Géza Gárdonyi strana 11 z 14

Az Egri csillagok a műfaj klasszikus remeke. Nem történetszemléletének mélységével, a korábrázolásban rejlő aktuális tendenciák kifejezésével lett Gárdonyi életművének csúcsa, hanem mert ebben a művében meg tudta teremteni a nemzeti mitológiát. Ennek sarokköve az egyszerű emberek hősies helytállása, halált megvető bátorsága és tiszta érzésvilága. Azoknak a hétköznapi erényeknek becsületét állította vissza, amelyeket a századvég kérdésessé tett. Az elbizonytalanodó, kétkedő, illúziót vesztő világba Gárdonyi Bornemissza Gergely alakjával visszaállította a hagyományos értékrendet.

Az Egri csillagok megírása után ismét egy országos esemény: Munkácsy Mihály festőfejedelem gyászpompás temetése ragadja el Gárdonyi Géza képzeletét s fordítja kutatókedvét Attila hun király legendás temetésére. Az i. sz. 5. sz. eseményeit leginkább Priszkosz rétornak a följegyzéseiből tanulmányozza, aki személyesen ismerte Attilát, de régészeti és néprajzi tanulmányokat is folytat, hogy hitelesen írhassa le a különböző nomád, félnomád népek szokásait, öltözködését, harcmodorát. Elutazik Franciaországba, fölkeresi az egykor volt Catalaunum határában lévő harcmezőt, hogy pontosan fölmérje, hány ember vehetett részt 451-ben Attila és Aetius összecsapásában. Csak ezután kezd a mű megírásához.

Ismerj meg te is egy csodálatos, klasszikus történetet igényes, könnyen kezelhető e-könyv kiadásban. A kiadványhoz mellékelt olvasónapló a szerző életrajzán kívül tartalmazza a könyv legfontosabb adatait, a szereplők és a tartalom bemutatását, valamint további elemzési szempontokat is, melyek segítenek a mű átfogóbb megismerésében és egy esetleges számonkérésre való felkészülésben is.A mohácsi vészt és a török megszállást követő sötét időkben egy kisfiút és egy kislányt elrabolnak a törökök. A fiú, Bornemissza Gergely ügyességének hála a gyerekek kiszabadulnak, ám a kaland során Jumurdsák, a török harcos elveszti a gyűrűjét, és ezt a szerencsehozó amulettet mindenáron vissza akarja szerezni…Az egri vár hősies védőit és Bornemissza Gergely életét bemutató nagyívű történelmi regény méltán vált a megjelenése óta eltelt több mint száz év alatt az egyik legolvasottabb magyar regénnyé.

A megújult Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. A kötetek nemcsak új külsőt kaptak, hanem javított kiadások is egyben. Először 10 kötet jelenik meg, a közeljövőben továbbiakkal bővül a sorozat.

Új sorozatunk,a Katicamesék neves magyar meseírók munkáiból,gyűjtéseiből válogat meséket. A szépen illusztrált könyvecskék azon 4-10 év közötti gyerekek számára készültek,akik már szeretik a meséket hallgatni illetve már maguk is tudják olvasni. Minden kötetben több mese található, így egy-egy "nekifutásra" egy-egy mese biztosan elolvasható,élvezhető. A könyvek ára lehetővé teszi, hogy a szülők megörvendeztethessék gyermekeiket a sorozat néhány kötetével.

"Bármid van, amire azt mondod, enyém, ne feledd hozzágondolni: kölcsönkaptam. Mert mindenedet az élettől kaptad s mindenedet vissza kell adnod." Az Egri csillagok népszerű szerzőjének életműve kincsestára a bölcsességnek: ebből a gazdag anyagból merített ez a válogatás. Gárdonyi Géza egy évszázad távolából ma is megfogadható "életmódtanácsokat" nyújt az Olvasónak a munkával, a pihenéssel, az önmagunk felé fordulással kapcsolatosan. A hétköznapi élet helyzeteiből fakadó kérdésekre lehetséges válaszokat, megoldásokat kínál. A kötetben olvasható, lényegre törően megfogalmazott gondolatok, és a szerzőre jellemző, finom ecsetvonásokkal árnyalt történetek többször újraolvashatóak, s a friss olvasatoknak köszönhetően egy más megvilágításban is megfontolhatóvá válnak. "Legnagyobb ellenségünk a harag. De nem az, amelyik másoknak a szívéből ront reánk. Az ellen védekezhetünk. Hanem a magunk haragja.

A félárva, zárdában nevelkedett Idának apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson. A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják. Az "álházaspár" Münchenbe megy, ahol az ifjú férj, bohém barátai körében, végre a művészetnek élhet. Közben Balogh Csaba és Ó Ida kényszerfrigye lassan, de biztosan szerelemmé érik. S mikor mindketten megszabadulnak büszkeségük béklyóitól, s az utolsó félreértés is tisztázódik, rádöbbennek: nem tudnak egymás nélkül élni. Gárdonyi Géza utolsó befejezett műve a Pesti Hírlap 1920-21-es évfolyamában jelent meg folytatásokban, majd könyv alakban is napvilágot látott, s azóta az olvasók nemzedékeinek elévülhetetlen kedvence.

"Az én aranyom nem a hegyek bányáiból való: az én tömjénem nem Arábia illatfáin termett; az én mirhám nem testi sebeket enyhít. De csak oda viszem, ahova a Napkeleti Három." Gárdonyi Géza a legszebb evangéliumi példabeszédeket, legendákat, álmokat írta újra a maga élvezetes stílusában az ifjúság okulására és a keresztény hit megerősítésére.

Az Egri csillagok alcíme: Bornemissza Gergely élete. Az ő életét, sorsának alakulását követhetjük végig a műben: a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át a várvédő katona tetteiig. A regény két részre tagolódik: az ostrom előtti évek és a néhány hetes ostrom. Rengeteg szereplőt, történelmi alakot és írói képzelet által megformált figurát mutat be az író. S bár a középpontban Bornemissza Gergely áll, az Egri csillagok elsősorban nem neki, hanem a török ellen küzdő magyarságnak állít emléket. Az önzetlen hazaszeretet és hazafiság példájával. Hiszen az egri vár védői szinte reménytelen helyzetben vállalták a küzdelmet, tudván azt, hogy csupán önmagukra támaszkodhatnak. A félelmetes török túlerővel szemben csodának tetszik a győzelem. De a történelem valósága volt ez a csoda, melyet valóságos férfiak és nők - vagyis hősként viselkedő emberek értek el.

A kötet a karácsony témaköréhez kapcsolódó Gárdonyi-novellákból közöl válogatást. "Az én aranyom nem a hegyek bányáiból való; az én tömjénem nem Arábia illatfáin termett; az én mirhám nem testi sebeket enyhít. De csak oda viszem, ahova a Napkeleti Három" -írja Gárdonyi az előszóban. Ennek szellemében, írói, emberi hitvallásának megfelelően sorakoznak a kötetben a három ciklusba rendezett evangéliumi jelenetek és a karácsonyi ünnepkör hangulatát idéző történetek. Bibliai események elevenednek meg az első rész írásai nyomán, a másodikban a karácsony emberi aspektusai jelennek meg, míg a harmadik részben jobbára a misztikum uralkodik, a huszadik század meséi az egykori csodák továbbéléséről adnak hírt. Ideális karácsonyváró ez a válogatás, mellyel megszólíthatjuk az "éjek éjét", hogy aztán "égbe néző arccal várjuk a bölcsek álmának megvalósulását, az örök béke angyalának megjelenését a föld felett".

Gárdonyi Géza 1894-ben megjelent kisregényének főhőse máig ható érvénnyel fogalmazza meg az a tanítás, a világítás veszedelmes mesterségének tanulságait. A TANÍTÓ- ÉS TANÁRSORS ELÉVÜLHETETLEN PANASZA!

Az Ábel és Eszter az író szavaival élve: "az epekedés végtelen éneke". Mi köthet össze minket az 1800-as évek második felében élő szerelmesek történetével, sorsával? Az azonos érzések, a megalkuvások, a döntéseink következményei, a társadalomban fel nem vállalt egyéniségünk, a titkos vágyaink megvalósítása, az érzelmek változásai? Mit tesz velünk a gyermekünk érkezése? Milyen anyóssal élni? Szegényen vagy gazdagon éljünk? Lehet-e lelki társunk a férjünk mellett? Bujkálunk-e a szerelmünkkel? Ez mit okoz a lelkünkben? Könnyű lenne elítélni a főhősöket. De nézzünk önmagunkba! Ma már más a világ, és mégis ugyanúgy vannak szerelmi háromszögek, rossz házassági döntések, gyerekvállalás a házasság megmentésére... Gárdonyi Géza romantikus szerelmi történetét végigolvasva véleményt alkothatunk Ábelről, Eszterről, a magunk szerelemről vallott nézeteinkről és arról is, mi mit merünk tenni az életben. Vagy mit nem.

A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből. Irodalmunk klasszikusai elérhető áron - családi könyvespolcra vagy útitársnak. A könyv, amelyet a legtöbben és a legtöbbször olvastunk. Először talán "kötelező olvasmányként", utóbb történelmi kalandregényként, a hazafiúi és magánéleti hűség históriájaként, még később az ifjúkori olvasmányok bensőséges ellenőrzéseképpen. Az Egri csillagok 1901 óta közös vagyontárgyunk.