Ernest Hemingway strana 2 z 8

Mistrovské dílo Ernesta Hemingwaye, novela, za kterou získal Nobelovu i Pulitzerovu cenu za literaturu. Příběh se odehrává v malé kubánské vesnici poblíž Havany, odkud starý rybář Santiago vyjíždí sám na lov. Na sklonku svých dní uloví největší rybu svého života, vrací se ale jen s kostrou ohlodanou žraloky. Alegorický příběh o nezlomnosti lidské vůle, o neporazitelnosti lidského snažení, o vztahu člověka k přírodě a jiným tvorům. Kniha se stala symbolem odvahy a lásky k životu.

Hemingway életműsorozat 6. Hemingway második novellagyűjteménye eredetileg 1927-ben jelent meg. E tizennégy történet a szerző korai korszakának legfontosabb és legszínvonalasabb írásait tartalmazza. Témái között már megjelennek a háborús sebesülések, a férfiak és nők közti, gyakran nehézkes kapcsolatok és a sport is - mindezek Hemingwayt a későbbiekben is foglalkoztatták. Itt olvasható számos, azóta már klasszikussá vált elbeszélés, így például A fehér elefánt formájú hegyek, a Bérgyilkosok, a Tíz indián, a Banális Történet és az Idegen hazában. Hemingway lecsupaszított, földközeli, mégis elmélyült képiségű történetei megmutatják, hogyan lett a fiatal szerzőből a legkiemelkedőbb amerikai novellista.

Na začiatku príbehu sa starý rybár Santiago vydáva na more po osemdesiatich siedmich dňoch bez úlovku. To ho neodradí a skúša to znovu. Tentoraz má šťastie a chytí na háčik veľkú rybu. Tá je však taká veľká, že sa nemieni vzdať bez boja, a začína sa jej súboj na život a na smrť s naším hrdinom. Ryba ťahá čln aj so starcom a on vie, že nemôže robiť nič iné, iba čakať a unaviť rybu. Starec je vyčerpaný z tohto súboja, vzdoruje prudkej sile ryby, vlastnému hladu, smädu a trápi ho aj poranená ruka, takže má všetky dôvody, aby rybu nenávidel. To sa však nestane. Ryba, takisto ako more, je pre rybára jeho bratom i sestrou, rybár sa cíti súčasťou tohto celku a nijako sa z neho nevydeľuje. Starec napokon o rybu v súboji so žralokmi príde, ale to ho nezdrví a nerezignuje na svoj ľudský osud. Naďalej bojuje, plahočí sa a vie, že na druhý deň sa zobudí a všetko sa začne odznovu. A v konečnom dôsledku ho nič nemôže zničiť, a tak to povie aj nahlas: „Veď človek nie je stvorený na prehru... Možno ho zničiť, ale nie poraziť.“ Prekrásnou baladou o starom rybárovi Santiagovi sa autor dostal nielen medzi nositeľov Nobelových cien, ale priradil sa aj k veľkým básnikom mora, ospevujúcim nezlomnosť človeka. Ernest Hemingway v jednom z interview vyhlásil, že hneď ako sa rybárovi v rybárskej dedinke Cojimara neďaleko Havany stal tento príbeh, rozhodol sa o ňom napísať... Doslov Marián Gazdík.

Rajská záhrada ako mnohé iné Hemingwayove diela nesie silnú autobiografickú pečať. Hrdinom je mladý spisovateľ David Bourne a rajskou záhradu sú medové týždne, ktoré trávi so svojou mladučkou manželkou Catherine na juhofrancúzskom pobreží a v Španielsku. Milujú sa, relaxujú, popíjajú, David chytá ryby... Aký by to však bol raj bez diabla? V tomto prípade je ním Catherinino pokušenie a príchod zvodnej sokyne Marity. Toto dielo vyšlo v origináli roku 1986, teda až po spisovateľovej smrti, a v slovenskom preklade prvý raz roku 1991. Vydavateľstvo Ikar ho ponúka čitateľom v prepracovanej jazykovej úprave.

Zelené pahorky africké sú záznamom z loveckej výpravy vo východnej Afrike, ktorú Ernest Hemingway podnikol od 8. decembra 1933 do 17. februára 1934. Popri manželke Pauline Marie Pfeifferovej ho sprevádzali Charles Thompson, priateľ z floridského Key Westu (v knihe Karl Kabor), a profesionálny lovec a sprievodca Philip Percival (v knihe Jackson Phillips). V rozprávaní sa objaví aj náhodný hosť, Rakúšan Kandisky, ktorý autorovi poskytne príležitosť nadviazať rozhovor o živote a literatúre. Do sprievodu, pochopiteľne, patril aj neodmysliteľný rad domorodcov. Cesta zaviedla autora z pláne Serengeti v Tanganike na úpätí Kilimandžára do Kene. Ak by sa niekto nazdával, že ide o viac-menej vzrušujúcu loveckú historku s levmi a tigrami, asi by sa rýchlo dočkal sklamania. Autor dospieval a vyzrieval – prekonal búrlivácke očarenia mladosti, vyrovnal sa s vojnovými zážitkami a teraz, uprostred krízy osobnej i hospodárskej, hľadal novú orientáciu pre vlastného ducha i literárnu tvorbu. Ako píše v úvodnom slove: Autor sa pokúsil napísať absolútne pravdivú knihu, aby zistil, či podoba krajiny ľudského konania v priebehu jedného mesiaca, ak sa podá pravdivo, môže súťažiť s dielom fantázie.

Nesmrteľná klasika v novom vydaní! Najdlhší román slávneho Ernesta Hemingwaya Komu zvonia do hrobu je kronikou troch dní života Američana Roberta Jordana, ktorý bojuje proti Francovmu fašistickému režimu. Nečaká, že v týchto podmienkach stretne nielen strach a nenávisť, ale aj lásku svojho života. Čas jej trvania je však obmedzený, preto je intenzívna a vášnivá...

Kniha Smrť popoludní (Death in the Afternoon, 1932) sa zrodila z Hemingwayovho vášnivého zaujatia pre býčie zápasy. Tie sa snaží zasvätene a zároveň pútavo priblížiť zo všetkých stránok, do najmenších podrobností vrátane ich zákulisia a samotného boja s býkmi, vykresľovaného ako dramatický rituál, pri ktorom sa jeho aktéri na každom kroku vystavujú nebezpečenstvu smrti. Kniha prvýkrát vychádza v slovenskom preklade Mariána Gazdíka s doslovom Jána Vilikovského.

Dej románu Zbohom zbraniam (1929), prvého z hemingwayových bestsellerov, sa odohráva na talianskom fronte počas prvej svetovej vojny. Rozpráva príbeh lásky amerického poručíka, vodiča sanitky Červeného kríža Frederica Henryho a talianskej zdravotnej sestry Catherine Barkleyovej na pozadí krvavých bojov. Catherine ošetruje raneného Henryho a ich láska sa naplní, Catherine čaká dieťa. Henry sa vracia na front, ale čoraz väčšmi presvedčený o nezmyselnosti vojny rozhodne sa aj so svojou láskou ujsť. Príbeh so zjavnými autobiografickými prvkami sa končí tragicky, Catherine aj dieťa umierajú.

Hemingwayov autorský výber poviedok vyšiel roku 1938, v slovenčine prvý raz roku 1961. V textoch akoby sa premietal celý spisovateľov život – ocitneme sa uprostred Afriky pod Kilimandžárom, v michiganských lesoch, na talianskom fronte, v povojnovom Francúzsku či Španielsku. Poviedky vychádzajú v novom slovenskom preklade Vladislava Gálisa.

Tri časti tohto románu vznikali postupne, z poviedok, ktoré spisovateľ spočiatku uverejňoval samostatne. Prvá vyšla v roku 1934, druhá v roku 1936 a tretiu, ktorá zjednocuje celú knihu, začal písať v Španielsku, kde sa na strane republiky zúčastnil na boji proti fašizmu. V konečnom zhrnutí týchto poviedok na ucelený román sa nepochybne odrážajú Hemingwayove najprogresívnejšie myšlienky a skúsenosti, ktoré nadobudol v tomto boji a pod ktorých dojmom román uzavrel. Pritom sám námet diela vzišiel zo sociálnych a hospodárskych pomerov v USA za veľkej hospodárskej krízy na začiatku tridsiatych rokov. Román má dve hlavné témy. V prvej, ktorá je vyjadrená už v názve knihy, spisovateľovi ide o zobrazenie rozdielov medzi svetom bohatých a svetom chudobných – tých, čo majú, a tých, čo nemajú. Hemingway sa v žiadnom zo svojich románov nezaoberal ekonomickými a sociálnymi problémami s takou dôkladnosťou a hĺbkou, ako to urobil v tomto diele.

Egy későn érkezett szerelem története, amelytől a sebesült amerikai ezredes új erőre kap, szíve reménnyel és fénnyel telik meg, de a jövő már csak sötétséget tartogat. 1948 őszén Ernest Hemingway visszatért Olaszországba, és hosszú időn át maradt. Akkor már harminc éve nem járt az országban. Imádott Velencéjének újrafelfedezését örökíti meg ez a regény, amely kevéssel a második világháború lezárulta előtt játszódik. Richard Cantwell Olaszországban állomásozó amerikai ezredes, aki beleszeret egy fiatal olasz grófnőbe. Keserédes, nosztalgikus történet a szerelemről, amely erősebb, mint az észérvek, az emberi szellem állhatatosságáról, Velence magasztos, mégis bornírt szépségéről. A folyón át a fák közé Hemingway ellenreakciója a második világháború embertelen, szörnyű pusztítására.

Hemingway-életműsorozat 1. Irodalmi Nobel-díj, 1954 Pulitzer-díj, 1953 A kubai halász már jó ideje nem járt szerencsével, amikor találkozik egy óriási marlinnal. Hosszú és szenvedéssel teli csatát vívnak, messze kisodródva az öböl vízére. Hemingway egyszerű nyelven, nagy láttató erővel jeleníti meg a veszteség és diadal történetét, mellyel élete legnagyobb kritikai sikerét aratta. Időtálló művét Ottlik Géza klasszikussá vált fordításában adjuk ki, a szerzői sorozat első köteteként. A regény 1952-ben jelent meg, ’53-ban Pulitzer-díjat kapott, az író pedig – az indoklásból könnyen kikövetkeztethetően: ezért a műért – egy évre rá Nobel-díjat. Az öreg halász és a tenger a világirodalom legfontosabb és legnagyobb hatású regényeinek egyike, Hemingway helye pedig – ez által és más nagy művei által – Bergman, Kuroszava, Picasso, Bartók, Marlon Brando, Pelé vagy Muhammad Ali mellett van, a 20. századi kultúra meghatározó alakjai közt. Aprócska regény, mégis mindenki ismeri, mindenki olvassa, nem egyszerűen iskolai kötelező olvasmány, hanem tényleg kötelező. Állandó viták tárgya, kezdve onnan, hogy ki is valójában Santiago, a kubai halász, mit jelent a tenger és mit a gigantikus hal, hogy győz-e az öreg, vagy veszít végül, egészen odáig, hogy hibázott-e a művet meseszépen fordító Ottlik Géza, amikor az „ember” szót „halászra"" cserélte a címben. Hiszen az öregember nem is halászik, hanem horgászik…

Hemingway életműsorozat 2. A legismertebb regény az első világháborúról - Hemingway harmincévesen, saját tapasztalatai alapján írta és hatalmas sikert aratott vele. Egy ápolónő és egy amerikai tiszt egymásba szeretnek, miközben a Monarchia és Németország csapatai Caporettónál áttörik az olasz frontot és megindulnak a félsziget belseje felé. Szerelem és szenvedés, lojalitás és megfutamodás - e sodró lendületű történet témái változatos formákban térnek vissza és nem hagyják nyugodni az olvasót. Hemingway egyik legnépszerűbb művét Örkény István klasszikussá vált fordításában adjuk közre szerzői sorozatunkban.

1937-ben Ernest Hemingway Spanyolországba utazott, hogy a polgárháborúról tudósítson. Az eredmény: minden idők legjobb háborús regénye, amellyel Hemingway a legnagyobb közönségsikerét aratta. Egy fiatal amerikai, Robert Jordan önkéntesként csatlakozik egy antifasiszta gerillacsapathoz, amelynek fel kell robbantania egy hidat. Az akció végrehajtása közben beleszeret a gyönyörű Mariába. Hemingway kiforrott hangon ötvözi a hegyek között töltött percek apró rezdüléseit az az élet végességének tragikumával. „Gigantikus” – The New York Times „Három dolog egy fergeteges műben: szerelmi történet, feszült kalandregény és az életükért harcoló spanyol gazdák vészterhes tragédiája.” – Time