Géza Gárdonyi strana 10 z 14

Gárdonyi ?Géza kisregénye, A lámpás 1894-ben jelent meg először. Személyes vallomás ez a könyv önnön pedagógiai és emberi küzdelmeiről, a korabeli hatalmakkal és hatalmasságokkal vívott harcáról. Arról a harcról, melyet azért vívott, hogy az egyszerű nép számára fényt sugározhasson, hogy lámpás lehessen. „Kovács Ágoston néptanító ötven esztendeig tartó szolgálatának ideje alatt minden erejével harcol az ismételten rákényszerített ,véka alá tett gyertya' szerep ellen, s megpróbálja legalább a gondjaira bízott maroknyi ember, tanítványok és szülők életét a maga szerény fénykörébe vonni” – írja előszavában Petrőczi Éva, majd így folytatja: „Számomra ez a könyv nem elsősorban a templom és az iskola minden esélyegyenlőség nélküli küzdelmének regénye. Sokkal inkább kemény hangú vallomás arról, hogy mifelénk a világítás veszedelmes mesterség volt minden időben. … Egy bizonyos: ha rajtam múlna, minden oktatásügyi vezetőt A lámpás egy példányával fölszerelve engednék csak hivatalba lépni, hogy látva lássa, hány lelket károsít meg, ha a magukat világításra szánók egyre gyérülő, egyre inkább a megbecsülés szélére szoruló táborától megvonja a világítás elemi jogát.”

A kötet a következo novellákat tartalmazza: A Mutter, Melyik a ketto közül?, Erdei történet, Dugóhúzó, A regény vége, Egy új pár fényképe, A fitos, A báró lelke, Ételek királya, A fiam gazember, Trilliók a levegoben, Vallatás, A falu télen, Török igazság, Gizehi pergamen-lapok, Ilyenek a vadászok, Annuska apáca lesz, Ez is csodálatos történet, Hordj magaddal tüzet, Mi az a szerelem?, A csonka pók, Felho a szobában, A zászló átmarad, Hat titkos kis levél, A török Salamon, Hogyan csinálódik a vers, Mari néni meg Pista bácsi, A megismételt idill

Tizenhárom agglegény, tizenhárom szerelem, tizenhárom történet. Tizenhárom megsebzett férfilélek titkai tárulnak föl, egymás közt, egymásnak tárulkoznak ki a vallomástevok. Mindegyik elbeszélés, mindegyik fájdalmas-nosztalgikus emlékezés az elso igaziról szól. A szakítások (s egyben az egész noi nemmel való szakítás) oka a nok ostobasága, féltékenysége, hazugságaik, álnokságuk, önzésük, kisajátításvágyuk. De Gárdonyi muve nem, vagy csak látszólag szól a norol# a "hosszúhajú veszedelem"-rol. Az elbeszélésfüzér férfiszereploi, férfihosei saját kiszolgáltatottságukat, védtelenségüket, tehetetlenségüket, lelkifurdalásaikat osztják meg egymással.

Ez a lelki mélységeket láttató, megrendítő nagy regény még a Gárdonyi-művek sorában is kivételesrangu alkotás! Két férfinek egy leányért folytatott drámai versengésben a magyar realista-regény nagymestere az érzelmeknek és a szenvedélyeknek oly finom elemzését adja, amely egész irodalmunkban úgyszólván páratlan s a nagy nyugati regényírók mesterművei mellé sorakoztatja ezt az írást. Az „Átkozott-józanság”-ot első sorától utolsó soráig forró izgalom fűti.

A kötet a következo színmuveket tartalmazza: #A bor ? Annuska #? Fehér Anna #? Falusi verebek #? Szentjánosbogárkák

A hetvenes években föltűnt a katonai hatóságnak, hogy a szegedi tanyákról nem igen kapnak katonát. Nézik az anyakönyveket, hát, uramfia! esztendőkön át alig született egypár fiú, mind leány az valamennyi. Mit tehettek a katonai ügyosztálynál egyebet, megvakarták a fejüket és azt mondták, hogy:  Ez csudálatos! (részlet)

Gárdonyi ?Géza Arany, tömjén, mirha című kötete 1924-ben jelent meg először, Németh József Könyvkereskedése kiadásában. Az azóta eltelt évek alatt szinte feledésbe merültek ezek a novellák, amelyek egykoron az ifjúság számára íródtak. A karácsonyi ünnepkör hangulatát idézi valamennyi elbeszélés, és az adventi várakozásban telő időszak komoly tartalommal töltődhet meg általuk. „Az én aranyom nem a hegyek bányáiból való; Az én tömjénem nem Arábia illatfáin termett; Az én mirhám nem testi sebeket enyhít; De csak oda viszem, ahová a Napkeleti Három” – írja Gárdonyi az Előszóban. Ennek szellemében, írói, emberi hitvallásának megfelelően sorakoznak a kötetben a két ciklusba rendezett, evangéliumi jeleneteket földolgozó, szép mesék. Bibliai történetek elevenednek meg az első rész írásai nyomán (Mária kincse; Karácsony a názáreti házban; Jézus és a gyermek; A szamaritánus álma), míg a második rész, huszadik századi meséi, az egykori csodák továbbéléséről adnak hírt (Két notesz; Egy kép története; Csordásék karácsonya). A karácsonyvárás időszakát – korosztálytól függetlenül – széppé tehetik a lírai hangú elbeszélések.

Mindönféle levelei, kalandozásai és tapasztalattyai az Katufrék sógorral, mög az Durbints sógorral. Az én nótám is benne van ebbe a könyvbe.

A zutósó könyvem mer a kutya is mögbánnya ha 9-tzet kölykezik de a guminizmust meg köll - elött irnom.

Gárdonyi Géza Isten rabjai címu muve a tatárjárás utáni Magyarországon játszódik. A kis kertészlegény reménytelen szerelmét mutatja be Margit királykisasszony iránt, aki jóságával és szépségével nagy hatást tett rá. A királykisasszony azonban Istennek szenteli törékeny életét, s ezáltal megismerhetjük a 13. századi noi és férfi kolostorok világát is.

E za nyótzadik könyvem, de úgy is vagyok én mán evvel mint akinek a nyótzadik gyermöke születik, hogy aszondi ez lögyön a zutósó!

?Február elején Nagy Miklós életrajzi adatokat kért tolem. Mindig unalommal néztem azokat az írásokat, amelyek így kezdodnek: Születtem... Most magam is írjak egy ilyet? Azonban, hogy ezzel az üggyel tömtem meg a pipámat, akaratlanul is ez füstölgött ki belole: #voltaképpen minden embernek meg kellene írnia a maga életét.? (részlet)

Ebbe van a zöreg Tátrán szörzött tapasztalat is mög a pötsétfaragásrúl szörzött tapasztalat is. Más szóval ebbe a könyvbe is van mindönféle mint a többibe.A könyv mérete: 105x148,5 (mm)

  Gárdonyi Géza (született Ziegler Géza) (Agárd, 1863. augusztus 3. ? Eger, 1922. október 30.) író, költo.

Gárdonyi két kisregényét tartalmazza a kötet. A még 1915-ben íródott, de csak az író halála után megjelent A kürt a világháború alatt játszódik. Főhőse Palcsó Zsuzsi, aki ugyan tanítóné szeretne lenni, de beleszeret Ipacs Attilába, a tanulatlan toronyőrbe, és hozzáköltözik. A nélkülözést azonban nem bírja, ezért hozzámegy egy szabómesterhez. Amikor azonban Attila - egyik kezét elveszítve - hazatér a frontról, követi a szegénységbe. A regény jól tükrözi az író humanizmusát, lélektanilag azonban kevéssé megalapozott. Az először 1916-ban napvilátott látott Szunyoghy miatyánkja című detektívregénynek induló történetben a számos csalódást megélt, de mindig bizakodóan újrakezdésre vállalkozó címszereplő két házasságának történetét meséli el az író. A fordulatos, néha meseszerű történet az egyik legjobban szerkesztett Gárdonyi-regény. A jelen kiadás sajnos könyvészetileg nem különösebben igényes, a két művet azonban érdemes ajánlani - a tanulóifjúságnak.

?Mondok a lányomnak mi dolog e Martsa? hát könyvbe borul a lány szöme oszt aszondi, hogy ü nem töhet arrul, mert ki gondóta vóna, hogy ijen korán mögszabadul Jóska az katonaságtul. Mondok hát mi dógod vót vele? semmi aszondi, tsak valami háromszor tanálkoztunk a gyiófa alatt. Mondok hogyan löhet az, hiszen még gyerök vótál. Aszondi mégis össze igérköztünk. Mondok hát nem szeretöd a tsizmagyiát? De aszondi tsakis. Hát mondok vagy egyiket vagy a másikat, de mond mög szived szörint. ? Hát aszondi most mán a tsizmagyiát lyobban kedvelöm.?