Karl Knausgard

A Hajnalcsillag-sorozat harmadik részében Knausgard új fénytörésbe helyezi az első részben megismert szereplők életét, és ahogy gyűlnek a rejtélyek, egyre mélyebbre hatol az öröklét erdejébe. Syvert, a temetkezési vállalkozó Oroszországból hazatérve szembesül azzal, hogy napok óta nem jelentettek új halálesetet. A tizenkilenc éves Line beleszeret egy karizmatikus black metal zenészbe, és ezzel megnyílik előtte egy titokzatos és veszélyes szubkultúra. Geir, a rendőr a rituálisan lemészárolt zenekar ügyében nyomoz, és sötét titkokra bukkan. Kathrine, a lelkésznő a kétellyel és a férje paranoiájával küzd, Tove pedig próbál megszabadulni a fejében szóló hangtól, ami akar tőle valamit. A titokzatos csillag három napja lángol az égen, és az emberek különös álmokat kezdenek látni. A harmadik birodalomban ismét a természetfeletti feszül a norvég hétköznapoknak, a sötét erők felszabadulnak, és a világ lassan megmagyarázhatatlanul megváltozik.

A Hajnalcsillag-sorozat harmadik részében Knausgard új fénytörésbe helyezi az első részben megismert szereplők életét, és ahogy gyűlnek a rejtélyek, egyre mélyebbre hatol az öröklét erdejébe. Syvert, a temetkezési vállalkozó Oroszországból hazatérve szembesül azzal, hogy napok óta nem jelentettek új halálesetet. A tizenkilenc éves Line beleszeret egy karizmatikus black metal zenészbe, és ezzel megnyílik előtte egy titokzatos és veszélyes szubkultúra. Geir, a rendőr a rituálisan lemészárolt zenekar ügyében nyomoz, és sötét titkokra bukkan. Kathrine, a lelkésznő a kétellyel és a férje paranoiájával küzd, Tove pedig próbál megszabadulni a fejében szóló hangtól, ami akar tőle valamit. A titokzatos csillag három napja lángol az égen, és az emberek különös álmokat kezdenek látni. A harmadik birodalomban ismét a természetfeletti feszül a norvég hétköznapoknak, a sötét erők felszabadulnak, és a világ lassan megmagyarázhatatlanul megváltozik.

Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert nevű fiatal férfiról szól. A kötelező katonai szolgálat után hazatér anyjához és testvéréhez, és munkát vállal egy temetkezési vállalatnál. Miután néhai apja holmija között orosz nyelvű leveleket talál, kutatni kezd a férfi múltjában, és a szálak a Szovjetunióig vezetnek. A második rész a jelenben játszódik, ahol megismerjük Alevtinát, aki biológusprofesszor a Moszkvai Egyetemen. A nő megszállottan kutatja a halhatatlanság témáját. Alevtina és Syvert Moszkvában találkozik először egymással, és az égen közben felbukkan egy titokzatos csillag. Az öröklét farkasai az emberi élet határait és a természet rejtélyeit vizsgálja az 1980-as évek és a jelen politikai, kulturális kontextusában.

Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert nevű fiatal férfiról szól. A kötelező katonai szolgálat után hazatér anyjához és testvéréhez, és munkát vállal egy temetkezési vállalatnál. Miután néhai apja holmija között orosz nyelvű leveleket talál, kutatni kezd a férfi múltjában, és a szálak a Szovjetunióig vezetnek. A második rész a jelenben játszódik, ahol megismerjük Alevtinát, aki biológusprofesszor a Moszkvai Egyetemen. A nő megszállottan kutatja a halhatatlanság témáját. Alevtina és Syvert Moszkvában találkozik először egymással, és az égen közben felbukkan egy titokzatos csillag. Az öröklét farkasai az emberi élet határait és a természet rejtélyeit vizsgálja az 1980-as évek és a jelen politikai, kulturális kontextusában.

Karl Ove Knausgard először jelentkezik fikcióval a nagysikerű Harcom sorozat óta. Egy hatalmas, ragyogó csillag tűnik fel az égen, és senki nem tudja, miért van ott. A Hajnalcsillagban kilenc szereplő mesél a saját életéről, és azokról a furcsaságokról, amelyeket az égitest megjelenése óta tapasztalt. Akad közöttük egyetemi oktató bipoláris feleséggel, megkeseredett kulturális újságíró, aki egy rituálisan meggyilkolt death metal együttes után nyomoz, lelkésznő, aki nem biztos a házasságában, és egy ápolónő is, aki szemtanúja lesz, hogy egy halott politikus életre kel a műtőasztalon, amint a transzplantációs sebész elkezdi felnyitni a férfi testét. Knausgard regénye a bennünk és a világban lakozó sötétség könyve, amelyben összeütközik az élők és a holtak világa, és azonnal más fénytörésbe kerül a hétköznapi élet.

Karl Ove Knausgard először jelentkezik fikcióval a nagysikerű Harcom sorozat óta. Egy hatalmas, ragyogó csillag tűnik fel az égen, és senki nem tudja, miért van ott. A Hajnalcsillagban kilenc szereplő mesél a saját életéről, és azokról a furcsaságokról, amelyeket az égitest megjelenése óta tapasztalt. Akad közöttük egyetemi oktató bipoláris feleséggel, megkeseredett kulturális újságíró, aki egy rituálisan meggyilkolt death metal együttes után nyomoz, lelkésznő, aki nem biztos a házasságában, és egy ápolónő is, aki szemtanúja lesz, hogy egy halott politikus életre kel a műtőasztalon, amint a transzplantációs sebész elkezdi felnyitni a férfi testét. Knausgard regénye a bennünk és a világban lakozó sötétség könyve, amelyben összeütközik az élők és a holtak világa, és azonnal más fénytörésbe kerül a hétköznapi élet.

A Nyárral zárul Karl Ove Knausgard személyes enciklopédiája, amelyet lányának, Annénak írt, és amelyben nemcsak a világot mutatja meg neki, hanem saját magát. Mi jut eszébe egy nyári délutánról? Milyen emlékeket idéznek fel benne a földigiliszták? Mit gondol a cinizmusról? A Nyár minden korábbi Évszakok-könyvnél dokumentaristább, Knausgard újabb fejezeteket tár fel az édesapjához fűződő viszonyáról, és bebizonyítja, hogy még a leghétköznapibb tárgyakat is érdemes néha közelebbről megvizsgálni, mert tele vannak történettel és csodával. A kötet Anselm Kiefer illusztrációival jelenik meg.

Az Évszakok sorozat harmadik részében Knausgard egyetlen nap történetét meséli el lányának, az újszülött Annénak. Miközben felesége, Linda a kórházban lábadozik, ő otthon zsonglőrködik a házimunkával, a négy különböző korú gyerek napi rutinjával és régi-új szorongásaival. Knausgard semmit sem hallgat el Anne elől, mesél neki Linda depressziójáról és nehéz terhességéről, saját egészségi állapotáról, és arról is, hogy meg kellett jelennie a gyermekvédelem előtt. Az Anna Bjerger illusztrációival megjelenő Tavasz az Évszakok legmegrendítőbb kötete, Knausgard eddigi egyik legjobb könyve.

A Nyárral zárul Karl Ove Knausgard személyes enciklopédiája, amelyet lányának, Annénak írt, és amelyben nemcsak a világot mutatja meg neki, hanem saját magát. Mi jut eszébe egy nyári délutánról? Milyen emlékeket idéznek fel benne a földigiliszták? Mit gondol a cinizmusról? A Nyár minden korábbi Évszakok-könyvnél dokumentaristább, Knausgard újabb fejezeteket tár fel az édesapjához fűződő viszonyáról, és bebizonyítja, hogy még a leghétköznapibb tárgyakat is érdemes néha közelebbről megvizsgálni, mert tele vannak történettel és csodával. A kötet Anselm Kiefer illusztrációival jelenik meg.

Folytatódik Karl Ove Knausgard Évszakok-sorozata, amelyben megmutatja a világ szépségeit és nehézségeit lányának, Annénak. A Télben olyan hétköznapi csodák kerülnek fókuszba, mint a születésnap vagy az első hó, olyan minden háztartásban fellelhető tárgyak, mint a fültisztító pálcika vagy egy szék, és még a Harcomban megismert szereplők is felbukkannak. Knausgard egy gyermek kíváncsiságával és egy felnőtt bölcsességével fordul a környezete felé, ismét megmutatja, milyen remek megfigyelő, és nem riad vissza az olyan meghökkentő témáktól sem, mint hogy mi köze a szexnek a kannibalizmushoz, és miért nincsenek a koporsóknak ablakai. A könyvet Lars Lerin illusztrációi teszik teljessé.

Az Évszakok sorozat harmadik részében Knausgard egyetlen nap történetét meséli el lányának, az újszülött Annénak.Miközben felesége, Linda a kórházban lábadozik, ő otthon zsonglőrködik a házimunkával, a négy különböző korú gyerek napi rutinjával és régi-új szorongásaival. Knausgard semmit sem hallgat el Anne elől, mesél neki Linda depressziójáról és nehéz terhességéről, saját egészségi állapotáról, és arról is, hogy meg kellett jelennie a gyermekvédelem előtt.Az Anna Bjerger illusztrációival megjelenő Tavasz az Évszakok legmegrendítőbb kötete, Knausgard eddigi egyik legjobb könyve.

Monumentální závěrečný díl hexalogie Můj boj nazvaný příznačně Konec. Karl Ove Knausgard definitivně a nemilosrdně bilancuje a ukazuje nám, jak „nebýt spisovatelem“. Ale aby toho nebylo málo, střední část tohoto svazku tvoří čtyřsetstránkový esej o Adolfu Hitlerovi.

Karl Ove Knausgard Évszakok sorozata személyes enciklopédia, amelyben egy apa megmutatja születendő lányának, milyen csodálatos, megismerhetetlen és kiszámíthatatlan hely ez a világ. Az Őszben olyan hétköznapi és mindenki számára ismerős tárgyakat és érzéseket mutat be, mint például az alma, a konzervdoboz vagy a magány, olyan megkerülhetetlen alkotókat, mint Flaubert vagy Van Gogh, és közben tovább bővíti a Harcom-könyvekben megismert családi univerzumot. Knausgard számára semmi sem jelentéktelen vagy épp túl hatalmas, hogy írjon róla. Rövid, érzékeny leírásaiban láthatjuk az apa szerepében, aki a negyedik gyermeke érkezését várja, és a fiúéban, aki felidézi saját gyerekkorát, a fjord vizében látott barna delfineket és a két tárgyat, amit apja holmijából megtartott: a távcsövet és a gumicsizmát. A könyvet Vanessa Baird festményei illusztrálják, amelyeket Knausgard válogatott szövegeihez.

Karl Ove Knausgard Évszakok sorozata személyes enciklopédia, amelyben egy apa megmutatja születendő lányának, milyen csodálatos, megismerhetetlen és kiszámíthatatlan hely ez a világ.  Az Őszben olyan hétköznapi és mindenki számára ismerős tárgyakat és érzéseket mutat be, mint például az alma, a konzervdoboz vagy a magány, olyan megkerülhetetlen alkotókat, mint Flaubert vagy Van Gogh, és közben tovább bővíti a Harcom-könyvekben megismert családi univerzumot.  Knausgard számára semmi sem jelentéktelen vagy épp túl hatalmas, hogy írjon róla. Rövid, érzékeny leírásaiban láthatjuk az apa szerepében, aki a negyedik gyermeke érkezését várja, és a fiúéban, aki felidézi saját gyerekkorát, a fjord vizében látott barna delfineket és a két tárgyat, amit apja holmijából megtartott: a távcsövet és a gumicsizmát.  A könyvet Vanessa Baird festményei illusztrálják, amelyeket Knausgard válogatott szövegeihez.  Miről szól? Egy norvég családapa leveleket, és személyes enciklopédia-bejegyzéseket ír hamarosan megszülető negyedik gyermekének, Annénak, hogy megmutassa neki, milyen különös hely is a világ. Mesél neki egy rakás hétköznapi tárgyról, jelenségről, élőlényről és érzésről, amelyekről, ha kicsit közelebbről vizsgáljuk őket, kiderül, hogy nem is olyan hétköznapiak, mint gondoltuk.  Mikor és hol játszódik? 2013-ban a svédországi Glemmingebróban, és néhány emlékkép erejéig Karl Ove Knausgard norvégiai gyerekkorában.  Kinek ajánljuk? Azoknak, akik kíváncsik rá, hogy mit kell tudnia egy kislánynak a medúzákról, az autókról, az arcokról, a dagerrotípiáról vagy épp a fájdalomról. Apáknak, leendő apáknak, és mindenkinek, akinek tette már fel kisgyerek a kérdést: ez mi? és miért?  Miért olvasd el? Mert kiderül belőle, hogy milyen lenne a világ KOK-filterrel, és újabb rétegeket ad a Harcom-sorozatban megismert norvég családapa karakteréhez.  Ki fordította?  A. Dobos Éva

Utolsó előtti kötetéhez érkezett Knausgard nagyszabású regényfolyama, a Harcom. Az Álmokban a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen az írásra koncentrálhasson. Az akadémián, ahol mások mellett Jon Fossétől próbálja elsajátítani a prózaírás íratlan szabályait, egymás után érik a kudarcok. Hamarosan alkotói válságba kerül, miközben körülötte sorra publikálják könyveiket az ismerősei. A regényben tizenkilenc éves korától a harmincas évei elejéig követhetjük Knausgard szerelmeit, szorongásait, összetört és megvalósult álmait. Időközben megismerkedik első feleségével, Tonjéval, elveszíti a nagyszüleit és rettegett apját, és első könyve, A világon kívül megjelenése után egész Norvégia megismeri a nevét. Az Álmok az íróvá és férfivá válás kegyetlenül őszinte története, s emellett a kortárs norvég irodalmi élet szórakoztató krónikája.

V piatom pokračovaní silnej autobiografickej či autofiktívnej série Môj boj Knausgard stupňuje intenzitu a úprimnosť svojho písania na maximum. Príbeh sa začína vo chvíli, keď sa ako mladý študent sťahuje do Bergenu, rozhodnutý zasvätiť život písaniu. Napriek obrovskému úsiliu sa mu v tvorbe nedarí a začína pochybovať o tom, že niekedy zažije vydanie svojej knihy. Tento diel série je aj príbehom nových silných priateľstiev a vypätých lások, nádejí a sklamaní. V autorovom živote nastanú dva prelomové momenty – zomiera mu otec, s ktorým mal komplikovaný vzťah, a krátko nato mu vychádza prvý román. Piatym pokračovaním série Môj boj Knausgard definitívne presvedčil kritikov aj čitateľov o neopakovateľnej sile svojho literárneho diela, ktoré denník Politiken prirovnal k významu Goetheho Utrpenia mladého Werthera.