Marcell Jankovics

A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház - jórészt a XV. században fölemelkedő Zápolyáknak, szepesi grófoknak majd az ország nádorainak köszönhetően telis-tele van műkincsekkel. Jóllehet hajdani tizenhárom gótikus szárnyas oltára közül ma már csak négyet láthatunk többé-kevésbé eredeti formájában, és főoltára is csak részleteiben idézi meg a fényes múltat, a műemlékekben és műtárgyakban gazdag szepességi környezetből is kiválik a környékbeli szárnyas oltárok eszmeiségéből kitűnő magyaros különösségével. Itt indult virágzásnak a történelmi okokból idő előtt elhervadt gondolat: a szent magyar háromkirályok: István, Imre és László kultusza.

A tartalomból: A világot nyitó mese - A kilenc sárkányfej meséje: A Minden Ajtót Nyitó Varázskulcs; Sosemvolt birodalom; A világot betakaró szoknya; A csudafélős királylány; Az égforgató csodagyűrű; Az igazmondó sárkánylány; A fűhajú lány; Az önmagát író mesekönyv; A kétarcú király; A visszavarázsolt Varázsló - ...és más mesék: Tükörország tükörmeséje; A kalandvágyó esőcsepp; Az Üveghegyen innen és túl; Télbe varázsolt birodalom; Levéltündér álma; Az ezerarcú felhőlány; Fémország fémszívű vitéze; Labdaváros lakói; A világot záró mese.

"A hármas tagolásnál nincs stabilabb, állandóbb állapot, maga a tökély, lebegjen a Szentháromság vagy egy 3 lábú szék példaként a szemünk előtt. Mégis a három a fejlődés számra. A négyes labilis rendszer, mégis, mint olvassuk, "kizárja a fejlődést". Szerencsére azért "önmagán belül nem". De mi van "önmagán belül"? "3+1". Ezt szántam blikkfangnak, és -reményeim szerint- ez eredeti a könyvemben. Arra a következtetésre jutottam ugyanis, hogy a négyes rendszerek visszatérő sajátosságaként a négy tag közül az egyik más, mint a többi. És éppen ez a negyedik az, amitől a négyes rendszereken belüli fejlődés elkerülhetetlenül beindul." (A szerző)

"Az ortodox és a katolikus egyház ma is legnépszerűbb szentjét -bár manapság nem éppen életszentsége és legendás csodái miatt szereti őt a nagyvilág- előző kötetünkben már bemutattam. Ezért itt csak röviden sorolnám a vele kapcsolatos alapvető tudnivalókat, bővebben szólnék viszont arról, ami őt ténylegesen Bakabányához, általában pedig a bányászathoz, bányavárosokhoz köti. Erről ugyanis jelzett, "A szepesszombati Szent György-templom" című albumban nem esett szó." (a Szerzők)

Az álom és a mese, két egymást átfedő világ, bennünk és rajtunk keresztül részei a valóságnak. Jelképekben nyilvánul meg, az egyén közösségét is érintő félelmeiről szól, az ő belső világán átszűrt külső történésekről és a látható világegyetemről. Az egyes ember számára a világ egyre felfoghatatlanabb, egyre szétesőbb, kaotikusabb. Nincs világképünk, ami összefogná gondolkodásunkat. A szakosodás miatt tévelygünk a részletekben, a gyorsuló fejlődéssel nő a távolság a megismert részek között, többé nem látjuk köztük az összefüggést. Mi magunk is elveszünk. "Minden egész eltörött" - mondhatjuk Ady nyomán. E könyv nem egyszerű álmoskönyv vagy álomszótár, tárgya nem az álomfejtés, hanem a mese, a film és az álom kapcsolatának feltárásán keresztül a teljesség keresése. Az olvasó számára pedig a mese, film és álom közös jelképrendszerén keresztül felsejlő teljesség ígérete. Jankovics Marcell munkássága egyfajta szintézisének tekinthető ez a kettős kötet, amely az álmok, jelképek, az egyetemes és magyar kulturális hagyomány, valamint a rájuk épülő mese- és hitvilág teljességre törekvő rendszerezésének, különleges feldolgozásának és értelmezésének páratlan eredményeit summázza és tárja szűkebb és tágabb pátriánk közössége elé.

A magyarság történelmének a mondák világában gyökerező első fejezetei elevenednek meg a Jankovics Marcell bábáskodása alatt készült rajzfilmsorozat kockáin. A részletes beszámolót adó epizódoknak hála, nyomon követhetjük népünk egykor volt hányattatásait, megismerhetjük régmúltunk ... Folytatás ›› gyakorta emlegetett alakjait - tisztább képet kapva a közismert és kevésbé emlegetett legendákról, eseményekről. A némi humorral fűszerezett történetek Mádi Szabó Gábor ízes tolmácsolásában kerülnek képernyőre. 1. Álmos vezér 2. A Fehér Ló mondája 3. Szentgalleni kaland 4. Lehel kürtje 5. Botond 6. Istvánt királlyá koronázzák

A magyarság történelmének a mondák világában gyökerező első fejezetei elevenednek meg a Jankovics Marcell bábáskodása alatt készült rajzfilmsorozat kockáin. A részletes beszámolót adó epizódoknak hála, nyomon követhetjük népünk egykor volt hányattatásait, megismerhetjük régmúltunk ... Folytatás ›› gyakorta emlegetett alakjait - tisztább képet kapva a közismert és kevésbé emlegetett legendákról, eseményekről. A némi humorral fűszerezett történetek Mádi Szabó Gábor ízes tolmácsolásában kerülnek képernyőre.1. lemez: 1. Álmos vezér 2. A fehér ló mondája 3. Zentgalleni kaland 4. Lehel kürtje 5. Botond 6. Istvánt királllyá koronázzák2. lemez: 7. Zotmund 8. Vértes 9. Korona és kard 10. Szent László utolsó győzelme 11. Jankula 12. Kemény Simon 13. Mátyást királlyá választják

"A szerző csak arról írhat, amire emlékszik, vagy amire emlékeztetik, de a kezét óhatatlanul bizonyos megfontolások vezetik. Ezért válogat, hallgat el, kerül meg, fogalmaz óvatosan."Nem, nem elírás, Jankovics Marcell tudatosan választotta a kellemesen lágy hangzású emlékiratok ... Folytatás ›› szó helyett a Lékiratokat könyve címéül. Ezzel utal arra, hogy saját és családja múltja "többé-kevésbé nem kedves" számára, még ha alapvetően derűs természetének köszönhetően "igyekszik kedélyesen szemlélni". A regényes életrajz J. M. élete első 19 évére terjed ki, ám a valós történelmi háttér, amit felrajzol, majd egy fél évezred: felvázolja egész családjának történetét is, visszamenvén az időben az egykori horvát, székely, örmény, lengyel ősökig. Az izgalmas történetet olvasva kirajzolódik előttünk az a gazdag szellemi és kulturális örökség, amely J. M. útravalójául szolgált a nem éppen vidám fiatal éveiben. Hiszen az ő élettörténete a második világháború éveiben kezdődik, kisgyerek még, amikor édesapját az ötvenes években koholt vádak alapján, a franciák javára elkövetett kémkedés bűntette miatt hosszú évekre bebörtönzik, családját pedig kitelepítik. J. M. anyjával, nővérével Öcsödre kerül, ahol a legelképesztőbb dolgok is megeshetnek. "Tömegszerencsétlenségek monotonok. Mindenkivel "ugyanaz" történt" - de a fiú, J. M. nem adja fel. A tömeges sorsban apja egyéni sorsát keresi, amikor a hiányos, titkossá nyilvánított vizsgálati dossziékból próbálja felderíteni aprólékos, már-már történészi kutatómunkával, mi is történhetett pontosan. Jankovics Marcell ragyogó stílusban szépirodalmat alkotott, amely mélységesen megrázó, mert minden helyszíne és pillanata valódi. A(z) Lékiratok (Könyv) szerzője Jankovics Marcell.

Svätá Alžbeta Uhorská, ktorej 800. výročie narodenia sme si pripomínali v roku 2007, je dcérou uhorského kráľa Ondreja II. a Gertrúdy Meranskej a zároveň sestrou Bela IV. Narodila sa v Blatnom Potoku (Sárospatak). Ako štvorročnú ju zasnúbili s durínskym grófom Hermanom. Malá Alžbeta vyrastala na durínskom dvore. Ibaže o päť rokov neskôr Herman zomrel. Následne sa Alžbeta stala snúbenicou druhorodeného syna, o sedem rokov staršieho Ľudovíta. Za grófa Ľudovíta sa vydala ako 14-ročná. Ako 15-ročná porodila syna, o dva roky neskôr dcéru a o ďalší rok neskôr druhú dcéru. Keď sa jej narodila tretia dcéra, už bola vdova. Alžbeta bola veľmi pobožná a to ju odlúčilo od všetkých okrem manžela. Chudobným pomáhala tam, kde vedela. Počas hladomoru v roku 1225 dala otvoriť sýpky. Dávala piecť chlieb počas celého dňa a rozdávala ho hladujúcim. Vo Wartburgu dala postaviť nemocnicu pre malomocných a aj sama sa zapojila do poskytovania starostlivosti pre nich. Nepohŕdala ani fyzickou prácou, postila sa a trýznila svoje telo. Ich manželstvo z lásky však, žiaľ, trvalo veľmi krátko. V roku 1227 sa Ľudovít vydal na križiacku výpravu, ale ešte po ceste ochorel a zomrel. Zúfalá vdova bez Ľudovítovej ochrany nemohla ďalej ostať na hrade. V roku 1228 so svojimi deťmi odišla z hradu Wartburg a odsťahovala sa do Marburgu. V nasledujúcich rokoch významnú úlohu v jej živote zohrával františkán Konrád z Marburgu, prvý nemecký inkvizítor, ktorého ako spovedníka pre Alžbetu vybral pápež. Alžbeta ešte za Ľudovítovho života sľúbila Konrádovi poslušnosť. Zo svojich vdovských prostriedkov založila v Marburgu chudobinec. Pôsobila tam ako ošetrovateľka. Chodila v šedom oblečení, pretože bola členkou františkánskeho tretieho rádu. Výchovu svojich detí prenechala na príbuzných, ktorí ju považovali za blázna. Ponechala si svoj majetok, no iba z toho dôvodu, aby ho mohla rozdať chudobným. Pritom mala na výber a mohla sa rozhodnúť pre moc, pompu a honosný dvorný život. Cisár Fridrich II. ju požiadal o ruku, ale ona ho odmietla. V roku 1231 ochorela a 17. novembra zomrela. Pochovali ju v Marburgu. V roku 1235, čiže len štyri roky po smrti, ju vyhlásili za svätú. U nás má sviatok 19. novembra, no vo svete 17. novembra.

Mesto Poprad, ktoré sa pozerá na Vysoké Tatry, leží na území Spiša, ktoré v minulosti obývali Sasi. Dnešný Poprad sa v dôsledku socialistického urbanistického plánovania podobá na zbúchanú hliníkovú korunu. Na svojich piatich vŕškoch však má päť drahokamov. Stredovekým jadrom je Poprad a ďalšími drahokamami sú v jeho susedstve situované štyri niekdajšie saské mestečká, ktoré boli v minulosti samostatné, no časom sa stali súčasťou Popradu. Sú to Matejovce, Veľká, Stráže pod Tatrami a Spišská Sobota. Keďže časom tieto mestečká zrástli, dnes majú spoločnú históriu. Na ich minulosť a pozoruhodnosti môžu byť hrdí Sasi, Slováci i Maďari. Najvýznamnejšou pamiatkou Spišskej Soboty je rímskokatolícky kostol a renesančná zvonica. Kostol, ktorý vysvätili na sviatok svätého Juraja a svätému Jurajovi, je najstaršou stavbou mesta. Nachádza sa na námestí šošovkovitého tvaru, ktoré lemujú staré domy. Mesto dostalo svoj názov i patróna, svätého Juraj bojujúceho s drakom, podľa nemeckého pomenovania Georgenberg. Pohraničné mestá, ktoré sa v rannom stredoveku zo strategických dôvodov a kvôli obrane stavali na kopcoch, sú často pomenované podľa niektorého svätca z radov vojakov.