Janka Fábián strana 2 z 4

A kommunista diktatúra évei, majd az ötvenhatos forradalom után a Kóthay család tagjai ismét elszakadnak egymástól: a Kóthay leszármazottak szétszóródnak a világban, de távolról is igyekeznek segíteni egymást. Sok szörnyűséget és tragédiát követően Emma végül a lányával, Évával és az unokájával Amerikába emigrál, hogy ott kezdjenek új életet. Az Emma évszázada regényciklus utolsó kötetében a rendszerváltás esztendejében egy boldog-szomorú esemény okán aztán újra összegyűlik az egész család a régi, Balaton-parti házban, mert bárhová is veti őket a sors, Emma öröksége eltéphetetlen kapocs közöttük. A trilógia részei: Emma szerelme | Emma fiai | Emma lánya

A tizennégy éves, írói ambíciókat dédelgető Vallay Emma 1907 júliusában az Orient expresszen tér vissza Kanadából Budapestre az édesapjával. A fővárosból Balatonkörtvélyesre utaznak tovább, ahol a súlyosan beteg Vallay Zoltán egykori szerelmére, Kóthay Évára bízza lányát. Emmát és Éva fiát, Gábort születésük óta egymásnak szánják, a sors útjai azonban kifürkészhetetlenek, és a századfordulót követő első évtizedek történelmi eseményei nem szűkölködnek fordulatokban. Emma Körtvélyesen, ebben az álomszép balatoni kisvárosban válik igazán felnőtté, itt tapasztalja meg mindazt, ami az életben a legfontosabb: a szerelmet, a megbocsátást, és hogy néha súlyos áldozatokat kell hoznunk. Az Emma évszázada regényciklus első kötetében egy különleges, erős asszonyt ismerünk meg, aki, ha sok viszontagság után is, de megtalálja a boldogságot. A trilógia részei: Emma szerelme | Emma fiai | Emma lánya

"Idő! Jelenvaló Létel: de Múlt s Jövő csak Semmi. Hát van-é kedves közöttök egy?" (Katona József: Idő) Két fiatal lány, akiket több mint száz év választ el egymástól, ám a sorsuk egy ütött-kopott naplónak hála, rövid időre mégis összekapcsolódik. Zelma, a híres építész, Pártos Gyula árván maradt unokahúga, szinte mindennap ott ül Kecskemét főterén, és az épülő Városházát rajzolja. A Millennium évében egy véletlen folytán megismerkedik Ferenczy Idával, Sisi felolvasónőjével, aki vállalkozik rá, hogy modellt ül neki. Beszélgetéseiket a fiatal lány feljegyzi naplójába. Az egyetemista Kinga, aki éppen a szakdolgozatát írja, és 2022 nyarán nap mint nap elhalad a felújítás alatt lévő Városháza mellett, ugyancsak egy rejtélyes véletlennek köszönhetően szert tesz a réges-régi naplóra, amelyből megismeri és megkedveli Zelmát és Idát. Azt először még nem sejti, hogy a kis könyvecske, valamint néhány szénrajz az ő életére is óriási hatással lesz. Vajon milyen lehetett Kecskemét utcáin sétálva és Lechner Ödön készülő remekművét csodálva szembetalálkozni Ferenczy Idával? És vajon a huszonegyedik század elején még megtalálhatók az egykori kincsek, felidézhetők a régi kedves arcok és emlékek a "hírös városban"? A történetet olvasva fokozatosan tárulnak fel előttünk a régmúlt és a jelen titkai, a háttérben Kecskemét büszkeségével, a napjainkban megújuló gyönyörű Városházával.

"...ha csak ezt a hamar elillanó boldogságot szánja neki a sors, ő ezzel is megelégszik, és megpróbálja kiélvezni legalább addig, amíg tart." 1760-ban Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte... Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval - József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie. A vér nem válik vízzé. Sárosi Felícia boszorkányos élete a lánya történetével válik teljessé Fábián Janka regényében.

Szerzők: Bakóczy Sára, Bányai D. Ilona, Cselenyák Imre, Fábián Janka, Gál Vilmos, Gáspár Ferenc, Hacsek Zsófia, Izolde Johannsen, Jezsó Ákos, Kapa Mátyás, Nemere István. Novák Andor, Schmöltz Margit, Soós Tibor, Szélesi Sándor, Trux BélaBuda & Pest – egy város zivataros századaiból Százötven esztendővel ezelőtt, Magyarország szívében, a Duna két partján álló, egymással régóta kacérkodó települések végleg összekötötték a sorsukat. Így született meg Európa egyik legszebb, legkülönlegesebb fővárosa: Budapest. De a történet nem ekkor kezdődött! Sokkal régebben… A regény, amit a Kedves Olvasó a kezében tart nem kisebb dologra vállalkozik, mint hogy bemutassa Buda és Pest nyolcszáz éves történetét, két család generációinak – sokszor egymással összefonódó – sorsán keresztül. Kalandos, romantikus, rejtélyekkel átszőtt történet ez, ahol virágzás és hanyatlás, pompa és nyomor, megszállás és forradalmak, ostromok és hősies helytállás képei villannak fel a tatárjárástól a török hódoltságon át a nyüzsgő világvárosi létig. Közben pedig ármány és viszályok, bűnök és erények, bosszú és megbocsátás, balsors és szerencse, gyűlölet és szerelem kuszálják a szálakat. Vajon mit nyit a Farkas család egyik őse által a leszármazottakra hagyott, különös kulcs, amelynek a feje egy álló griffet mintáz? Mi köze van mindehhez a Révész famíliának? Hogyan boldogulnak a pesti és a budai polgárok a történelem forgatagában? A tizenhat történelmiregény-író által közösen írt, sokszínű, mégis egységes történetet feldolgozó, monumentális regény ezekre a kérdésekre úgy adja meg a választ, hogy közben egy hihetetlenül izgalmas időutazásra invitálja olvasóit.

„– Igen, nagyanyó – mondta határozottan. – Szeretnék boszorkány lenni. Olyan boszorkány, amilyen te vagy. Az igazat megvallva… azt hiszem, már az is vagyok.” Fábián Janka új könyvében folytatódnak az utolsó bécsi boszorkány, Felícia történetei. Mária Terézia javasasszonya néhány évnyi kegyvesztettség után ismét visszatér a királynő szolgálatába, aki nemcsak testi, de szerelmi bajaira is gyógyírt vár tőle. Az olvasó felfedezheti a korabeli Bécs titkait, amelyekről az egyszerű város-lakóknak sejtelmük sincsen. Majd elkísérheti a császári párt és Felíciáékat Gödöllőre, Grassalkovich Antal fényűző, legendás ünnepségére, végül megismerhetjük Hadik András generális balkezes selyemkesztyűinek történetét. A kötet utolsó novellájában Felícia unokája a férjével Párizsból először Bécsbe, majd Budára költözik, ám a távoli forradalom eseményei itt is utolérik őket, és minden leleményességükre szükségük lesz, hogy ép bőrrel megússzák a kalandokat. Fábián Janka romantikus történelmi regényeinek köszönhetően a legismertebb hazai szerzők közé tartozik. Az utolsó boszorkány-elbeszélések először e-könyvként jelentek meg, de olyan elsöprő sikert arattak, hogy a digitális kiadást követően két nyomtatott kötet is készült belőlük.

190 évvel ezelőtt, 1831-ben Magyarországon kolerajárvány pusztított. A tizenhét éves Gruber Georgina a budai Várban, az édesapja cukrászműhelye fölötti lakásukban próbálja átvészelni szűk családjával együtt a karantén hónapjait. A ma élőknek hátborzongatóan ismerős problémákkal kell megküzdeniük: a közeledő, halálos kór rémével, a pánikkal, a korlátozásokkal, az álhírekkel, a járványtagadókkal, a különböző - néha életveszélyes - gyógymódok hirdetőivel és magával a rejtélyes betegséggel, ami egyre közelebb hozzájuk szedi az áldozatait. Ráadásul kedvenc újságjukban, a Magyar Kurírban rendszeresen olvashatják a beszámolókat a járvány ijesztő adatairól: hányan betegedtek meg az ország különböző megyéiben, közülük mennyi a gyógyult és a halott. Az ország főorvosa, Lenhossék Mihály is a sajtón keresztül próbálja csitítani a kedélyeket, életmódbeli tanácsokat ad, és biztonságos megelőzési módokat, vagy alternatív terápiákat ajánl, közben pedig feltétlen bizalmat kér a városi és országos hatóságok, valamint az orvosok munkája iránt. Georginának és a családjának egy modern kommunikációs eszközök nélküli világban kell túlélniük a bezártságot, a szorongást, a betegségtől és a haláltól való félelmet és végső soron akár a fertőzést is. Fábián Janka kisregényében egy régmúlt halálos ragály történetét olvasva furcsán ismerős körülmények közé csöppenhetünk, és megállapíthatjuk, hogy 190 év alatt sok szempontból vajmi keveset változott a világ.

Voľné pokračovanie úspešného románu Posledná čarodejnica z Ostrihomu. „Jozef sa zrazu otočil k Žofii, a keď sa stretli ich pohľady, jeho tvár bola ešte o odtieň červenšia. Zapýrila sa však aj ona. Keď sa stratila v jeho krásnych modrých očiach, rovnakých, aké mala aj Mária Terézia, cítila, že pre túto chvíľu sa oplatí žiť, dokonca aj keby ju už v živote nikdy nič dobré nestretlo.“ Žofia, dcéra poslednej čarodejnice z Ostrihomu, smutne prijíma správu o blížiacom sa sobáši Jozefa II. s krásnou Izabelou Parmskou. Dievčina už roky potajomky miluje prvorodeného syna Márie Terézie. V deň svadby má pocit, že musí niečo urobiť, aby upútala jeho pozornosť. Namiesto toho si ju však všimne iný mladý muž, Karol Kolosy, člen maďarskej kráľovskej gardy, ktorý sa o ňu začne zaujímať. Jej život sa nečakane dramaticky skomplikuje a je nútená utiecť do Paríža, kde sa stane liečiteľkou a dôverníčkou Márie Antoinetty. Žofia s celou svojou rodinou sa stávajú priamymi účastníkmi udalostí Veľkej francúzskej revolúcie a čoskoro budú musieť bojovať o svoj život. Po tragických občianskych nepokojoch utečú do Viedne k známej čarodejnici Márie Terézie, Felícii. Lenže vzdialená revolúcia ich dostihne aj tu a budú potrebovať všetku vynaliezavosť, aby z toho vyviazli zdraví. V historickom románe Dcéra poslednej čarodejnice sa stanete účastníkmi Veľkej francúzskej revolúcie alebo sa dozviete prekvapivé informácie zo súkromia kráľovskej rodiny, napríklad o tajnom ľúbostnom pomere Izabely Parmskej s princeznou Mimi.

A Cholera-naplóból megismert Gruber Georgina lánya és az Árvízi napló főszereplőjének, Gruber Vilmának az unokahúga, Mosonyi Karolina 1848 tavaszán egy tipikus tizenéves lány életét éli. Iskolába jár, rajong a színházért, az irodalomért, pletykál a barátnőivel, és olykor emiatt bajba is kerül. Karolina naplót is ír, akárcsak annak idején édesanyja és nagynénje. Az első szerelem is megérinti ezekben a mozgalmas, lázas napokban, amikor a nagyvilágban és hazánkban sorra érkeznek a hihetetlen és egy fiatal lány számára rendkívül izgalmas hírek. Mindenki az újabb párizsi revolúcióról, a pozsonyi diétáról, majd az addig elképzelhetetlen bécsi forradalomról beszél, és egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a Pest-Budán sem kell sok a forradalmi szikra kipattanásához. Márpedig ebből Mosonyi Karolina sem akar kimaradni! Ezért hallatlan dologra szánja el magát; megszökik otthonról, és elindul a Pilvax kávéházba, mert tudja, hogy a forradalmi ifjúság ott gyülekezik, és a szerelmét is megtalálhatja ott. Ami ezután következik, az a fiatal lány életének legnagyobb kalandja és egyúttal az ország történelmének egyik legjelentősebb napja lesz. Ahogyan főszereplőnk fogalmaz: "Vannak olyan események, amelyekben sűrűbbé válik az idő, és visszatekintve hosszabbnak érezzük, mint valójában voltak. Igen, ez a másfél nap egészen biztosan ilyen volt: évek sűrűsödtek bele." Kísérjük el Karolinát erre a kalandra Fábián Janka legújabb kisregényében, és járjuk végig a jól ismert helyszíneket, éljük át az eseményeket ezúttal egy fiatal lány szemszögéből nézve.