Mihály Babits strana 4 z 5

Babits Mihály első regénye egyszerre izgalmas detektívtörténet és megrázó lélektani dráma, egy fiatalember személyiség-hasadásának története. A tizenhat éves Tábory Elemér kettős életet él: nappal tehetséges, mindenki által szeretett, fényes jövő előtt álló diák, álmaiban viszont megvetett, kitaszított iparostanonc. Csakhogy az álom és az ébrenlét egy idő után összemosódik, és Elemér maga sem tudja, melyik énje az igazi...

Babits Mihály versei kritikai kiadásának első kötete a pályakezdő költőnek főként diákkori és egyetemi évei alatt született műveit mutatja be. Noha a szakirodalom tudott e fiatalkori versekről, tudományos igényű vizsgálatukra csupán részlegesen került sor, és többségük nem is került be a költő halála után megjelent gyűjteményes kiadásokba. Jelen kötetünk nemcsak a művek tekintetében, hanem azok kulturális, irodalmi hátterének a feltárásában is számos újdonsággal szolgál. A versekhez társuló jegyzetapparátus nem csupán korrigálja (illetve több helyen pontosítja) az egyes darabok eddig ismert megírási idejét, de igyekszik elvégezni a pályakezdő Babits Mihály irodalmi és történelmi ismereteinek a felkutatását és bemutatását is. Amellett, hogy bepillantást nyerhetünk egy meghatározó jelentőségű írói életmű genezisébe, a kronológiai rendszerezés által a művek közötti összefüggések feltárására is új lehetőségek nyílnak. A versek keletkezéstörténete a költő műveltségének, szerepmintáinak, esztétikai ízlésváltozásának a feltérképezésében szolgálhat komoly segítségül az eljövendő kutatók számára, s így e máig alig ismert művek is immár megkerülhetetlenné válnak az újabb Babitsról szóló monografikus munkák számára.

"Babits vágy és valósát, élet és álom - korában oly jellegzetes, szinte tudathasadásszerű - szétválasztását ábrázolja, csak fordítottan: a valódi valóságot vallva szépnek és az álmot komornak. (...) A századforduló egy bizonyos embertípusa ezt a valóságot nem tudja kiaknázni a maga számára, nem tudja emberivé gyarmatosítani akaratával; kimenekül az álom fantáziavilágába, s ott ábrándokban éli ki azt, amit akarat és erkölcsi tettek híján a valódi valóságban elmulaszt." (Rónay György Babits Mihályról) Az Ezeregyéjszaka - szó szerint - varázslatos meséje és a XX. század eleji magyar modernizáció kriminális tényanyaga. Látszólag mi sem lehetne távolabb egymástól, mint két ilyen kiindulási pont. Babits Mihályt azonban akár mesék, akár bűnügyi riportok nyomán készült regényeiben ugyanaz a portré, ugyanaz a lázas, önkívületbe hajszolódó alak érdekli: az önmaga elől menekülő emberé. A gólyakalifa (1916) és a Kártyavár (1923) soha nem fakul, máig izgalmas olvasmány.

Babits első regénye, amelyben könnyen kimutatható a freudizmus közvetlen hatása. A cím is a témára utal: a mesebeli kalifa gólyává változott és elfelejtette a varázsszót, amivel emberré változhat. Egy kettéhasadt tudatú fiatalember fantasztikus történetének ürügyén a költő érzéseinek és vágyainak kettősségét példázza: Tábory Elemér kétlelkűsége Babits nyugtalanságának, ellentmondásainak kivetülése. A regény hősét, Tábory elemért ismétlődően jelentkező kínzó álmai egy különös, kettős életbe szorítják. Ebben a tudathasadásos állapotban a valóság és a képzelet, a nappal és az éjszaka határai fokozatosan elmosódnak, az álmok követelőbben fonódnak rá a hétköznapok reális világára, nyomasztó hatalmukkal hovatovább az ébrenlét minden óráját beárnyékolva. Családjának büszkesége, Tábory Elemér hol egy kitűnő képességű, gazdag jövőjű úrifiú életét éli, hol egy meggyötört asztalosinasét, hol pedig egy szánnivalóan elnyomott kis irnokét. A két réteg, a reális és az irreális megszámlálhatatlanul sok hiteles ténnyel és történéssel veszi birtokába a fiatalember tudatát, minden váltással újabb és újabb gyötrő szorongásokat támasztva benne. A misztikus befejezést és a regényen végigvonuló fantasztikumot ellensúlyozza az asztalosinas és az írnok életének, munkájának, környezetének nagyon is reális ábrázolása. A mű a freudi mélylélektan alaptételeire épül, de a kor súlyos társadalmi problémái is visszhangoznak benne. A regény merész szerkezete, tömörsége, szikrázó nyelve maradandó érték.

"E regény témája már a háború alatt foglalkoztatott, s maga a mű 1931 elejétől fogva készen várta az utolsó simításokat. A haditechnika azóta óriásit fejlődött. Így nem eshetek abba a gyanúba, hogy a valóságot plagizáltam. Akkor még senki sem tudott a francia határ föld alatti aknavárosairól, tunnelhálózatáról, sem sok más dologról, ami már valóság volt, mikor én fantázia gyanánt leírtam. Például azok a különös gázok, amik "nem anyaguk mennyiségével hatnak, hanem továbbterjednek, mint a baktériu mok, megbontva és megfertőzve a levegőt". Szédületesen haladó korunkban a képzelet nem röpülhet oly messze, hogy a fejlődés pár év alatt túl ne röpülné. (...)" (Babits Mihály)

"E regény témája már a háború alatt foglalkoztatott, s maga a mű 1931 elejétől fogva készen várta az utolsó simításokat. A haditechnika azóta óriásit fejlődött. Így nem eshetek abba a gyanúba, hogy a valóságot plagizáltam. Akkor még senki sem tudott a francia határ föld alatti aknavárosairól, tunnelhálózatáról, sem sok más dologról, ami már valóság volt, mikor én fantázia gyanánt leírtam. Például azok a különös gázok, amik "nem anyaguk mennyiségével hatnak, hanem továbbterjednek, mint a baktériu mok, megbontva és megfertőzve a levegőt". Szédületesen haladó korunkban a képzelet nem röpülhet oly messze, hogy a fejlődés pár év alatt túl ne röpülné. (...)" (Babits Mihály)

A kötetben Babits Mihály kisregénye mellett tizenegy novelláját is olvashatjuk

Az Összeggyűjtött versek harmadik, bővített kiadása nemcsak öt verssel gazdagabb, mint előző kiadásaink voltak, hanem a versek keletkezési sorrendjét az eddiginél pontosabban állapítja meg, ami kihat az egész életmű értelmezésére, valamint a kötet végén közöljük a költemények első megjelenésének legfrissebb adatokkal kibővített jegyzékét.

Sorozatunk klasszikus magyar költők verseit hozza jeles fiatal magyar költők válogatásában. A kötetek tartalmazzák a legszebb és legfontosabb költeményeket, átfogó képet adnak a szerző életművéről. "Babits nem Esti Kornél, az évődő, sziporkázó útitárs, hanem magányos világokban kutakodó Cousteau-kapitány, akit mélybe vezető útján szorosan követni átlagembernek tilos és életveszélyes, de akinek kincsei, képei, dús akkordjai láttán annál inkább ámulunk. Az ő itala nem habkönnyű pezsgő, hanem mélytüzű vörösbor. Nem a fejünkbe száll, nem léha bolondságokra késztet, hanem belül, lefojtva izzik, minden sejtünkben külön tüzet szít." (Lackfi János)

A könyv Babits Mihály prózai és drámai műveiből, tanulmányaiból, esszéiből, kritikáiból és levelezéséből ad válogatást.