Géza Gárdonyi strana 10 z 14

Gárdonyi két kisregényét tartalmazza a kötet. A még 1915-ben íródott, de csak az író halála után megjelent A kürt a világháború alatt játszódik. Főhőse Palcsó Zsuzsi, aki ugyan tanítóné szeretne lenni, de beleszeret Ipacs Attilába, a tanulatlan toronyőrbe, és hozzáköltözik. A nélkülözést azonban nem bírja, ezért hozzámegy egy szabómesterhez. Amikor azonban Attila - egyik kezét elveszítve - hazatér a frontról, követi a szegénységbe. A regény jól tükrözi az író humanizmusát, lélektanilag azonban kevéssé megalapozott. Az először 1916-ban napvilátott látott Szunyoghy miatyánkja című detektívregénynek induló történetben a számos csalódást megélt, de mindig bizakodóan újrakezdésre vállalkozó címszereplő két házasságának történetét meséli el az író. A fordulatos, néha meseszerű történet az egyik legjobban szerkesztett Gárdonyi-regény. A jelen kiadás sajnos könyvészetileg nem különösebben igényes, a két művet azonban érdemes ajánlani - a tanulóifjúságnak.

?Mondok a lányomnak mi dolog e Martsa? hát könyvbe borul a lány szöme oszt aszondi, hogy ü nem töhet arrul, mert ki gondóta vóna, hogy ijen korán mögszabadul Jóska az katonaságtul. Mondok hát mi dógod vót vele? semmi aszondi, tsak valami háromszor tanálkoztunk a gyiófa alatt. Mondok hogyan löhet az, hiszen még gyerök vótál. Aszondi mégis össze igérköztünk. Mondok hát nem szeretöd a tsizmagyiát? De aszondi tsakis. Hát mondok vagy egyiket vagy a másikat, de mond mög szived szörint. ? Hát aszondi most mán a tsizmagyiát lyobban kedvelöm.?

A kötet Gárdonyi Géza négy kisregényét tartalmazza: Dávidkáné Julcsa kútja Leánynézoben Az a hatalmas harmadik

A kötet a következo elbeszélésgyujteményeket tartalmazza: Zivatar Pékéknél Amiket az útleíró elhallgat Boldog halál szekerén Hallatlan kíváncsiság

Ez a könyv foképpen a Durbints sógorral foglalatoskodik, benne van a sógor tzethalála is mög másefféle köserves történetök.

Ida, aki fiatal éveit egy klastromban töltötte, kikerülve onnan, az izgalmas, lehetoségekkel teli világban találja magát. Nem vágyik másra csak szabadságra és szerelemre. Apja azonban, aki egyedül ?neveli? a lányt, más jövot képzel el számára. Újsághirdetést ad fel, hogy rövid idon belül férjet fogjon egyetlen gyermekének. Az üzlet létrejön, felbukkan Csaba, a fiatal festo, és feleségül veszi Idát. A két fiatal Münchenbe költözik, s rögtön a házasság elején megegyeznek, hogy egy év múlva elválnak, s mindenki mehet a maga útjára. Addig azonban együtt kell élniük. Csaba fest, Ida ellátja a háztartást, nagyon udvariasak egymással, persze csak mint két idegen. #Azonban az #egy év alatt, az együtt elköltött étkezések, kirándulások, beszélgetések alkalmával akaratukon kívül megismerik, sot mi több, megkedvelik ? netán megszeretik?- egymást. #S ez ido #alatt mi, olvasók is megismerjük, és igazán megszeretjük #oket.(Forrás: Könyvoázis)

Más szóval NEM MATSKA UGRÁS IDE AMERIKA SE Ebbe a könyvbe van mögirva mitsoda sok veszödelöm környéközött bennünket mikor Durbints sógorral, Börtsökkel mög Kátsa tzigánynyal szárazon és vizön Amerikába igyeköztünk oszt a puszta szigetöt is möglaktuk.

Az Egri csillagok az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és elozményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszíto formában. Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerovel szemben diadalt aratott egri hosök gyozelmével zárul. A jobbágyfiú Bornemissza Gergely felcseperedik, Cecey Évában párra talál, királyi hadnaggyá emelkedik. Kalandregény, hosi és szerelmi történet, histórikus korrajz a török idokbol.

Ebbe a könyvbe van mögirva a kátsa tzigány élete világra gyövetelétül kezdve mind a zakasztófáig, a mire rá is szógált vóna, mert tejjes egész életibe nagy kutya vót. Továbbá itt vannak a búzeonyba szörzött tapasztalatok is.A könyv mérete: 105x148,5 (mm)

Mikor Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket – kesereg. „Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.”

?Hogy ím az elso könyvemet úgy széjjel kapdosták, mintha nádmézzel készült vóna, noha egyugyu dógok is tanálkoztak benne, mégis tisztösségöt szörzött néköm. Mondok a zokosabb dógokrúl is összve eszkábálok valami könyvet, a kibul tanulhat az magyar, mert sok tsudálatos és álmélkodásra méltó tapasztalatot szöröztem én az nagy nemzeti kiállításon és én nem Bolond Istókként kukkantottam mög az kiállítást, hanem tövirül högyire, ahogyan biró urnak illik és akárhányszor élet veszödelömbe is forogtam, mert etzör a kötélen is föleresztöttek, etzör az pokolba is lyártam, amit sohse hittem vóna, hogy eleventen mög fordulhatok ,benne ámbátor 50 ven krajtzáromba került mög az tzigányér is füzettem. Én bizony végig ünnepöltem a zegész nemzeti ünnepöt, noha fél esztendejig tartott, és láttam a kirájt is, kirájnét is és sok nagyméltóságu urakat mög az haza koszorus költojét Jókai Mórt, noha épp akkor nem vót rajta, mög mindönkit, Pósa Lajost is és vótam az rátz feredobe is, hogy a zisten süjjessze el, mert el lopták benne az gatyámat. Mejhöz hasolló lyókat kivánok. Göre Gábor biró úr.?

Ihol az tizedik könyvem akit a zirásajimbul az filyam igazitott röndbe mivelhogy a szömöm nem fogja mán az bötüt.

Gárdonyi ?Géza kisregénye, A lámpás 1894-ben jelent meg először. Személyes vallomás ez a könyv önnön pedagógiai és emberi küzdelmeiről, a korabeli hatalmakkal és hatalmasságokkal vívott harcáról. Arról a harcról, melyet azért vívott, hogy az egyszerű nép számára fényt sugározhasson, hogy lámpás lehessen. „Kovács Ágoston néptanító ötven esztendeig tartó szolgálatának ideje alatt minden erejével harcol az ismételten rákényszerített ,véka alá tett gyertya' szerep ellen, s megpróbálja legalább a gondjaira bízott maroknyi ember, tanítványok és szülők életét a maga szerény fénykörébe vonni” – írja előszavában Petrőczi Éva, majd így folytatja: „Számomra ez a könyv nem elsősorban a templom és az iskola minden esélyegyenlőség nélküli küzdelmének regénye. Sokkal inkább kemény hangú vallomás arról, hogy mifelénk a világítás veszedelmes mesterség volt minden időben. … Egy bizonyos: ha rajtam múlna, minden oktatásügyi vezetőt A lámpás egy példányával fölszerelve engednék csak hivatalba lépni, hogy látva lássa, hány lelket károsít meg, ha a magukat világításra szánók egyre gyérülő, egyre inkább a megbecsülés szélére szoruló táborától megvonja a világítás elemi jogát.”

A kötet a következo novellákat tartalmazza: A Mutter, Melyik a ketto közül?, Erdei történet, Dugóhúzó, A regény vége, Egy új pár fényképe, A fitos, A báró lelke, Ételek királya, A fiam gazember, Trilliók a levegoben, Vallatás, A falu télen, Török igazság, Gizehi pergamen-lapok, Ilyenek a vadászok, Annuska apáca lesz, Ez is csodálatos történet, Hordj magaddal tüzet, Mi az a szerelem?, A csonka pók, Felho a szobában, A zászló átmarad, Hat titkos kis levél, A török Salamon, Hogyan csinálódik a vers, Mari néni meg Pista bácsi, A megismételt idill

Tizenhárom agglegény, tizenhárom szerelem, tizenhárom történet. Tizenhárom megsebzett férfilélek titkai tárulnak föl, egymás közt, egymásnak tárulkoznak ki a vallomástevok. Mindegyik elbeszélés, mindegyik fájdalmas-nosztalgikus emlékezés az elso igaziról szól. A szakítások (s egyben az egész noi nemmel való szakítás) oka a nok ostobasága, féltékenysége, hazugságaik, álnokságuk, önzésük, kisajátításvágyuk. De Gárdonyi muve nem, vagy csak látszólag szól a norol# a "hosszúhajú veszedelem"-rol. Az elbeszélésfüzér férfiszereploi, férfihosei saját kiszolgáltatottságukat, védtelenségüket, tehetetlenségüket, lelkifurdalásaikat osztják meg egymással.

Ez a lelki mélységeket láttató, megrendítő nagy regény még a Gárdonyi-művek sorában is kivételesrangu alkotás! Két férfinek egy leányért folytatott drámai versengésben a magyar realista-regény nagymestere az érzelmeknek és a szenvedélyeknek oly finom elemzését adja, amely egész irodalmunkban úgyszólván páratlan s a nagy nyugati regényírók mesterművei mellé sorakoztatja ezt az írást. Az „Átkozott-józanság”-ot első sorától utolsó soráig forró izgalom fűti.