Géza Gárdonyi strana 3 z 14

Eleszélések. Egyszerű embersorsok az emberélet nagy misztáriumaként ábrázolva.

Elbeszélések, kisregények. A címadó történet témája: két férfi harca egy nő szerelméért.

Apró rajzok állatokról, növényekről.

Gárdonyi híres regénye egy boldogtalan szerelem könnyfacsaróan szép ábrázolása.

Elbeszélések hétköznapi emberekről, sorsokról.

Wak Lukács, az árva fiú egyházi pályára készül. Az árva Bibinek lesz házitanítója. Vívódik a világi és túlvilági boldogság útja között, de a világháború mindennek véget vet.

A kortárs irodalmi és művészeti élet alakjairól írt portrék.

Cypriánt, a szerzetest elcsábítja egy kacér grófnő. A szerzetes lelki vívódását mutatja be a regény a cölibátusi fogadalom és a testi vágyak között.

Gárdonyi kisebb színműveinek gyűjteménye

Falusi történet vidám komédiában.

  Elbeszélésgyűjtemény alcíme: Egy tanító feljegyzései márciustól decemberig. Falusi életképek igazi Gárdonyi stílusban.

Göre Gábor humoros elbeszélései különféle témákról. Göre Gábor az jró álneve.

Gárdonyi első novelláskötete Mikszáth bevezető, ajánló soraival.

Gárdonyi több alteregóban is írt regényeket, ezek közül Göre Gábor falusi bíró az egyik, a maga régies nyelvezetével. Ebben a könyvbenegyszerű parasztemberek stílusával mondja el Göre Gábor bíró úr szemszögéből Göre Martsa lakodalmát, de elmeséli a nagy szöröntsérül históriát és egyéb kedves történeteket is.

Nagyobb válogatás Gárdony kisebb írásaiból.

Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legen hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett. „Ez nemességes szent szűz magyari királnak nemes leánya hetet tart vala, az konyhán főz vala az sororoknak, fazekat mos vala, tálakat mos vala, az halakat megfaragja vala nagy hidegségnek idején, úgyhogy az nagy jeges víznek hidegségétől ez gyenge szűznek az o kezének bőre meghasadoz vala, és vér kijű az ő kezéből… Mikoron jutott volna ez szentséges szűz az ő betegségének tizenharmadik napjára, egy szombatnapon, komplétának utánna, első tikszó koron környül állván fráteröknek és sororoknak sokassága Krisztus születetinek utánna ezerkétszázhetvenegy esztendőben, ez szent szűznek kedég huszonkilenc esztendőjében, február havának tizenötöd napján… ez velági országnak birodalmát elhagyta vala” – olvashatjuk a Margit-legendá-ban. Az aszkétaéletű szépséges királyleány legnagyobb tisztelője a kertészfiúból baráttá nevelt Jancsi fráter, aki titkos szerelmét csak el nem küldött levelekben fogalmazhatta meg, féltve nevelgetett liliomait pedig csak Margit holttestére helyezhette. E romantikus vonzalom leheletfinom rezdüléseit és a tatár dúlta Magyarország életét mutatja be Gárdonyi Géza az Isten rabjai-ban, az egyik legjobb magyar történelmi regényben.