Hiába esik többször is teherbe, gyermekei sorra meghalnak. Attól tart, hogy a férje elfordul tőle, és ezért magányos, rabsággal felérő élet vár majd rá. Abdullah rájön, hogy Szafije cselszövései veszélyeztetik Eszmehan életét. A szerelmes hadim azonban semmitől sem riad vissza, hogy megmentse jóságos úrnőjét. Újra tengerre szál, hogy a csodálatos, jószívű hölgy eljuthasson a férje karjaiba. A sors azonban könyörtelen próbára tesz

Fatima Melek származása révén kiválóan ismeri a magyar és a török történelmet is. Így hiteles képet fest a magyar történelem eddig homályba burkolózó korszakáról. Fatima egyforma otthonossággal mozog az erdei boszorkány otthonában, a fényes vármegyei bálokon és a török hárem fülledten erotikus börtönében. A főhősnő édesanyját a háborút követő járvány vitte el. Apja 1552-ben Eger várát védve halt hősi halált. A kislány megpróbáltatásai ezzel azonban nem értek véget. A kapzsi rokonok elorozták az örökségét és boszorkánysággal vádolták meg öreg dajkáját. A nemes kisasszony azonban nem adja fel, megpróbálja kivívni az igazságot. A csatatéren megismerkedik egy elszánt török fiatalemberrel. Mindent megtesz azért, hogy ne szeressen bele, hiszen az a fiú ellenség, török! Közben a Fényességes Portán titokzatos események történnek. Hürrem szultána életének utolsó éveiben könyörtelen viperafészekké változott a hárem, és halála után a színfalak mögött még élesebb harc tört ki a szultán trónjáért és a válide szultána címért. Magyarországon Arszlán, a budai pasa képviseli Szulejmán akaratát, lenyűgöző férfi, csodálatos szerető. Háremhölgyei rajonganak érte. A főhős Gyöngyi közöttük válik dacos nagylányból szemkápráztatóan szép, fiatal nővé. Új barátokra és ellenségekre tesz szert a hárem buja, titkokkal és cselszövésekkel teli világában. Egyre nehezebben tud parancsolni a vágyainak. Ám a pasa valamiért egy ujjal sem nyúl hozzá! Vajon miért tartogatja? A történetben összecsapnak egymással a Szulejmán című tévésorozatból megismert szultánák, haszekik és ágyasok. Harcuk örvénye magába szippantja a regény hősnőjét is. A magyar lány azonban az isztambuli úrnők méltó ellenfele lesz!

33 országban megjelent nemzetközi bestseller. A Navarra trilógiából az első regény megjelenése (2013) óta 600 000 példány fogyott el; A láthatatlan őrző 29, A csontok öröksége 12 (ez jelenik meg most magyarul), és az utolsó, tavaly novemberben megjelent kötet, az Áldozat a viharnak pedig máris 7 kiadást ért meg eddig világszerte. Elkezdődik Johana Márquez mostohaapjának bírósági tárgyalása. A pert figyelemmel kíséri a várandós Amaia Salazar felügyelőnő, aki egy évvel azelőtt felderítette az úgynevezett "basajaun-bűntetteket", amelyek félelemben tartották a Baztán völgyét. Amaia bizonyítékokat gyűjtött Jasón Medina ellen is, aki a "basajaun" modus operandiját utánozva megerőszakolta és megölte Johanát, a felesége kamaszkorú lányát. A bíró hirtelen bejelenti az ügy lezárását, ugyanis a vádlott öngyilkosságot követett el. Az általános felháborodás közepette Amaiát hívja a rendőrség, ugyanis a vádlott a felügyelőnőnek címzett búcsúüzenetet hagy, amelyben mindössze egyetlen szó szerepel: "Tarttalo". Ez indítja el a második kötet izgalmas és érdekfeszítő cselekményeit egészen a végkifejletig. A spanyol krimi-trilógia a baszk Pireneusokban fekvő Baztan-völgy falvainak sajátos világát mutatja be, melyben keveredik az ősi baszk mitológia, a kereszténység és a mágia. A thriller műfaj klasszikus elemein túl olyan természeti leírásokkal, pszichológiai elemekkel ötvözve, mellyel a műfaj kereteit feszegeti. Megjelenése után hazájában azonnal sikerkönyv lett, csak Spanyolországban 26 kiadásban jelent meg, azóta 28 országban adták ki. A megfilmesítés jogait Peter Nadermann (A tetovált lány) és a Constantin Film (A parfüm; Pompeii) vette meg.

A legjobb spanyol regény 2013 Ezüsttoll Díj 2014 ,,Dolores Redondo a legutóbbi időszak egyik legnagyobb irodalmi meglepetése és üstököse. Megteremtette a detektívregény új típusát, amely ötvözi a pszichológiai thriller, a bűnügyi történet és a legenda elemeit." A spanyol krimi-trilógia első kötete a baszk Pireneusokban fekvő Baztan-völgy falvainak sajátos világát mutatja be, melyben keveredik az ősi baszk mitológia, a kereszténység és a mágia. A thriller műfaj klasszikus elemein túl olyan természeti leírásokkal, pszichológiai elemekkel ötvözve, mellyel a műfaj kereteit feszegeti. Megjelenése után hazájában azonnal sikerkönyv lett, azóta 25 országban adták ki. A megfilmesítés jogait Peter Nadermann (A tetovált lány) és a Constantin Film (A parfüm; Pompeii) vette meg. Egy kis navarrai településen kamaszlány meztelen holttestére bukkannak. A nyomok bonyolult indíttatású, misztikus elemekkel fűszerezett rituális gyilkosságra vallanak. Kiderül, a környéken sorozatgyilkos szedi áldozatát. Salazar felügyelőnő vállalkozik arra, hogy fényt derítsen az igazságra, ám közben harcba kell szállnia saját gyermekkori tragédiájában gyökerező félelmeivel. Ráadásul kollégái és nővére féltékenységével, és saját médiumi képességeivel is szembesülnie kell. Ahogy a történetbe újabb és újabb szálak fonódnak, Amaia nemcsak hivatását teljesíti, de önnön problémáinak megoldásához is közelebb kerül. A thriller, mitológia és családtörténet e keveréke teszi eredetivé a könyvet, és a végkifejletig fenntartja az olvasó érdeklődését.

Bővebb ismertető Egy sorscsapások után újjászülető hercegnő és egy nagyravágyástól elvakult szadrazam. Csupán a végzet segítségével találhattak egymásra. Egyikőjük az egy és egyetlen leánya Javuz Szelim szultánnak, akinek a haragja élesebb még a kardnál is, akinek a dühe felér ezernyi halállal; és Hafsza szultánának, akinek bölcs tanácsai segítik túlélnie a veszélyekkel teli palotában. Ő a leendő szultán, Szulejmán húga. Hatidzse szultána. Álmaiban pedig ő maga az ókori Iránt uraló Tomirisz királynő. A másikuk egy nagyratörő ábrándokat dédelgető rabszolga, akit gyermekkorában kalózok szakítottak el a családjától. Képességeinek köszönhetően Maniszában megfordul a szerencséje. Egy özvegy szeretőjéből és borászatának igazgatójából csakhamar Szulejmán legbizalmasabb barátjává válik, s egyúttal Szulejmán ágyasaként a trónra áhítozó Hürrem legádázabb riválisává is. Pargali Ibrahim. Képzeletében pedig ő a makedón hódító, Nagy Sándor. Az élet szörnyű kínokkal és bánattal sújtotta őket. A szerelem helyett az ellenszenv tüzei égtek a szívükben. Hatidzse igyekezett talpra állni az összeomlott fiatalságának és a lelkében űrt hagyó elveszett románcának súlya alatt. Pargali egy csodáért fohászkodott, hogy a magába zárt rettenetes titok érlelte bosszúját beteljesíthesse. Míg egy napon végül tudomást szereztek egymásról Szulejmán közreműködésével...

Egy sorscsapások után újjászülető hercegnő és egy nagyravágyó fiatalember története. A végzet egymásnak szánta őket. Hatidzse szultána. Lánya a hódító Szelim szultánnak, akinek haragja élesebb a kardnál, akinek dühe felér ezernyi halállal; és Hafsza szultánának, akinek bölcs tanácsai a túlélést segítik a veszélyekkel teli palotában. Ő a leendő szultán, Szulejmán húga. Álmaiban pedig ő maga az ókori Iránt uraló Tomirisz királynő. Pargali Ibrahim. A nagyratörő terveket dédelgető rabszolga, akit gyermekkorában kalózok szakítottak el a családjától. Képességeinek köszönhetően megfordul a szerencséje. Egy özvegy szeretőjéből és szolgájából csakhamar Szulejmán legbizalmasabb barátjává válik, s így később a trónra áhítozó Hürrem legádázabb riválisává is. Képzeletében ő a makedón hódító, Nagy Sándor. Szörnyű kínok és bánat kíséri életüket, s boldogtalan szívükben a gyűlölet tüze ég. Hatidzse próbál erőssé válni, miután ártatlan fiatalságát feláldozták a trónért, majd a gyógyírként ható szerelmet is kitépték belőle. Ibrahim pedig egy csodáért fohászkodik, hogy beteljesíthesse bosszúját, melyet egy rettenetes, régi titok táplál. Aztán Szulejmán közbenjárásával útjaik egy nap találkoznak...

Álarc vagy valóság? Kik ők? Örömlányok vagy művelt, az ősi japán művészetekben jártas nők, kiknek feladata a férfiak szórakoztatása, kiszolgálása. Akik szépségükkel és egész életükkel szolgálnak, de a szerelem számukra gyakran csak illúzió. Kik ők és miért vállalják ezt, a mi számunkra oly idegennek tűnő foglalkozást? „Nehéz megmagyaráznom, kislányként miért határoztam el, hogy gésa legyek. Miért dönt úgy egy szüleit rajongásig szerető gyermek, hogy elhagyja őket? Erre próbálok magyarázatot adni." Mineko Iwasaki Hosszú esztendők kellenek ahhoz, hogy elsajátítsa mindazt, amire egy gésának a háromszáz éves hagyomány szerint szüksége van. Megaláztatásokkal és büntetésekkel kell szembenéznie, de mindvégig az erő és elszántság hajtja, hogy kiváló táncos és országának leghíresebb gésája legyen. Az álom beteljesült, Mineko több, mint egy évtizeden át Japán leghíresebb gésája volt. Szavaiból mély bölcsesség és érzékenység csendül ki. Történetét abban a reményben írta meg, hogy az majd segít fellebbenteni a fátylat Japán kulturális történelmének misztikus és félreértelmezett világáról, mely a gésákat körüllengi.

Egyszer ?volt hol nem volt, az üveghegyen túl, az italok óceánján innen volt egyszer egy képzeletbeli kisváros, valahol Amerikában egy álomszép tengerparti gazdagok által lakta vidéken. Így is kezdődhetne ez a történet, ám ez egy komoly embermese egy alkoholistáról. és ahogy a fejezetekbe egyre jobban belemerülünk, tabumentesen feltárulnak azok a kapuk, amik szenvedélybetegségéhez vezettek. Hildy Good a salemi boszorkány elődökkel, és sötét örökséggel terhelt, csúcsingatlanos meséli el életének történéseit. Egy sikeres üzletasszony, akinek a gazdagság nem hullott csak úgy az ölébe. Elvált. Családos, mégis magányos és boldogtalan. Kőkeménnyé tette az élet, öntörvényű, realista, feminista, aki boszorkányos trükkjeit az emberek kiismerésére fordítja. És aki többnyire titokban az alkohol sötét mentsvárába, ismerős démonjai közé menekül vissza. Ám mint minden mesében itt is megjelenik a reménysugár, egy fogyatékkal élő kisfiú családja, és egy egyszer volt hol nem volt félszeg férfi szenvedélyes, őszinte szerelmében, aki a maga csöndes módján mindig ott van, ahol kell… A regény komoly kérdéseket feszeget. Lehetséges-e mindebből, kiutat találni, a félelmekkel szembe nézni, őszintén érdekek nélkül szeretni túl a sokadik x-en, és annyi hátba döfés után, bízni magunkban, vagy azokban, akik szeretnek minket. Lehetséges-e a megtévesztés, a félelmek, az önbecsapás mámorító világából kilépni a valódi életbe, szembesülni mindavval, amit a szenvedélyen túli pillanatnyi mámor kínál. Ann Leary jellegzetesen gyilkos humorral, és oly meghatóan nyers őszinteséggel teszi ezt, hogy a kezdeti ellenszenv és előítélet, Hildyvel szemben is, ezzel a sokakat érintő, világméretű gonddal szemben ítéletünk másfajta megvilágításába kerülhessen.