Janka Fábián strana 4 z 7

Egy füredi domboldalon álló kúriában neveli félárva kislányát, Ilkát Györöky Kálmán, a különc földbirtokos. Ilka, akire az édesapja életvitele miatt a helybéliek kissé ferde szemmel néznek, ennek ellenére őszinte barátságot köt a dúsgazdag Szentgyörgyi-Horváthék egyetlen lányával, Krisztinával. A két fiatal lánynak, akik a reformkor mozgalmas, pezsgő légkörében nőnek fel, egy varázslatos füredi nyáron dől el a sorsa. Vajon megtalálhatják-e a boldogságot választottjuk oldalán? Fábián Janka könyve azonban nemcsak két szerelmes fiatal lány, hanem a Balaton és Balatonfüred-fürdő regénye is. A tó dicsérete, a végtelennek tűnő víztüköré, a kéklő pirkadatoké és aranyló alkonyoké. Az olvasó találkozhat a XIX. század első évtizedeinek hírességeivel, a Füreden megforduló illusztris vendégekkel is: József nádorral és a családjával, Deák Ferenccel, Vörösmarty Mihállyal, Kisfaludy Sándorral, Wesselényi Miklóssal és másokkal is. A reformkor, amit Füred aranykorának mondanak, azonban nem volt egy szakadatlan diadalmenet: természeti katasztrófák, járvány és tűzvészek is sújtották a települést, amelyekből azonban minden alkalommal újjászületett, még szebben és elegánsabban, akár egy főnixmadár. A regény arra is választ keres, vajon valójában mikor is lehetett az a bizonyos legendás első Anna-bál...

A tizenéves Julcsi osztályidegen szülők kisebbik gyermekeként az ötvenes évek Budapestjén nő fel. A zord, ellenséges világban szinte az egyetlen örömet a könyvek és az olvasás jelentik számára. Az ötvenhatos forradalom véres és zavaros napjaiban Julcsi menekülni kényszerül, és némi vargabetű után végül egy amerikai kisvárosban, távoli rokonainál köt ki. Az idegen országban nehezen találja meg a helyét, és a múlt árnyai is megnehezítik, hogy végre boldog lehessen. A rövid, ám annál mozgalmasabb Kennedy-korszakban a kamasz lány aztán lassan felnő, és megbarátkozik új hazájával. Julcsi-Julie-nak már otthon, Magyarországon is nagy vágya volt, hogy egyszer könyvesboltja lehessen. Vajon az álmok hazájában, Amerikában ez az álom is valóra válik?

"Idő! Jelenvaló Létel: de Múlt s Jövő csak Semmi. Hát van-é kedves közöttök egy?" (Katona József: Idő) Két fiatal lány, akiket több mint száz év választ el egymástól, ám a sorsuk egy ütött-kopott naplónak hála, rövid időre mégis összekapcsolódik. Zelma, a híres építész, Pártos Gyula árván maradt unokahúga, szinte mindennap ott ül Kecskemét főterén, és az épülő Városházát rajzolja. A Millennium évében egy véletlen folytán megismerkedik Ferenczy Idával, Sisi felolvasónőjével, aki vállalkozik rá, hogy modellt ül neki. Beszélgetéseiket a fiatal lány feljegyzi naplójába. Az egyetemista Kinga, aki éppen a szakdolgozatát írja, és 2022 nyarán nap mint nap elhalad a felújítás alatt lévő Városháza mellett, ugyancsak egy rejtélyes véletlennek köszönhetően szert tesz a réges-régi naplóra, amelyből megismeri és megkedveli Zelmát és Idát. Azt először még nem sejti, hogy a kis könyvecske, valamint néhány szénrajz az ő életére is óriási hatással lesz. Vajon milyen lehetett Kecskemét utcáin sétálva és Lechner Ödön készülő remekművét csodálva szembetalálkozni Ferenczy Idával? És vajon a huszonegyedik század elején még megtalálhatók az egykori kincsek, felidézhetők a régi kedves arcok és emlékek a "hírös városban"? A történetet olvasva fokozatosan tárulnak fel előttünk a régmúlt és a jelen titkai, a háttérben Kecskemét büszkeségével, a napjainkban megújuló gyönyörű Városházával.

"...ha csak ezt a hamar elillanó boldogságot szánja neki a sors, ő ezzel is megelégszik, és megpróbálja kiélvezni legalább addig, amíg tart." 1760-ban Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte... Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval - József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie. A vér nem válik vízzé. Sárosi Felícia boszorkányos élete a lánya történetével válik teljessé Fábián Janka regényében.

A kommunista diktatúra évei, majd az ötvenhatos forradalom után a Kóthay család tagjai ismét elszakadnak egymástól: a Kóthay leszármazottak szétszóródnak a világban, de távolról is igyekeznek segíteni egymást. Sok szörnyűséget és tragédiát követően Emma végül a lányával, Évával és az unokájával Amerikába emigrál, hogy ott kezdjenek új életet. Az Emma évszázada regényciklus utolsó kötetében a rendszerváltás esztendejében egy boldog-szomorú esemény okán aztán újra összegyűlik az egész család a régi, Balaton-parti házban, mert bárhová is veti őket a sors, Emma öröksége eltéphetetlen kapocs közöttük. A trilógia részei: Emma szerelme | Emma fiai | Emma lánya

A romantikus családregény első kötete végén úgy búcsúztunk el Emmától és Gábortól, hogy éppen önfeledten játszottak három gyönyörű kisfiukkal a balatonkörtvélyesi házuk kertjében, és Emma már negyedik gyermeküket várta. Az Emma fiai című második részben a három fiúgyermek – Tamás, Péter és Gábor, azaz Öcsi – történetével ismerkedhetünk meg. A három fiú, akik külsőleg és jellemükben is nagyon különböznek egymástól, a maguk egyéni módján és eszközeivel próbálják megtalálni a boldogságot a húszas–harmincas években. A második világháború kitörése és eseményei azonban a Kóthay családot is megtépázzák; nem maradnak el a tragédiák sem. A háború után kibontakozó új rendszer pedig baljós árnyékot vet az életben maradottak jövőbeni sorsára. Az Emma szerelméhez hasonlóan a családregény második kötete is bővelkedik izgalmas, váratlan fordulatokban, valamint megható, boldog és elkeserítő pillanatokban – egyszóval igazi kikapcsolódást ígér. Ha a kedves Olvasónak tetszett az Emma szerelmének történetét elmesélő első rész, a három fiúról szóló második kötetben sem fog csalódni. Hamarosan megjelenik a harmadik, befejező rész is, amely a huszadik század végéig kíséri a Kóthay család lebilincselően izgalmas, jellegzetesen magyar történetét: az Emma lánya.

Egy füredi domboldalon álló kúriában neveli félárva kislányát, Ilkát Györöky Kálmán, a különc földbirtokos. Ilka, akire az édesapja életvitele miatt a helybéliek kissé ferde szemmel néznek, ennek ellenére őszinte barátságot köt a dúsgazdag Szentgyörgyi-Horváthék egyetlen lányával, Krisztinával. A két fiatal lánynak, akik a reformkor mozgalmas, pezsgő légkörében nőnek fel, egy varázslatos füredi nyáron dől el a sorsa. Vajon megtalálhatják-e a boldogságot választottjuk oldalán? Fábián Janka könyve azonban nemcsak két szerelmes fiatal lány, hanem a Balaton és Balatonfüred-fürdő regénye is. A tó dicsérete, a végtelennek tűnő víztüköré, a kéklő pirkadatoké és aranyló alkonyoké. Az olvasó találkozhat a XIX. század első évtizedeinek hírességeivel, a Füreden megforduló illusztris vendégekkel is: József nádorral és a családjával, Deák Ferenccel, Vörösmarty Mihállyal, Kisfaludy Sándorral, Wesselényi Miklóssal és másokkal is. A reformkor, amit Füred aranykorának mondanak, azonban nem volt egy szakadatlan diadalmenet: természeti katasztrófák, járvány és tűzvészek is sújtották a települést, amelyekből azonban minden alkalommal újjászületett, még szebben és elegánsabban, akár egy főnixmadár. A regény arra is választ keres, vajon valójában mikor is lehetett az a bizonyos legendás első Anna-bál...

Háború és szerelem - két, a boldogságot és önmagát kereső fiatal évtizedeken és földrészeken átívelő romantikus története. Radványi Endre az 1848-49-es szabadságharcot még gyermekfejjel éli meg, és a rá következő sivár években apa nélkül, az "elveszett nemzedék" tagjaként tengődik a világban. Mikor végre megállapodna Balaton-felvidéki birtokán, és a szerelmet is megtalálná, egy váratlan tragédia hatására újra elveszít mindent, és a hazáját is kénytelen elhagyni. Hátrahagyott szerelme, Anna kétségek közepette és a nyugodt családi élet reményétől megfosztva próbál boldogulni, mígnem egy szerencsés véletlen következtében befolyásos pártfogókra tesz szert a kiegyezés előtti császári udvarban. Endre Amerikában próbál új életet kezdeni. Új barátokra talál, és egy új szerelem lehetősége is felcsillan előtte, ám ekkor kitör a polgárháború, Észak és Dél ádáz harca, amiből az Egyesült Államokba csak nemrég érkezett emigránsok, köztük Endre sem maradhatnak ki. Túléli-e Endre a polgárháborút, s elképzelhető-e, hogy Anna és Endre sorsa újra keresztezi egymást? A rózsalugasban Fábián Janka újfajta nézőpontból, a tőle megszokott hitelességgel és érzékenységgel dolgozza fel a 19. századi, hányatott magyar és amerikai történelem egy-egy időszakát.

Egy különös szerelem, egy tiltott házasság és egy elárvult lány, Lotti története. Fábián Janka talán leginkább méltatott történelmi regénye a 18. és 19. század fordulójára kalauzol bennünket. Pestet és Budát ebben az időszakban a Martinovics-összeesküvés, a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk tartják lázban. Ághfay báró fiának, Bálintnak a szíve is csordultig van a forradalom eszméivel és a szerelemmel, amit a kétes hírű, ám gyönyörű színésznő iránt érez. Apja akarata ellenére feleségül veszi az asszonyt, aki egy kislánnyal ajándékozza meg. Lotti korán elveszíti a szüleit, így, a nagy tudású sebész, Lőrinc mester neveli fel őt. A lány élénken érdeklődik az orvostudomány iránt, és minden vágya, hogy maga is orvos lehessen, ám erre kevés reménye van. Ráadásul a szívét is rabul ejti egy délceg katonatiszt... Az érzékletes leírásoknak és az izgalmas történetszövésnek köszönhetően valósággal megelevenedik előttünk a magyar történelem egy kevésbé ismert korszaka, a történelemkönyvekből ismert, üresen csengő nevek pedig élettel telnek meg. A szereplők leszármazottainak, az Ághfay-kúria újabb nemzedékeinek sorsát Fábián Janka Koszorúfonat és a Búzavirág című regényeiben követhetjük nyomon.

Ármány és szerelem, versengés és gyűlölködés, politikai konspiráció és gyilkosság. Az izgalmas és váratlan fordulatokban bővelkedő történet középpontjában Adél és Aliz barátsága áll. A szűkös körülmények között nevelkedő, félárva Adél talpraesett, akaratos teremtés, aki a hazugságtól sem riad vissza, hogy céljait elérje. A szép, szőke bárókisasszony, Szendrey Aliz szelíd és jószívű, mindenki kedvence. Egy bentlakásos nevelőintézetben ismerik meg egymást, és nem sejtik, hogy sorsuk akkor is egymásba fonódik majd, amikor ezt már egyáltalán nem akarják. A kommün, a trianoni megrázkódtatás, a gazdasági világválság fenekestül forgatja fel a társadalmi rendet és az emberi viszonyokat. Az arisztokrata néhány hónap leforgása alatt elveszítheti mindenét, az angyalföldi proletárfiúból lett illegális kommunista, majd kettős ügynök pedig nemcsak vagyonra, hanem hatalomra is szert tehet. Ilyen, cseppet sem könnyű körülmények között kell boldogulniuk Fábián Janka hősnőinek, akiknek a sorsa azt üzeni, hogy a legsúlyosabb helyzetből is létezik kiút, és sohasem szabad feladni.

Ha valakit az életednél is jobban szeretsz, akkor kiszolgáltatod magadat a legnagyobb fájdalomnak. Emíliát már kislányként elbűvöli a színpad varázsa, és az akkoriban még újdonságnak számító mozgókép. Udvarlójával, Vincével még egy amatőr filmet is forgatnak a lány főszereplésével, amellyel kapcsolatban nagyratörő terveik vannak. Ám a Nagy Háború kitörésekor a fiút elviszik katonának, Mimi pedig ápolónőként utazik ki a frontra, hogy megkeresse szerelmét... A háború végeztével Mimi mindenét elveszíti: a vőlegényét, az egészségét, még színészi karrierje is derékba törni látszik. A lány azonban nem adja fel – többek közt Vince emlékéért is elhatározza, hogy beteljesíti régi álmukat, és rövid kitérők után Hollywoodban próbál szerencsét. Pálóczy Emília hamarosan Mimi Hamiltonként ünnepelt sztár lesz a kor filmcsillagainak oldalán, de vajon a sikerekben és csillogásban megtalálja-e az elveszített boldogságot? Fábián Janka Búzavirág című regényében az Ághfay-kúria újabb nemzedékének sorsát követhetjük végig a huszadik század első évtizedeiben.

Sepp Weinbach, azaz becsületes nevén Borpataky Jóska, a baranyai sváb fiú a harmincas években tanulni megy Németországba, és a boldogulás reménye, illetve egy szerelem ott is marasztalja. A fiatalember, aki hisz a náci propaganda hangzatos ígéreteinek, belép a Wehrmachtba. Francia tolmácsként ott van a Párizsba bevonuló német tisztek között is. A francia fővárosban beleszeret szállásadója lányába, a dacos és büszke Cécile-be, ám szerelmük nem teljesedhet be, mert Seppet átvezényelik a keleti frontra, ahol aztán megjárja a sztálingrádi csata poklát. A háború maradandó sérüléseket hagy a testén és a lelkén egyaránt, de legalább életben marad. Már úgy tűnik, hogy végre megleli a nyugalmat és békét bajorországi kis szőlőbirtokán, amikor egy napon felkeresi egy hivatalnok azzal a hírrel, hogy Cécile-nek a háború alatt gyermeke született, akinek állítólag ő az apja. A kislányt azonban mint törvénytelen, német gyereket árvaházba adták. Sepp meghozza élete talán legnehezebb döntését: örökbe fogadja a kis árvát. Ő Rose, a különleges, türkizkék szemű, vadóc, de szeretetre éhes kislány. Fábián Janka sok szálon futó, szerteágazó, fordulatos családregényében a második világháború alatti és utáni Európa ellentmondásos, drámai történelmét idézi meg. A boldogság kék madarát kergető, esendő, mégis tiszteletre és szeretetre méltó hősei arra tanítanak, hogy mindig újra lehet és újra kell kezdeni az életet, és sosem szabad feladni.

„A városban tűzijátékot rendeztek, és a felrobbanó rakéták fénye időről időre szemérmetlenül bevilágította a szobát, ahol különben csak két gyertya tétova fénye derengett. Emmának eszébe jutott az a réges-régi szilveszter, az évszázad első napjának hajnala, amit még a szüleivel ünnepelt. Milyen boldog és gyanútlan volt még akkor!" A tizennégy éves, írói ambíciókat dédelgető Emma 1907 júliusában az Orient expresszen tér vissza Kanadából Budapestre az édesapjával. A fővárosból Balatonkörtvélyesre utaznak tovább, ahol a súlyosan beteg Vallay Zoltán egykori szerelmére, Kóthay Évára bízza lányát. Emma ebben az álomszép balatoni kisvárosban válik igazán felnőtté, itt tapasztalja meg mindazt, ami az életben a legfontosabb: a szerelmet, a megbocsátást és hogy néha súlyos áldozatokat kell hoznunk. Emma szerelme, Emma fiai, Emma lánya – Fábián Janka most Emma évszázada címen egy kötetben megjelenő regényciklusában lenyűgöző tablót tárul elénk egy különleges, erős asszonyról és családjáról. A 20. század történelmi viharai senkit nem kímélnek: első világháború, Tanácsköztársaság, fehérterror, második világháború, 1956., 1968., 1989 – a történelem mérföldkövei kíméletlenül jelölik ki Emma életében is a fordulópontokat. Szerettei szerteszéjjel szóródnak a világban, hogy aztán egy boldog-szomorú esemény kapcsán ismét egybegyűljenek a balatonkörtvélyesi öreg házban. Mert bárhová veti is őket a sors, Emma öröksége eltéphetetlen kapocs közöttük.

Egy különös szerelem, egy tiltott házasság és egy elárvult lány, Lotti története. Fábián Janka talán leginkább méltatott történelmi regénye a 18. és 19. század fordulójára kalauzol bennünket. Pestet és Budát ebben az időszakban a Martinovics-összeesküvés, a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk tartják lázban. Ághfay báró fiának, Bálintnak a szíve is csordultig van a forradalom eszméivel és a szerelemmel, amit a kétes hírű, ám gyönyörű színésznő iránt érez. Apja akarata ellenére feleségül veszi az asszonyt, aki egy kislánnyal ajándékozza meg. Lotti korán elveszíti a szüleit, így, a nagy tudású sebész, Lőrinc mester neveli fel őt. A lány élénken érdeklődik az orvostudomány iránt, és minden vágya, hogy maga is orvos lehessen, ám erre kevés reménye van. Ráadásul a szívét is rabul ejti egy délceg katonatiszt... Az érzékletes leírásoknak és az izgalmas történetszövésnek köszönhetően valósággal megelevenedik előttünk a magyar történelem egy kevésbé ismert korszaka, a történelemkönyvekből ismert, üresen csengő nevek pedig élettel telnek meg. A szereplők leszármazottainak, az Ághfay-kúria újabb nemzedékeinek sorsát Fábián Janka Koszorúfonat és a Búzavirág című regényeiben követhetjük nyomon.