Géza Gárdonyi strana 12 z 14

Egész népekkel labdázó történelem és a hozzá képest semminek látszó ember köznapi vágyai ütköznek össze Gárdonyi 1902-es regényében. A szétomló római birodalom és a világhódító hun invázió roppant viadalában keresi a helyét egy fiatalember, Zéta, akinek még a neve sem a sajátja, s aki nem lehet ura a sorsának, bármilyen ésszel és tehetséggel áldotta is meg az ég. Az ő élettörténetét követve jut el az olvasó Attila, az "isten ostora" udvarába, az irtózatos catalaunumi csatatérre, sátrak, templomok és paloták világába, kultúrák, vallások, hatalmi játszmák - és reménytelen szerelmek ütközeteibe.

"Zéta, a görög ifjú urával Atilla hun király Tisza menti városába érkezik, hogy a Keletrómai Birodalom és a Hun Birodalom helyzetéről tárgyaljanak. Zéta azonban megpillant egy hun leányt, Emőkét, aki iránt olthatatlan szerelemre lobban a szíve, s ez gyökeresen megváltoztatja életét... A képregény Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című történelmi regényéből készült 1961-ben, Korcsmáros Pál legendás rajzaival. A kötetet kiegészítettük a szerző hagyatékában talált jegyzetekkel." (a Kiadó)

Gárdonyi titkosírása. A kód megfejtése. És a kód közzététele. Egy könyv, ami bevezet Gárdonyi titkaiba. Egy könyv, ami megtanít a kódolt írásra. „Egy tavaszi napon a kőfal mellett jöttem andalogva. A fakadó természet, a napsütés, a korai virágzás, a csend, az egyedülvalóság elbájolt. Gyönyörűséget éreztem a szívemben; mondhatnám: hangtalan zenét; megálltam félig lehunyt szemmel, és arra gondoltam, hogy a természetnek azt a szépségét, amely most hat reám, azt a gyönyörűséget, amit most érzek, ki kellene fejeznem, valami módon meg kellene írnom, hogy ne múljon el” – írta Gárdonyi Géza a Gyermekkori emlékeimben. Titkosírásáról évtizedekig senki sem tudott, több oka lehetett kialakításának: a rejtőzködés, a még kialakulatlan, csak felvillanó gondolatok eltitkolása, a nyelvek iránt érzett kíváncsiság és szeretet, a játékosság. Gárdonyi nagyon szerette a titkokat, számára az élet is, a művészet is, az írás is titok volt mindaddig, amíg meg nem értette lényegét. Az ő számára maga a „megfejtés”, az út is fontos része volt az írásnak, az alkotásnak. Erről a keresésről és megtalálásról is szól az Ida regénye című, életművének szintézisét megfogalmazó regénye. A titkosírásnak is lehet ilyen értelmezése: azokat a gondolatokat jegyezte le, amelyek még kiforrásra, átgondolásra, érlelésre vártak. Szerette volna titokban tartani azt az utat, amely őt egy-egy magvas gondolathoz, életbölcsességhez, írói esztétikai alapvetéshez vezette. Gárdonyi számos természettudománnyal foglalkozó könyvet olvasott, kertészeti folyóiratokra fizetett elő. Növényeiről, a kertjében élő madarakról, rovarokról, bogarakról titkosírással könyvet vezetett, melynek A természet kalendáriuma címet adta. E kiadás nem csak a fragmentált, töredezett szöveget adja vissza, hanem bevezet Gárdonyi titkos világába, miközben a titok megfejtését is átnyújtja.

Talán nincs még egy olyan kötelező olvasmány, mely nem nyűg és terhes kötelesség az újabb és újabb ifjú nemzedék számára, hanem gyönyörűség - akár az ötödik, vagy tizedik olvasás után is, megunhatatlanul. Gárdonyi Géza leghíresebb művét a hazaszeretetről 1899 karácsonyán ... Folytatás ›› - ki hinné erről a halhatatlan és eleven regényről, hogy több mint száz éves? -kezdte közölni a Pesti Hírlap folyatásokban. Az Egri csillagok gyermek- és felnőtt hőseit bizonyára örökre szívébe zárja a ma olvasója is. A(z) Egri csillagok (Könyv) szerzője Gárdonyi Géza.

"A szerelem az az ostoba állapot, amikor kettőt összehajt egy harmadik, aki nincs, de lenni akar. Amíg fiatalok vagyunk, nem tudunk erről. A szerelem szentség nekünk, a nő édes titokkal teljes gyönyörűség. Azt gondoljuk, azért vonzódunk hozzá, mert ő gyönyörűség. Pedig azért gyönyörűség, ... Folytatás ›› mert az a harmadik, aki nincs, de lenni akar, az borít tündérüveget a szemünkre." Gárdonyi e ritkábban megjelenő remeke az emberi kapcsolatok sajátos mozgatórugóját tárja fel, s ebben a művében is korának érzelemkritikáján át a társadalmi-társasági szokások, konvenciók kritikáját is kifejti. S mindezt egy fordulatos, már-már romantikus történetben. A(z) Az a Hatalmas Harmadik (Könyv) szerzője Gárdonyi Géza.

"Kevéssé ismert, hogy a híres regényeken kívül Gárdonyi furfangos, derűs állatmesék, bölcs emberi történetek, színes történelmi mesék szerzője is volt. A tanító úr tisztességre, becsületre oktat a betűvetés mellett, s ennyi elég, hogy lelkes kisdiákjait egy életre szóló útravalóval lássa el. A mesék állathőseinek mókás kalandjaiból mély természetszeretet árad; Nagy Lajos olasz kémfoglyának históriájából, az elmaradhatatlan Mátyás-anekdotákból, a kuruc világ felelevenítéséből elénk tárul a magyar történelem megannyi színes epizódja. Kass János könnyed vonalvezetésű, elegáns rajzi ihletetten, érzékenyen idézik azt a világot, melynek varázslatos szókinccsel írt történetei nemcsak az észhez, a szívhez is szólnak, és egyaránt lehetnek kedves olvasmányai óvodásnak, kisiskolásnak." (a Kiadó)

Gárdonyi Géza nemcsak a felnőtt olvasók számára alkotta meg ma már klasszikusnak számító remekműveit, de a magyar gyermekirodalmat is megajándékozta néhány gyöngyszemmel. Meséi egyaránt nyújtanak önfeledt szórakozást kicsiknek és nagyoknak, történetei olyanok, mint a magyar népmesék, ám egy nyúlfarknyit gazdagabbak azoknál. A mesék varázsát a 19. századi falusi élet valóságával hihetővé változtató kedves, mókás, furfangos történetek példát mutatnak emberségből, becsületből, emellett kedves humorral kacagtatók, csavaros talánnyal, izgalmas, színes ötletekkel szórakoztatók, újra és újra elolvashatók. A legszebb meséket csokorba gyűjtő, a szerző születésének 150. évfordulójára megjelenő kötet is hozzájárul, hogy Gárdonyi Géza meseíróként is ismertté váljon a magyar olvasóközönség előtt.

Gárdonyi Géza válogatott művei 15.

"(...) Egy fiatal rendőrtiszt is ült az asztalnál, polgári ruhában. A fővárosból küldték oda, hogy a levegő minden tekintetben tiszta legyen, mikorra a főherceg odaérkezik. Hát az a rendőrtiszt is megszólalt. -Ezt a kérdést végig lehet vinni a főhercegtől az utcaseprőig: nem találnánk olyan embert, aki azt mondaná, hogy az ő foglalkozása... -No hát rendőr azért nem lennék - csóválta a fejét a gazdatiszt. -Miért? -Miért? Hát azért. Csupa nyugtalanság az élete. (...)" (részlet a könyvből)

"Decemberi est. Köd az utcán. Köd a lelkeken is. A kaszinóban már jóval négy óra előtt meggyújtották a lámpásokat. De a ház üres. A játszószoba is. Az olvasóterem is. Csupán a társalgó zöld bőrszékeiben, a vörösréz fényű kandalló körül gunnyaszt három öregúr. Öt óra tájban érkezik csak megint valaki. Végigkószál az üres termeken. Végre benéz a társalgóba is. (...)" (részlet a könyvből)

"(...) Egy fiatal rendőrtiszt is ült az asztalnál, polgári ruhában. A fővárosból küldték oda, hogy a levegő minden tekintetben tiszta legyen, mikorra a főherceg odaérkezik. Hát az a rendőrtiszt is megszólalt. -Ezt a kérdést végig lehet vinni a főhercegtől az utcaseprőig: nem találnánk olyan embert, aki azt mondaná, hogy az ő foglalkozása... -No hát rendőr azért nem lennék - csóválta a fejét a gazdatiszt. -Miért? -Miért? Hát azért. Csupa nyugtalanság az élete. (...)" (részlet a könyvből)

"Decemberi est. Köd az utcán. Köd a lelkeken is. A kaszinóban már jóval négy óra előtt meggyújtották a lámpásokat. De a ház üres. A játszószoba is. Az olvasóterem is. Csupán a társalgó zöld bőrszékeiben, a vörösréz fényű kandalló körül gunnyaszt három öregúr. Öt óra tájban érkezik csak megint valaki. Végigkószál az üres termeken. Végre benéz a társalgóba is. (...)" (részlet a könyvből)

A kötet az alábbi Gárdonyi Géza műveket tartalmazza: -Aggyisten, Biri -Leánynézőben -Julcsa kútja -Ki-ki a párjával

"Mindenki utazik, akinek hűs, leveles otthona nincsen, no meg akinek ideje, erszénye engedi. Mindig jólesik a lelkemnek, mikor fiatal embereket látok úton, akár vasúton, akár országúton. Ezek azért utaznak, hogy lássanak. Föl vannak szerelve földképpel, messzelátóval, kalauzkönyvvel, jegyzőkönyvvel s a szemükben az élet szeretete mosolyog. De vajon van-e köztük csak egy is, akit akár a szülők, akár a mesterek megtanítottak volna látni? Mert más a nézés, meg más a látás. Nézni mindegyike tud. Látni nem. S bizony az utazók közül nem mindig az tér a tapasztalatok legtöbb kincsével haza, aki a távolból leghamarabb megmondta, hogy a toronyóra mennyi időt mutat, hanem sokszor az a vaksi útitárs, amelyik szemüveg nélkül még az ajtón is alig tud kimenni." Gárdonyi úti naplója Erdélybe, Bukarestbe, Konstantinápolyba, Velencébe, Madridba, Dél-Amerikába, Afrikába kalauzolja olvasóit, de ne várjunk tőle puszta leírásokat: e műben ugyanis az elemző-vizsgálódó író a történetek és események mögöttes tartalmára hívja föl a figyelmet, legyen az egy vasúti fülkében elhangzott párbeszéd, egy vonatjegy kálváriája, egy magyar vendéglő Sztambulban, avagy éppen a Szent Anna-tavat megidéző mendemondák valósága. Vagyis nem "néz". Hanem "lát". Az "Amiket az útleíró elhallgat" olyan bédekker, amelyet sem korábban, sem azóta nem írt meg más magyar író.

"Kérdezzétek Konstantinápolyban: ki ismeri Zétát? Mindenki azt mondja: - Én is. És némelyek hozzáteszik: - Könyvtárosa ő a császárnak, és barátja a jeles Priszkosznak. Bölcs és becsületes ember. A szíve arany. Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom: nem ismer engem senki. Igaz, hogy könyvtárosa vagyok a császárnak, és hogy Priszkosz szeret engem, de bölcs ember nem vagyok. A becsületem se folt nélkül való. És hát emberszeretetről szólhat-e az olyan, aki ölt? Öltem. Embert öltem, nem is egyet: százat. Loptam is, csaltam is. Mindezt megírtam ebben a könyvemben, mintha gyónnék. A bölcsességemet is megítélhetik ebből, vagyis a bolondságomat, amelynél nagyobbat ember még nem követett el."

Gárdonyi Géza furfangos, derűs állathőseinek kalandjaiból mély természetszeretet árad. Nagy Lajos olasz kémfoglyának históriájából, a Mátyás anekdotákból, a kuruc világ felelevenítéséből elénk tárul a magyar történelem megannyi színes epizódja. A könyv borítóját és az illusztrációkat Kass János készítette.