Mór Jókai strana 18 z 23

A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből. Irodalmunk klasszikusai elérhető áron - családi könyvespolcra vagy útitársnak. Jókai Mór a legkedvesebb regényeként ajánlotta olvasóinak Az arany embert, s aki végigköveti Tímár Mihály történetét, könnyen megérti a szerző érzelmeit. Hisz hősei között - noha számlálhatatlanul és emlékezetesen sokan vannak - egyetlenegy sincs, akinek kétségeit, vívódásait, meghasonlását az érvényesülésre berendezkedett világgal, szerelmi őrlődését tisztesség és szenvedély kavargásában az író ennyire sokoldalúan és odaadóan ábrázolná. Az először 1872-ben megjelent könyv azóta is a beilleszkedés és kivonulás dilemmájának alapműve a magyar irodalomban. Létezik-e, létezhet-e "a Senki szigete"?

Mondhatnánk, klasszikus művek ám ez a jelző díszes vitrinbe való könyveket, nem eleven, ma is izzó olvasmányélményeket sejtetne. Márpedig válogatásunk ilyen élményeket kínál: tizennégy szerző huszonhat regényben a múltunkról úgy mesél, mint előéletünk konfliktusairól, országos vagy magánemberi tragédiáiról és gyönyörűségeiről, keserves és mulatságos pillanatairól. Képzeletük, művészetük az egekbe emel, megfigyeléseik a földön tartanak. Köteteik zsebbe, táskába, hátizsákba való útitársak, amíg csak magyarul gondolkodunk, szenvedünk és szeretünk.

Jókait lehet szeretni vagy mereven elutasítani, de nem lehet muveit nem ismerni. Nem lehet a XX. század végén annyit mondani: Jókai már a múlté, a porosodó XIX. századé. Mikszáth Kálmán az elso Jókai-életrajz írója nem véletlen jegyezte meg, hogy az utókor el sem hiszi, hogy csak egy Jókai Mór volt, mert egy ember ennyit nem dolgozhatott. Gyönyöru kézírásával valósággal ontotta a sorokat, az utókor bámulattal tekintett vissza erre az óriási energiára, ekkora ambícióra. Regényei rendkívül szórakoztató olvasmányok, s ha valaki könyve végéhez ér, úgy érzi, még egyszer el kell olvasni, nem szabadulhat hatása alól. Életmuvét a magyar romantikus prózairodalom legnagyobb teljesítményeként tartjuk számon, de muvészetébe már beleszövodtek a népiesség és a realizmus jellemzo vonásai is. Jelen regénye terjedelmes életművének egyik legolvasotabb, -ismertebb és -népszerűbb darabja.

"Jókai Mór méltán nagyra becsült, legolvasottabb alkotásából. Az arany ember című regényéből a magyar képregény hőskorának egyik legtehetségesebb alakja. Korcsmáros Pál 1962-ben rajzolt képregényt a Füles rejtvényújság számára. Az olvasók akkoriban 18 héten keresztül izgulhatták végig Timár Mihály, Timea és Noémi történetét, amelyet most egy kötetben, összegyűjtve tárunk az olvasók elé." (a Kiadó)

A kötetben olvasható elbeszélések: - A nagyenyedi két fűzfa - A tengerszem tündére - A struccmadár - A szerencsétlen szélkakas - Melyiket a kilenc közül? - Húsz év múlva - A csillagos szoba - A Caldaria - Az erényt mindig szeretni kell - A férj kabátja - Egy lengyel történet

A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében vitézkedő hős asszonyunk története. Mátyás király fája és további kilenc történet a törökvilágból, a kuruc időkből és a szabadságharc hősi napjaiból. Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollégistáktól Trajtzigfritzig és Bórembukk labanc rablóvezérek mulatságos figuráján át a rettenthetetlen bátorságú Simonyi Józsefig, a "legvitézebb huszárig" és Guyon tábornokig a feledhetetlen alakok egész sora elevenedik meg. És a székely asszony nemes pátoszától a Komárom anekdotázó könnyedségéig az elbeszélő modor változatossága ejt rabul.

?Gerzson azt hitte, hogy nagyon jó lesz neki megvárni, hogy mi lesz ebbol. Kevés ido múlva ismét megjelent az árny a holdvilág elott, az ablakfiók nagy csendesen, alig rezzenve, néhány vonalnyira félretolódott, s akkor azon a nyíláson egy összehajtott papírdarabka hullott alá az ablakból. E levélke leesett a bástya párkányáról az árokba, Gerzson odamászott utána, meglelte a sötétben, s zsebébe dugva visszatért ismét a pópa lakába. Nem akarta a lelkészt felkölteni, ott állt hintaja az udvarban, annak a ,lámpáját gyújtotta meg, hogy a rejtélyes levélkét elolvassa nála. A levél emléklapból kiszakított papírra volt írva rajzoló krétával. A kuszált vonásokban is meg lehetne ismerni Henriette kéziratát, a levélben ez volt: »Kedves jó Gerzson bátyám! Az isten irgalmára, lelkem mennybéli üdvére könyörgöm önnek, siessen innen még ez órában, ? nem! ? még e percben. ? Menjen gyalog, álutakon innen. ? A pópa majd vezetni fogja. ? Ha nem akarja, hogy eszemet végképp elveszítsem, ne késsék itt tovább. ? Én nagyon szerencsétlen vagyok, de még szerencsétlenebb leszek, ha ön itt marad. ? Kerüljön minket, ? és felejtse el örökre ? szereto, ? tisztelo, ? önért imádkozó barátnéját, ? kit leányának fogadott, ? Henriette-et!« E levél elolvasása után Gerzson úrnak legelso gondolata az volt, hogy Henriette ot kedves bátyjának nevezi. Tehát nem neheztel rá. Tehát mégis más oka volt neki útjából visszatérni, mint az az állítólagos garázdaság, amit Hátszegi ráfogott. Eszerint csakugyan Hátszegivel marad fenn a számadása.?

Jókai Mór reformkorban játszódó regényének főhőse Tímár Mihály, aki nőül veszi Ali Csorbadzsi leányát Tímeát. Nyugalmat azonban nem lel, csak a senki szigetén Noémi és Teréza mama otthonában.

Írója legkedvesebb regénye volt. Azért-e, mert szülővárosához, Komáromhoz kötődik vagy mert a maga zaklatottságát, titkos szerelmét rejtette bele? De valami általánosabbat is: a modern ember csömörét, elvágyódását egy zavartalan szerelembe, egy romlatlan édenbe. Hányan írták meg ezt a vágyakozást később, Jókai után? De ugyan hányan ilyen gyönyörűen? Oly szép, mint egy hajnali álom, mondta rá Mikszáth. A jegyzeteket Szappanos Balázs készítette.

A nemzeti függetlenség ügye Jókait egész pályafutása alatt foglalkoztatta. Elvi felfogása félreérthetetlen: a feltételeket az önálló hadsereg, a független gazdasági és kulturális élet megteremtésében látja. Erről szól több nagy regénye is, köztük az először 1869-ben megjelent "A kőszívű ember fiai". Cselekményének középpontjában egy család, a Baradlayak élete áll. Szereplői nagy idők szavára adják meg az egyén válaszát - természetesen eltérő módon, mert a történet "lélekcserélő időkben", az 1848-as forradalom és szabadságharc idején játszódik. A tömegjelenetek, gyűlések, forradalmi pillanatok, csaták, Budavár ostroma egy nemzet gigászi küzdelmét átütő erővel tükrözik. A regény így válik az 1848-as szabadságharc hőskölteményévé. A szöveggondozás Szekeres László munkája.

Jókai Mórról nem mondhatja senki, hogy felfedezésre váró szerző volna. De azt se -még ha ismeri is a munkásságát-, hogy ne lenne olyan fejezete az életműnek, életútnak, amelyről mind ez ideig nem esett szó személye és sorsa gazdag irodalmában. A Budapest Könyvek sorozatnak ez a mostani, immár ötödik kötete egy ilyen kérdéskört jár körül képben és szöveggel. Azt mondja el, milyenek voltak, s hol voltak az írófejedelem nem mindig fejedelmi otthonai Budapesten, ahol az egész felnőtt korát, az ide költözésétől haláláig eltelt kis híján hatvan esztendőt eltöltötte.

A Szent István Társulat új könyvsorozata azt hivatott bemutatni a fiataloknak, hogy hazánk földjén minden korban születtek hős fiak, akik példaképül szolgálhatnak az utódoknak. A jövő nagyjai talán már köztünk járnak, de addig is, míg színre nem lépn ek, ne hagyjuk eltörlődni sírban nyugvó hőseink emlékét. A vitézség és a huszár-erények megtestesítőjének, Simonyi József ezredesnek legendás alakja elevenedik meg a fiataloknak szóló regényben. Általa a napóleoni háborúk idején egész Európa megismer hette a magyar huszárság vitézségeit. Személyes bátorsága és hadvezetői képessége gyakran a vesztett csatákat is győzelemmé változtatta, így nem csoda, hogy sokan a hajdani lovagkor hőseihez hasonlították.

Neves írónk "A Damokosok" című regényének témáját Erdély történelméből merítette, a II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát követő időkből. E balsikerű hadművelet következményeként az erdélyi sereg színe-java tatár fogságba került, köztük Damokos Tamás csíki főkapitány, valamint Czirjék Boldizsár a furfangos székely ezermester is. Az ő szökésével indul meg a cselekmény, mely aztán Damokos Tamás kiszabadítására irányul, és a továbbiakban számtalan izgalmas fordulatot vesz. Jókai szerette Erdélyt, többször is járt ott, jól ismerte földjét és történelmét is. Személyes tapasztalatait és saját jegyzeteit is beleszőtte elbeszélésének fonalába, emellett történeti forrásokból is sokat merített. Mindezek hiteles alapját jelentik regényének, melyet az író szárnyaló fantáziája színesít meg sok kalanddal, cselszövéssel, humorral és persze romantikával. A valós és kitalált elemek varázslatos elegye letehetetlen olvasmánnyá teszik ezt a Jókai-regényt, melyek fő motívumai a becsület, a hűség és a hazaszeretet.

A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori művészetének utolérhetetlen darabja. A kisregény nem történelmi, nem romantikus időket idéz föl, témáját és figuráit a korabeli paraszti világból meríti. Szereplői nem hősök - egyszerű emberek.

A janicsárok végnapjai: Történelmi alakok, megtörtént történelmi események keretében bontakozik ki egy izgalmas, fordulatos kalandregény. A misztikus elemektől se mentes mese a tizenkilencedik század első két évtizedének török birodalmába vezeti az olvasót. A janicsárok - a török hadsereg hírhedt gyalogos testőrsége - a mindenkit rettegésben tartó katonai rend Törökországban. Mahmud szultán a széteső birodalom megújítására készül és ennek feltétele a janicsárokkal való leszámolás. A hírhedt nagyúr, a birodalom jelentős részét kezében tartó janinai Ali pasa méltó ellenfele a szultánnak. Legyőzése és bukása után kerülhet csak sor a janicsárok feletti győzelemre, a megerősödött ország egységének megteremtésére. -A fehér rózsa: Halil Patrona és Gül-Bejáze szerelmének mesés-fordulatos története mögött valódi történelmi eseményei állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki személyes adottságai és az események összejátszása révén a hatalmas felkelés népvezére lett, s aki reformtervével akarta megújítani az alaposan elkorhadt szervezetű Törökországot. Ezt a történelmi eseményt idézte föl és színezte ki a hiteles török és általában mohamedán szokások, mesemozzanatok, adatok felhasználásával Jókai, megteremtvén ezt a szép, rövid lélegzetű regényt, amely egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és felemelkedő hőstörténet.

Neves írónk "A Damokosok" című regényének témáját Erdély történelméből merítette, a II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát követő időkből. E balsikerű hadművelet következményeként az erdélyi sereg színe-java tatár fogságba került, köztük Damokos Tamás csíki főkapitány, valamint Czirjék Boldizsár a furfangos székely ezermester is. Az ő szökésével indul meg a cselekmény, mely aztán Damokos Tamás kiszabadítására irányul, és a továbbiakban számtalan izgalmas fordulatot vesz. Jókai szerette Erdélyt, többször is járt ott, jól ismerte földjét és történelmét is. Személyes tapasztalatait és saját jegyzeteit is beleszőtte elbeszélésének fonalába, emellett történeti forrásokból is sokat merített. Mindezek hiteles alapját jelentik regényének, melyet az író szárnyaló fantáziája színesít meg sok kalanddal, cselszövéssel, humorral és persze romantikával. A valós és kitalált elemek varázslatos elegye letehetetlen olvasmánnyá teszik ezt a Jókai-regényt, melyek fő motívumai a becsület, a hűség és a hazaszeretet.