Karl Knausgard strana 2 z 4

Utolsó előtti kötetéhez érkezett Knausgard nagyszabású regényfolyama, a Harcom. Az Álmokban a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen az írásra koncentrálhasson. Az akadémián, ahol mások mellett Jon Fossétől próbálja elsajátítani a prózaírás íratlan szabályait, egymás után érik a kudarcok. Hamarosan alkotói válságba kerül, miközben körülötte sorra publikálják könyveiket az ismerősei. A regényben tizenkilenc éves korától a harmincas évei elejéig követhetjük Knausgard szerelmeit, szorongásait, összetört és megvalósult álmait. Időközben megismerkedik első feleségével, Tonjéval, elveszíti a nagyszüleit és rettegett apját, és első könyve, A világon kívül megjelenése után egész Norvégia megismeri a nevét. Az Álmok az íróvá és férfivá válás kegyetlenül őszinte története, s emellett a kortárs norvég irodalmi élet szórakoztató krónikája.

V piatom pokračovaní silnej autobiografickej či autofiktívnej série Môj boj Knausgard stupňuje intenzitu a úprimnosť svojho písania na maximum. Príbeh sa začína vo chvíli, keď sa ako mladý študent sťahuje do Bergenu, rozhodnutý zasvätiť život písaniu. Napriek obrovskému úsiliu sa mu v tvorbe nedarí a začína pochybovať o tom, že niekedy zažije vydanie svojej knihy. Tento diel série je aj príbehom nových silných priateľstiev a vypätých lások, nádejí a sklamaní. V autorovom živote nastanú dva prelomové momenty – zomiera mu otec, s ktorým mal komplikovaný vzťah, a krátko nato mu vychádza prvý román. Piatym pokračovaním série Môj boj Knausgard definitívne presvedčil kritikov aj čitateľov o neopakovateľnej sile svojho literárneho diela, ktoré denník Politiken prirovnal k významu Goetheho Utrpenia mladého Werthera.

A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely Hafjordban is kísérti. Knausgard tanítóként helyezkedik el a falu iskolájában, és saját lakásba költözik, ahol végre van tere és ideje írni, ám két dolog állandóan eltereli a figyelmét a munkáról: az alkohol és a nők. A Harcom sorozat negyedik része közelkép a kamaszkor vágyairól és szenvedéseiről, szégyenről, megaláztatásról és kontrollálhatatlan érzelmekről. Karl Ove Knausgard 1968-ban született Oslóban. Első regénye, amely harmincéves korában jelent meg, elnyerte a norvég kritikusok díját. Hatkötetes önéletrajzi regényfolyama - eredeti címe: Min Kamp (Harcom) - 2009-2011 között jelent meg. Patat Bence 2000-ben végzett az ELTE skandinavisztika-finn szakpárján. A skandináv nyelvek mellett finnül, észtül, angolul, németül, franciául és olaszul beszél. Többek között Lars Saabye Christensen, Jón Kalman Stefánsson, Maja Lunde és Jussi Valtonen fordítója.

The second volume in his autobiographical quartet based on the seasons, Winter is an achingly beautiful collection of daily meditations and letters addressed directly to Knaugsaard's unborn daughter It is strange that you exist, but you don't know anything about what the world looks like. It's strange that there is a first time to see the sky, a first time to see the sun, a first time to feel the air against one's skin. It's strange that there is a first time to see a face, a tree, a lamp, pyjamas, a shoe. In my life that almost never happens anymore. But soon it will. In just a few months, I will see you for the first time. In Winter, we rejoin the great Karl Ove Knausgaard as the birth of his daughter draws near. In preparation for her arrival, he takes stock of the world, seeing it anew. While new life is on the horizon, the earth is also in hibernation, waiting for the warmer weather to return. In his inimitably sensitive style, he writes about everything from the moon, winter boots and messiness, to owls and birthdays. Taking nothing for granted, he fills these everyday familiar objects and ideas with new meaning. Startling, compassionate, and exquisitely beautiful, Knausgaard's writing is like nothing else. Somehow, he shows the world as it really is, at once mundane and sublime.

Monumentális életrajzi sorozatának harmadik részében a gyerekkorába kalauzol Karl Ove Knausgard. Ezúttal nem a felnőtt szerző tekint vissza fiatalabb énjére, hanem a kisgyerek meséli el, hogyan bukdácsolta végig a gyerek- és kamaszlét fájdalmas, felejthetetlen és kikerülhetetlen állomásait, testieket és lelkieket egyaránt. Családja a hatvanas évek legvégén költözött Oslóból Tromoyára, a könnyek, a szerelmek és az első traumák szigetére. A Játék megrázó krónikája annak, hogy milyen, ha egy családot nem a szeretet, hanem a félelem irányít. Központi figurája a Halálban megismert zsarnoki apa, akivel Knausgard végigbújócskázza az egész gyerekkorát, ám bárhová is rejtőzzön előle a házban vagy a szigeten, a férfi haragja mindenhol megtalálja.

„Žijem, mám vlastné deti a pri ich výchove sa usilujem o jediné: aby sa nebáli vlastného otca,“ píše Karl Ove Knausgard v treťom pokračovaní cyklu Môj boj. Kniha je napísaná očami malého chlapca. Hovorí o prvej učiteľke, prvej láske a prvej chlapčenskej kapele. O oslavách Vianoc a o návštevách starých rodičov. Chlapec sa učí plávať, chodí na futbalové tréningy, objavuje erotické časopisy a túži spoznať lákavý dievčenský svet. Knausgardova genialita však ďaleko prekračuje rámec tradičného generačného románu. Analyzuje ochromujúci strach mladého chlapca pred otcom a prehlbuje tmu, pocity samoty a smútku, ktoré čitateľ nachádzal v prvých dvoch knihách cyklu.

Čtyřčlenná rodina Knausgardových – matka, otec a dva synové – se stěhuje do nového domu na jihonorském pobřeží. Je začátek sedmdesátých let a budoucnost se zdá otevřená všem možnostem. Důkladně a do detailů, někdy pro něj i značně bolestných, líčí Karl Ove Knausgard svět dětství, svět silných a jedinečných zážitků, svět, kde dospělí a jejich potomci vedou paralelní životy, které se nikdy neprotnou. Ostrov chlapectví, třetí a patrně nejproustovštější díl série Můj boj, přináší autorovy barvité vzpomínky na dobu jeho formujícího se sebepoznání, protkané úvahami o mnohovrstevné podstatě mizejícího času, paměti a existence.

Karl Ove Knausgard se vrací ve vzpomínkách do doby, kdy ze dne na den opustil manželku i rodné Norsko, zamířil do Stockholmu a spřátelil se s jiným exulantem, intelektuálem a boxerem Geirem. A potkal Lindu, do níž se bláznivě a hluboce zamiloval, usadil se, stal se otcem. Minulost – stejně jako četné úvahové odbočky – funguje jako únik od současnosti, protkané peripetiemi života se třemi dětmi, prázdninovými výlety, narozeninovými oslavami, rodinnou každodenností života ve městě, pulzující, frustrující, naplňující. Leitmotivem druhé části autobiografického románu Můj boj je láska – ovšem v knausgardovském pojetí. I láska, stejně jako život, totiž znamená boj. Brilantní dílo důrazně plní slib, kterému nikdo nevěřil: že se čtenář i po několika stech stranách bude dožadovat pokračování.

Karl Ove Knausgard se vrací ve vzpomínkách do doby, kdy ze dne na den opustil manželku i rodné Norsko, zamířil do Stockholmu a spřátelil se s jiným exulantem, intelektuálem a boxerem Geirem. A potkal Lindu, do níž se bláznivě a hluboce zamiloval, usadil se, stal se otcem. Minulost – stejně jako četné úvahové odbočky – funguje jako únik od současnosti, protkané peripetiemi života se třemi dětmi, prázdninovými výlety, narozeninovými oslavami, rodinnou každodenností života ve městě, pulzující, frustrující, naplňující. Leitmotivem druhé části autobiografického románu Můj boj je láska – ovšem v knausgardovském pojetí. I láska, stejně jako život, totiž znamená boj. Brilantní dílo důrazně plní slib, kterému nikdo nevěřil: že se čtenář i po několika stech stranách bude dožadovat pokračování.

Hogyan lehet alkotni a családi boldogság mellett, amikor a mindennapokat a babakocsizások és a szülői értekezletek tagolják? Knausgard most is a problémák mélyére néz: mit jelenthet a férfiszerep napjainkban? Mi az erő, és mi a gyengédség? Miképpen viszonyul egymáshoz a szabadság és a boldogság?A Szerelem lapjain folytatódik Karl Ove Knausgard küzdelmekkel teli életének története. Az önéletrajzi regényben az elvált író Stockholmba költözik, és kénytelen egyszerre folytatni és újrakezdeni az életét. Itt találkozik második feleségével, leendő gyermekei anyjával. A norvég író hatkötetes regényfolyamának darabjai nem egyenes folytatások, inkább folyamatos újrakezdések és bejárások. Nyitások a létezés újabb és újabb feltáruló zárványai felé. Bárhol kezdjük is olvasni, egy ponton a saját életünkre tudunk rápillantani.

This book is the international best-seller. As the youngest student to be admitted to Bergen's prestigious Writing Academy, Karl Ove arrives full of excitement and writerly aspirations. Soon though, he is stripped of his youthful illusions. His writing is revealed to be puerile and cliched, and his social efforts are a dismal failure. He drowns his shame in drink and rock music. Then, little by little, things begin to change. He falls in love, gives up writing and the beginnings of an adult life take shape. That is, until his self-destructive binges and the irresistible lure of the writer's struggle pull him back. In this latest instalment of the My Struggle cycle, Knausgaard writes with unflinching honesty to deliver the full drama of everyday life.

„Podpísal som zmluvu s diablom,“ povedal autor o svojej šesťzväzkovej autobiografii, ktorej dal príznačný názov Môj boj. Dielo vyvolalo v Nórsku a neskôr i ďaleko za jeho hranicami mimoriadny ohlas a vášnivé diskusie. Autor v ňom totiž otvorene a nekompromisne vykresľuje osudy a zážitky svojej rodiny či priateľov a predovšetkým seba v ustavičnom boji so zvládaním života v celej jeho rozmanitosti a zložitosti či s vlastnými spisovateľskými ambíciami. V prvej časti skúma svoj život od jemnosti a neistoty chlapčenských rokov cez dospievanie v malej nórskej dedine, kde žije s bratom, matkou a s prísnym, autoritatívnym otcom, až po neodvratný rozpad rodiny. Je to román o zmysle ľudskej existencie, o stretnutí so smrťou, o jej prežívaní „na vlastnej koži“ – otec zomiera a až v tomto okamihu sa synovi, teraz už dospelému, stáva blízkym. Opisy rozličných, aj navonok jednoduchých situácií zaberajú desiatky knižných stránok. Strhujúca je už úvodná rozsiahla stať o smrti. Knausgard je však vynikajúci rozprávač a jeho dielo sa oprávnene stalo literárnou senzáciou s nobelovskými ambíciami a neodmysliteľnou súčasťou modernej svetovej prózy.

„Podpísal som zmluvu s diablom,“ povedal autor o svojej šesťzväzkovej autobiografii, ktorej dal príznačný názov Môj boj. Dielo vyvolalo v Nórsku a neskôr i ďaleko za jeho hranicami mimoriadny ohlas a vášnivé diskusie. Autor v ňom totiž otvorene a nekompromisne vykresľuje osudy a zážitky svojej rodiny či priateľov a predovšetkým seba v ustavičnom boji so zvládaním života v celej jeho rozmanitosti a zložitosti či s vlastnými spisovateľskými ambíciami. V prvej časti skúma svoj život od jemnosti a neistoty chlapčenských rokov cez dospievanie v malej nórskej dedine, kde žije s bratom, matkou a s prísnym, autoritatívnym otcom, až po neodvratný rozpad rodiny. Je to román o zmysle ľudskej existencie, o stretnutí so smrťou, o jej prežívaní „na vlastnej koži“ – otec zomiera a až v tomto okamihu sa synovi, teraz už dospelému, stáva blízkym. Opisy rozličných, aj navonok jednoduchých situácií zaberajú desiatky knižných stránok. Strhujúca je už úvodná rozsiahla stať o smrti. Knausgard je však vynikajúci rozprávač a jeho dielo sa oprávnene stalo literárnou senzáciou s nobelovskými ambíciami a neodmysliteľnou súčasťou modernej svetovej prózy.

Přímočarý, upřímný a poctivý – ale také gigantický, kontroverzní a provokativní: těmito přívlastky (a ještě mnoha dalšími) je označován autobiografický román Můj boj (v originále Min kamp), který se kritika i média nebály prohlásit za literární událost 21. století a který ze svého autora, norského spisovatele Karla Ove Knausgarda, učinil globální hvězdu první velikosti. A přitom stačilo tak málo: do široka se rozepsat o sobě a o čemkoli, co se děje kolem, kdykoli odbočit z děje, vzpomínat, uvažovat. Na počátku této všeobjímající, necenzurované a místy až groteskní zpovědi stojí události spjaté s Knausgardovým problematickým vztahem k otci – právě ten a posléze jeho skon tvoří ústřední téma první části celkem šestisvazkového opusu, jímž si Knausgard dokázal znepřátelit půlku vlastní rodiny, zato však prodat jen v Norsku půl milionu výtisků a ve Spojených státech postavit stovky lidí do front na podpis. Můj boj lze totiž vnímat nejen jako příběh někoho cizího, ale též coby výpověď o nás samých, o našich myšlenkách, ke kterým bychom se často ani nepřiznali, a životech, které jsou často tak nudné... Karl Ove Knausgard si Mým bojem vysloužil přirovnání k novodobému Marcelu Proustovi, a ne náhodou.

A kortárs világirodalom egyik legizgalmasabb és legeredetibb vállalkozása a norvég író, Karl Ove Knausgard hatkötetes regényfolyama, a Harcom. Piaci siker: hazájában közel félmillió példányt adtak el belőle, és világtrend: huszonkét nyelvre fordították le eddig. Megjelenése mindenhol beszédtéma és szenzáció lett. A Halál ennek a különleges önéletrajzi sorozatnak az első könyve. Knausgard negyvenévesen kezdte el lenyűgöző munkáját: megírni egy élet történetét egyszerűen és titokzatosan, belátva, hogy életünk küzdelme mindig más életekhez kapcsolódik; vagy éppen az első kötet fő motívumához, a halálhoz. A szerző saját gyermekkorát és apja életét írja meg az apa halálán keresztül. Leszámol vele és elszámol magával, részletesen taglalva a gyarló apa és a tékozló fiú közötti konfliktusokat. A Halál önéletrajz és regény filozófiai kísérlet és irodalmi botrány. Valaki más életéről olvasva saját létezésünk titkaira és tabuira pillantunk rá. A Harcom nem csupán feszegeti a műfaj határait, új területeket fedez fel az irodalom és az olvasók számára. A sorozat további darabjaiban a szerelem, a játék, az élet és az álom témáján keresztül olvashatjuk tovább egy ember lehetséges-lehetetlen életét és harcát. Karl Ove Knausgard 1968-ban született Oslóban. Első regénye, amely harmincéves korában jelent meg, elnyerte a norvég kritikusok díját. Hatkötetes önéletrajzi regényfolyama - eredeti címe Min kamp (harcom) - 2009-2011 között jelent meg. Feleségével, Linda Bostrőm Knausgard költővel és négy gyermekükkel a svédországi Österlendben élnek.

A kortárs világirodalom egyik legizgalmasabb és legeredetibb vállalkozása a norvég író, Karl Ove Knausgard hatkötetes regényfolyama, a Harcom. Piaci siker: hazájában közel félmillió példányt adtak el belőle, és világtrend: huszonkét nyelvre fordították le eddig. Megjelenése mindenhol beszédtéma és szenzáció lett. A Halál ennek a különleges önéletrajzi sorozatnak az első könyve. Knausgard negyvenévesen kezdte el lenyűgöző munkáját: megírni egy élet történetét egyszerűen és titokzatosan, belátva, hogy életünk küzdelme mindig más életekhez kapcsolódik; vagy éppen az első kötet fő motívumához, a halálhoz. A szerző saját gyermekkorát és apja életét írja meg annak halálán keresztül. Leszámol vele és elszámol magával, részletesen taglalva a gyarló apa és a tékozló fiú közötti konfliktusokat. A Halál önéletrajz és regény, filozófiai kísérlet és irodalmi botrány. Valaki más életéről olvasva saját létezésünk titkaira és tabuira pillantunk rá. A Harcom nem csupán feszegeti a műfaj határait, új területeket fedez fel az irodalom és az olvasók számára. A sorozat további darabjaiban a szerelem, a játék, az élet és az álom témáján keresztül olvashatjuk tovább egy ember lehetséges-lehetetlen életét és harcát.