Janka Fábián strana 3 z 7

„Idő! Jelenvaló Létel: de Múlt s Jövő csak Semmi. Hát van-é kedves közöttök egy?” (Katona József: Idő) Két fiatal lány, akiket több mint száz év választ el egymástól, ám a sorsuk egy ütött-kopott naplónak hála, rövid időre mégis összekapcsolódik. Zelma, a híres építész, Pártos Gyula árván maradt unokahúga, szinte mindennap ott ül Kecskemét főterén, és az épülő Városházát rajzolja. A Millennium évében egy véletlen folytán megismerkedik Ferenczy Idával, Sisi felolvasónőjével, aki vállalkozik rá, hogy modellt ül neki. Beszélgetéseiket a fiatal lány feljegyzi naplójába. Az egyetemista Kinga, aki éppen a szakdolgozatát írja, és 2022 nyarán nap mint nap elhalad a felújítás alatt lévő Városháza mellett, ugyancsak egy rejtélyes véletlennek köszönhetően szert tesz a réges-régi naplóra, amelyből megismeri és megkedveli Zelmát és Idát. Azt először még nem sejti, hogy a kis könyvecske, valamint néhány szénrajz az ő életére is óriási hatással lesz. Vajon milyen lehetett Kecskemét utcáin sétálva és Lechner Ödön készülő remekművét csodálva szembetalálkozni Ferenczy Idával? És vajon a huszonegyedik század elején még megtalálhatók az egykori kincsek, felidézhetők a régi kedves arcok és emlékek a "hírös városban"? A történetet olvasva fokozatosan tárulnak fel előttünk a régmúlt és a jelen titkai, a háttérben Kecskemét büszkeségével, a napjainkban megújuló gyönyörű Városházával.

A kommunista diktatúra évei, majd az ötvenhatos forradalom után a Kóthay család tagjai ismét elszakadnak egymástól: a Kóthay leszármazottak szétszóródnak a világban, de távolról is igyekeznek segíteni egymást. Sok szörnyűséget és tragédiát követően Emma végül a lányával, Évával és az unokájával Amerikába emigrál, hogy ott kezdjenek új életet. Az Emma évszázada regényciklus utolsó kötetében a rendszerváltás esztendejében egy boldog-szomorú esemény okán aztán újra összegyűlik az egész család a régi, Balaton-parti házban, mert bárhová is veti őket a sors, Emma öröksége eltéphetetlen kapocs közöttük. A trilógia részei: Emma szerelme | Emma fiai | Emma lánya

Szenvedélyek és árulások, szerelem és bosszú a forradalom és a szabadságharc viharaiban. Az Anna-bál szerelmeseiből megismert Györöky Ilka és családja története folytatódik a méltán híres balatonfüredi reformkor következő évtizedében. Az 1840-es években még az eddiginél is pezsgőbb és színesebb társasági és kulturális élet zajlik a népszerű üdülőtelepen, és az évente megrendezendő Anna-bálok egyre nagyobb vonzerőt jelentenek a környékbelieknek valamint a távolabbról idesereglő vendégeknek. Szinte minden évre jut egy-egy újabb szenzáció, vagy ünneplésre okot adó alkalom: például az új Kerektemplom felépítése, vagy a Kisfaludy gőzhajó vízre bocsátása. Ilka gyermekei lassan felnőnek, és ebben a mozgalmas évtizedben ők is átélik a szerelem, a barátság, a rivalizálás és ellenségeskedés érzelmi viharait. Lassan elérkezik a világtörténelmi jelentőségű 1848-as esztendő, amikor a történelem forgószele mindannyiuk életét gyökerestől felforgatja. Fábián Janka új regényében Balatonfüred mellett immár Bécsbe és Pozsonyba is ellátogathatunk, hogy szemtanúi lehessünk, hogyan élték át a korabeli emberek a forradalomba és szabadságharcba torkolló, izgalmas késői reformkor éveit.

Az ember mindig abba szeret bele, akibe nem kellene, vagy nem szabadna. Talán éppen azért, mert nem szabadna. Egy csendes budai utcában omladozó ház áll, homlokzatán két szépséges kőangyallal. Ám úgy tűnik, a házat még ők sem képesek megóvni a lebontástól, ezért a környék lakói összefognak, hogy megmentsék. Vezetőjüket, Zsuzsát szoros szálak fűzik az épülethez: régen rendszeresen látogatta a csaknem százéves Hilda nénit, aki elmesélte neki az életét. Hilda szavai életre keltik a 1910-es éveket, az angyalos ház fénykorát. Hilda és barátnői együtt élik át a századelőn a felnőtté válás és az első szerelem élményét. Az angyalos ház azonban titkokat is rejt: az egyik emeleti lakásba új lakó költözik, akinél esténként különös vendégek fordulnak meg. A lányok oldalát furdalja a kíváncsiság, és amikor nyomozni kezdenek, akaratukon kívül még a kor politikai cselszövéseibe is belekeverednek. A ház története a kötet végére illesztett két novellában folytatódik. A Karácsony a ligetben egy félszeg, édes-bús, tragédiába torkolló szerelmet idéz, a Rozmaring pedig a némafilmek korának Amerikájába, színpadokra és filmstúdiókba vezeti a regény egyik szereplőjét és az olvasót.

„A világ már csak ilyen... mihelyt egy másik ember valamiért nagyon fontossá válik a számodra, egyúttal sebezhetőbbé is válsz." Az 1867-es osztrák?magyar kiegyezés körüli ellentmondásos események híre a Zemplén megyei birtokra, Ágfára is eljut. Itt nevelkedik Lotti és Móric lányának, Tinkának a védőszárnyai alatt a két dédunoka, Ella és Blanka. A lányok sorsát megkeserítik a családi tragédiák, így kénytelenek elhagyni őseik birtokát. Ám a talpraesett nagynéninek köszönhetően az éppen rohamosan fejlődő fővárosban, Budapesten új otthonra találnak. Ella Svájcba utazik, hogy régi álmát valóra váltva elvégezze az orvosi egyetemet. A húga, Blanka neveltetéséről eközben Lotti harmadik lánya, a bohém és nagyvilági bécsi dáma, Charlotte néni gondoskodik. A két lány eltávolodik egymástól, de szívük mélyén mindketten tudják, hogy életük végéig számíthatnak egymásra… Egy fiatalember felbukkanása azonban próbára teszi a testvéri szeretetet, miközben újabb tragikus események tépázzák meg a családot. Végül azonban a múlt már elfeledett árnyai közül ismét feltűnik valaki, akinek a segítségével Ella és Blanka is révbe érhet.

Alig hét esztendővel a pusztító kolerajárvány után, 1838 tavaszán minden idők legnagyobb árvize öntötte el az ekkor már rohamosan fejlődő, nyüzsgő és prosperáló várost, Pestet. A hónapok óta észlelt baljós előjelek ellenére a lakosok nem törődtek a fenyegető veszéllyel, és csupán a legalapvetőbb intézkedéseket tették meg a közeledő jeges ár feltartóztatására. Ezért március 13-a éjjelén szinte meglepetésszerűen zúdult rájuk a tengerré duzzadt Duna vize. A Cholera-naplóból megismert Gruber Vilma, aki ekkor már nem kíváncsi kamaszlány, hanem bájos, fiatal nő, a természeti katasztrófa idején Pesten, az idősebbik nővérének a házában tartózkodik. Mivel az otthonuk a megáradt folyótól csak egy utcányira fekszik, kis családjával hamarosan az események középpontjába kerül. Az ő szemével láthatjuk, ahogyan az "árvízi hajós", Wesselényi Miklós a veszéllyel mit sem törődve, fáradhatatlanul segíti csónakján a bajba jutottakat. De mások is kiveszik a részüket a mentésből, például az ismert nyomdász, Landerer Lajos vagy István főherceg, József nádor fia. A tragédia következtében Pesten a házak fele a földdel vált egyenlővé, vagy lakhatatlanná tette őket a napokig dühöngő árvíz. Vajon hogyan lehetséges egy ilyen mértékű katasztrófa után talpra állni, és újrakezdeni az életet - akár egy fiatal lánynak, akár egy városnak? Fábián Janka új kisregényében választ kaphatunk ezekre a kérdésekre, és megismerhetjük annak a pár szörnyű napnak a történetét, amely szinte pontosan tíz évvel a forradalom kitörése előtt sokak életét romba döntötte, de egyúttal az újrakezdés reményét is megcsillantotta.

„Előítéletek, gúzsba kötő konvenciók, rangon aluli szerelmek és két különleges nő, akiknek a sorsa egy életre összefonódik..." 1902. újév estéje. Az irgalmasrendi kolostorban megszólal a csengő. Amikor Kornélia nővér, az idős apáca ajtót nyit, egy kis batyut talál a küszöbön… Urbán Flóra, egy gazdag budai ügyvéd elkényeztetett, önfejű lánya beleszeret a költői álmokat dédelgető, nagyravágyó, jóképű boltossegédbe. Tudja, hogy a házasságba az apja nem egyezne bele, ezért a lány nemtelen eszközökhöz folyamodik. Terve azonban nem válik be, sőt: tragédiák sorozatát indítja el. Néhány évvel az eset után Flóra igyekszik rendezni az életét, és férjhez megy. A múlt azonban mintha ismételné önmagát: Flóra nevelt fia bejelenti, hogy nősülni készül, és a választottja egy ápolónő. Flóra, aki egykor mindent megtett volna egy egyszerű boltossegédért, most mindent elkövet, hogy megakadályozza a rangon aluli házasságot… Fábián Janka mesterien szövi a 20. század hajnalán játszódó, szenvedéllyel, túlfűtött érzelmekkel, meglepő fordulatokkal teli romantikus történet szálait.

Egy füredi domboldalon álló kúriában neveli félárva kislányát, Ilkát Györöky Kálmán, a különc földbirtokos. Ilka, akire az édesapja életvitele miatt a helybéliek kissé ferde szemmel néznek, ennek ellenére őszinte barátságot köt a dúsgazdag Szentgyörgyi-Horváthék egyetlen lányával, Krisztinával. A két fiatal lánynak, akik a reformkor mozgalmas, pezsgő légkörében nőnek fel, egy varázslatos füredi nyáron dől el a sorsa. Vajon megtalálhatják-e a boldogságot választottjuk oldalán? Fábián Janka könyve azonban nemcsak két szerelmes fiatal lány, hanem a Balaton és Balatonfüred-fürdő regénye is. A tó dicsérete, a végtelennek tűnő víztüköré, a kéklő pirkadatoké és aranyló alkonyoké. Az olvasó találkozhat a XIX. század első évtizedeinek hírességeivel, a Füreden megforduló illusztris vendégekkel is: József nádorral és a családjával, Deák Ferenccel, Vörösmarty Mihállyal, Kisfaludy Sándorral, Wesselényi Miklóssal és másokkal is. A reformkor, amit Füred aranykorának mondanak, azonban nem volt egy szakadatlan diadalmenet: természeti katasztrófák, járvány és tűzvészek is sújtották a települést, amelyekből azonban minden alkalommal újjászületett, még szebben és elegánsabban, akár egy főnixmadár. A regény arra is választ keres, vajon valójában mikor is lehetett az a bizonyos legendás első Anna-bál...

Szenvedélyek és árulások, szerelem és bosszú a forradalom és a szabadságharc viharaiban. Az Anna-bál szerelmeseiből megismert Györöky Ilka és családja története folytatódik a méltán híres balatonfüredi reformkor következő évtizedében. Az 1840-es években még az eddiginél is pezsgőbb és színesebb társasági és kulturális élet zajlik a népszerű üdülőtelepen, és az évente megrendezendő Anna-bálok egyre nagyobb vonzerőt jelentenek a környékbelieknek valamint a távolabbról idesereglő vendégeknek. Szinte minden évre jut egy-egy újabb szenzáció, vagy ünneplésre okot adó alkalom: például az új Kerektemplom felépítése, vagy a Kisfaludy gőzhajó vízre bocsátása. Ilka gyermekei lassan felnőnek, és ebben a mozgalmas évtizedben ők is átélik a szerelem, a barátság, a rivalizálás és ellenségeskedés érzelmi viharait. Lassan elérkezik a világtörténelmi jelentőségű 1848-as esztendő, amikor a történelem forgószele mindannyiuk életét gyökerestől felforgatja. Fábián Janka új regényében Balatonfüred mellett immár Bécsbe és Pozsonyba is ellátogathatunk, hogy szemtanúi lehessünk, hogyan élték át a korabeli emberek a forradalomba és szabadságharcba torkolló, izgalmas késői reformkor éveit.

Alig hét esztendővel a pusztító kolerajárvány után, 1838 tavaszán minden idők legnagyobb árvize öntötte el az ekkor már rohamosan fejlődő, nyüzsgő és prosperáló várost, Pestet. A hónapok óta észlelt baljós előjelek ellenére a lakosok nem törődtek a fenyegető veszéllyel, és csupán a legalapvetőbb intézkedéseket tették meg a közeledő jeges ár feltartóztatására. Ezért március 13-a éjjelén szinte meglepetésszerűen zúdult rájuk a tengerré duzzadt Duna vize.  A Cholera-naplóból megismert Gruber Vilma, aki ekkor már nem kíváncsi kamaszlány, hanem bájos, fiatal nő, a természeti katasztrófa idején Pesten, az idősebbik nővérének a házában tartózkodik. Mivel az otthonuk a megáradt folyótól csak egy utcányira fekszik, kis családjával hamarosan az események középpontjába kerül. Az ő szemével láthatjuk, ahogyan az „árvízi hajós”, Wesselényi Miklós a veszéllyel mit sem törődve, fáradhatatlanul segíti csónakján a bajba jutottakat. De mások is kiveszik a részüket a mentésből, például az ismert nyomdász, Landerer Lajos vagy István főherceg, József nádor fia.  A tragédia következtében Pesten a házak fele a földdel vált egyenlővé, vagy lakhatatlanná tette őket a napokig dühöngő árvíz. Vajon hogyan lehetséges egy ilyen mértékű katasztrófa után talpra állni, és újrakezdeni az életet – akár egy fiatal lánynak, akár egy városnak? Fábián Janka új kisregényében választ kaphatunk ezekre a kérdésekre, és megismerhetjük annak a pár szörnyű napnak a történetét, amely szinte pontosan tíz évvel a forradalom kitörése előtt sokak életét romba döntötte, de egyúttal az újrakezdés reményét is megcsillantotta.

Egy füredi domboldalon álló kúriában neveli félárva kislányát, Ilkát Györöky Kálmán, a különc földbirtokos. Ilka, akire az édesapja életvitele miatt a helybéliek kissé ferde szemmel néznek, ennek ellenére őszinte barátságot köt a dúsgazdag Szentgyörgyi-Horváthék egyetlen lányával, Krisztinával. A két fiatal lánynak, akik a reformkor mozgalmas, pezsgő légkörében nőnek fel, egy varázslatos füredi nyáron dől el a sorsa. Vajon megtalálhatják-e a boldogságot választottjuk oldalán? Fábián Janka könyve azonban nemcsak két szerelmes fiatal lány, hanem a Balaton és Balatonfüred-fürdő regénye is. A tó dicsérete, a végtelennek tűnő víztüköré, a kéklő pirkadatoké és aranyló alkonyoké. Az olvasó találkozhat a XIX. század első évtizedeinek hírességeivel, a Füreden megforduló illusztris vendégekkel is: József nádorral és a családjával, Deák Ferenccel, Vörösmarty Mihállyal, Kisfaludy Sándorral, Wesselényi Miklóssal és másokkal is. A reformkor, amit Füred aranykorának mondanak, azonban nem volt egy szakadatlan diadalmenet: természeti katasztrófák, járvány és tűzvészek is sújtották a települést, amelyekből azonban minden alkalommal újjászületett, még szebben és elegánsabban, akár egy főnixmadár. A regény arra is választ keres, vajon valójában mikor is lehetett az a bizonyos legendás első Anna-bál...

Fábián Janka új könyvében folytatódnak az utolsó bécsi boszorkány, Felícia történetei. Mária Terézia javasasszonya néhány évnyi kegyvesztettség után ismét visszatér a királynő szolgálatába, aki nemcsak testi, de szerelmi bajaira is gyógyírt vár tőle. Az olvasó felfedezheti a korabeli Bécs titkait, amelyekről az egyszerű város-lakóknak sejtelmük sincsen. Majd elkísérheti a császári párt és Felíciáékat Gödöllőre, Grassalkovich Antal fényűző, legendás ünnepségére, végül megismerhetjük Hadik András generális balkezes selyemkesztyűinek történetét. A kötet utolsó novellájában Felícia unokája a férjével Párizsból először Bécsbe, majd Budára költözik, ám a távoli forradalom eseményei itt is utolérik őket, és minden leleményességükre szükségük lesz, hogy ép bőrrel megússzák a kalandokat. Fábián Janka romantikus történelmi regényeinek köszönhetően a legismertebb hazai szerzők közé tartozik. Az utolsó boszorkány-elbeszélések először e-könyvként jelentek meg, de olyan elsöprő sikert arattak, hogy a digitális kiadást követően két nyomtatott kötet is készült belőlük.

Előítéletek, gúzsba kötő konvenciók, rangon aluli szerelmek és két különleges nő, akiknek a sorsa egy életre összefonódik… 1902. újév estéje. Az irgalmasrendi kolostorban megszólal a csengő. Amikor Kornélia nővér, az idős apáca ajtót nyit, egy kis batyut talál a küszöbön… Urbán Flóra, egy gazdag budai ügyvéd elkényeztetett, önfejű lánya beleszeret a költői álmokat dédelgető, nagyravágyó, jóképű boltossegédbe. Tudja, hogy a házasságba az apja nem egyezne bele, ezért a lány nemtelen eszközökhöz folyamodik. Terve azonban nem válik be, sőt: tragédiák sorozatát indítja el. Néhány évvel az eset után Flóra igyekszik rendezni az életét, és férjhez megy. A múlt azonban mintha ismételné önmagát: Flóra nevelt fia bejelenti, hogy nősülni készül, és a választottja egy ápolónő. Flóra, aki egykor mindent megtett volna egy egyszerű boltossegédért, most mindent elkövet, hogy megakadályozza a rangon aluli házasságot… Fábián Janka mesterien szövi a 20. század hajnalán játszódó, szenvedéllyel, túlfűtött érzelmekkel, meglepő fordulatokkal teli romantikus történet szálait. Az először 2010-ben megjelent regényt most új kiadásban veheti kézbe az olvasó.

Ármány és szerelem, versengés és gyűlölködés, politikai konspiráció és gyilkosság.  Az izgalmas és váratlan fordulatokban bővelkedő történet középpontjában Adél és Aliz barátsága áll.  A szűkös körülmények között nevelkedő, félárva Adél talpraesett, akaratos teremtés, aki a hazugságtól sem riad vissza, hogy céljait elérje. A szép, szőke bárókisasszony, Szendrey Aliz szelíd és jószívű, mindenki kedvence. Egy bentlakásos nevelőintézetben ismerik meg egymást, és nem sejtik, hogy sorsuk akkor is egymásba fonódik majd, amikor ezt már egyáltalán nem akarják.  A Kommün, a trianoni megrázkódtatás, a gazdasági világválság fenekestül forgatja fel a társadalmi rendet és az emberi viszonyokat. Az arisztokrata néhány hónap leforgása alatt elveszítheti mindenét, az angyalföldi proletárfiúból lett illegális kommunista, majd kettős ügynök pedig nemcsak vagyonra, hanem hatalomra is szert tehet.  Ilyen, cseppet sem könnyű körülmények között kell boldogulniuk és a boldogságot megtalálniuk Fábián Janka hősnőinek, akiknek a sorsa azt üzeni, hogy a legsúlyosabb helyzetből is létezik kiút, és sohasem szabad feladni.

Radványi Endre az 1848-49-es szabadságharcot még gyermekfejjel éli meg, és a rá következő, sivár években apa nélkül, az „elveszett nemzedék" tagjaként tengődik a világban. Mikor végre megállapodna Balaton-felvidéki birtokán, és a szerelmet is megtalálná, egy váratlan tragédia hatására újra elveszít mindent, és a hazáját is kénytelen elhagyni.  Hátrahagyott szerelme, Anna kétségek közepette és a nyugodt családi élet reményétől megfosztva próbál boldogulni, mígnem egy szerencsés véletlen következtében befolyásos pártfogókra tesz szert a kiegyezés előtti császári udvarban.  Endre Amerikában próbál új életet kezdeni. Új barátokra talál, és egy új szerelem lehetősége is felcsillan számára, ám ekkor kitör a polgárháború, Észak és Dél ádáz harca, amiből az Egyesült Államokba csak nemrég érkezett emigránsok, köztük Endre sem maradhatnak ki.  Túléli-e Endre a polgárháborút, s elképzelhető-e, hogy Anna és Endre sorsa újra keresztezi egymást?

Sepp Weinbach, azaz becsületes nevén Borpataky Jóska, a baranyai sváb fiú a harmincas években tanulni megy Németországba, és a boldogulás reménye, illetve egy szerelem ott is marasztalja. A fiatalember, aki hisz a náci propaganda hangzatos ígéreteinek, belép a Wehrmachtba. Francia tolmácsként ott van a Párizsba bevonuló német tisztek között is. A francia fővárosban beleszeret szállásadója lányába, a dacos és büszke Cécile-be, ám szerelmük nem teljesedhet be, mert Seppet átvezényelik a keleti frontra, ahol aztán megjárja a sztálingrádi csata poklát. A háború maradandó sérüléseket hagy a testén és a lelkén egyaránt, de legalább életben marad. Már úgy tűnik, hogy végre megleli a nyugalmat és békét bajorországi kis szőlőbirtokán, amikor egy napon felkeresi egy hivatalnok azzal a hírrel, hogy Cécile-nek a háború alatt gyermeke született, akinek állítólag ő az apja. A kislányt azonban mint törvénytelen, német gyereket árvaházba adták. Sepp meghozza élete talán legnehezebb döntését: örökbe fogadja a kis árvát. Ő Rose, a különleges, türkizkék szemű, vadóc, de szeretetre éhes kislány. Fábián Janka sok szálon futó, szerteágazó, fordulatos családregényében a második világháború alatti és utáni Európa ellentmondásos, drámai történelmét idézi meg. A boldogság kék madarát kergető, esendő, mégis tiszteletre és szeretetre méltó hősei arra tanítanak, hogy mindig újra lehet és újra kell kezdeni az életet, és sosem szabad feladni.