András Feldmár

Mi lehet egy diagnózis mögött? Mi következik azután, hogy valakire azt mondják: kényszeres, skizofrén, depressziós vagy függő? Dr. Kröber Edith a németországi Fekete-erdő egyik pszichiátriai osztályáról hoz történeteket, amelyeket Feldmár Andrással együtt vizsgálnak meg: nem az igazságot akarják kinyilatkoztatni, hanem párbeszédet kezdeményezni - az esetté vált emberről, a személyes és személytelen bánásmódról. Kettejük beszélgetése egy homokozó, játszótér, a szavak legnemesebb értelmében. Itt szabad játszani a kategóriákkal, szabad lebontani, amit eddig biztosnak hittünk - és szabad újraépíteni is, ami ledőlt. Feldmár András és Kröber Edith a traumára olyan tapasztalatként tekintenek, amely újraírja a kapcsolatunkat a világgal. A kérdés az, hogyan lehet élni a szerencsétlenség után. Visszaszerezhető-e az elvesztett ártatlanságunk? Eljuthatunk-e újra a bizalomig? Ez a könyv mindenkinek szól - nem csak terapeutáknak vagy pácienseknek. Radikális humanizmusa és szolidaritásra hívása talán legfőbb üzenetében sűrűsödik: nincs olyan, hogy vagyunk mi, az egészségesek, és ők, a betegek. Csak mi vagyunk, emberek - és mindnyájan egy csónakban evezünk.

Vajon mit kell tennünk, ha az igazi Gonosszal találjuk magunkat szemközt? Harcoljunk ellene vagy meneküljünk? Vajon alkalmas-e a terápia arra, hogy megszüntesse, elpusztítsa a sötét, gyilkos erőket? Feldmár András négy előadása során időről időre előkerülnek ezek a nyugtalanító kérdések. Ám Feldmár pszichoterápiával kapcsolatos gondolatait és az olykor szórakoztató, máskor megrázó terápiás történetet olvasva úgy érezhetjük: ha nincs is menekvés a Gonosz elől, a szerzővel való együtt gondolkodás felszabadítóan hat. "Vigyáznunk kell arra, hogyan viselkedünk, amikor a Gonosszal küzdünk. Mert két eshetőség van. Egyrészt belehalhatunk, ha a Gonosz megöl minket - akkor mindegy, akkor nincs probléma. De ha megmenekülök, és még élek, akkor bele kell tudnom nézni a tükörbe. Mert amikor belenézek a tükörbe, és meglátom az arcomat, emlékezni fogok rá, hogyan viselkedtem, amikor a Gonosszal küzdöttem. Tehát úgy kell küzdeni a gonosszal, hogy ha túlélem ezt a küzdelmet, akkor tisztelni tudjam azt az arcot, amely rám néz a tükörből."

Mindez arról szól, hogy az ember bármelyik pillanatban felszabadulhat, újjászülethet. Átláthat a hazugságokon. [...] Szerintem a Biblia, ha úgy olvassák, ahogy mi olvassuk, egy forradalmi kiáltvány. Feldmár András pszichoterapeuta és Tóth László teológus, pszichológia MA, mentálhigiénés szakember tíz bibliai történet kapcsán beszélget rezilienciáról, gyermeki létről, hatalomról és félelemről, megbocsátásról, szabad akaratról, végzetről, függőségről, örömről, boldogságról, igazságról és valóságról. Könyvük utazás az európai keresztény kultúrkörön át bensőnk legmélyebb rétegéig, néhol komoly, néhol komolytalan felvetésekkel, tabuk döngetésével, amelynek során nem mindig a válaszok, hanem a kérdések a fontosabbak.

„mindez arról szól, hogy az ember bármelyik pillanatban felszabadulhat, újjászülethet. átláthat a hazugságokon.[…] szerintem a biblia, ha úgy olvassák, ahogy mi olvassuk, egy forradalmi kiáltvány.”Feldmár András pszichoterapeuta és Tóth László teológus, pszichológus MA, mentálhigiénés szakember tíz bibliai történet kapcsán beszélget rezilienciáról, gyermeki létről, hatalomról és félelemről, megbocsátásról, szabad akaratról, végzetről, függőségről, örömről, boldogságról, igazságról és valóságról. Könyvük utazás az európai keresztény kultúrkörön át bensőnk legmélyebb rétegéig, néhol komoly, néhol komolytalan felvetésekkel, tabuk döngetésével, amelynek során nem mindig a válaszok, hanem a kérdések a fontosabbak.

Hogyan kell szeretni magam? Meggyógyulhatunk-e a traumából? Mi értelme van az életemnek? A nagy sikerű Heti Agymosó beszélgetéssorozatban bárki tanácsot kérhetett, feltehette kérdését, megvallhatta problémáját. Feldmár András spontán és őszintén felelt, a műsorvezető Ács Dániel, a Feldmár Intézet szóvivője volt. A videós sorozatból készült válogatáskötet problémás élethelyzeteiben, hétköznapi dilemmáiban és az elmesélt érzésekben magunkra ismerhetünk. Saját – a gyerekeinkhez, párunkhoz, szüleinkhez, a terapeutánkhoz, önmagunkhoz és másokhoz fűződő – kapcsolatainkban megjelenő elakadásainkra is elgondolkodtató válaszokat kaphatunk.

„Amikor belenézek a másik arcába, akkor válok emberré. Amikor belenézek a másik ember arcába, akkor születik meg a szeretet. Aki szeret, az vigyáz a másikra.” Feldmár András

"Amikor belenézek a másik arcába, akkor válok emberré. Amikor belenézek a másik ember arcába, akkor születik meg a szeretet. Aki szeret, az vigyáz a másikra."

A szeretet az, ami megengedi két embernek, hogy együtt legyenek, és szabadok legyenek. Mert ahol az egyik nem szabad, vagy egyik sem szabad, ott nincs szeretet. Feldmár András inspiráló, felszabadító gondolatai szabadságról, szabad akaratról – és a mögöttük sokszor nehezen felismerhető döntéseinkről és vágyainkról. A gyönyörű könyv válogatás a nagy műveltségű, szókimondó pszichoterapeuta a HVG Könyvek gondozásában eddig megjelent 15 kötetéből.

Szét lehet szedni részekre a dolgokat azért, hogy beszélhessünk róluk, de nem szabad elfelejteni, hogy mi szedtük szét. Illúzió, ha azt hisszük, hogy valódi részek. Abban a pillanatban, amikor a világról szavakkal beszélünk, szétszedjük a világot. De sajnos elfelejtjük, hogy mi szedtük szét. A világot sok darabra szét lehet bontani, ám valójában nincsenek darabjai. Illúzió azt hinni, hogy vannak. Feldmár András előadóként először 1992-ben tért vissza Magyarországra. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen elhangzott, 11 részből álló előadás-sorozata egy csapásra ismertté tette a nevét. Közel három évtizeddel később szavai, gondolatai, nézőpontjai még mindig forradalminak hatnak. A tudatállapotok szivárványa újraszerkesztett, átdolgozott kiadása Feldmár András 80. születésnapján jelent meg.

A személyesben megjelenik a másik apró részletekben, élesen, tisztán, felejthetetlenül. A személytelen olyan, mint egy álarcosbál, izgalmas, de furcsán üres és jelentéktelen.

A személyesben megjelenik a másik apró részletekben, élesen, tisztán, felejthetetlenül. A személytelen olyan, mint egy álarcosbál, izgalmas, de furcsán üres és jelentéktelen.

Szét lehet szedni részekre a dolgokat azért, hogy beszélhessünk róluk, de nem szabad elfelejteni, hogy mi szedtük szét. Illúzió, ha azt hisszük, hogy valódi részek. Abban a pillanatban, amikor a világról szavakkal beszélünk, szétszedjük a világot. De sajnos elfelejtjük, hogy mi szedtük szét. A világot sok darabra szét lehet bontani, ám valójában nincsenek darabjai. Illúzió azt hinni, hogy vannak.  Feldmár András előadóként először 1992-ben tért vissza Magyarországra. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen elhangzott, 11 részből álló előadás-sorozata egy csapásra ismertté tette a nevét. Közel három évtizeddel később szavai, gondolatai, nézőpontjai még mindig forradalminak hatnak.  A tudatállapotok szivárványa újraszerkesztett, átdolgozott kiadása Feldmár András 80. születésnapján jelent meg.

"Azért olyan vonzók a mesék, mert rezonálnak nagyon elemi közös élményeinkkel, mindennapi életünkkel, a gyerek életével, a felnőtt életével."

Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát. Egy jó dialógus szeretettel teli, amiben se a másik nem tudja, mi a tuti, se én, de közöttünk, ha jóindulatúak és őszinték vagyunk, megjelenik az igazság. Nagy élmény.

Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát. Egy jó dialógus szeretettel teli, amiben sem a másik nem tudja, mi a tuti, sem én, de ha jóindulatúak és őszinték vagyunk, megjelenik közöttünk az igazság. Nagy élmény.

Ahhoz, hogy jó formában maradjunk, reziliensek, rugalmasan ellenállók legyünk, az szükséges, hogy ne tűrjünk el semmit. Az, hogy elbírok és kibírok dolgokat, nem egy virtus. Rövid időre, stresszhelyzetben – mondjuk, ég a ház, háború van, menekülnöm kell valahonnan –, jó, ha kibírom. De máskülönben nem kell kibírni senkit és semmit, hanem meg kell változtatnunk a helyzetünket, a környezetünket úgy, hogy relaxálni tudjunk.