Géza Gárdonyi

"Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!" A világ- és a magyar irodalom feledhetetlen remekműveit tartalmazó Alexandra klasszikusok-sorozat exkluzív minőségű kiadványai méltó díszei bármely könyvespolcnak.

Az Egri csillagok a műfaj klasszikus remeke. Nem történetszemléletének mélységével, a korábrázolásban rejlő aktuális tendenciák kifejezésével lett Gárdonyi életművének csúcsa, hanem mert ebben a művében meg tudta teremteni a nemzeti mitológiát. Ennek sarokköve az egyszerű emberek hősies helytállása, halált megvető bátorsága és tiszta érzésvilága. Azoknak a hétköznapi erényeknek becsületét állította vissza, amelyeket a századvég kérdésessé tett. Az elbizonytalanodó, kétkedő, illúziót vesztő világba Gárdonyi Bornemissza Gergely alakjával visszaállította a hagyományos értékrendet.

„Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!” A világ- és a magyar irodalom feledhetetlen remekműveit tartalmazó Alexandra klasszikusok-sorozat exkluzív minőségű kiadványai méltó díszei bármely könyvespolcnak.

Gárdonyi Géza regénye 1920-ban jelent meg először a Pesti Hírlapban. Minden egy házassági hirdetéssel kezdődik. Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet lányának, Idának, aki félárva, és aki eddig egy zárdában nevelkedett. Mielőbb szabadulni szeretne lányától, hogy továbbra is élhesse könnyelmű életét. Sokan jelentkeznek az ajánlatra, és az apa választása Balogh Csaba festőművész-újságíróra esik. A leendő férjnek életmentő a pénz, hiszen tehermentesítheti vele húga birtokát, s jómagának is alkalma nyílik művészi ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadják, hogy házasságuk kizárólag üzleti alapon, formálisan fog működni, és egy esztendő múltán elengedik egymást…

Falusi történet vidám komédiában.

  Elbeszélésgyűjtemény alcíme: Egy tanító feljegyzései márciustól decemberig. Falusi életképek igazi Gárdonyi stílusban.

Göre Gábor humoros elbeszélései különféle témákról. Göre Gábor az jró álneve.

Gárdonyi első novelláskötete Mikszáth bevezető, ajánló soraival.

Gárdonyi több alteregóban is írt regényeket, ezek közül Göre Gábor falusi bíró az egyik, a maga régies nyelvezetével. Ebben a könyvbenegyszerű parasztemberek stílusával mondja el Göre Gábor bíró úr szemszögéből Göre Martsa lakodalmát, de elmeséli a nagy szöröntsérül históriát és egyéb kedves történeteket is.

Nagyobb válogatás Gárdony kisebb írásaiból.

Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legen hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett. „Ez nemességes szent szűz magyari királnak nemes leánya hetet tart vala, az konyhán főz vala az sororoknak, fazekat mos vala, tálakat mos vala, az halakat megfaragja vala nagy hidegségnek idején, úgyhogy az nagy jeges víznek hidegségétől ez gyenge szűznek az o kezének bőre meghasadoz vala, és vér kijű az ő kezéből… Mikoron jutott volna ez szentséges szűz az ő betegségének tizenharmadik napjára, egy szombatnapon, komplétának utánna, első tikszó koron környül állván fráteröknek és sororoknak sokassága Krisztus születetinek utánna ezerkétszázhetvenegy esztendőben, ez szent szűznek kedég huszonkilenc esztendőjében, február havának tizenötöd napján… ez velági országnak birodalmát elhagyta vala” – olvashatjuk a Margit-legendá-ban. Az aszkétaéletű szépséges királyleány legnagyobb tisztelője a kertészfiúból baráttá nevelt Jancsi fráter, aki titkos szerelmét csak el nem küldött levelekben fogalmazhatta meg, féltve nevelgetett liliomait pedig csak Margit holttestére helyezhette. E romantikus vonzalom leheletfinom rezdüléseit és a tatár dúlta Magyarország életét mutatja be Gárdonyi Géza az Isten rabjai-ban, az egyik legjobb magyar történelmi regényben.

Gorbe Gábor az író leggyakoribb álneve. Ezekben a regényekben tölti ki humoros kedvét. Amolyan új Ponty.

"Aznap éjjel megbizonyította a báró, hogy az ő lelke nem csepü. Mikor az óra éjfélt ütött, megindult a kastélyban és végig sétálgatott az összes szobákon. A lepedő rémesen lengett rajta. Hosszú fehér szakála összefolyt a lepedővel. És borzasztóan sóhajtott. A báróné mellett elhaladt, mintha sohasem ismerte volna."

A mélyen vallásos író betlehemes játéka.

Szerelmi témájú novellák, könnyed humorral és nagy megérztéssel a szerelmi "játékok" furfangjai iránt.

Olajos István, a vak muzsikus egy cigánybandában zenél. Szerelembe keveredik Etelkával, akinek gyönyörű hangja ejti rabul.