Dante Alighieri

Discover Dante's original Inferno in this modern and acclaimed Penguin translation. Describing Dante's descent into Hell with Virgil as a guide, Inferno depicts a cruel underworld in which desperate figures are condemned to eternal damnation for committing one or more of seven deadly sins. As he descends through nine concentric circles of increasingly agonising torture, Dante encounters many doomed souls before he is finally ready to meet the ultimate evil in the heart of Hell: Satan himself. This new edition of Inferno includes explanatory notes and illustrations showing the different layers of hell. Robin Kirkpatrick's masterful translation is also available in a bilingual Penguin edition, with the original Italian on facing pages, and in a complete edition of The Divine Comedy with an introduction and other editorial materials. Dante Alighieri was born in 1265. He studied at the university of Bologna, married at the age of twenty and had four children. His first major work was La Vita Nuova (1292), a tribute to Beatrice Portinari, the great love of his life who had died two years earlier. In 1302, Dante's political activism resulted in his being exiled from Florence. After years of wandering, he settled in Ravenna and in about 1307 began writing The Divine Comedy. Dante died in 1321.

Az Isteni színjáték (Divina Commedia), melyhez az utókor illesztette az isteni jelzőt, enciklopedikus jellegű remekmű. A száz énekből álló alkotásban Dante Vergilius társaságában végigjárja és megismeri a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot, s végül üdvözül örök szerelme, Beatrice révén. Útja során, akikkel találkozik - az utókor nagyjaitól kortársaiig -, azokról véleményt formál, ítélkezik, mégpedig a keresztény erkölcstan alapján! Az "emberélet útjának felén" eltévedt költő az utazások közben egyértelmű szigorúsággal ítélkezik. Ez Dante és a katolicizmus szemlélete. A mű monumentalitása egy szemlélet teljes kibontásán és megmutatásán túl a művészi megformálás erejében és szépségében rejlik.

n "The Paradiso," Dante explores the goal of human striving: the merging of individual destiny with universal order. One of the towering creations of world literature, this epic discovery of truth is a work of mystical intensity? an immortal hymn to God, Nature, Eternity, and Love.

In "The Purgatorio," Dante describes his journey to the renunciation of sin, accepting his suffering in preparation for his coming into the presence of God. This brilliant translation of Dante's canticle crystallizes the great poet's immortal conception of the aspiring soul.

"Dante sovány, nagy orrú, keserű ember volt. 1300 körül elhatározta, hogy világraszóló művet fog írni, olyat, amit akkor már ezer éve nem írtak. És sikerült neki, mert nem tragédiát írt, hanem - ahogy ő nevezte - komédiát. Az Isteni Színjáték azért tud sokszor vicces lenni, mert keserű ember írta. Sziklaszilárdan hitt Istenben, de kénytelen bevallani: Istent úgyse lehet érteni. És - a mi szerencsénkre - tett egy nagy felfedezést: nem Istent kell megérteni, hanem az embereket, Isten teremtményeit. Talán őket figyelve megtudjuk: milyen Ő. Ezt a könyvet akár "Emberi Színjátéknak" is nevezhetnénk, pedig kizárólag halottak szerepelnek benne - no de van ennél élettelibb, színesebb, kalandosabb történet? Kedves Olvasó! Jöjjön velünk a Túlvilágra, és nézze meg, mi vár önre. Nem lesz fenékig tejfel!" (A Kiadó)

Traktát De vulgarit eloquentia (O rodné řeči) patří mezi u nás méně známé Dantovy spisy. Tento nedokončený traktát se skládá ze dvou po stránce obsahové rozdílných knih. V první se Dante věnuje nejprve otázkám spjatým s jazykem či lidskou řečí obecně (otázka tzv. babylónského zmatení jazyků) a poté seznamuje čtenáře s konkrétní jazykovou situací na Apeninském poloostrově. Mezi zdejšími dialekty hledá jazyk, který by mohl být všem Italům společný a zároveň schopný vyjádřit i největší a nejvznešenější myšlenky. Tento jazyk se nazývá volgare illustre. Druhá kniha pak představuje nedokončenou poetiku a Dante se v ní zabývá různými aspekty kancóny, kterou považuje za vrcholný básnický útvar. Řeší zde např. otázku volby vhodných témat, slovní zásoby či správné veršové struktury. Své názory dokumentuje ukázkami z tvorby italských básníků, zejména představitelů tzv. sladkého nového stylu, a také úryvky z písní provensálských trubadúrů

Dante 1300 körül elhatározta, hogy világraszóló művet fog írni, olyat, amit akkor már ezer éve nem írtak. És sikerült neki, mert nem tragédiát írt, hanem – ahogy ő nevezte – komédiát. Az Isteni Színjáték azért tud sokszor vicces lenni, mert keserű ember írta. Sziklaszilárdan hitt Istenben, de kénytelen bevallani: Istent úgyse lehet érteni. És – a mi szerencsénkre – tett egy nagy felfedezést: nem Istent kell megérteni, hanem az embereket, Isten teremtményeit. Talán őket figyelve megtudjuk, milyen Ő. Nádasdy Ádám fordításában önálló kötetben is olvasható az Isteni Színjáték legizgalmasabb része, a Pokol, jegyzetekkel és utószóval.

Pri čítaní Danteho Hostiny sa stredovek vyjaví slovenskému čitateľovi v jeho najvynikajúcejšej podobe. Kniha rozkrýva, čo zamestnávalo mysle súčasníkov, a hovorí to jazykom, ktorý nás vtiahne do mentality a cítenia tej doby. Uvedomíme si, že Dante bol odvážny a stál si za svojím. Presne vedel, čo chce dosiahnuť, na koho sa obracia a proti komu. Ak je Božská komédia vrcholným dielom stredovekej literatúry, v Hostine Dante podáva návod, ako ju čítať. Svojou troškou chce k očareniu dávnymi časmi prispieť aj slovenský preklad tohto diela. A kto by sa do nich chcel vhĺbiť ešte viac, má poruke doslov a podrobné poznámky. Preklad: prof. Pavol Koprda

Dante Isteni színjátéka a világirodalom egyik legnagyobb költeménye, Babits fordítása pedig a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb költői teljesítménye, sőt, a Divina Commedia talán legművészibb költői újrafogalmazása.

„Az egyeduralom” Dante legérettebb prózai alkotása, a laikus gondolat szabadságharcának nagyszerű emlékműve. Dante síkraszáll a hit és a tudás területének kettéválasztásáért, s filozófiai síkon fogalmazza meg az emberi értelem és gondolkodás autonómiáját.

Vstupní, nejproslulejší ze tří dílů proslulé Božské komedie, jednoho ze základních literárních děl, které už osm století upoutává pozornost čtenářů na celém světě. Dante Alighieri (1265–1321), básník a učenec, který mimo jiné stojí u základů spisovného italského jazyka, shrnul ve svém nejvýznamnějším, neobyčejně důmyslně komponovaném díle veškeré vědění své doby. Na pouti záhrobní říší, která je symbolickým obrazem lidského života, od prvotního hříchu až po spasení a probuzení k věčnému životu, autora provází římský básník Vergilius. Báseň, napsaná v sugestivních terciích (odpovídajících základnímu principu čísla 3, podle něhož je epos sestaven), je od 19. století výzvou pro nejlepší české překladatele (J. Vrchlického, O. F. Bablera a další). Do této řady patří i nejnovější překlad Vladimíra Mikeše.

Dante Alighieri Isteni Színjátékát Babits Mihály „a világirodalom legnagyobb költeményének”, Jorge Luis Borges „a valaha írt legnagyobb irodalmi műnek” nevezte. A Szent Poéma a világirodalom azon remekművei közé tartozik, amelyeket sokkal többen ismernek távolról, hallomásból, halványuló iskolai emlékekből, mint közelről, személyesen, olvasmányélmény alapján. Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő új, nagyszerű Pokol-fordítása formailag hűséges és tartalmilag pontos magyarításban, ugyanakkor ihletett költői szépséggel hozza közelebb a mai olvasókhoz a magasságaiban és mélységeiben páratlan, örök-egyetemes értékű dantei poézist. A Baranyi-Dante régóta várt megjelenése ünnepi eseménye a hazai könyvkiadásnak, műfordítás-irodalomnak és dantisztikának.

Az Isteni színjáték (Divina Commedia), melyhez az utókor illesztette az isteni jelzőt, enciklopedikus jellegű remekmű. A száz énekből álló alkotásban Dante Vergilius társaságában végigjárja és megismeri a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot, s végül üdvözül örök szerelme, Beatrice révén. Útja során, akikkel találkozik – az utókor nagyjaitól kortársaiig –, azokról véleményt formál, ítélkezik, mégpedig a keresztény erkölcstan alapján! Az „emberélet útjának felén” eltévedt költő az utazások közben egyértelmű szigorúsággal ítélkezik. Ez Dante és a katolicizmus szemlélete. A mű monumentalitása egy szemlélet teljes kibontásán és megmutatásán túl a művészi megformálás erejében és szépségében rejlik.

Az Isteni színjáték (Divina Commedia), melyhez az utókor illesztette az isteni jelzőt, enciklopedikus jellegű remekmű. A száz énekből álló alkotásban Dante Vergilius társaságában végigjárja és megismeri a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot, s végül üdvözül örök szerelme, Beatrice révén. Útja során, akikkel találkozik – az utókor nagyjaitól kortársaiig –, azokról véleményt formál, ítélkezik, mégpedig a keresztény erkölcstan alapján! Az „emberélet útjának felén” eltévedt költő az utazások közben egyértelmű szigorúsággal ítélkezik. Ez Dante és a katolicizmus szemlélete. A mű monumentalitása egy szemlélet teljes kibontásán és megmutatásán túl a művészi megformálás erejében és szépségében rejlik.