Géza Gárdonyi strana 4 z 14

Karácsony ?estéjén tizenkét agglegény-barát találkozik egymással, valamennyien a családias ünnep száműzöttjei, nincs hová menniük, egyedül nem akarnak maradni, s ezért együtt vacsoráznak. Utána pedig, hogy eltöltsék az időt, külön-külön mindegyik elmeséli: miért nem nősült meg. A cím szerint valamennyi elbeszélésnek ezt kellene bizonyítani, hogy nősülni nem érdemes, a „hosszúhajú veszedelem”, a nő nem érdemli meg a férfinem figyelmét és fáradozását. Az efféle oktalan általánosítás azonban nem lehetett kedvére az írónak, s ezért nem is törekedett rá. Vannak nők, akik nem érdemlik meg a fenntartás nélküli szeretetet – ez a legtöbb, amit kiolvashatunk az elbeszélések némelyikéből, ki azért, mert zsarnoki módon féltékeny, a másik önző, s ezt látszólagos önzetlenséggel, vagy konok hazugsággal palástolja. A könyvet azonban az teszi igazán kedvessé és feledhetetlenné, hogy a társaság fele minden célzatos él mellőzésével a szépséges első szerelem emlékét idézi fel. Szépséges és fájdalmas emlékek, hiszen a szerelmeseknek nem rajtuk álló okok miatt kellett elszakadni egymástól. A Hosszúhajú veszedelem egységes keretbe fűzött elbeszéléseiből tehát minden emberhez szólóan a nosztalgia, az évtizedeken át elfojtva parázsló fájdalom remegése, az emlékezés és újraélés sajgó gyönyörűsége a költészet és a szerelem örök szépsége sugárzik.

Gárdonyi költőként kevésbé ismert, mint a nyugatos költők, nem volt formaújító, de szép verseket írt.

A detektívregénynek induló történetben a számos csalódást megélt, de mindig bizakodóan újra kezdésre vállalkozó címszereplő két házasságának történetét meséli el. Első felesége – akit egy nemesi kúriából szöktetett meg – pár évi boldog házasság után tragikus körülmények között meghal. Szunyoghy évekig bolyong az országban, sok megpróbáltatás után végül vidéki birtokot vásárol és feleségül vesz egy elszegényedett nemeslányt. Az új feleség – aki tökéletes ellentéte az elsőnek – hamarosan megunja az egyhangú életet, és megcsalja férjét a szomszéd földbirtokossal. Amikor Szunyoghy rájön felesége hűtlenségére, felgyújtja házukat, és elindul, hogy harmadszor, most már Amerikában kezdjen új életet. A fordulatos, néha meseszerű történet az egyik legjobban szerkesztett Gárdonyi-regény.

Változatos novellák az egyszerű emberek sorsáról életéről. A címadó novellában egy kisgyerek lesi ki a karácsony titkait.

Az árva fiúcska álma, hogy tanító legyen, és világítson az embereknek, mint Krisztus.

Agglegények történetei a nő okozta vágyakról.

Palcsó Zsuzsa története, aki makacsul igyekszik kiemelkedni a kofa-sorból.

Göre Bábor bíró elbeszélése Kátsa cigányról, aki nagy kópé volt.

Remek vígjáték, mély jellemrajzzal.

Ez a novelláskötet is az egyszerű emberek sorsáról szól.

Gárdonyi mélyen vonzódott a nemzeti történelemhez. Ez a kötet több szerző művének gyűjteménye: képek Magyarország ezeréves történelméből.

Elmélkedések az emberi létrről és a hitről.

Mummery Róbert álnéven írt útleírás egy fiktív afrikai utazásról.

Pöhölyné meghal és két kis árvát hagy maga után. A kisregényen kívül néhány rövid elbeszélést is tartalmaz a kötet.

Öregurak beszélgetése a mulandóságról és a háború borzalmairól.

Göre Gábor úti kalnadjai Amerika felé hajózva. Humoris útleírás.