Géza Gárdonyi strana 14 z 14

"Gárdonyi legkedvesebb (egyben legjellemzőbb) írásában apró, összefüggő képekben ábrázolja magyar falut. Az író nem a száraz tényeket, hanem benyomásait, érzéseit vetette papírra. Az elmaradott vidéket feszítő ellentétek, nyomor helyett inkább a derűs, csendes hétköznapok, a békés vidámság, egyfajta romantikus szemlélet uralja a képet. "...Gárdonyi szubjektivizmusa mindent körülölel. A romantika vak vagy torzító, Gárdonyi józan álmodozó és tudatos képzelődő." (MEK) A kötetben helyet kapott két további összeállítás írásaiból, amelyek "Gyermekkori emlékeim" és "A névtelen zseni" címeken ismertek." (a Kiadó)

Népies novellafüzér az árva legényről, Mari néniről meg Pista bácsiról, a két menyasszonyról, a dóci asszonyokról, valamint a Pöhöly családról.

"A romantikus történetek kedvelőinek ajánljuk. A történet a török időkben játszódik. Andor és Ilona szeretik egymást, de Ilonát egy módos gazdához adják feleségül, aki mellett nagyon boldogtalan. Házasságtörés vádjával kínpadra vonják Andort és Ilonát, ám ők megszöknek... A kötet tartalmaz még két kisregényt: -Az a hatalmas harmadik A szerző eljátszik azzal a keleti gondolattal, hogy a megszületni vágyó lélek hajtja egymás karjába a nőt és a férfit, ő sugároz szerelmet a lelkükbe. -Az öreg tekintetes Az öreg tekintetes egy becsületes falusi úr, aki eladja ősi birtokát és Pestre jön orvos vejéhez, aki elkártyázza apósa rábízott pénzét. Az öreg tekintetes nem találja többé helyét ebben a világban, és nekimegy a Dunának...." (a Kiadó)

"A beteljesületlen szerelem lélektanilag pontos rajza; "az epedés végtelen éneke". A szív és az ész örökös küzdelme elevenedik meg a kisregény lapjain. Bár az író a házasságot a legőrültebb szerződésnek tartja, amit emberi elme valaha kieszelt, mégis van ereje és hite a szerelem és a családi boldogság pillanatait újraidézni. (...)" (a Kiadó)

Népies novellafüzér az árva legényről, Mari néniről meg Pista bácsiról, a két menyasszonyról, a dóci asszonyokról, valamint a Pöhöly családról.

"Zsuzsi a piacon ült, s kelkáposztát, paradicsomot és diót árult. Babot is egy zsákocskában. De két kis hintalovat is, piros nyergűt persze és szürkére festettet. Ült a szakajtókosáron, mint a többi kofa, és árult, mint a többi kofa. Közben-közben feltekintett az emeletes házak résein át a toronyra. (...)" (részlet a könyvből)

"Gárdonyi utolsó regénye, melynek megírására egy házassági apróhirdetés késztette. Az üzleti szellemben kötött, dús hozományra és rangra spekuláló érdekházasság bemutatásakor az író a zárda légköréből kitörni készülő, elárvult lány tragédiáját állítja a cselekmény fő sodrába, hogy lassan-lassan, szinte észrevétlenül lopja majd be a hepiendet történetébe." (a Kiadó)