Mór Jókai strana 19 z 20

A regény a három részre szakított Magyarországon játszódik. Színtere a Felvidék, középpontjában az önálló város jogi kiváltságait élvező Kassa. A cselekménye szerelmi história, Mikhál, a tudós Frőlich Dávid lánya, "kényszerházasságot" köt a hóhérral, Henrikkel. De Kolondai Bálint Kassa bírója, aki igaz szerelemmel szereti a lányt, és megszökteti. A város szigorú törvényei a szerelmesek ellen szólnak: Mikhált lenyakazzák, Bálint elmenekül a vérpadról a jezsuita rendházba...

Jókai Mór válogatott művei 39. kötet

"A mi lengyelünk" az idős Jókai "lelkiismeretesen, szépen kiírt, helyenként régi legjobb önmagára emlékeztető" regénye, búcsúja. Visszatérnek a régi témák és helyszínek: a szabadságharc, szülővárosának, Komáromnak drámai napjai. A regény a szabadságharc egyik utolsó csatájának idején kezdődik. A kozákok elleni harc ütközetében megsebesül Lippay Tihamér, a görög püspök unokahúgának, Natáliának a vőlegénye. Negrotin - a lengyel kapitány, Lippay harcostársa - és Natália mentik meg életét. A püspök Negrotinra bízza húgát és annak vőlegényét, előre látván az orosz túlerővel szembeni harc reménytelenségét...

Neves írónk "A Damokosok" című regényének témáját Erdély történelméből merítette, a II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát követő időkből. E balsikerű hadművelet következményeként az erdélyi sereg színe-java tatár fogságba került, köztük Damokos Tamás csíki főkapitány, valamint Czirjék Boldizsár a furfangos székely ezermester is. Az ő szökésével indul meg a cselekmény, mely aztán Damokos Tamás kiszabadítására irányul, és a továbbiakban számtalan izgalmas fordulatot vesz. Jókai szerette Erdélyt, többször is járt ott, jól ismerte földjét és történelmét is. Személyes tapasztalatait és saját jegyzeteit is beleszőtte elbeszélésének fonalába, emellett történeti forrásokból is sokat merített. Mindezek hiteles alapját jelentik regényének, melyet az író szárnyaló fantáziája színesít meg sok kalanddal, cselszövéssel, humorral és persze romantikával. A valós és kitalált elemek varázslatos elegye letehetetlen olvasmánnyá teszik ezt a Jókai-regényt, melyek fő motívumai a becsület, a hűség és a hazaszeretet.

A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori művészetének utolérhetetlen darabja. A kisregény nem történelmi, nem romantikus időket idéz föl, témáját és figuráit a korabeli paraszti világból meríti. Szereplői nem hősök - egyszerű emberek.

A Szent István Társulat új könyvsorozata azt hivatott bemutatni a fiataloknak, hogy hazánk földjén minden korban születtek hős fiak, akik példaképül szolgálhatnak az utódoknak. A jövő nagyjai talán már köztünk járnak, de addig is, míg színre nem lépn ek, ne hagyjuk eltörlődni sírban nyugvó hőseink emlékét. A vitézség és a huszár-erények megtestesítőjének, Simonyi József ezredesnek legendás alakja elevenedik meg a fiataloknak szóló regényben. Általa a napóleoni háborúk idején egész Európa megismer hette a magyar huszárság vitézségeit. Személyes bátorsága és hadvezetői képessége gyakran a vesztett csatákat is győzelemmé változtatta, így nem csoda, hogy sokan a hajdani lovagkor hőseihez hasonlították.

Az arany ember mindmáig Jókai legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. Szerzőjének is kedvence, becézettje, mégis mintha magányosan állana testvérei között.

1869-ben, tehát a kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Élményanyagul saját, eltörölhetetlen és egyre fényesedő emlékein kívül - ilyen akár a közelről látott bécsi forradalom, akár a Boksa Gergő alakjához hasznosított Rózsa Sándor - felhasznált leírt és elmesélt élményeket is, amelyeket főleg az 1860-61-ben mozgalommá szélesedő honvédemlékgyűjtés közben szedett össze. A szakirodalom természetesen igen sokat foglalkozott az író ezen sikeres és külföldön is igen kedvelt regényével. Eszerint a Jókai életének legfőbb élményforrását képező forradalom és szabadságharc mitológiai fenségű ábrázolását sikerült összeegyeztetnie a kor társadalmi életének fő ellentmondásait szerencsésen sűrítő családi bonyodalomrajzában.

"Úgy, ahogy a török által leíratott: lábai, szőrös tehénlábak, hátán összekötött bivalybőr, homlokaiból két hátrahajló szarv nőtt elő, mely vad, ijedelmes tekintetett adott különben oly szelíd arcnak, melynek vonásain e pillanatban még örömöt, még mosolyt, még emberi vágyakat is lehete látni."

„Ne vegye tőlem rossznéven, hogy oly ritkán és oly sokára írok. Kétannyi a dolgom, mint amennyi az időm: a lappal való foglalatosságok elveszik annyira egész nap az időmet, hogy csak estefelé pihenhetek meg – pihenésnek nevezem pedig azt, amikor leülök írni.” 1853-ból datálódik e levélrészlet, melyet Jókai Mór írt édesanyjához. A pihenésképpen írott regény pedig az Egy magyar nábob volt. És valóban: olyan belefeledkező kedvvel, édes színeket szőve meséjének szövetébe, annyi természetes, üde bájjal, humorral adja azt elő, mint talán egyetlen regényét sem. A regény keletkezéséről több változatot ismer az irodalomtörténet; a szerző maga kétízben is megemlítette, hogy az alapötletet, „az első akkordokat” feleségétől kapta. Hogy így volt-e valóban, nem tudjuk, aminthogy az sem eldöntött, ki szolgált a regény főhősének, a nábobnak modelljéül. Talán – legalábbis így mondotta később Jókai – Józsa Gyuri, a hirhedt alispán, akiről adomák sora keringett akkor a két hazában. Mikszáth Kálmán szerint a regény valóságos történelmi alapja Kékkő várurának, báró Balassának története, aki hetvenéves korában egy fiatal, szegénysorsú lányt vett feleségül. Bennünket persze sokkalta jobban érdekel, hogy Kárpáthy János személyében Jókai a magyar középnemesség halhatatlan típusát alkotta meg, kinek öregkori megifjodása mintha távolról azt a másik, nagy változást is példázná, ahogyan egész Magyarország megújult a reformkor éveiben. Valóságos történelmi személyek rejtőznek Szentirmay Rudolf, István gróf, Miklós báró figuráiban is. E férfiak a reformkor vasakarattal, izzó értelemmel küzdő hősei; nem nehéz felfedezni bennük Széchenyi Istvánt, Wesselényi Miklóst. Hogy ösztönösen vagy tudatosan – nem fontos –, de Jókai egy ígéretesen tündöklő, gyönyörű korszak eszméit elevenítette fel az 1853-as esztendő szomorú Magyarországában.

Szívet melengető, szemet gyönyörködtető gyűjtemény minden korosztálynak.

Trenk Ferenc báró előbb a császári, majd a cári hadseregben szolgált. Az osztrák örökösödési háború idején ötezer főnyi pandúrcsapatot szervezett, s nagy bátorságot tanúsított a harcmezőn. Ezredessé léptették elő, de két év múlva kegyetlenkedései miatt megfosztották rangjától ,és örökös várfogságra ítélték. Jókai szerint kiszámított módon mérgezte meg magát, hogy a névnapjára előre bejelentett halálával még egy utolsó gonosz tréfát űzzön ellenségeivel. A másik Trenk: Frigyes, Ferenc unokaöccse, egészen fiatalon II. Frigyes testőrtisztje lett, de unokabátyjával folytatott levelezése miatt hamarosan börtönbe kerül. Jókai nem elégszik meg az izgalmas események leírásával, hanem megmutatja, hogy a kalandorok is emberek, akik sok-sok lelki fájdalommal küzdenek.

A kötetben olvasható elbeszélések: - A nagyenyedi két fűzfa - A tengerszem tündére - A struccmadár - A szerencsétlen szélkakas - Melyiket a kilenc közül? - Húsz év múlva - A csillagos szoba - A Caldaria - Az erényt mindig szeretni kell - A férj kabátja - Egy lengyel történet

"Jókai Mór méltán nagyra becsült, legolvasottabb alkotásából. Az arany ember című regényéből a magyar képregény hőskorának egyik legtehetségesebb alakja. Korcsmáros Pál 1962-ben rajzolt képregényt a Füles rejtvényújság számára. Az olvasók akkoriban 18 héten keresztül izgulhatták végig Timár Mihály, Timea és Noémi történetét, amelyet most egy kötetben, összegyűjtve tárunk az olvasók elé." (a Kiadó)

Jókait lehet szeretni vagy mereven elutasítani, de nem lehet muveit nem ismerni. Nem lehet a XX. század végén annyit mondani: Jókai már a múlté, a porosodó XIX. századé. Mikszáth Kálmán az elso Jókai-életrajz írója nem véletlen jegyezte meg, hogy az utókor el sem hiszi, hogy csak egy Jókai Mór volt, mert egy ember ennyit nem dolgozhatott. Gyönyöru kézírásával valósággal ontotta a sorokat, az utókor bámulattal tekintett vissza erre az óriási energiára, ekkora ambícióra. Regényei rendkívül szórakoztató olvasmányok, s ha valaki könyve végéhez ér, úgy érzi, még egyszer el kell olvasni, nem szabadulhat hatása alól. Életmuvét a magyar romantikus prózairodalom legnagyobb teljesítményeként tartjuk számon, de muvészetébe már beleszövodtek a népiesség és a realizmus jellemzo vonásai is. Jelen regénye terjedelmes életművének egyik legolvasotabb, -ismertebb és -népszerűbb darabja.

Jókai Mór reformkorban játszódó regényének főhőse Tímár Mihály, aki nőül veszi Ali Csorbadzsi leányát Tímeát. Nyugalmat azonban nem lel, csak a senki szigetén Noémi és Teréza mama otthonában.