Janka Fábián strana 6 z 7

Sepp Weinbach, azaz becsületes nevén Borpataky Jóska, a baranyai sváb fiú a harmincas években tanulni megy Németországba, és a boldogulás reménye, illetve egy szerelem ott is marasztalja. A fiatalember, aki hisz a náci propaganda hangzatos ígéreteinek, belép a Wehrmachtba. Francia tolmácsként ott van a Párizsba bevonuló német tisztek között is. A francia fővárosban beleszeret szállásadója lányába, a dacos és büszke Cécile-be, ám szerelmük nem teljesedhet be, mert Seppet átvezényelik a keleti frontra, ahol aztán megjárja a sztálingrádi csata poklát. A háború maradandó sérüléseket hagy a testén és a lelkén egyaránt, de legalább életben marad. Már úgy tűnik, hogy végre megleli a nyugalmat és békét bajorországi kis szőlőbirtokán, amikor egy napon felkeresi egy hivatalnok azzal a hírrel, hogy Cécile-nek a háború alatt gyermeke született, akinek állítólag ő az apja. A kislányt azonban mint törvénytelen, német gyereket árvaházba adták. Sepp meghozza élete talán legnehezebb döntését: örökbe fogadja a kis árvát. Ő Rose, a különleges, türkizkék szemű, vadóc, de szeretetre éhes kislány. Fábián Janka sok szálon futó, szerteágazó, fordulatos családregényében a második világháború alatti és utáni Európa ellentmondásos, drámai történelmét idézi meg. A boldogság kék madarát kergető, esendő, mégis tiszteletre és szeretetre méltó hősei arra tanítanak, hogy mindig újra lehet és újra kell kezdeni az életet, és sosem szabad feladni.

Egy különös szerelem, egy tiltott házasság és egy elárvult lány, Lotti története. Fábián Janka talán leginkább méltatott történelmi regénye a 18. és 19. század fordulójára kalauzol bennünket. Pestet és Budát ebben az időszakban a Martinovics-összeesküvés, a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk tartják lázban. Ághfay báró fiának, Bálintnak a szíve is csordultig van a forradalom eszméivel és a szerelemmel, amit a kétes hírű, ám gyönyörű színésznő iránt érez. Apja akarata ellenére feleségül veszi az asszonyt, aki egy kislánnyal ajándékozza meg. Lotti korán elveszíti a szüleit, így, a nagy tudású sebész, Lőrinc mester neveli fel őt. A lány élénken érdeklődik az orvostudomány iránt, és minden vágya, hogy maga is orvos lehessen, ám erre kevés reménye van. Ráadásul a szívét is rabul ejti egy délceg katonatiszt... Az érzékletes leírásoknak és az izgalmas történetszövésnek köszönhetően valósággal megelevenedik előttünk a magyar történelem egy kevésbé ismert korszaka, a történelemkönyvekből ismert, üresen csengő nevek pedig élettel telnek meg. A szereplők leszármazottainak, az Ághfay-kúria újabb nemzedékeinek sorsát Fábián Janka Koszorúfonat és a Búzavirág című regényeiben követhetjük nyomon.

Egy különös szerelem, egy tiltott házasság és egy elárvult lány, Lotti története. Fábián Janka talán leginkább méltatott történelmi regénye a 18. és 19. század fordulójára kalauzol bennünket. Pestet és Budát ebben az időszakban a Martinovics-összeesküvés, a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk tartják lázban. Ághfay báró fiának, Bálintnak a szíve is csordultig van a forradalom eszméivel és a szerelemmel, amit a kétes hírű, ám gyönyörű színésznő iránt érez. Apja akarata ellenére feleségül veszi az asszonyt, aki egy kislánnyal ajándékozza meg. Lotti korán elveszíti a szüleit, így, a nagy tudású sebész, Lőrinc mester neveli fel őt. A lány élénken érdeklődik az orvostudomány iránt, és minden vágya, hogy maga is orvos lehessen, ám erre kevés reménye van. Ráadásul a szívét is rabul ejti egy délceg katonatiszt… Az érzékletes leírásoknak és az izgalmas történetszövésnek köszönhetően valósággal megelevenedik előttünk a magyar történelem egy kevésbé ismert korszaka, a történelemkönyvekből ismert, üresen csengő nevek pedig élettel telnek meg. A szereplők leszármazottainak, az Ághfay-kúria újabb nemzedékeinek sorsát Fábián Janka Koszorúfonat és a Búzavirág című regényeiben követhetjük nyomon.

Fábián Janka új könyvében folytatódnak az utolsó bécsi boszorkány, Felícia történetei. Mária Terézia javasasszonya néhány évnyi kegyvesztettség után ismét visszatér a királynő szolgálatába, aki nemcsak testi, de szerelmi bajaira is gyógyírt vár tőle. Az olvasó felfedezheti a korabeli Bécs titkait, amelyekről az egyszerű városlakóknak sejtelmük sincsen. Majd elkísérheti a császári párt és Felíciáékat Gödöllőre, Grassalkovich Antal fényűző, legendás ünnepségére, végül megismerhetjük Hadik András generális balkezes selyemkesztyűinek történetét. A kötet utolsó novellájában Felícia unokája a férjével Párizsból először Bécsbe, majd Budára költözik, ám a távoli forradalom eseményei itt is utolérik őket, és minden leleményességükre szükségük lesz, hogy ép bőrrel megússzák a a kalandokat. A kötet egyik novellája, A titkos ajtó már kapható e-könyvben!

A tizennégy éves, írói ambíciókat dédelgető Emma 1907 júliusában az Orient expresszen tér vissza Kanadából Budapestre az édesapjával. A fővárosból Balatonkörtvélyesre utaznak tovább, ahol a súlyosan beteg Vallay Zoltán egykori szerelmére, Kóthay Évára bízza lányát. Emma ebben az álomszép balatoni kisvárosban válik igazán felnőtté, itt tapasztalja meg mindazt, ami az életben a legfontosabb: a szerelmet, a megbocsátást és hogy néha súlyos áldozatokat kell hoznunk. Emma szerelme, Emma fiai, Emma lánya - Fábián Janka most Emma évszázada címen egy kötetben megjelenő regényciklusában lenyűgöző tablót tárul elénk egy különleges, erős asszonyról és családjáról. A 20. század történelmi viharai senkit nem kímélnek: első világháború, Tanácsköztársaság, fehérterror, második világháború, 1956., 1968., 1989 - a történelem mérföldkövei kíméletlenül jelölik ki Emma életében is a fordulópontokat. Szerettei szerteszéjjel szóródnak a világban, hogy aztán egy boldog-szomorú esemény kapcsán ismét egybegyűljenek a balatonkörtvélyesi öreg házban. Mert bárhová veti is őket a sors, Emma öröksége eltéphetetlen kapocs közöttük. A városban tűzijátékot rendeztek, és a felrobbanó rakéták fénye időről időre szemérmetlenül bevilágította a szobát, ahol különben csak két gyertya tétova fénye derengett. Emmának eszébe jutott az a réges-régi szilveszter, az évszázad első napjának hajnala, amit még a szüleivel ünnepelt. Milyen boldog és gyanútlan volt még akkor!

Buda egyik csendes utcájában áll egy omladozó ház. A homlokzati nagy erkély két oldalán egy-egy szépséges angyal magasodik, kezükben leeresztett pallos - mintha csak a házat vigyáznák mindenfajta veszedelemtől. Bizony, van is mitől óvni-védeni, mert le akarják bontani, hogy szállodát építsenek a helyére. A lakók azonban mozgalmat indítanak a patinás épület megmentésére, vezetőjüket, Zsuzsát pedig szoros szálak és emlékek fűzik a házhoz: annak idején, egyetemista korában rendszeresen látogatta ott a csaknem százéves Hilda nénit, aki elmesélte neki az életét. Paál Hildának szavai életre keltik az 1910-es éveket, amikor az angyalos ház a fénykorát élte. Hilda, Klári, Manci és Lina, a négy barátnő együtt élik át a századelőn a felnőtté válás, és persze a szerelem, valamint az elkerülhetetlen csalódások édes-fájdalmas élményeit. Az angyalos ház azonban titkokat is rejt: az egyik emeleti lakásba rejtélyes új lakó költözik, és esténként különös vendégek fordulnak meg nála. A lányokat furdalja a kíváncsiság, és amikor nyomozni kezdenek, akaratukon kívül még a kor politikai cselszövéseibe is belekeverednek. A ház története ezzel nem ér véget, tovább folytatódik-bonyolódik a kötet végére beillesztett két novellában. A Karácsony a ligetben egy félszeg, édes-bús, tragédiába torkolló szerelmet idéz, a Rozmaring pedig a némafilm korának Amerikájába, a Broadway színpadjaira és a New York-i filmstúdiókba vezeti a regény egyik szereplőjét és az olvasót.

Buda egyik csendes utcájában áll egy omladozó ház. A homlokzati nagy erkély két oldalán egy-egy szépséges angyal magasodik, kezükben leeresztett pallos - mintha csak a házat vigyáznák mindenfajta veszedelemtől. Bizony, van is mitől óvni-védeni, mert le akarják bontani, hogy szállodát építsenek a helyére. A lakók azonban mozgalmat indítanak a patinás épület megmentésére, vezetőjüket, Zsuzsát pedig szoros szálak és emlékek fűzik a házhoz: annak idején, egyetemista korában rendszeresen látogatta ott a csaknem százéves Hilda nénit, aki elmesélte neki az életét.Paál Hildának szavai életre keltik az 1910-es éveket, amikor az angyalos ház a fénykorát élte. Hilda, Klári, Manci és Lina, a négy barátnő együtt élik át a századelőn a felnőtté válás, és persze a szerelem, valamint az elkerülhetetlen csalódások édes-fájdalmas élményeit. Az angyalos ház azonban titkokat is rejt: az egyik emeleti lakásba rejtélyes új lakó költözik, és esténként különös vendégek fordulnak meg nála. A lányokat furdalja a kíváncsiság, és amikor nyomozni kezdenek, akaratukon kívül még a kor politikai cselszövéseibe is belekeverednek. A ház története ezzel nem ér véget, tovább folytatódik-bonyolódik a kötet végére beillesztett két novellában. A Karácsony a ligetben egy félszeg, édes-bús, tragédiába torkolló szerelmet idéz, a Rozmaring pedig a némafilm korának Amerikájába, a Broadway színpadjaira és a New York-i filmstúdiókba vezeti a regény egyik szereplőjét és az olvasót.

1760-ban Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte... Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval - József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie.

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés körüli ellentmondásos események híre a Zemplén megyei birtokra, Ágfára is eljut. Itt nevelkedik Lotti és Móric lányának, Tinkának a védőszárnyai alatt a két dédunoka, Ella és Blanka. A lányok sorsát megkeserítik a családi tragédiák, így kénytelenek elhagyni őseik birtokát. Ám a talpraesett nagynéninek köszönhetően az éppen rohamosan fejlődő fővárosban, Budapesten új otthonra találnak. Ella Svájcba utazik, hogy régi álmát valóra váltva elvégezze az orvosi egyetemet. A húga, Blanka neveltetéséről eközben Lotti harmadik lánya, a bohém és nagyvilági bécsi dáma, Charlotte néni gondoskodik. A két lány eltávolodik egymástól, de szívük mélyén mindketten tudják, hogy életük végéig számíthatnak egymásra... Egy fiatalember felbukkanása azonban próbára teszi a testvéri szeretetet, miközben újabb tragikus események tépázzák meg a családot. Végül azonban a múlt már elfeledett árnyai közül ismét feltűnik valaki, akinek a segítségével Ella és Blanka is révbe érhet. Fábián Janka regényében a történelem viharaitól sújtott Ághfay-kúria már jól ismert lakóival találkozhatunk ismét.

1735. Az utolsó nagy boszorkányüldözési hullám Magyarországra is elér. Az esztergomi pékmester tizenöt éves lánya, Sárosi Felícia végignézi, ahogy szeretett nagynénjét meghurcolják, majd kivégzik. Halála előtt a szép Sárosi Kata súlyos titkot bíz a lányra... a boszorkányok örökségét. A Sárosi család Esztergomról Budára költözik egy új élet reményében, ahol Felícia -hátrahagyva szerelmét - csodás és rémséges kalandok sorát éli át: kuruzslást tanul a Gellért-hegy titokzatos boszorkányától, férjével kis kávéházat nyit Bécsben, majd javasasszonyként Mária Terézia bizalmasa lesz. Közben zajlik a háború az osztrák örökségért, ami Prága felszabadításával és Mária Terézia cseh királynővé koronázásával sem ér véget, és Felícia kötelességének érzi, hogy a maga eszközeivel segíteni próbáljon a szenvedőkön - még akkor is, ha emiatt gyanúba keveredik, és a királynővel lassan kialakuló barátságát is kis híján elveszíti... Mágia, bűbáj és boszorkányság - Fábián Janka népszerű e-könyv sorozata, eddig nem publikált új epizódokkal gazdagodva, végre keménykötésben is a rajongók kezébe kerülhet.

Az 1867-es osztrák?magyar kiegyezés körüli ellentmondásos események híre a Zemplén megyei birtokra, Ágfára is eljut. Itt nevelkedik Lotti és Móric lányának, Tinkának a védőszárnyai alatt a két dédunoka, Ella és Blanka. A lányok sorsát megkeserítik a családi tragédiák, így kénytelenek elhagyni őseik birtokát. Ám a talpraesett nagynéninek köszönhetően az éppen rohamosan fejlődő fővárosban, Budapesten új otthonra találnak. Ella Svájcba utazik, hogy régi álmát valóra váltva elvégezze az orvosi egyetemet. A húga, Blanka neveltetéséről eközben Lotti harmadik lánya, a bohém és nagyvilági bécsi dáma, Charlotte néni gondoskodik. A két lány eltávolodik egymástól, de szívük mélyén mindketten tudják, hogy életük végéig számíthatnak egymásra... Egy fiatalember felbukkanása azonban próbára teszi a testvéri szeretetet, miközben újabb tragikus események tépázzák meg a családot. Végül azonban a múlt már elfeledett árnyai közül ismét feltűnik valaki, akinek a segítségével Ella és Blanka is révbe érhet. Fábián Janka regényében a történelem viharaitól sújtott Ághfay-kúria már jól ismert lakóival találkozhatunk ismét.

"Ha valakit az életednél is jobban szeretsz, akkor kiszolgáltatod magadat a legnagyobb fájdalomnak." Emíliát már kislányként elbűvöli a színpad varázsa, és az akkoriban még újdonságnak számító mozgókép. Udvarlójával, Vincével még egy amatőr filmet is forgatnak a lány főszereplésével, amellyel kapcsolatban nagyratörő terveik vannak. Ám a Nagy Háború kitörésekor a fiút elviszik katonának, Mimi pedig ápolónőként utazik ki a frontra, hogy megkeresse szerelmét... A háború végeztével Mimi mindenét elveszíti: a vőlegényét, az egészségét, még színészi karrierje is derékba törni látszik. A lány azonban nem adja fel - többek közt Vince emlékéért is elhatározza, hogy beteljesíti régi álmukat, és rövid kitérők után Hollywoodban próbál szerencsét. Pálóczy Emília hamarosan Mimi Hamiltonként ünnepelt sztár lesz a kor filmcsillagainak oldalán, de vajon a sikerekben és csillogásban megtalálja-e az elveszített boldogságot? Fábián Janka Búzavirág című regényében az Ághfay-kúria újabb nemzedékének sorsát követhetjük végig a huszadik század első évtizedeiben.

Ha valakit az életednél is jobban szeretsz, akkor kiszolgáltatod magadat a legnagyobb fájdalomnak. Emíliát már kislányként elbűvöli a színpad varázsa, és az akkoriban még újdonságnak számító mozgókép. Udvarlójával, Vincével még egy amatőr filmet is forgatnak a lány főszereplésével, amellyel kapcsolatban nagyratörő terveik vannak. Ám a Nagy Háború kitörésekor a fiút elviszik katonának, Mimi pedig ápolónőként utazik ki a frontra, hogy megkeresse szerelmét... A háború végeztével Mimi mindenét elveszíti: a vőlegényét, az egészségét, még színészi karrierje is derékba törni látszik. A lány azonban nem adja fel - többek közt Vince emlékéért is elhatározza, hogy beteljesíti régi álmukat, és rövid kitérők után Hollywoodban próbál szerencsét. Pálóczy Emília hamarosan Mimi Hamiltonként ünnepelt sztár lesz a kor filmcsillagainak oldalán, de vajon a sikerekben és csillogásban megtalálja-e az elveszített boldogságot? Fábián Janka Búzavirág című regényében az Ághfay-kúria újabb nemzedékének sorsát követhetjük végig a huszadik század első évtizedeiben.

Az 1867-es magyar–osztrák kiegyezés körüli mozgalmas és ellentmondásos évek eseményeiről szóló hírek a Lotti örökségéből jól ismert Zemplén megyei nyugalmas birtokra, Ágfára is eljutnak. Itt nevelkedik Lotti és Móric már idősödő lányának, Tinkának a védőszárnyai alatt a két dédunoka, Ella és Blanka. A lányok sorsát már gyermekkorban megkeserítik a családi tragédiák, amelyek következtében kénytelenek elhagyni őseik birtokát. Ám a talpraesett nagynéninek, Tinka mamának köszönhetően az éppen rohamosan fejlődő fővárosban, Budapesten új otthonra találnak. Az idősebb lány, Ella, felcseperedve a példaképét, Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt, és a dédanyja, Lotti emlékét követve Svájcba utazik, hogy régi álmát valóra váltva elvégezze az orvosi egyetemet. A húga, Blanka neveltetéséről eközben Lotti harmadik lánya, a bohém és nagyvilági bécsi dáma, Charlotte néni gondoskodik. A két lány ekkor kissé eltávolodik egymástól, de mindketten tudják, hogy továbbra is számíthatnak egymásra. Szükségük is lesz egymás támogatására, különösen akkor, amikor egy fiatalember felbukkanása próbára teszi a testvéri szeretetüket, és újabb váratlan, tragikus események tépázzák meg a megmaradt családot. Végül azonban a múlt már elfeledett árnyai közül ismét feltűnik valaki, akinek a segítségével Ella és Blanka is révbe érnek. Ahogy az olvasó Fábián Janka regényeiben már megszokhatta, ezúttal is rengeteg történelmi helyszínre, eseményre látogathatunk el, kezdve az 1867-es koronázástól egészen a századforduló előtti években történt, csodaszámba menő változásokig. Ott lehetünk a bécsi világkiállításon, megélhetjük Pest, Buda és Óbuda egyesülését, és láthatjuk, hogyan bolygatja fel Bécset Rudolf trónörökös halála. Közben pedig megismerhetjük a szereplők között szövődő szerelmeket, az emberi kapcsolatok alakulását, valamint a mindennapi élet gondjait és örömeit, amelyekhez a történelem csupán grandiózus háttérként szolgál.

A német lányból megismert Rose boldogságkeresése ebben a kötetetben folytatódik. Pedig már úgy tűnt, hogy Jean-Philippe személyében megtalálta élete nagy szerelmét. Kapcsolatuk azonban zsákutcába kerül, szakítanak, és Rose egy bécsi kitérő után kalandos úton-módon ismét Budapesten találja magát. Itt igyekszik újra felépíteni az életét. Megismerkedik egy fiatal újságíróval, aki iránt azonnal mély vonzalmat érez. Rose reméli, hogy Jakab Áronnal végre boldog lehet, bár közben Jean-Philippe emlékét sem tudja kiverni a vejéből. A tapasztalatlan fiatal újságíró azonban jóvátehetetlen hibát követ el - egy cikkében áthágja az ekkorra már konszolidálódott szocialista rendszer íratlan szabályait -, és ezért kilátástalan helyzetbe kerül. Rose, aki gyermeket vár a fiútól, válaszút elé állítja, de Áron elbukik a próbán, nem vállalja az apaságot. A lány szakít vele, de éppen ekkor újra felbukkan Budapesten régi nagy szerelme, Jean-Philippe. Akinek az életében időközben szintén óriási változások következtek be, ám ezekről Rose-nak természetesen sejtelme sincsen. Vajon az újabb találkozás lehetőséget ad a kapcsolatuk újjászületésére, vagy végleg kiderül, hogy az útjaik örökre szétválnak? Fábián Janka legújabb regényében a legutolsó oldalakig izgulhatunk a kalandos sorsú főszereplőkért.

Fábián Janka legújabb nosztalgikus regényében két barátnő viharos érzelmekkel és ellentmondásokkal teli kapcsolata áll a középpontban. A különböző társadalmi és családi háttérrel rendelkező lányok, a bájos, szelíd Aliz, mindenki kedvence és az éles eszű, éles nyelvű, ármánykodástól sem visszariadó Adél, egy bentlakásos iskolában válnak elválaszthatatlan barátnőkké, és nem is sejtik, hogy a sorsuk még akkor is egymásba fonódik majd, amikor ezt már egyáltalán nem akarják. Bonyolult szerelmi háromszögek és csalódások tarkította fordulatos történetüket egy régi gyilkosság árnyékolja be, és a háttérben most is ott húzódnak a kor történelmi eseményei: a Kommün végnapjai, a húszas évek konszolidációja, a frankhamisítási botrány, a gazdasági világválság. Ahogyan azt a szerzőtől már megszokhattuk, könyvében itt-ott valós történelmi figurák is feltűnnek, ám csupán mellékszereplőként. A befejezés természetesen tartogat meglepetéseket, de a regény végkicsengése a szereplőket ért veszteségek és a tragédiák ellenére is életigenlő. Azt üzeni, hogy a legsúlyosabb helyzetből is létezik kiút. A nagy sikerű "Emma"-trilógia, "Az angyalos ház", a "Virágszál", a "Lotti öröksége" és "A német lány" című romantikus történelmi regények népszerű írónője a múlt század húszas-harmincas éveinek Magyarországát eleveníti meg hitelesen, színesen és érzékletesen.