Mór Jókai strana 17 z 20

Szívet melengető, szemet gyönyörködtető gyűjtemény minden korosztálynak.

Szívet melengető, szemet gyönyörködtető gyűjtemény minden korosztálynak.

A regény egy tragikus sorsú család két utolsó fiúgyermekének életútját tárja elénk, amelyben történelmi párhuzamokat von a jozefinizmus, a reformkor és a szabadságharc leverése utáni önkényuralmi időszakkal.

A francia forradalomban kivégzett királynő, Marie Antoinette kislányát őrzi, rejtegeti a Fertő tó partján álló kastályban, a Névtelen várban a regény főhőse, egy Magyarországra menekült emigráns francia gróf. Jókai egyik legromantikusabb regénye a Névtelen vár, teli titokkal, cselszövénnyel, Bourbon-liliomos misztikával, szűzies-éteri szerelemmel (mert a fogoly kis királylány persze beleszeret nemes védelmezőjébe, aki persze nem viszonozhatja vágybeli királynője érzelmeit). De egyben az egyik legszebb Jókai-regény is a mű: a Fertő-vidék csodás hűségű leírása, a régi magyar élet felejthetetlen tablója, a táblabírás, ősi nemesi, megyei világ nagyszerű felidézése, sajátos ragyogásának, provinciális bájának halhatatlan megörökítése.

Szívet melengető, szemet gyönyörködtető gyűjtemény minden korosztálynak.

A regény hőse II. Rákóczy Ferenc fejedelem kisebbik fia, György. Bátyjával együtt erőszakosan elszakítják szüleitől és Bécsben nevelik. Ott mindent elkövetnek, hogy a gyűlöletes Rákóczy család sarját megrontsák: megfosztják csalági nevétől, hogy kilétére soha fény ne derüljön, még írni és olvasni sem tanítják meg, s egy titkos szekta tagjává avatják, hogy teljesen elzüllesszék. Életveszélyessé vált helyzetéből bátyja, szerelme, valamint apja egykori kurucvezére menti ki. Felvilágosítják kilétéről és Rodostóba szöktetik, azt remélve, hogy a fejedelem méltó utóda lesz és ismét felkelést szervez Magyarországon. Az ifjú fejedelemfi megismeri apját, s annak szerepét a magyar történelemben; meghatódik a rá váró küldetés hallatán, mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Franciaországba megy és ott él élete végéig XV. Lajos hűbéreseként. A Rákóczy fia az író kései pályaszakaszában született, s magán viseli e művészi periódus minden sajátságát. Apró történelmi adatokat fantáziadúsan felnagyító, az "epikai hitelre" keveset adó cselekményszövés, enyhén érzelmes, de stiláris finomságokban gazdag elbeszélésmód, lélektani érzékenységre valló jellemrajz adja ennek a regénynek is a varázsát.

A cselekmény 1861-ben kezdődik, történelmi-politikai közege a Deák-, és Tisza-párt közötti vetélkedés, a kiegyezést megelőző idők magyar társadalma. A korszak néhány embertípusát, azok életútját jeleníti meg az író e regényében.

A szabadságharc leverése után Garamvölgyi Aladár a kufsteini börtönben raboskodik. Corina, Aladár volt menyasszonya dr. Grisák ügyvéddel szövetkezik, hogy a fiatalember előtt sose nyíljon meg a börtön. Kompromittálni akarják a nagybátyját, Garamvölgyi Ádámot, s az osztrák Cabinet Noir ügyes kémjét, Straff Pétert csempészik az öreg házába. A szomszéd földbirtokos, az osztrák Ankerschmidt lánya, Eliz leleplezi a kémet és kérvényt ír Garamvölgyi Aladár kiszabadítása érdekében.

Az 1870-es években Thaly Kálmán, a nagy fejedelem nagy krónikása hatalmas Rákóczi-kultuszt teremt az országban. Mikor 1880-ban megjelent Ocskayról szóló monográfiája, elvitte Jókainak. Ebből a forrásból írta meg Jókai az áruló kuruc brigadéros tragédiájának regényét.

Az 1870-es években Thaly Kálmán, a nagy fejedelem nagy krónikása hatalmas Rákóczi-kultuszt teremt az országban. Mikor 1880-ban megjelent Ocskayról szóló monográfiája, elvitte Jókainak. Ebből a forrásból írta meg Jókai az áruló kuruc brigadéros tragédiájának regényét.

Szívet melengető, szemet gyönyörködtető gyűjtemény minden korosztálynak.

A nemzeti függetlenség ügye Jókait egész pályafutása alatt foglalkoztatta. Elvi felfogása félreérthetetlen: a feltételeket az önálló hadsereg, a független gazdasági és kulturális élet megteremtésében látja. Erről szól több nagy regénye is, köztük az először 1869-ben megjelent "A kőszívű ember fiai". Cselekményének középpontjában egy család, a Baradlayak élete áll. Szereplői nagy idők szavára adják meg az egyén válaszát - természetesen eltérő módon, mert a történet "lélekcserélő időkben", az 1848-as forradalom és szabadságharc idején játszódik. A tömegjelenetek, gyűlések, forradalmi pillanatok, csaták, Budavár ostroma egy nemzet gigászi küzdelmét átütő erővel tükrözik. A regény így válik az 1848-as szabadságharc hőskölteményévé. A szöveggondozás Szekeres László munkája.

Írója legkedvesebb regénye volt. Azért-e, mert szülővárosához, Komáromhoz kötődik vagy mert a maga zaklatottságát, titkos szerelmét rejtette bele? De valami általánosabbat is: a modern ember csömörét, elvágyódását egy zavartalan szerelembe, egy romlatlan édenbe. Hányan írták meg ezt a vágyakozást később, Jókai után? De ugyan hányan ilyen gyönyörűen? Oly szép, mint egy hajnali álom, mondta rá Mikszáth. A jegyzeteket Szappanos Balázs készítette.

A regény Jókai munkásságának ahhoz a Fekete gyémántokkal megkezdett irányzatához kapcsolódik, melyben a modern "nagyvilági" életet kívánta ábrázolni. A mű szerkezetileg két lazán összefüggő részre tagolódik. Az első, A "tegnap" 1848-49-ben játszódik. Főhőse Illavai Ferenc, igazi Jókai alak: csúnya, de rettenthetetlenül bátor, művelt, szerény, okos és jóságos. Gyámfiát és egyben unokaöccsét, Opatovszky Kornélt többször kimenti különféle halálos veszedelmekből, noha méltatlan rá, hogy örököséül megtartsa. Nagy szolgálatot tesz a gróf Tarnaváry családnak, életüket és vagyonukat is megmenti... A második rész, A "ma": az 1860-as évek eleje, a Schmerling-korszak. Mind az Opatovszky-, mind a Tarnaváry-birtok tönkrement az oktalan spekulációban és az egymással vívott harcban... A regény bővelkedik az izgalmas fordulatokban, ezért szerkezeti és jellemzési gyengéi ellenére kitűnő olvasmány.

Rómában kilincsel házassága felbontásáért Zboróy Blanka grófnő, akit családja egy vén kéjenc herceghez, Cagliarihoz kényszerített. Sokszoros hálót kerítenek köréje, mert a herceg a vagyonára, a herceg titkára egy erdélyi kalandor, Vajdár pedig a kezére pályázik. Változatos és veszélyes ármánykodásaik gyűrűjéből egy sejtelmesen viselkedő, békés, de ügyesen merész tordai festő, volt diplomata és vasbányatulajdonos, Adorján Manassé menti ki...

"Szívet melengető, szemet gyönyörködtető gyűjtemény minden korosztálynak." Elegáns, aranyozott díszkötés!