Gilbert Chesterton strana 3 z 8

Father Brown, an amateur detective, takes up his first case ever. He has to find the infamous criminal Flambeau. The task is however very difficult because Flambeau is a master of disguise and nobody knows what he really looks like. The detective finds out that Flambeau is planning to head out to an international conference in London, most probably intending to steal some religious articles.

The Twelve True Fishermen are going on their annual dinner at an exclusive club where fifteen waiters are going to serve the guests. The fishermen are refined and insist on using their own ornate silver knives and forks, which are shaped like fish and have a pearl in the handles. The dinner goes as planned until the silver cutlery disappears.

"The Man Who Knew Too Much" tells the story of Horne Fisher and the burden he had to carry throughout his whole life. He knew too much about politicians and aristocracy, about corruption and covered crimes. The prime minister of England was a friend of his father, the foreign minister married his sister.

G.K.Chesterton je považovaný za jedného z najväčších spisovateľov a filozofov začiatku 20.storočia. Okrem detektívok s postavou svojrázneho kňaza otca Browna napísal prvý filozofický thriller, niekoľko výnimočných životopisov, fantastické príbehy z alternatívnych dejín, ako aj básne, ktoré sú dodnes považované za neprekonateľné. Okrem toho bol človekom, ktorý inšpiroval a nadchol výnimočných ľudí ako napríklad Mahatma Gandhi, Jorge Luis Borges a C.S.Lewis. Jeho veľkým obdivovateľom bol aj Karel Čapek. Neil Gaiman a Terry Pratchett mu venovali knihu "Dobré znamenia" so slovami: "Mužovi, ktorý vedel, čo sa vlastne na svete deje." Dnes je až na niekoľko výnimiek Chesterton neprávom zabudnutý a našou snahou bolo vydať jeho eseje, v ktorých diskutuje o svojej filozofii a postojoch k otázkam, ktoré sú aktuálne aj dnes. Kniha je novým prekladom najvýznamnejších esejí na tému duchovného života, postojov a vzťahov. Ako to kedysi vyjadril jeden z Chestertonových kritikov: "Chesterton nám ukáže cestu vo svete, do ktorého patríme, aj nepatríme a jeho dielo je návodom na život."

Príbeh metafyzického thrilleru Muž, ktorý bol Štvrtok (1908) sa začína v edwardiánskom Londýne, kde mladý básnik Gabriel Syme vstupuje do služieb Scotland Yardu. Ako tajný agent špeciálneho policajného oddelenia na rozvrat anarchistického hnutia má za úlohu infiltrovať jednu z najmocnejších teroristických organizácií a v Paríži zabrániť bombovému atentátu na francúzskeho prezidenta. Románová fantázia, či skôr nočná mora, ktorú pri odhaľovaní obludného sprisahania zažíva hlavný hrdina patrí medzi najzaujímavejšie a zároveň najvtipnejšie literárne diela jedného z najplodnejších a najuznávanejších anglických prozaikov prvej polovice 20. storočia Gilberta Keitha Chestertona (1874 – 1936).

Príbeh metafyzického thrilleru Muž, ktorý bol Štvrtok (1908) sa začína v edwardiánskom Londýne, kde mladý básnik Gabriel Syme vstupuje do služieb Scotland Yardu. Ako tajný agent špeciálneho policajného oddelenia na rozvrat anarchistického hnutia má za úlohu infiltrovať jednu z najmocnejších teroristických organizácií a v Paríži zabrániť bombovému atentátu na francúzskeho prezidenta. Románová fantázia, či skôr nočná mora, ktorú pri odhaľovaní obludného sprisahania zažíva hlavný hrdina patrí medzi najzaujímavejšie a zároveň najvtipnejšie literárne diela jedného z najplodnejších a najuznávanejších anglických prozaikov prvej polovice 20. storočia Gilberta Keitha Chestertona (1874 – 1936).

A ?PUSZTA GAZDAGSÁG gerjesztette modern elgondolások legrosszabbika éppen az, amely szerint az otthonosság unalmas és komor dolog. Egy otthonban (ahogy mondják) csak halott illemszabályok és megszokott sablonok vesznek körül, kívül ellenben kaland és változatosság vár. Valójában ez a vélemény a gazdag emberé. A gazdag ember tudja, hogy saját háza a gazdagság hatalmas és hangtalan kerekein siklik: lendületes és csendes rituálé során a szolgák garmadája mozgatja. Másrészről a kinti utcákon a csavargás romantikájának minden lehetősége nyitva áll előtte. Pénze rengeteg, így megengedheti magának, hogy csavargót játsszon. Miközben a paraszt legszelídebb kalandja is a rendőrőrsön ér véget, nála a legvadabb kaland is étteremben zárul. Ha betör egy ablakot, hát kifizeti, ha pedig elgázol valakit, legfeljebb járadékot ad az illetőnek. Ahogy az elbeszélés milliomosáról mondják: egy egész hotelt képes megvenni, ha egy pohár gint szeretne. Mivel pedig szinte minden fejlett" és haladó" gondolat hangvételét ő, a luxus embere diktálja, már majdnem elfelejtettük, hogy valójában mit is jelent az otthon az emberiség túlnyomó többségét adó milliók számára." Chesterton

„…Egyik ?erő az államszocializmus, a másik a nagytőke. Ők ketten egy szellem immár, s hamarosan egy testté is lesznek. Mivel nem hisznek a megosztásban, nem maradhatnak megosztva. Mivel csak az egyesülésben hisznek, maguk is egyesülni fognak. Egyikük ezt jelenleg szolidaritásnak hívja, a másik konszolidációnak. Úgy tűnik, csak addig kell várnunk, míg mindkét szörnyeteg megtanulja konszolidaritásnak mondani. De bárhogy is nevezik, afelől nem lesz semmi kétség, milyen jellegű világ lesz az, amit ezek ketten létrehoznak. Egyre mozdulatlanabb és megszokottabb lesz. A szervezettség, a szindikáció, a szabványosítás világa lesz. Ha bármi kikövetkeztethető a történelemből és az emberi természetből, tökéletesen biztos, hogy a zsarnokság egyre zsarnokibb lesz, és hogy az árucikkek egyre silányabbak lesznek. A magánügyek immár a legrosszabb értelemben közösek, vagyis személytelenek és embertelenek. A közügyek már a legrosszabb értelemben magánüggyé váltak, vagyis rejtélyesek, titkosak és túlnyomórészt korruptak. Az újfajta üzleti hatalom mindent egyesíteni fog, s ezzel minden olyan igyekezetet aláás, amely egy jobb világra irányul.”

12 detektivních příběhů z pera Gilberta K. Chestertona Vzhledově nenápadný, podsaditý a trochu směšný kněz s brejličkami, myslí ovšem brilantní detektiv, který svou důslednou logikou a racionalismem vyřeší i ty nejzapeklitější případy. V první sbírce příběhů otce Browna najdete kromě povídek Tajemná zahrada, Boží kladivo nebo Tři nástroje smrti, i tu nejznámější – Modrý kříž.

Vzhledově nenápadný, podsaditý a trochu směšný kněz s brejličkama, myslí ovšem brilantní detektiv, který svou důslednou logikou a racionalismem vyřeší i ty nejzapeklitější případy. V první sbírce příběhů otce Browna najdete kromě povídek Tajemná zahrada, Boží kladivo nebo Tři nástroje smrti, i tu nejznámější – Modrý kříž.

Předkládáme k poslechu povídky slavných zakladatelů klasické detektivky, uznávaných spisovatelů a mistrů napětí v podání nezapomenutelných hereckých osobností . Pojem detektivka platíval v dobách jejího zrodu výhradně pro povídku. Výraz detektivka je odvozen od slova detekce, čili systematické a plánovité odhalování pachatele, při němž je čtenář či posluchač svědkem, jak se z porůznu sezbíraných útržků faktů a jejich výkladem v mysli detektiva pomalu skládá skutečný obraz toho, co se stalo. Věhlasným detektivům pomáhá logické myšlení, schopnost všímat si i drobných detailů, vcítit se do lidských povah, dále pak nezastupitelná intuice a více či méně maskovaný deus ex machina. Hybnou silou děje jsou vášně, jejichž příčinou bývají buď peníze, nebo láska, které jak známo mohou vzbuzovat nenávist, nebo strach. To platí pro zločin obecně, až do dnešní doby.

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936), a XX. század egyik legeredetibb angol írója Brown atya alakjában a krimi műfajának klasszikus figuráját teremtette meg. A csetlő-botló, együgyűnek látszó pap nemegyszer szörnyű bűntények helyszínén bukkan fel, és rendszerint hamar kiderül: a nem sokat ígérő külső hatalmas bölcsességet takar. Ebben a kötetben nyolc novellából álló válogatást adunk közre a krimiirodalom halhatatlan alakjának történeteiből. A szeretethimnuszban megjelenő „igazi szeretet” ismérvei alapján készült az összeállítás, ezzel is szemléltetve, hogy Brown atya nem pusztán műkedvelő detektív: mély emberismeretének, szeretetének és megértésének köszönhetően olyan ember képe bontakozik ki előttünk, aki a felszín mögé tekintve – a tettes leleplezésén túl – mindig felfedi a mélyben rejtőző igazságot. Brown atya ugyanis nem egyszerűen lakat alá akarja helyezni a bűnöst, hanem egy sokkal nagyobb s belülről nyitható lakat alól akarja kiszabadítani. * Chesterton Brown atyáról szóló írásai alapján számtalan rádiós, televíziós és filmes feldolgozás született. Don Matteo történeteit is ezek a novellák ihlették, legutóbb pedig a BBC által készített sorozatban találkozhattunk a különcsége ellenére is szerethető pap alakjával.

"The Frenchman works until he can play. The American works until he can’t play; and then thanks the devil, his master, that he is donkey enough to die in harness. But the Englishman, as he has since become, works until he can pretend that he never worked at all." ‘Eugenics and Other Evils’ (1922) is a magnificent takedown of the entire basis of eugenic thought – the idea that controlled breeding will improve the human population.

"I am going to hold a pistol to the head of the Modern Man. But I shall not use it to kill him – only to bring him to life." Innocent Smith, an "allegorical practical joker", turns everything upside down with his arrival at Beacon House, a London Boarding establishment. His passion and liveliness brightens up the place immediately, but at the height of the enjoyment, everyone is shocked when Smith tries to murder one of them.

Three trees, known as the Peacock trees, are blamed by the peasants for the fever that has killed many. Squire Vane scoffs at this legend as superstition. To prove them wrong, once and for all, he takes a bet to spend the night in the trees. In the morning he has vanished. Is he dead, and if so who has killed him? The poet? The lawyer? The woodsman? The trees?.

Father Brown is a fictional character created by English novelist G. K. Chesterton, who stars in 52 short stories, later compiled in five books. Chesterton based the character on Father John O'Connor (1870-1952), a parish priest in Bradford who was involved in Chesterton's conversion to Catholicism in 1922.