Mór Jókai strana 21 z 23

A könyv rövid tartalmi ismertetője: A Nemzeti Tankönyvkiadó új sorozata kötelező és ajánlott olvasmányokat, valamint versantológiákat kínál a tanulóknak. Minden műhöz, válogatáshoz kisebb tanulmány is tartozik, amely rövid életrajzi vázlatot és műelemzést

Rómában kilincsel házassága felbontásáért Zbrócy Blanka grófnő, akit családja egy vén kéjenc herceghez, Cagliarihoz kényszerített. Sokszoros hálót kerítenek köréje, mert a herceg a vagyonára, a herceg titkára: egy erdélyi kalandor, Vajdár pedig a kezére pályázik. Változatos és veszélyes ármánykodásaik gyűrűjéből egy sejtelmesen viselkedő, békés, de ügyesen merész tordai festő, volt diplomata és vasbányatulajdonos, Adorján Manassé menti ki...

A történet központi alakja Puskin, regényes szerelmek kereszttüzében romantikus szabadsághősként vesz részt az eseményekben. A felkelés vezetői: Gedimin herceg és kedvese, a csodálatos énekesnő, Ilmerinen Zeneida. Az ő szerepük köti össze a cselekmény valamennyi szálát. A mozgalom bukása után a résztvevőket halálbüntetés fenyegeti, ám Zeneida lélekjelenléte és a cár jóindulata következtében a költő kegyelmet kap, Gedimint pedig szibériai száműzetésre ítélik...

Szívet melengető, szemet gyönyörködtető gyűjtemény minden korosztálynak.

A cselekmény 1861-ben kezdődik, történelmi-politikai közege a Deák-, és Tisza-párt közötti vetélkedés, a kiegyezést megelőző idők magyar társadalma. A korszak néhány embertípusát, azok életútját jeleníti meg az író e regényében.

"Szívet melengető, szemet gyönyörködtető gyűjtemény minden korosztálynak." Elegáns, aranyozott díszkötés!

A regény Kárpáthy Zoltán növekedésének, magára találásának végigkövetése során fejlődéslélektani rajzot ad. A regényben a cselekmény fő váza Kárpáthy Abellino pere unokaöccse vagyonáért - s ezen belül, különféle alkalmak során Zoltán lelki nagyságának bemutatása. A regény két szempontból érdekes: az egyik a mellékalakok korhű, realisztikus és nagyon színes ábrázolása, a másik pedig néhány, a történelmi időszakra jellemző esemény megörökítése, például a követválasztás és főleg a pesti árvíz. Wesselényi romantikus lelkesedéssel rajzolt alakját és a nagy árvíz tragikus napjait a könyv minden olvasója előtt felejthetetlenné teszi.

A szabadságharc leverése után Garamvölgyi Aladár a kufsteini börtönben raboskodik. Corina, Aladár volt menyasszonya dr. Grisák ügyvéddel szövetkezik, hogy a fiatalember előtt sose nyíljon meg a börtön. Kompromittálni akarják a nagybátyját, Garamvölgyi Ádámot, s az osztrák Cabinet Noir ügyes kémjét, Straff Pétert csempészik az öreg házába. A szomszéd földbirtokos, az osztrák Ankerschmidt lánya, Eliz leleplezi a kémet és kérvényt ír Garamvölgyi Aladár kiszabadítása érdekében.

A nagyenyedi és a debreceni kollégisták vitézségeinek mulatságos krónikája a két regény. A nevezetes írások többsége ajánlott olvasmány az általános iskola felső tagozatában. Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról-ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna...

A romantikus történet a reformkorban játszódik. Szereplői között találkozunk Szentirmay Rudolffal, és a kor nagy politikusával Wesselényi Miklóssal. Főhőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János, magyar nábob. Unokaöccse, az eladósodott Abellinó a mérhetetlen vagyon örökségére pályázik. De Kárpáthy keresztülhúzza számítását. Nemcsak egy lány becsületét menti meg azzal, hogy nőül veszi, hanem így végleg kizárja számító rokonát az örökségből. Megszületik gyermekük, Kárpáthy Zoltán...

1848 március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél. A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.

Timár Mihály teljesíti egy gazdag basa utolsó kívánságát: megmenti a lányát és a vagyonát. Timár arany ember? Timár Mihály úgy lesz dúsgazdag kereskedő, hogy magához veszi a basa kincseit. Timár csaló? Timár Mihály feleségül veszi a basa lányát, így vissz

Jókai Mór az "Erdély aranykorá"-nak történelmi tündérmeséibe szövi bele első ízben a villódzó, színes török motívumot: és költőien beszél a szülőföldről is, romantikus díszletek közt életre keltve kedves Erdélyének sorsfordító éveit.

A francia forradalomban kivégzett királynő, Marie Antoinette kislányát őrzi, rejtegeti a Fertő tó partján álló kastályban, a Névtelen várban a regény főhőse, egy Magyarországra menekült emigráns francia gróf. Jókai egyik legromantikusabb regénye a Névtelen vár, teli titokkal, cselszövénnyel, Bourbon-liliomos misztikával, szűzies-éteri szerelemmel (mert a fogoly kis királylány persze beleszeret nemes védelmezőjébe, aki persze nem viszonozhatja vágybeli királynője érzelmeit). De egyben az egyik legszebb Jókai-regény is a mű: a Fertő-vidék csodás hűségű leírása, a régi magyar élet felejthetetlen tablója, a táblabírás, ősi nemesi, megyei világ nagyszerű felidézése, sajátos ragyogásának, provinciális bájának halhatatlan megörökítése.

A nagyenyedi és a debreceni kollégisták vitézségeinek mulatságos krónikája a két regény. A nevezetes írások többsége ajánlott olvasmány az általános iskola felső tagozatában. Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról-ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna...

A kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Életének legfőbb élményforrását képező forradalom és szabadságharc mitológiai fenségű ábrázolását sikerült összeegyeztetnie a kor társadalmi életének fő ellentmondásait szerencsésen sűrítő családi bonyodalomrajzában. A kőszívű ember fiai műfajánál fogva a rossz bukását hirdeti. Az isteni igazság győzelmét. Azt, hogy a sors alakítható. Azt, hogy az ember jó, illetve azzá tehető. A szíve ugyan megkövülhet, de ha e férfi-princípiummal szemben a kő, azaz a föld szíve anyailag meglágyul, még e kőszív is kiengesztelhető.