Éva Dobos

Tone Hodnebo Norvégia egyik legjelentősebb kortárs költője. A Jótállás az igazságért versei örvényként vonzzák magukhoz az olvasót, és mutatják meg a szabadulás lehetőségét egy érzelmi megrázkódtatás idején. Hodnebo versei határvonalként húzódnak aközött, amit közvetlenül tapasztalunk, és aközött, amit megpróbálunk elmagyarázni valaki másnak. Megmutatják, hogy mindaz, amiről azt gondoltuk, elveszett, az emlékezet mélyén megtalálható. Tone Hodnebo (1962) norvég költő, műfordító, szerkesztő. Emily Dickinson és Anne Carson norvég fordítója, költészetét számos irodalmi díjjal ismerték el. A. Dobos Éva (1955) műfordító. Kortárs norvég irodalmat fordít magyarra, többek között Jon Fosse és Karl Ove Knausgard prózai műveit. Oslóban él. A Magyar Műfordítók Egyesületének tagja. Az Európai Unió támogatásával megjelenő Határhelyzetek sorozat darabja.

Karl Ove Knausgard Évszakok sorozata személyes enciklopédia, amelyben egy apa megmutatja születendő lányának, milyen csodálatos, megismerhetetlen és kiszámíthatatlan hely ez a világ. Az Őszben olyan hétköznapi és mindenki számára ismerős tárgyakat és érzéseket mutat be, mint például az alma, a konzervdoboz vagy a magány, olyan megkerülhetetlen alkotókat, mint Flaubert vagy Van Gogh, és közben tovább bővíti a Harcom-könyvekben megismert családi univerzumot. Knausgard számára semmi sem jelentéktelen vagy épp túl hatalmas, hogy írjon róla. Rövid, érzékeny leírásaiban láthatjuk az apa szerepében, aki a negyedik gyermeke érkezését várja, és a fiúéban, aki felidézi saját gyerekkorát, a fjord vizében látott barna delfineket és a két tárgyat, amit apja holmijából megtartott: a távcsövet és a gumicsizmát. A könyvet Vanessa Baird festményei illusztrálják, amelyeket Knausgard válogatott szövegeihez.

DOBOS ÉVA fordításában, POTOZKY LÁSZLÓ utószavával Juan Marsé, a nagy spanyol író, már nem ismeretlen a magyar olvasók előtt. Legutóbbi regénye, Az álmok kalligráfiája mintegy összegzése és betetőzése a szerző sok, már ismerős motívummal átszőtt életművének. Ez a regény is a Franco-korszak első éveinek Barcelonájában játszódik, a Güell park környékén élő kisemberek, andalúziai bevándorlók, rongylabdát rugdosó utcakölykök, a kínai negyed prostituáltjai, cigányok és kenetteljes papok világában, ahol még elevenen él a köztársaság tiltott emléke. Ringo, az érzékeny kamasz fiú szemével látjuk a negyed lakóit, a kocsma vendégeit, apját, a Patkányölőt, a megkeseredett egykori ellenállót, aki most már csak "a kék patkányokon" töltheti ki dühét, és a szerelemre éhes, öregedő Mir asszony románcát Alonso úrral, a volt futballistával. A vereség, a félelem és a tehetetlenség érzése telepszik rá mindenre, és még az érzékeit rabul ejtő Violeta iránti kamaszszerelem is furcsa, felemás történetté válik. Ringo megpróbálja helyrehozni a hibát, amikor egy részeg éjszakán beleejtett egy fontos levelet a csatornába. Csakhogy ebben a hazugsággal átszőtt világban semmi sem az, aminek látszik, és visszamenőleg lesz mocskos még az az egyetlen dolog is, ami szépnek és tisztának tűnt, és annyi szívfájdalmat okozott a kamasz fiúnak. Ez Juan Marsé leginkább önéletrajzi regénye; az egykori ékszerésztanonc kamaszt itt már nem bújtatja álruhába, mint más regényeiben, és itt vall először örökbefogadása történetéről. JUAN MARSÉ a kortárs spanyol irodalom egyik legnagyobb alakja, 1933-ban született Barcelonában. Magyarul megjelent regényei: Gyíkfarkak (2005, Magvető), Szerelmi dalok a Lolita Klubban (2006, Magvető), Utolsó délutánok Teresával (2008, Magvető).