Pál Korcsmáros

Korcsmáros Pál képregényrajzoló, grafikus, könyvillusztrátor és újságíró csaknem három évtizedes alkotói munkássága során több mint harmincezer képkockát rajzolt meg. Legújabb sorozatában a Képes Kiadó tematikus kötetekben tervezi közreadni azon képregényeit, melyek eleddig nem kerültek újrakiadásra. E nagyívű sorozatban láthatók lesznek majd mindazon rajzai, melyeket többek között történelmi regények, krimik, humoros, valamint háborús történetek illusztrálására alkotott a maga egyedi, utánozhatatlan stílusában, zseniálisan ráérezve a szereplők főbb jellemzőire, a történet hangulatára és az adott korra. Egy egész generáció mesélhetne arról, mekkora lelkesedéssel várta minden héten a Füles rejtvényújság megjelenését, hogy a részletekben közölt képregények hőseivel ő maga is átélhesse az elképesztő kalandok izgalmait. Jellegzetes grafikái ismerősnek tűnhetnek azok számára is, akik az ötvenes, a hatvanas és a hetvenes években érdeklődve forgatták a Lobogó, a Pajtás, a Képes Újság, a Szabad Ifjúság, a Tollasbál, a Szabadság - és még számtalan más kiadvány - számait. Sorozatunk harmadik kötete Korcsmáros Pál valamennyi Verne Gyula-képregényét tartalmazza. Négy Verne-klasszikus adaptációja egy kötetben - négy világ, négy izgalmas utazás. A Sándor Mátyás a magyar szabadság és találékonyság diadalát idézi meg, a Grant kapitány gyermekei című történet hősei tengereket és kontinenseket szelnek át egy eltűnt hajós nyomában, az Észak Dél ellen a polgárháború sodrában bontja ki az emberi hűség és becsület drámáját, míg a Kétévi vakáció a gyermeki leleményesség és összefogás felejthetetlen története. Ez a gyűjtemény a Verne-univerzum esszenciája: kaland, bátorság és emberi méltóság. E történetek örök varázsa kortól és nemtől függetlenül minden olvasót magával ragad.

A legendás képregényrajzoló, Korcsmáros Pál 1959-ben rajzolta meg Gárdonyi Géza klasszikusának, a várvédő egri hősök és hősnők történetének képregényfeldolgozását a Füles rejtvényújság megbízásából. A mű akkor 16 részben, heti folytatásokban jelent meg, amelyeket most összegyűjtve, felújítva és kiszínezve tárunk az olvasók elé. A képregény nemcsak gondosan felépített historikus korrajz, de egy izgalmas és fordulatos hősi és szerelmi történet is. Közel két évtized tárul elénk, amely a hatalmas túlerővel szemben aratott egri végvári győzelemmel zárul.

Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatja. Mindennél nagyobb és őrültebb ámokfutás egy hatalmas, különlegesen értékes gyémántért. Izgalmas kalandok egy elbűvölő főszereplőnővel, valamint egy mosdatlan, ám rejtélyes lorddal, de menet közben az is kiderül, hogy a zsilett és az ismétlőpisztoly között van némi különbség. Ebben a regényben még a neszesszer is nevet, de az olvasó szeme sem marad száraz, annyi bizonyos. Mert ez a könyv fergetegesen jó!

A gyönyörűen kidolgozott képregényoldalakon az 1848-as forradalom elevenedik meg előttünk a Baradlay család életén keresztül. Nemcsak a nemzet hazáért való küzdelmébe tekinthetünk bele, de egyes emberek lelkének legbelső harcaiba is. Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye 1869-ben jelent meg először. A csaták, ostromok, harcok képeiben gazdag történet kilencven évvel később válhatott képregénnyé a legendás képregényrajzolónak, Korcsmáros Pálnak köszönhetően. A mű 1959-től 1960-ig heti folytatásokban, 19 részen keresztül jelent meg a Füles rejtvényújságban. A rajzokat most összegyűjtve, digitális technikával felújítva és kiszínezve, egy kötetben tárjuk az olvasók elé.

A legendás rabszolgavezér alakja, történelmi szerepe két évezred távlatából is foglalkoztatja az embereket. Hogyan lehetséges, hogy a láncon, mocsokban tengődő nyomorultak egyszerre eszmélni kezdenek, a beszélő szerszámoknak nevezett furcsa élő­lények egyszerre csak egyenrangúnak érzik magukat uraikkal? E lenyűgöző folyamatot tárja elénk a képregény, felidézve a többéves háborút, melyet a semmivel sem bírók vívtak az élet és halál uraival. Cs. Horváth Tibor szövegéből a magyar képregény hőskorának egyik legtehetségesebb alakja, Korcsmáros Pál 1961-ben rajzolt képregényt a Füles rejtvényújság számára, amelyet az olvasók akkor 17 héten keresztül izgulhattak végig.