Géza Gárdonyi

Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margitnak regényes élettörténetére. A legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenetében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét.

Gárdonyi Géza a nagyapó tréfáival igazi békebeli mesekönyvet írt, melyen nagyszüleink és szüleink is felnőttek. Ahogy a szerző maga definiálja a könyvét "unatkozó gyermekeknek mulatságul, tanulságul, hallásból, tudásból, maga-kitalálásából" összeállított gyűjtemény.

Ti, akik e sorokat olvastátok, talán nem is tudjátok mindannyian, hogy aki e könyvecskét megírta nektek, már néhány éve elköltözött az élők sorából. Eltávozott az angyalok hazájába, mert hiszen rég elmondta minden meséjét, leírta minden gondolatát. Most bizonyára ott járkál ő valahol a csillagos égnek kék országában, ahol a Hetedhétország fényessége ragyog, ahol örökké élnek az emberek s ahol a könny, ha néha-néha meg is terem, gyorsan aláhull a messzeségbe, a Földre. Ha majd ti is megöregesztek, mint a Nagyapó vagy a Mindentudó Gergely bácsi, ti is eljuttok majd őhozzá s meglátjátok mennyire örül majd nektek, megsimogatja orcátokat s boldog örömmel ölel benneteket a szívére. E könyvben itthagyta leírva az ő élő szavát. Leírta úgy a maga módja szerint. Talán nem pontosan azon a módon, ahogy nektek a helyesírást tanító bácsi magyarázza. De azért ne vegyétek ezt tőle rossznéven és ne is kövessétek őt ebben a tekintetben. Az iskolában írjatok úgy, mint eddig. Mert ahogy ez a könyv van írva, így csak annak szabad írni, aki már a mesék országában jár és akit a lányok-fiúk csak így ismernek: Nagyapó! Vagy: Mindentudó Gergely bácsi.

Gárdonyi Géza nemcsak a felnőtt olvasók számára alkotta meg ma már klasszikusnak számító remekműveit, de a magyar gyermekirodalmat is megajándékozta néhány gyöngyszemmel. Meséi egyaránt nyújtanak önfeledt szórakozást kicsiknek és nagyoknak, történetei olyanok, mint a magyar népmesék, ám egy nyúlfarknyit gazdagabbak azoknál. A mesék varázsát a 19. századi falusi élet valóságával hihetővé változtató kedves, mókás, furfangos történetek példát mutatnak emberségből, becsületből, emellett kedves humorral kacagtatók, csavaros talánnyal, izgalmas, színes ötletekkel szórakoztatók, újra és újra elolvashatók. A legszebb meséket csokorba gyűjtő, a szerző születésének 150. évfordulójára megjelenő kötet is hozzájárul, hogy Gárdonyi Géza meseíróként is ismertté váljon a magyar olvasóközönség előtt.

"Kevéssé ismert, hogy a híres regényeken kívül Gárdonyi furfangos, derűs állatmesék, bölcs emberi történetek, színes történelmi mesék szerzője is volt. A tanító úr tisztességre, becsületre oktat a betűvetés mellett, s ennyi elég, hogy lelkes kisdiákjait egy életre szóló útravalóval lássa el. A mesék állathőseinek mókás kalandjaiból mély természetszeretet árad; Nagy Lajos olasz kémfoglyának históriájából, az elmaradhatatlan Mátyás-anekdotákból, a kuruc világ felelevenítéséből elénk tárul a magyar történelem megannyi színes epizódja. Kass János könnyed vonalvezetésű, elegáns rajzi ihletetten, érzékenyen idézik azt a világot, melynek varázslatos szókinccsel írt történetei nemcsak az észhez, a szívhez is szólnak, és egyaránt lehetnek kedves olvasmányai óvodásnak, kisiskolásnak." (a Kiadó)

A kiadványban olvasható mesék: - A hálátlan krokodilus - A gyöngyhalász - Ha a szamár szólni tudna - A kutya meg a nyúl - Galamb, réce meg a lúd - Mese a kerékről - A harmatcsepp meséje - A légy búcsúja - Apaffy tükre - A szerencsés cigány - Móka még a fia - A temető kutyája - Muci - Mi van a nyuszi füle mögött? - Pöttöm Jutka története - A tudós bácsi

Gárdonyi titkosírása. A kód megfejtése. És a kód közzététele. Egy könyv, ami bevezet Gárdonyi titkaiba. Egy könyv, ami megtanít a kódolt írásra. „Egy tavaszi napon a kőfal mellett jöttem andalogva. A fakadó természet, a napsütés, a korai virágzás, a csend, az egyedülvalóság elbájolt. Gyönyörűséget éreztem a szívemben; mondhatnám: hangtalan zenét; megálltam félig lehunyt szemmel, és arra gondoltam, hogy a természetnek azt a szépségét, amely most hat reám, azt a gyönyörűséget, amit most érzek, ki kellene fejeznem, valami módon meg kellene írnom, hogy ne múljon el” – írta Gárdonyi Géza a Gyermekkori emlékeimben. Titkosírásáról évtizedekig senki sem tudott, több oka lehetett kialakításának: a rejtőzködés, a még kialakulatlan, csak felvillanó gondolatok eltitkolása, a nyelvek iránt érzett kíváncsiság és szeretet, a játékosság. Gárdonyi nagyon szerette a titkokat, számára az élet is, a művészet is, az írás is titok volt mindaddig, amíg meg nem értette lényegét. Az ő számára maga a „megfejtés”, az út is fontos része volt az írásnak, az alkotásnak. Erről a keresésről és megtalálásról is szól az Ida regénye című, életművének szintézisét megfogalmazó regénye. A titkosírásnak is lehet ilyen értelmezése: azokat a gondolatokat jegyezte le, amelyek még kiforrásra, átgondolásra, érlelésre vártak. Szerette volna titokban tartani azt az utat, amely őt egy-egy magvas gondolathoz, életbölcsességhez, írói esztétikai alapvetéshez vezette. Gárdonyi számos természettudománnyal foglalkozó könyvet olvasott, kertészeti folyóiratokra fizetett elő. Növényeiről, a kertjében élő madarakról, rovarokról, bogarakról titkosírással könyvet vezetett, melynek A természet kalendáriuma címet adta. E kiadás nem csak a fragmentált, töredezett szöveget adja vissza, hanem bevezet Gárdonyi titkos világába, miközben a titok megfejtését is átnyújtja.

Nemzeti történelmünk dicsőséges helyszíne az egri vár, amelynek 1552-es ostroma során kétezer hazaszerető ember győzedelmeskedett kétszázezer könyörtelen idegen támadó felett. Hiába a múló idő, Bornemissza Gergőék legendája minduntalan bűvkörébe vonja az épp felnövekvő nemzedékeket. Ám az Egri csillagok nem csupán a magyar emberek kedvenc olvasmánya: Gárdonyi Géza is a legjobb művének tartotta a sodró lendületű regényt. A Manó Könyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely az eredeti cselekményt követve, ám rövidebb formában meséli újra a klasszikus irodalom gyöngyszemeit, azzal a céllal, hogy a remekművek a mai fiatalok számára is érthető és szerethető olvasmányok legyenek. Ugyanakkor a kiadó nemcsak a nagy nemzeti legendák megismertetéséért, de az értékes írói örökség megóvásáért is síkra száll: a sorozat köteteit számos, az eredeti regényekből kiemelt szövegrészlet gazdagítja.

Egész népekkel labdázó történelem és a hozzá képest semminek látszó ember köznapi vágyai ütköznek össze Gárdonyi 1902-es regényében. A szétomló római birodalom és a világhódító hun invázió roppant viadalában keresi a helyét egy fiatalember, Zéta, akinek még a neve sem a sajátja, s aki nem lehet ura a sorsának, bármilyen ésszel és tehetséggel áldotta is meg az ég. Az ő élettörténetét követve jut el az olvasó Attila, az "isten ostora" udvarába, az irtózatos catalaunumi csatatérre, sátrak, templomok és paloták világába, kultúrák, vallások, hatalmi játszmák - és reménytelen szerelmek ütközeteibe.

A 16. századi magyar történelmet idézi meg az Egri csillagok. Gárdonyi rengeteg szereplőt, történelmi alakot és írói képzelet által megformált figurát mutat be. Az Egri csillagok Bornemissza Gergely életét jeleníti meg. Az ő sorsának alakulását követhetjük végig a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át a várvédő katona tettéig. A regény két részre tagolódik: az ostrom előtti évek és a néhány hetes ostrom. S bár a középpontban Bornemissza áll, a könyv mégis a török ellen küzdő magyarságnak állít emléket, az önzetlen hazaszeretet és hazafiság példájával.

"Az én aranyom nem a hegyek bányáiból való: az én tömjénem nem Arábia illatfáin termett; az én mirhám nem testi sebeket enyhít. De csak oda viszem, ahova a Napkeleti Három." Gárdonyi Géza a legszebb evangéliumi példabeszédeket, legendákat, álmokat írta újra a maga élvezetes stílusában az ifjúság okulására és a keresztény hit megerősítésére.

A XVI. század derekán az egykor dicsőséges Magyar Királyság végnapjait éli. A mohácsi vészt követően az ismétlődő török hadjáratok sorra veszik be a végvárakat: Buda, Pécs, Esztergom, Szeged után elvész Temesvár és Szolnok is. Az Oszmán Birodalom ékként hatol az ország belsejébe, de Eger vára, a Felvidék védelmezője áll még, ahol kétezernél is kevesebb várvédő néz szembe kétszázezernyi törökkel. Gárdonyi eredetileg Bornemissza Gergely élettörténetét kívánta megírni, ám végül azon a ponton fejezte be regényét, amikor főhőse katonai pályájának csúcsára jut, és a török sereget visszaverő, győztes Dobó után őt nevezik ki Eger várkapitányává. Sorsának közeli, szomorú vége csak fölsejlik a regény első felének kalandjaiban... Bátorság, meg nem alkuvás és hűség a reménytelennek tetsző küzdelemben - ez Gárdonyi históriájának üzenete, melyet első megjelenése után több mint száz évvel, 2005-ben, a Nagy Könyv versenyen a legnépszerűbb magyar regénynek választottak az olvasók.

Gárdonyi Géza egy ország kedvence. A Kairosz Kiadó jelen kötete mégis egyfajta hiánypótlásnak tekinthető, és reményeink szerint hozzájárul, hogy árnyaltabb legyen a mai olvasók Gárdonyiról alkotott képe. Három kisregényt - Julcsa kútja, Vallomás, Aggyisten, Biri - és hat rövid elbeszélést, tárcát válogatott össze a kötet szerkesztője, a Gárdonyi-életmű jó ismerője, Z. Szalai Sándor, aki Gárdonyi hitvallását is megfogalmazza a mű utószavában. Az először 1925 és 1929 között, az Egri csillagok után negyed századdal megjelent kisregények emberismerete, lélekábrázolása ma is érdekes olvasmánnyá teszi kötetünket.

A megújult Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. A kötetek nemcsak új külsőt kaptak, hanem javított kiadások is egyben. Először 10 kötet jelenik meg, a közeljövőben továbbiakkal bővül a sorozat.

Egy 1600 évvel ezelőtti szerelemnek állít emléket a híres történelmi regény, amelyben a keletrómai Konstantinápolyból érkező rabszolgafiú, Zéta egyszerre küzd a hun uralkodó csatlósaként a Nyugatrómai Birodalom harcosai ellen és a hun főúri lány, Emőke kegyeiért. Hogyan válik a finom lelkű és kezű írnokból kérges markú kardforgató, s vajon elnyeri-e szíve választottját? A megírásának idején a legkorszerűbb szakmunkákat alapul vevő szerző művének gyengéd lélekábrázolása ma is ellenállhatatlanul frissnek hat. Jelen kiadás különlegessége, hogy az irodalomtörténészek által leghitelesebbnek elismert 1915-ös - a szerző életében megjelent utolsó - kiadáson alapul.

1552. Magyarország három részre szakadt. A félelmetes Oszmán Birodalom az elmúlt évtizedek során minden ellenállást legyűrt, oda Buda, és a legyőzhetetlennek tűnő török hadak újabb és újabb erősségeket foglalnak el. Csak Eger vára áll ellen, ahol a kicsiny, de elszánt védősereg minden fortélyt bevet, és mindent feláldoz, hogy megakadályozza az ország végromlását... Gárdonyi Géza eleven klasszikusa a magyar történelem legválságosabb korszakába visz minket, és a regény felejthetetlen hőseinek történetein keresztül megismerhetjük a mohácsi vereséget követő évtizedek véres zűrzavarát, amikor az ország puszta léte is kockán forgott. Az Egri csillagok több mint egy évszázada méltán az egymást követő nemzedékek egyik kedvenc olvasmánya, és új kiadásunkban szemet gyönyörködtető illusztrációk elevenítik meg a 16. századi Magyarországot és az egri védők élet-halál harcát.